Szabad Magyarság, 1956. december (1. évfolyam, 1-2. szám)
1956-12-14 / 1. szám
10 oldal HÍREK A legújabb amerikás magyarok Magyar szívünk egész melegével, szeretetével köszöntünk benneteket, legújabb amerikás magyar testvéreink. Mi évtizeddel előbb jártuk meg a szovjet elleni harcnak és a pusztítása elől való menekülésnek a tiétekhez hasonló útját. Átérezzük, tudjuk, mit jelentett számotokra évtizedes rabság után a szabadságharc, majd a túlerő elől a haza földjének kényszerű elhagyása. Tudjuk, fiatalok, ha fegyvert kapnátok, szívesen mennétek vissza társaitokhoz, akik ma is folytatják az újra fellángolt szabadságharcot. Azt a harcot, amely bámulatba ejtette az egész világot és becsültté tette a tíz éve hasonló harc miatt elgyalázott magyar nevet. Örülünk, hogy nektek a szabad földön már nem kellett megjárnotok a megalázásnak azt a kálváriás útját, amely tíz évvel ezelőtt oly bőven kijutott elődeiteknek. De azt is tudjuk, bármily megbecsüléssel fogadnak is, lélekben nem könnyű beilleszkedni az új világba, új környezetbe. Mindnyájunk kötelességének érezzük, hogy átsegítsünk benneteket a nehézségeken. Most induló lapunk, a Szabad Magyarság mindenben kétséggel áll rendelkezéstekre, ha panaszotok, kivánságtok van, amelynek hangot akartok adni, s ha tanácsra van szükségtek, vagy kerestek, kutattok hozzátartozóitok után. Forduljatok bizalommal hozzánk és minden magyar testvérünkhöz, maradjatok meg a magyar közösségi életben, vegyetek részt abban a harcban itt is, velünk is, amelyet a szülőhaza szabadsága és a magyarság jövője érdekében folytatunk. * * * Aki munkát, vagy egyéb segítséget tud nyújtani az újaknak, forduljon a Camp Kilmerhez. Telefon: Kilmer (New Jersey) 5-7200. — Vissza az osztrák határról. Dr. Bányai Lajos new yorki magyar orvos szabadságát Európában töltötte és a magyar szabadságharc kitörése az osztrák határon élő édesanyjánál érte, így néhány hetet a szabadságharc idején ott töltött a magyar határon és érdekes élményekben volt része. Az orvos mostanában érkezett vissza New Yorkba. A Szabad Magyarság szerkesztője beszélgetést folytatott élményeiről Bányai Lajos dr.-ral, s erről — anyagtorlódás miatt — lapunk karácsonyi számában számol be. — Köszönjük, Life. A több millió példányban megjelenő Life magazin szerkesztői szép ajándékot adtak a magyarságnak, illetve a magyar szabadságharcnak. Ismeretes, hogy a lap munkatársai ott voltak a szabadságharc első heteiben Budapesten és már korábban is számos képet közöltek cikkeik keretében a harcokról, pusztulásról. Most aztán a lap szerkesztői csonka magyar színes címerrel díszített fekete borítékban “Hungary’s Fight for Freedom” címmel vaskos kötetben adták ki be illusztrációval élményeiket. A füzet 50 centes árának bevételét a magyarsegítő akcióra adták. Felemelő és megrázó történelmi dokumentum ez a szám. Emlékezetes lesz. Köszönjük, kedves kartársak, ez szép volt. — Magyar gépszedőben nagy a hiány. Az amerikai magyar újságok nyomdai elkészítésénél komoly problémát jelent az a tény, hogy magyar gépszedőben igen nagy a hiány. Abban a nyomdában is, ahol lapunk készül, a pár magyar is elszokott a magyar betűtől, mert rendszeresen, régen angolul szednek. A fiatalok nem mentek a pályára, a régiek a munkában kevesen, az öregek pedig nyugdíjban, kihalóban vannak. Ez a probléma, amelyre visszatérünk még, lapunknál is nehézséget okoz. Felhívjuk a szabadságharcosokat, új menekülteket, ha van köztük gépszedő, jelentsék be szerkesztőségünkbe. — Elmaradnak a bálok. Magyarország tragikus helyzetében, amikor az egész nemzet szabadságharcban áll a szovjettel és ügynökkormányának fegyveres erejével, az amerikai magyarság szokásos báljai elmaradnak. Természetes, hogy nem hálózhatunk itt akkor, amikor odahaza magyar testvéreink élet-nalálharcukat vívják. Mivel azonban a bálok rendszerint valamely fontos magyar ügyet szolgálnak, arról lehetne szó, hogy “néma bálként” tartják meg. A new yorki MHBK-csoport tavalyi nagysikerű bálja után ez idén januárban még nagyobb szabású bálra készült, s az egyik előkelő hotel báltermét le is foglalta. A mai helyzetben ez a bál is elmarad. — Ft. Borsy: Nádorfehérvár. Ft. Borsy György, kitűnő cikkírónk Nádorfehérvár címmel az ötszáz éves forduló alkalmából nagysikerű színdarabot írt Hunyadi ,s Kapisztrán szerepéről. Hatásos jeleneteinek során többször szinte kísértetiesen hasonló a helyzet, mint a mai szabadságharc idején. Hunyadi szavaiban a mai szabadságharcos kiáltja a Nyugat felé a döbbenetes igazságot. A színdarabot, amelynek pergése idején a néző sok összehasonlítást tehet, jelentős sikerrel mutatták be Passaicon, Clevelandban és Trentonban. A new yorki közönségnek januárban lesz alkalma megtekinteni. — Ötven magyar esztendő. Füry Lajos író és Csutorás László érdekes történelmi filmje, az ötven Magyar Esztendő, New Yorkban is nagy sikerrel került bemutatóra szombaton a Szent István teremben, vasárnap a Stuyvesant Casinóban, utóbbi a MHBK rendezésében. A hősi otthonért aggódó magyarok feszült érdeklődéssel figyelték végig az előadást Ferenc József korától a magyar dicsőség és mélybezuhanás jelenetein át a második világháborús szovjet harcokig. Utóbbiak, s a vörös garázdálkodás, gyilkolás fényképbizonyítékai megdöbbentő hatásúak. Annál szörnyűbb, mert sajnos, most is hasonló folyik magyar földön. A Képes Magyar Magazin a nyugati világ egyetlen képes magyar riportlapja. Friss, eleven. Minden amerikai és külföldi érdekes magyar eseményről képben tájékoztat. Megjelenik havonta. Ára 35 cent. Előfizetés egy évre $4.20 Fél évre $2.10 Szerkesztőség és kiadóhivatal 1583 First Ave., a 82. utcánál New York 28, N. Y. NE SZÓRJÁK SZÉT AZ ÚJ MAGYAROKAT! Magyar gondozásba az árvákat! Az ezrével érkező szabadságharcos magyarokat és más menekült családokat s magánosokat ne szórják szét Amerika hatalmas területén olyan helyekre, ahol nem élnek magyarok, s a nyelvtudás hiánya miatt és az egyedüllét miatt elkeserednének. Kell ehhez a társadalmi és egyházi szervek, s minél több áldozatos magyar segítsége. Adjunk tehát minél több assurancet, s aki teheti, vegyen magához elhelyezkedéséig a táborba érkezett magyarok közül egyet-kettőt. Fontos, hogy magyarok közéjuthassanak és szabadságharcos szellemmel vegyenek részt a magyar-amerikai közéleti munkában is. Úgy tudjuk, a szülők nélkül Ausztriába került kis árváknak ott mindjárt sok pártfogójuk akadt, úgyhogy a tengeren túlra nem sok jut belőlük. Fontos pedig, hogy magyar nevelésbe kerüljenek, hogy el ne vesszenek a magyarság számára. SZABAD MAGYARSÁG Magyar áldozatkészség A szülőhaza tragikus szabadságharcával és a menekült magyar testvérek megsegítésével kapcsolatosan szép áldozatkészségről tett tanúságot az amerikai és minden más kontinensen élő magyarság. Ennek az áldozatkészségnek nem szabad csökkennie és az otthonmaradtakat is segítenünk kell, mihelyt mód lesz rá. Hiszen azt jósolják, hogy a téli nyomorúságban többen fognak elpusztulni segítség nélkül, mint a múlt világháborúban. Nem szabad engednünk. Adjunk minél többet. A magyar segítésre szánt adományainkat egyházaink és egyesületeink útján eljuttathatjuk illetékes helyre. — Küldhetünk adományt közvetlenül erre a címre: “For the Hungarian Freedom Crusade, Gen. Post Office Box No. 1344, New York, N. Y. * * * Minden nagyobb magyarlakta városban adtak engedélyt a magyar szerveknek utcai gyűjtésre. New Yorkban az engedélyt az egyházak és egyesületek nagybizottsága kapta. Százan és százan gyűjtöttek a new yorki utcákon 3 napon át. A felnyitott perselyekből eddig — bár még nem fejezték be a munkát, — több mint tízezer került elő. A gyűjtés az üzletekben, hivatalokban tovább folyik. A nagybizottság más gyűjtésekből utalt át segítésre pénzt, az utcai gyűjtés eredményét azonban csak később juttathatja el a város welfare-osztályával egyetértésben, és valószínűleg Magyarországba, fia azoknak adhatja, akiknek szánta. Szerkesztői üzenetek Más kontinensen élő ujságirótársainkat ezúton is felkérjük, keressék fel lapunkat írásaikkal. Többek címét nem tudjuk, így Dr. P. V. egy magántanár, iró ausztráliai címét se. Kérjük címét.—Dr. Milotay István, Svájc. Levelünket a szokott módon, a régi címen küldtük. Sajnáljuk, hogy a címváltozás folytán zavar mutatkozik, s nélkülözzük várt írását. Kérjük.— G. Á. és I. L. Rochester. Köszönjük. Késői érkezés és anyagtorlódás miatt most csak egy részét tudtuk felhasználni. Jön. — M. K. M. , Montreal. Előbbi üzenetünk részben Önnek is szól. Több érdeklődőnek. A szülőhaza megsegítésére szánt adományát ne hozzánk, hanem a gyűjtési felhívásban megjelölt címre szíveskedjenek küldeni.— F. M., New York. Köszönjük áldozatos felajánlását. Előbbi üzenetünk Önnek is szól.— G. L. és R. L., Cleveland. Sajnáljuk, hogy a kért és várt anyag lapzártáig nem érkezett meg. — H. R. Detroit. Előző üzenetünk Önnek is szól. Sürgős pótlást kérünk mindkét esetben. — K. Gy., Cleveland , P. A., Hamilton, Ont., Canada. Köszönjük az új, még nem részvényes előfizetők megnyerését. Most pótoljuk a hibánkon kívül történt mulasztást, önöktől és mindent. olvasónktól hasonlót a jövőben is kérünk, a részvények szaporításával. Z. L. Avenel. Köszönjük K. levelét. A dolog rendben. 100 megy. Jelentést kérünk. É. L. Alliance. Köszönjük az írásokat. Sorra kerülnek. C. K. részére, bár közvetlenül is juttattunk, pluszt küldünk. Szt. Trenton. Megbeszélés szerint küldünk. Jelentést kérünk. Dr. L.L. Welland. Kívánság szerint K. G. úrhoz küldjük. Jelentést kérünk. N. G. és D.D., Miami. A szíves ígéret beváltását kérjük, lapküldeményünkkel kapcsolatosan. A boldogulással kapcsolatos tanácsot is. NIXON AUSZTRIÁBA MEGY A MAGYAR KIVÁNDORLÁS DOLGÁBAN Nixon alelnök a magyar kivándorlás ügyében Ausztriába utazik. A magyar menekültek száma túlhaladt a 130 ezren, s komoly problémát okoz elhelyezésük. 1956 december 14 Vissza a magyar zászlót a Szabadságszoborra Az egyik vasárnap délutáni nagy szovjetellenes tüntetés idején hozták a hírt, hogy ma délelőtt a Szabadságszobron egy ideig a magyar és amerikai zászló lengett. Azért volt meglepetés, mert még soha semmiféle zászló se lengett a szobor hatalmas fáklyáján. Aztán megjelentek a cselekmény elkövetői is és megtudtuk, mire készítettek fiatal leányaink titokban hatalmas, magyar címeres pirosfehér-zöld lobogót. Azok csinálták, akik már korábban is szerepeltek zászló üggyel kapcsolatosan. Mártonfy István fiatal mérnök több társával korábban a Rockefeller Center előtt lévő zászlóerdőben lehúzta a sarló-kalapácsos, kommunista jelzésű zászlót és helyébe felhúzta a régi címeres magyar lobogót. Cédulát akasztottak rá a fiatalok: ez az igazi magyar zászló. Mivel ezzel felhívták rá a figyelmet, nem sokáig lehetett ott. Megint csak felhúzták hivatalosan a kommunisták zászlaját, s jól őriztették, nehogy megint eltávolíthassák. A kommunista jelvényt a zsákmányolt zászlóból a NN palotája előtt vágták ki a fiatalok. Mindkét eseményre meghívták a kitűnő fotoriportert, Reviczky Kálmánt, s így a televízión is látható volt az aktus. A NN előtt kitett kommunista .A zászlót egy nagy tüntetés alkalmából egy másik lelkes fiatalember akarta leereszteni, amikor a tömeg a magyar himnuszt énekelte. De egy UN rendőr észrevette, s mikor már félig lent volt a zászló, hátulról átkarolta, s valami kemény tárgyat, tán revolvert nyomva az oldalába, azt mondta: ne kívánd, hogy teljesítsem kötelességemet. A harmadik zászló-aktus volt a Szabadságszobor zászlaja. Mintegy 15 lelkes fiatal magyar hajtotta végre. Egyik így mondta el a Szabad Magyarság szerkesztőjének: — Reggel fél 9 tájban mentünk át hajóval a szigetre, amely ekkor még kihalt volt. Később a Szabadságszobor előtt gyülekeztünk. Eltávolítottuk az ajtó zárját. Nem történhetett feltűnés nélkül. Egy portorikói nő észre vette és sejtettük, hogy jelenti. A csomagban vitt magyar és amerikai zászlóval Mártonfy István felment a magas toronyba Reviczky Kálmánnal együtt, aki filmezte a jelenetet. Sikerült a zászlókat felkötni a hatalmas fáklyára, s mi ott lenn boldogok voltunk, s elénekeltük a himnuszt. Nemsokára előkerültek a jelentés folytán a hivatalos emberek és, sajnos, húsz perces lengés után leszedték a zászlókat. De addig a magyar szabadságot hirdette, amelyért ezalatt otthon sokan haltak meg. Igen. A filmről bekerült megint a jelenet a televízióba, s nagy amerikai lapokba. Később aztán a bevándorlóknak a szobor talapzatában elhelyezett múzeuma elkérte megőrzésre a zászlókat. Slezák Imre plébános és a készítésében részt vett Bakonyi Judith és Márta adták át a múzeumnak. Mint lapzártakor értesülünk, Reviczky Kálmán a szobron lengő zászlókról készült, szép felvételével megnyerte a United Press Assen novemberi versenyén az első díjat. Mi pedig hozzátehetjük: a szabadságharcos magyar lobogó megérdemelné, hogy a világ elismeréséül hivatalosan is visszakerüljön egy időre a fáklyára. Mint Lorenz Schilling írta a N.Y. Times-ben, Amerikának kell fejet hajtani e lobogó előtt . . . SPORTTRAGÉDIA Hegedűs Istvánt, a világbajnok modern öttusa-csapat kiváló tagját a magyar szabadságharc küzdelmeiben az oroszok okozva legyilkolták. Iharosnak, a sokszoros távfutónak az édesanyja oly súlyos sérüléseket szenvedett a budapesti harcokban, hogy mindkét lábát amputálni kellett. A FÉLTORONYI ERDŐ ELNÉMUL . . . (Folytatás a 9. oldalról) Janata volt, amikor megkezdődött a szabadságharc. Tudtam, hogy az én időm eljött s ha az Isten nem kérte számon eddig a bűnüket, hát majd én fogom. Meg a többi. Az egész falu. Mind, akik emlékezünk. Az egész ország. Estére már volt revolverem, kézigránátom. A győri országúton vigyorgó orosz katonát két méterről hasbalőttem és utána megkerestem az ávóst, aki megverte az édesapámat, amikor internálni vitték és . . Dühösen rárivalt az egyik nővérre: — Mit szörnyülködik és csóválja a fejét, maga elmenekült ,amikor negyven vadállat gyalázta Rozikát és puskatussal verték a nagymamát és az édesanyánk a konyha földjén vergődött eszméletlenül, mi védtelen gyerekek a falnak kapaszkodva sikítoztunk s őrjöngtünk a félelemtől. Mért nem segített akkor valaki? És az Isten sem szólt közbe . . . Akkor hümmögtek volna s csóválták volna a fejüket, ne pedig most. Hosszú nagy csend következett. A lány belefáradt a beszédbe és maga elé nézett a múltba. Aztán egyszerre ráborult a párnájára és sírni kezdett. — Istenem, hát mért hagysz el minket? Egyszerre felolvadt az iménti feszültség. A kegyetlen borzalom és bosszú szinte istenkáromlásként hangzott a gyereklány szájából és most ez a sóhaj, mint egy imádság. Istenem, hát mért hagysz el minket? A fájdalom feloldódott a sírásban. , Valaki megsimogatta a kezét. Szeretet kell ennek a gyereknek, hogy elfeledtessék vele azt a szörnyű képet, amit a lelkében hord. Valahonnan messziről mint az orgonazúgás jött a vigasz. — Békélj meg lányom és találd meg az utat mindanyiunk Gondviselőjéhez . . . meglátod megnyugvást lelsz, bizzál az Istenben és igyekezz elfeledni azt, amit lelkedben a bosszú tüze táplált. A lány nem válaszolt s többet nem is beszélt. Sokáig sírt, aztán kimerülten elaludt. Másnap reggel üresen találták az ágyát. Még az éjjel visszaszökött, pedig akkor már csak alig talpalatnyi magyar föld volt szabad még az erdőben, Hegyeshalom és Féltorony közt. Két nap és két éjjel még szakadatlan szólt a géppisztoly és az ágyú. Aztán elnémult a féltoronyi erdő is. És onnan nem jött elő sem élő, sem ép, sem sebesült.