Szabad Magyarság, 1957. január-december (2. évfolyam, 1-56. szám)

1957-01-03 / 1. szám

Jennel' szenátor megbélyegzi a magyar szabadságharc magára hagyását A NYILATKOZAT JELENTŐSÉGE f- Irta: Dr. v. UJLAKY LÁSZLÓ STATEMENT By SENATOR WILLIAM E. JENNEK Jenner szenátor személye közismert és népszerű az ame­rikai magyarság előtt, ő a ha­zafias, becsületes amerika­nizmus képviselője. Nyilatko­zatai mindenkor erkölcsi je­lentőséggel bírnak. A magyar szabadságharc kérdésében is nyilatkozott. Az újságok egyrésze ezt elhall­gatta, mások csak pár nekik tetsző mondatát ragadták ki azzal, hogy kritizálta az Egye­sült Államok külpolitikáját. Angol nyelvű nyilatkozatát teljes egészében a “Szabad Magyarság” közli, mint érde­kes történelmi dokumentu­mát annak, milyen hatást váltott ki a szabadságharc az amerikai szenátus tagjaiban. Nyilatkozatának bevezető­jében kifejezésre juttatja, hogy Amerika népe szégyennel és felháborodással szemlélte, hogy szovjet harcikocsik csu­pán hazájuk zászlójával fel­fegyverzett magyar férfiakat és nőket lőttek le. Amerika népe meg van rendülve, hogy (kormányzatunk erőteljesen elitélte Angliát, Izraelt' és Franciaországot Nasser fel­fegyverezett katonái elleni tá­madásért, de viszont nem ítél­te el a Szovjetnek a magyar lánykák, fiuk és fegyvertelen emberek elleni támadását! Majd hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok becsülete lenne meggyalázva, ha meg­elégednénk azzal, hogy a Szovjet Uniónak Magyaror­szág elleni támadását csupán szavakkal és szenteskedő tár­sadalmi segítséggel intéznénk el! Ezzel kapcsolatban felveti a kérdést, hogy mi milyen pél­dát adunk az amerikai ifjú­ságnak a jövőre nézve, akik fel vannak hevülve a jogos felháborodástól, hogy a hazá­juk szabadságáért küzdő fia­talságot tömegesen legyilkol­ják. Ez az utolsó alkalom az Egyesült Államok részére, hogy döntsön afölött, hogy az Egyesült Nemzeteknek egyál­talán van-e erkölcsi jelentő­sége vagy nincs? Ha az Egyesült Nemzetek a becsület és tisztesség bármely alapelvét képviselik a nemze­tek közti viszonyban, úgy ma­ga elé idézi a Szovjet Uniót, az igazságnak érvényt szerez, elitéli a támadást a fegyver­telen magyarok ellen, mely sokkal szégyenletesebb, mint bármely támadás felfegyver­zett katonák ellen. Gazdasági szankciókat követel a Szovjet Unió ellen mindaddig, mig valamennyi deportáltat visz- sza nem szállítja Magyaror­szágra. (Az elitélés azóta meg­történt, a többi lépést még sürgetni kell. De még annál többet is. A szerk.) Azzal folytatja nyilatkoza­tát, hogy véget kell vetni az UN-nél folyó kétszínű beszéd­nek, hogy ő a békét, igazságot, nemzetközi erkölcsiséget s az emberi jogokat szolgálja. Ne ámítsuk magunkat ázzál az érvvel, hogy Magyarország messze van és gyakorlatilag nem nyugtalanít bennünket! Hivatkozott Nemzeti Kina delegátusának az UN ülésén utóbb elmondott beszédére, hogy a “Háború távolléte még nem jelent békét! Az interná­ló táborok csendje nem béke! Nekünk nyomatékkai kell hangsúlyoznunk a békét és igazságot!” Ez az erkölcsi elv az, amit Amerika tisztel és becsül! A “Szabad Magyarság” kö­szöni W. E. Jenner szenátor­nak a becsületes, erkölcsös felfogást visszatükröző nyi­latkozatát a vérző Magyaror­szág érdekében. Köszönjük, amit nyíltan ki­fejezett, de köszönjük azt is, amit a mi mindenre reagáló érzékeny lelkünk a nyilatko­zatból kiérez, ha nincs is ki­hangsúlyozva! Különben a szép szavakban és szimpátiában nincs hiány más felelős állásban lévők ré­széről sem. Sajnos, ezzel szem­ben nem észlelhető semmi tettrekészség komoly cselek­vésre. Sajnálatos s lehangoló, hogy a magyar szabadságharc fo­lyamán elhangzott államfér­fiul nyilatkozatok jórésze se­gítő szándékuk ellenére is a békés megoldásra való törek­vés hangsúlyozásával mindig csak a Szovjet Unióra voltak kedvezőek, megnyugtatók, en- gesztelőek és felbátoritóak. Nyugodtan mészárolhatja a magyar népet, mert a Nyugat nem szándékozik e munkájá­ban megzavarni. A magyar nemzet hős ifjú­sága és munkássága súlyos élet- és véráldozattal, nemzeti léte kockáztatásával (geno- cide) a bolsevizmust mint eszmét kipellengérezte, le­győzte, de a pánszláv imperia­lizmust nem tudta legyőzni külföldi segítség nélkül. Ez nem az ő hibája, ez a félénk, kockázatot vállalni nem me­részelő nyugati hatalmak hi­bája, mert ehhez szégyenletes módon nem adták meg a se­gítséget. S most hiába ünnep­li a “Nyugati Világ” az erköl­csi győzelmet, ez kezében csu­pán tündöklő szappanbubo­rék, mely rövid időn belül szét fog pukkadni, mert tétlenség­gel nem lehet még erkölcsi győzelmet sem aratni. Az erkölcsi győztes a cselek­vő és még ma is vérző Magyar- ország hősi népe és nem a “Nyugati Szabad Világ,” mely ia szabadság eszméjét oly mó­don kezelte, hogy ez még a new yorki kikötőben lévő sza­badság szobor szemeiből is könnyeket fakasztott. A bolsevista eszme erkölcsi vereséget szenvedett, ezzel szemben a “Nyugati Világ” lé­tét is veszélyeztető szovjet­orosz pánszláv imperializmus megmaradt. Ezzel a jövőben a nyugati hatalmaknak kell megbirkózniok, mert nem ra­gadták meg a lélektani pilla­natot, mely önként kínálko­zott, h.ogy a bolsevizmussal együtt a pánszláv imperializ- (Folytatás a 2. oldalon) The American people have wit- nessed with shame and anger the spectacle of Soviet tanks shooting down Hungárián mén and women armed only with their country’s flag. We are shocked that our government vigorously opposed attacked by Francé, Great Britain and Israel on the armed soldiers of Nasser, bút nőt Soviet invasion of Hungary, and the brutal mur- der of babies, boys and unarmed mén. The honor of the United States will be sullied, if we are satisfied to meet the Soviet attack on Hun­gary with pompous words and pious social work. What kind of lesson fór the future do we give the young people of our country, buming with righteous indignation over the mass slaughter of patriotic youth seeking only liberty fór their country. This is the last chance to de­cidé whether the United Nations has any morál significance or nőt. If the United Nations represents any principle of honor or decency, in relations between nations, it will summon the Soviet Union to the bar of world justice, and de- nounce its attack on unarmed Hungarians as far more shameful than any aggression against armed soldiers. It will order economic sanctions against the USSR, un- less every single Hungárián pa- triot whom they have transported is returned írom his living grave (Continued on Page 2) Állítsanak fel magyar divíziót az amerikai hadseregben ' ily News nagyjelentőségű javaslata A magyar követelések jogosságának és közvéleményünk befolyásának, úgyszintén az amerikai hangulatnak rendkívül érdekes kifejezője az a nagyjelentőségű javaslat, amelyet a többmillió példányban megjelenő Daily News 1956. dec. 27-iki számában tett John O’Donnell. Nem kevesebbet követel, mint azt, hogy állítsanak fel magyar divíziót az amerikai had­seregben. ®­♦A cikkíró érzékelteti azt a fáj­dalmat, amelyet a magyarságban keltett a szabadságharc magára- hagyása. Ennek ellensúlyozására s a szabadságharcos nemzet iránti megbecsülésből ajánlja a Fehér Háznak, a honvédelmi minisztéri­umnak és a kongresszusnak: Alakítsanak az amerikai hadse­reg kötelékében “Hungárián Bri- gade”-ot, magyar brigádot, vagy diviziót. Utal arra, hogy az amerikaiak szívesen megadnak mindent, hogy segítségére legyenek a magyarság­nak, a szabadságharcosoknak. Nem akarják kivonni a magyar nemzetből a harcoló ifjúságot, a civil hősöket, akiken múlni fog a magyar szabadságnak, Magyaror­szágnak végső győzelme. Vigyázni kell arra is, hogy kom­munisták, Kremlin-ügynökök be ne csússzanak a becsületes harco­sok közé. Adjunk lehetőséget — Írja a to­vábbiakban, — hogy a fizikailag megfelelő, szellemileg kvalifikált férfiak belépjenek a divízióba, s a mi tréningünket, egyenruhánkat, fegyvereinket kapják, s ugyan­azokban az előnyökben részesülje­nek, mint saját katonáink. Rang­jelzésük is hasonló lenne, de módot kellene adni, hogy lássék: szabad Magyarország harcosai. Amellett magyar tisztek vezeté­sével hazájuk katonai tradícióit is fenn kell tartani. Szolgálati nyel­vük magyar volna, csak a felsőbb vezetésben érvényesülne az angol és magyar nyelv. A divízió az ame­rikai hadsereg részét képezné- Ki­képzésük után — ha addig nem jutna sor felhasználására, átke­rülhetne a divizió a NATO kere­tébe és a magyar katonák Európa védelmét alkalomadtán szülőhazá­juk ügyét szolgálnák, A javaslat, amelyre még vissza­térünk, nemcsak magyar, hanem amerikai körökben is nagy feltű­nést keltett. Annál inkább, mert egy másik, korábbi javaslat, amely az ejtőernyős egységek kiképzésére vonatkozott, máris megvalósult, mint erről másik tudósításunk be­számol. Az önkéntes ejtőernyős egység már megvalósult A magyarországi szabadság- harc, valamint a többi, szovjet megszállta állam szabadulási mozgalmai, egy, a Szovjet el­leni háború esetén, eddig csak szovjet részről alkalmazott hadviselést, a partizán hábo­rút teszik szükségessé. Parti­zán harcok már az első világ­háborúban ismertek, de ko­moly használatukra csak a 2. világháborúban Oroszország­ban került sor, később pedig a Balkánon, máj d nemzetközi­leg elismerve vagy el nem is­merve a koreai, indókinai és kínai háborúkban. Eddig, mint sajátságos szov­jet harcmodort emlegették és szinte bolsevista kizárólagos­ságnak tartották. Miután azonban kutyaharapást a sző­rével gyógyítják, a szovjet el­leni háborúban nagyszámú partizán tevékenykedéssel szá­molnak. Amerikai katonai szakértők csak éppen tájékoztatót adtak arról, hogy az Egyesült Álla­mok a Vasfüggöny mögötti események hatására foglalko­zik a guerilla háború lehető­ségeivel. Mint katonai titokról, a tervről nem adtak ki részlete­ket. A sajtó csak annyit közöl­hetett a Pentagon terveiből, hogy egy generális, aki a ko­reai guerilla harcmodort ta­nulmányozta, szervezi meg az Egyesült Államokban ezeket a különlegesen kiképzett egysé­geket. Ezeket a guerilla egysé­geket azonban csak a hadüze­net után alkalmazzák, rendes egyenruhát viselnek és a leg­modernebb fegyverekkel ellát­va, ejtőernyővel dobják be az ellenséges harcvonal mögött. Tulajdonképen ejtő ernyős egységeknek is lehetne hívni, feladatuk azonban igen nehéz. 15-ös csoportokban támadnak és a legelszántabb, kemény, éhezést, nélkülözést és fárad­ságot elbíró, fiatal önkénte­sekből állítják össze. Kiképzé­sük az Egyesült Államokban és Németországban történik. Az önkéntesek a szovjet megszállta államok szülöttei és a nyelvet tökéletesen beszé­lik, az országot jól ismerik és halálos ellenségei a bolseviz- musnak. Jelmondatuk: “Any- thing, any time, any piacé, anyhow.” T'r,László ni®nea l'eftuchen, N.J. Szabad Magyarság .ssl írté Hungárián* — American Hungárián Newspaper VOL. II. ÉVF.—No. 1. SZÁM NEW YORK, N. Y. 401 1957 január 3

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék