Szabad Magyarság, 1957. január-december (2. évfolyam, 1-56. szám)
1957-01-03 / 1. szám
4. oldal Szabad Magyarság .sl fr*« Hunqjnjnj - Amtnctn Muo^jrun Hewjptptr Bublished by — Kiadja The Magyar Publishing Co., Inc., New York Editorial & Publishing Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1592 First Avenue — At 83 Street — New York 28 N.Y. Telephoné: LE 5-9610 Subscription Rates: One Year $10. Six Months $5. Three Months $2.50 ANGYALFÖLD MOSZKVAI KÜLÜGYÉR Ahogy Horváth Imrét a M ülésein elnéztük, eszünkbe jutottak az Andrássyak, Apponyiak, Kányák, Bárdossyak. Ezek a kiváló férfiak, akik külföld akármelyik pódiumán ugyanúgy mozogtak, mintha otthon lettek volna. Horváth Imre tört angolsága, kommunista esetlensége, úgy hatott a külföldi diplomaták között, — mintha a nyitott ablakon keresztül a szél szemetet szórt volna be a tárgyalóterembe. — És ezt az erős villanyfénytől, kritikus arcoktól megfélemlített moszkovita hóhért, valóban a vörös vihar hordta a kanálisokból a bársonyszékbe. Eltávozása előtt, a new yorki hajóállomáson, az újságírók gúnyos pergőtüzébe került. — A gúnyt, ez a vörös fajankó nem vette mindjárt észre. Kezdetben nagyon ostobán és nagy önbizalommal válaszolt. Mikor nagysokára észrevette, hogy gúnyolják, — zavarba jött. Fájdalmasan és gyötrően. Arcáról leritt a tanácstalanság és a menekülési vágy. Végül az egyedüli bolsevista kiutat választotta. Gorombán ripakodott rá a riporterekre, durván lökdöste félre őket, hogy magának utat nyithasson. Otthon a Szovjet és AVO-s hentesek védelme alatt, ismét nagy fiú lesz. Fölényes, ellentmondást nem tűrő. Majd magyar vérrel lekiittek azt a sok megaláztatást, mely külföldön érte. A bolsevista elhivatottságot, nem az ész és rátermettség adja, hanem a szadizmus. The suggested lesson ... Amikor 1945-ben a magyar hősies ellenállás a szovjet túlerővel szemben elbukott és a Vasfüggöny rázúdult Magyarországra, a nyugatra menekült magyarság hiába bizonygatta azt, hogy a bolsevista ideológia nem ismer semmiféle erkölcsöt, hogy a kommunistákkal megegyezést kötni vagy békés együttműködést folytatni nem lehet. Mindenki, aki 1945-ben a saját szenvedésén tapasztalva azt állította, hogy az oroszok barbárok és a bolsevizmus a világtörténelem eddig még nem ismert legszörnyűbb veszélye, az mind náci, fasiszta, hazaáruló bérenc volt. Hiába történt hivatkozás a bolsevista doktrínákra, hiába idézték Marx, Lenin vagy Stalin könyveit, hiába mutatták be a katyini és vinniczai tömegmészárlásokról készült eredeti filmet, hiába bizonyították a szovjet deportálásokat és hiába írta Kravtshenko az összes modern nyelvekre lefordított könyvét, mint vádiratot a Szovjet ellen. Senki nem hitte. Még a legutóbbi időben is békés együttműködésről, kölcsönös baráti látogatásokról stb. beszéltek. 30,000 magyarnak kellett az életét áldoznia, 150,000 magyarnak kellett földönfutóvá lennie és egy ezeréves nemzetnek a legszörnyűbb módon való lemészárlása kellett ahhoz, hogy az emberiség, az egész világ rádöbbenjen arra, hogy micsoda is a bolsevizmus. Egy nemzetet kellett lemészárolni ahhoz, hogy elérkezzünk az alábbi megállapításhoz, amely a washingtoni United States News december 7-iki számának a Newsgram című oldalán jelent meg. “There is this to note, Roosevelt, during wartime, thought he could charm Stalin and do real business with him. That idea gave the Communists a big part of the world... The idea that maybe it could do business with a new batch of Communists. That idea, too, can turn out to be costly—with U. S. allies offended, a big part of the world’s oil in jeopardy, new Communistbacked dictators built up and wars of all kinds threatened in just about every corner of the world. The suggested lesson: You still cannot do business with Communists.” Bizony nem lehet, nem szabad egyezkedni, megalkudni a kommunistákkal. Kiszűrik a beszivárgott kommunistákat Emlékezetes, hogy a magyar szabadságharc egy hetes győzelme idején a gyűlölt politikai rendőrségnek, az ÁVO-nak több tagja menekült külföldre olyan kommunistákkal együtt, akik félhettek a felszabadult nép bosszújától. De később is megtörténhetett, hogy közülök olyanok, akik érezték, hogy bizonytalan lesz a talaj számukra, kereket oldottak. Kétségtelen, hogy közülök többen mentek a kommunista csehekhez, mint Ausztriába és a szovjetcsapatokkal, vagy utánuk visszatértek magyar földre, hogy boszszút álljanak. Több oldalról felmerült az aggodalom, nehogy bűnöző kommunisták, ÁVO-sok kerüljenek ki Amerikába a menekültek, szabadságharcosok közt, miután az átszűrő vizsgálat gyors. Néhány esetben már megtörtént, hogy felismertek ilyen embereket. Érdeklődtünk beavatott helyen az elhárítás lehetősége felől, s a következő választ kaptuk: — Tévedés volna azt hinni, hogy az amerikai hatóságok teljesen mellőzik a kivizsgálást. Ennek csak egyik része történik meg indítás előtt osztrák földön. Azzal számolunk, hogy azonos helyről rendszerint többen jöttek, akik felismerik a gyanúsakat Amerikába történt megérkezés után is megteszik a szükséges intézkedéseket és a vizsgálat során bármikor derülne ki ilyen eset, következménye nem maradna el. A magyarországi kommunista kormány mindenkinek oly személyazonossági igazolványt állított ki, melybe minden adatot bevezetnek, így azt is, ha valaki a pártban tisztséget viselt, vagy ÁVO-s volt. Aki ezt felmutatja, arról minden kiderül. Ha nincs beírva semmi ilyen, akkor bizonyos, hogy nem volt meggyőződéses kommunista. Akkor válik gyanúsabbá a dolog és akkor szükséges a füzete SZABAD MAGYARSÁG sebb vizsgálat, ha a kivándorlónak nincs meg az igazolványa. A beszivárgott kommunisták kiszűréséről egyébként washingtoni tudósítónk ezt jelenti: Egy magyar tornatanár, aki jól beszél angolul és mint ilyen, a hatóságoknak segít, javasolta, hogy minden menekültet földrajzilag csoportosítsanak és adják át az ügyet egy már teljesen igazolt,, abba a földrajzi körzetbe tartozó magyar menekültnek. Aki ismerheti és meg tudja állapítani, hogy bolsi kém, volt ÁVO-ista, vagy pártbizalmi-e, vagy pedig a bolsevizmus magyar áldozata, a menekült. Miután a gyors vizsgálat lehetővé tette, hogy a menekültekkel kommunista ügynökök is beszivárogjanak, így a kivizsgálásuk, kiszűrésük ezen az alapon történik majd. Budapesti levél Az egyik new yorki magyar társunk — v. testőrezredes — otthon élő fia a szabadságharcot megelőzően mindent előkészített a kimenekülésre Jugoszlávián át, s erről madárnyelven értesítette édesapját. A szülők nagy izgalommal várták a következő értesítést arról, hogy sikerült-e kijutnia. Közben tört ki a szabadságharc. Még nagyobb izgalomban várták az értesítést. Végre megérkezett egy angol nyelvű, okt. 30-án kelt levél a fiútól. Hogyan vergődött át, nem lehet tudni. Levelében leírja a szabadságharc addigi eseményeit, ő is azt mondja, nem volt megszervezve. És senki se tudta, mi fog történni. — Félig hivatalos, békés tüntetést szerveztek, de számításon kívül hagyták azt, hogy az elkeseredés oly nagy, hogy csak egy csepp kell a telt pohárba és kicsordul. Az egyszerű tüntetésből kinőtt a világraszóló szabadságharc. Elképzelheti a világ, s most már meg tudja ítélni, milyen lehetett az elnyomás, az a szörnyű helyzet, ami ezt kiváltotta. A továbbiakban ismert eseményeket ír le a harcokról, amelyek szerinte a legnagyobbak voltak a Ludovikánál. (Akárcsak az első kommün idején a június 24-iki ellenforradalom során. A szerk.), aztán a Népligetben, a Nagyvárad, s Orczy-térnál. A Boráros-tér, Duna-part, Rádayutca, Ferenc-körút, s a környék tele volt orosz tankokkal és vadul lövöldöztek. A Bakács-téri temlom tornyát lelőtték, a környező házakat erősen megrongálták. A legjobban megrongálódott a Corvin-tér (talán Kálvin tér), a Nemzeti Múzeum, amelynek teteje hétszer fogott tüzet. A második és harmadik emelet elpusztult, teljesen kiégett. Ezúttal aránylag Budán kevesebb volt a harc. Csata volt az egykori Horthy-körtérnél, s a Széna-térnél. Végül a magyar Alcazarról, a v. Mária Terézia, most Kilián laktanyáról ir hasonlót, mint amit már közöltünk: a szabadságharcos ifjúság utolsó töltényig tartotta, s javarészük ott pusztult a romok közt. Kismernek. Köszönjük szives jókívánságaikat és megelégedésüket lapunnk olvastán- ismételten küldtünk. Tudjuk, hogy szétkapkodták. Amennyire lehet, fokozzuk. Köszönjük szíves ígéretüket, hogy ott lesznek olvasóink, előfizetőink közt, mihelyt tehetik. Együttes erővel tudunk eredményt elérni. 1957 január 3 Büszke, tettrekész nép ez... Még egy tanulmányút a menekült magyarok ügyében Majdnem abban az időben, amikor a U.S. alelnöke Európában és közelebb, Ausztriában járt a menekültek ügyének tanulmányozására, Louis Schneider, az American Friends Service Committee titkára is ott volt. Öt napot töltött a helyszínen, így járt a magyar határon is. Tanulmányútjáról most tért vissza Amerikába és a magyar menekültekről nagy megbecsüléssel nyilatkozott. Nincs szó itt letört, reményevesztett népről, vagy olyan típusokról, akiket a múlt háborúban és azután táborról táborra tologattak-A magyar menekültek nagy része szolgálatkészséggel, élénk, harcos szellemmel, tettrekészséggel jött. Nagyon büszkék. Nem jótékonyságot akarnak, hanem azt, hogy elfoglalhassák helyüket a szabad világban. Szükségesnek tartja, hogy gyorsan helyezzék el őket a nyugati nemzetek. Adjanak módot a megfelelő letelepedésre. Elismeréssel szólt az osztrák kormány és nép magatartásáról. A menekülteknek nem kellett sokáig szalmon hálniok, miharabb rendbe tettek, berendeztek régi kaszárnyákat, táborokat, hogy addig is, amíg tovább szállításukra sor kerül, lehetőleg emberi körülmények közt várakozzanak. Hangsúlyozta, hogy a menekültek problémája nem osztrák, hanem nemzetközi kérdés, felelősség. Ezért bizottsága szívesen támogatja Nixon alelnök terveit a menekültek befogadásának fokozására. A magyar szabadságharc (Folytatás a 3. oldalról) úgy a kimenekült, mint otthon küzdő szabadságharcosok megérdemelnek minden támogatást-Hoover volt elnökkel folytatott megbeszélése New Yorkban szintén igen beható és gyümölcsöző volt. Utána Hoover is nyilatkozott a televízión és méltatta, hogy Amerika kitűnő szakemberekkel gyarapszik. Ugyanakkor Washingtonban is folynak megbeszélések a magyar menekültek ügyében. A Fehér Házban is. Eisenhower elnök a magyar menekültkérdés megoldásáról a kongresszus vezetőivel újév napján tárgyalt. A pápa is a MN rendőri haderő kiküldését kívánja Ismeretes, hogy a magyarországi nemzetirtás megakadályozására a világszerte, elsősorban a new yorki tüntető magyarság és lapunk, a “Szabad Magyarság” angol nyelvű cikkekben, táviratokban, beadványokban azt kívánta a NN-től, hogy rendőri haderővel vessen véget a szovjet garázdálkodásnak. Örömmel állapítjuk meg, hogy XII. Pius pápa, aki karácsonyi szózatában megállapította, hogy a magyaroknak joguk volt ellenállni az istentelen szovjethatalomnak, s az egész világot felkéri az ellene irányuló akcióra, szintén amellett nyilatkozik, hogy a NN mindenüvé, ahol idegen fegyveres erő támad, küldjön rendőri haderőt ahova nem engedl igybe felülvizsgáló bizottságát, s megtagadják határozatainak végrehajtását, azt az államot zárják ki. Ebbe tehát Magyarország is beletartozik. Elismeri az önvédelmi háború törvényességét. Kifogásolja a nyugatiak habozó, határozatlan magatartását. Határozzák meg a küzdelem feltételeit világos nyelven. Ha csendben maradunk, félnünk kell Isten Ítéletétől. A cubai delegátus új akcióra készül Magyarország lelkes barátja, aki már többször szólalt fel érdekében a NN-ben, Cuba delegátusa, Dr. Nunez-Potuondo, az új esztendőben újabb akcióra készül a magyarság érdekében. Szankciókat sürget a NN-től. A Kádárkormány képviselője, Horváth azzal vonult ki a NN-ből, hogy akkor tér vissza, ha a NN megszünteti a beavatkozást Magyarország belügyeibe. Cuba azt kívánja, hogy semmiképpen se engedjék vissza, zárják ki a moszkvai bábkormány képviselőjét a további ülésekről. Lázadások a szovjethadseregnél Magyarországon a szovjethadseregnél még az utóbbi időben is történtek lázadások, ellenszegülések. A Tokajban elhelyezett szovjet erőknél lázongtak legutóbb a katonák. A lázadásról hiányzanak a részletek. De annyit jelentenek, hogy a megtorlásnál öt lázadót agyonlőttek. Most került nyilvánosságra, hogy amikor az egyik tüntetésnél a motorizált 83. szövetgyalogezrednél elrendelte az egyik tiszt, hogy a tömegre lőjjenek, jobbérzésű tiszttársa beavatkozott, ellenszegült, mire amaz lelőtte. Erre a katonák a tiszt ellen fordultak és agyonlőtték. Utána egymás közti harcban 3 tiszt, több altiszt és a legénységnek számos tagja elesett. Az oroszok se tudják már letagadni, hogy több szovjetszázad több katonája eltűnt. 3-4 ezret bevallanak, köztük tiszteket. Csatlakoztak ezek a szabadságharcosokhoz. Még mindig sok van közülük a partizánkodó szabadságharcosok közt. Akiket a szovjet elfogott, azokat a kárpáti táborokban őrzik. Sorsuk alig lehet kétséges, mert ha hazakerülnének, szaporítanák az otthon lázadozók számát, akik már nyíltan is kiállnak, tüntetnek. Az ukrajnai és moszkvai sztrájkok, tüntetések meglepőek a terroruralom alatt. Riadalom az időzített bombák miatt New York városának különböző részeiben több időzített bombát találtak így legutóbb a Grand Central épületében. Nagy erővel folyik a nyomozás a titokzatos merénylő után és a nyomravezetőnek 25 ezer dolláros jutalmat tűztek ki. Az időzített bombák nagy riadalmat keltettek, mert elhelyezőjük, aki úgy látszik mániákus, levélben megírta a Hérald Tribune-nek és telefonon is bemondta, hogy több new yorki nagyszálló és középület alatt helyezett el időzített bombákat. Az időzítés szerinte két héttől 6 hónapig terjedő ideig tart. Lázasan kutatnak a bombák után. A nyomozás eredményeként utóbb a Times Square-n lévő Paramount Theaterben találtak időzített bombát. A bomba házilag készült.