Szabad Magyarság, 1957. január-december (2. évfolyam, 1-56. szám)

1957-02-14 / 7. szám

2. o Ida! Amerikai sajtószemle: Hungarian People Have Proud History Dick Preston, a New York Telegram & The Sun című newyorki lapban “a magyar nemzet büszke történelméről” ír részletes ismertető cikket. A cikk anyaga, mint idézi is, Dr. Bakó Elemértől, a Lib­­rary of Congress alkalma­zottjától származik. Beveze­tőjében ismerteti, hogy Ame­rika igen könnyen felveheti a bejövő új menekülteket, mert körülbelül 1,000,000 ma­gyar és magyar leszármazású amerikai van az országban. Igen érdekes a hivatalos ada­tokra támaszkodó statisztikai közlése, amely így fest: New York States 150,000, Ohio: 120,000, Pennsylvania: 100,000, California: 35,000, Indiana: 20,000, Texas 4000, Colorado 2000, Washington D. C. 2000 magyar; ezenkí­vül szórványokról tudunk mi is, amit azonban nem em­lít meg. A cikk, amely régi nemzet­nek idézi a magyart, rokonsá­gát a finnel és törökkel hoz­za kapcsolatba, megemlíti, hogy szabadságszeretetük a két előbbi nemzetével azonos és hogy az első ízelítőt az oro­szoktól már 4000 évvel ez­előtt kapták, amikor a ma­gyar, török és finn törzsek még a Középvolga mentén él­tek. Nem említi azonban a cikk a legújabb kutatások eredményeit, melyek szerint a magyarok ősi írása a szu­­mirokkal komoly kapcsolato­kat tételez fel, sőt a magya­roknak esetleg rokonságuk lehetett az akkori magaskul­­túrájú szumir néppel. A továbbiakban dióhéjban elmondja a török, tatár és né­met elleni szabadságküzdel­meket (Rákóczit nem említi­­ meg), Kossuthról is megem­­lékezik és megemlíti az oro­szok 1849-es beavatkozását a szabadságharcba: “Evén the Russian got in on the act. Under Czar Ni­­cholas, they invaded Hungary to “assist” what they called the “rightfull” Austrian ru­­lers. The Hungarians have hated them ever since.” Azaz megvilágítja az idé­zetben, hogy 1849-ben az oro­szok cárja beleavatkozott a “jogos” osztrák uralkodók “megsegítésére” és ettől kezd­ve gyűlölik őket a magyarok. A cikk szolgálatot tesz a magyarságnak, mert az átlag­amerikai polgár a szabadság­­harc előtt azt sem tudta, hol van Magyarország, még kevésbé azt, hogy ezeréves tradíciója, alkotmánya és hő­sies történelme van, amelyet a hatalombitorló vörösök ki akarnak irtani a magyar nép lelkéből. Kis történetek irodalmunk nagyjairól Irta: Csávossy Leó II. közlemény Mikszáth Kálmánnal történt meg kezdő újságíró korában, hogy a tudósító ép­pen akkor jelentkezett, ami­kor lapzárta volt már s Mikszáthon kívül egyetlen munkatárs sem tartózkodott a szerkesztőségben. Mikszáth a távbeszélő csengésére fel­kapta a kagylót s a tudósító jelentette, hogy Rómában megválasztották az új pápát, aki XIII. Leó néven lép Szent Péter örökébe. Mikszáth csak hangfoszlányokat hallott s megkérdezte: — Mi a neve az új pápá­nak ? — Mondtam már, hogy ti­zenharmadik Leó . .. • — Hogy? Nem értem! Le­gyen szíves, kolléga úr, be­fűzze ! f­ — Jól van, befűzöm, írja, kortárs úr ! T, mint Titusz, I, mint Imre, Z, mint Zoltán, E, mint Elemér, Nándor, Hen­rik, Aladár, Róbert, Mihály, András, Dezső, István, Ká­­roly, Lipót, Endre, Oszkár. „Tehát tizenharmadik Leó. ‘ Megértette ... ? — Megértettem, — felelte Mikszáth — és gyorsan meg­írta a tudósítást, majd rohant vele a nyomdába, hogy a reg­geli számban megjelenjen. Meg is jelent! Mikszáth a kö­vetkező címet adta a tudósí­tásnak : “Tizenhat neve van az új pápának!” Szabó Dezső az egyik legnagyobb magyar író egész életében a korabeli politikai rendszer s társadal­mi viszásságok ellen hadako­zott. Harcában a tekintélye­seket sem kímélte. — Egy al­kalommal Hegedűs Lóránt v. pénzügyminiszterrel és bib­liamagyarázóval vitatkozott hetekig a nyilvánosság előtt. Szabó Dezső ezekben a “Nyílt levelek”-ben valósággal do-­­­­ongolta Hegedűs Lórántot, Magyarország akkor legkivá­lóbb szaktekintélyét. Utolsó levelét azután így fejezte be: “Amíg én az örök vadász-­ mezőkön az istenek koponyái-­ val tekézem, addig te vén ku-­j pon-szenteskedő, hófehér pa­ripám szennyes, mocskos, bű­zös falát verejtékezve csuta­kolod. Fejedelmed: Szabó De­zső.” Szabó Dezső teljes tudatú-­ bán volt zsenialitásának és­­ páratlan értékének. Már az “Elsodort falu” előszavában megírta, hogy “ez a művem­­ Tamási Áron az erdélyi remekíró a kolozs­vári “Ellenzék” c. napilaptól azt a megbízást kapta, hogy utazzék el Bratianu román miniszterelnökhöz és csinál­jon vele egy nagyszabású in­terjút a kisebbségi kérdésről és az erdélyi magyarság sors­problémáiról. A román mi­niszterelnök éppen nyári sza­badságát töltötte Szovátán. Tamási egy villa kertjében találta, amint hintaszékében szendergett. — Hogy érzi magát, Excel­­lenciás uram, — tette fel a kérdést Tamási. — Amint látod, — vála­szolta Bratianu —, jól va­gyok, sokat pihenek. Egyelőre csak lustálkodom és lopom a napot... — Már azt is, Excellenciás uram?! — szaladt ki a szó Tamási Áron száján. Bibó Lajossal a kitűnő tárca-, novella- és re­gényíróval történt, hogy előrehaladt vesebaja miatt szigorú diétát és sok pihenést írt elő neki az orvos. Két este betartotta Bibó az orvosi in­telmet és korán lefeküdt. A harmadik estén azonban a szo­kott könnyelműséggel elment a vendéglőbe kártyázni s jó­val éjfél után tért haza, meg­lehetősen felöntve a garatra. Felesége első álmából felriad­va korholni kezdte Bibót: — Szégyeld magad, Lajos! Nem vigyázol az egészséged­re, részegen jössz haza! Tu­lajdonképpen hány ór­a van?! — Mindössze tíz óra! — füllentett meggyőző határo­zottsággal az író. E pillanatban a falióra kon­gatta az egy órát. Bibóné in­gerülten szólt: — Látod, még hazudsz is! Hiszen egy óra van és te azt mondod, hogy tíz! — Hát láttál te már, szi­vecském olyan órát, ame­­­lyik üti a nullát is? — kér­­­dezte Bibó megrendíthetetl­­en nyugalommal. (Folytatása következik) '*7 SZABAD MAGYARSÁG 1957 február 14 Egészségünk Az egyik legelterjedtebb nép­betegség a cukorbaj (Diabetes) kezelését eddig Bantin és Best ka­nadai tudósok által 19­26-­ban fel­fedezett “Insutin” naponta injek­ciós alakban való adagolással vé­gezték az idült betegeknél. A has­nyálmirigy (Pankreas) eme kró­nikus megbetegedése 1926 előtt előbb-utóbb biztos halált jelentett a kellemetlen diétát tartani nem tudó betegnek. Általában 8—10 éven­­belül biztosan elpusztultak. Az insulinnal és diétával még 80 évet is elérhetnek a betegek, de igen kellemetlen a naponta való injekciós szurkálg­atás, amelyet a betegek rendszerint saját maguk kénytelenek végezni. Ujaibben azonban Németország­ban sikeresen alkalmaznak egy Carbutamiide alapanyagú gyógy­szert, amelyet Nadisan és Ivenol név alatt hoznak forgalomba és amely szájon keresztül adagolha­tó, a vér cukortartalmát megfele­lően csökkenti és nem idült régi bajoknál feleslegessé teszi az In­­sulin befecskendezésének haszná­latát. Állítólag rendszeres szedés­nél sincs kellemetlen mellékhatá­sa, bár fordultak elő esetek, állít­ják az amerikai orvosok. Minden remény megvan azon­ban arra, hogy megtalálják az emésztőszerveken keresztül alkal­mazható gyógyszert, amivel a be­tegséget egyszerűbb és olcsóbb módon ellenőrzés alatt lehet tar­tani. Az Insulin nem egyéb, mint a hasnyálmirigy (Pankreas) hor­monja, annak elégtelen kiválasz­tása idézi elő a vérben a cukor felszaporodását, amely túlzott aránya esetén halált okozhat. Saj­nos, az orvos­­tudomány a­ hormo­nok eseteiben eddig ha azokat fel­fedezte, csak azok pótlásának le­hetőségével foglalkozott, korszakalkotó s határkő lesz a magyar regényirodalom­ban”. Igaza is volt. Egyszer egy irodalmi vita­estélyen megkérdezték tőle, hogy véleménye szerint me­lyik a világ tíz legjobb regé­nye ? — Mind a tizet nem tud­nám felsorolni, — válaszolta — mert eddig csak nyolc re­gényem jelent meg. Kipszimnn­k a Sza­bitit Alitfjúsít­­ságot Tisztelt Szerkesztőség: Mint a lapnak nemcsak előfizető­je, hanem részvényese is, köteles­ségemnek tartom mindent elkövetni támogatására. A lap szelleme az, amit vártunk és reméltünk, s amire már igen nagy szükség volt. Sze­retném, ha­­a tördelésben nem kö­vetnék az amerikai példát. A lap­nak sok új előfizetőt, sok új rész­vényest és rajtuk keresztül sok ba­rátot kell szereznie a magyar ügy­nek, amit szolgál. Meleg barátsággal: Gaubek Rezső, St. Louis, Mo. Igentisztelt Szerkesztőség: Nagyon köszönöm a „Szabad Ma­gyarság” számait, s meg is rende­lem a lapot egy évre. Imádságos lé­lekkel kívánom, hogy kísérje a jó Isten bő áldása nemes munkájukat, melynek n­yomán fellángoljon min­den magyar lélekben a drága szülő­haza lelkesen izzó megbecsülése és szeretete. Szivélyes üdvözlettel: Rév. Medveczky Medárd OFM, Bloomfield Hills, Mich. Szívesen köszöntöm a Szabad Magyarságot. Magam is azon a nézeten vagyok, hogy nemzeti ka­­tasztrófa, hogy a szabadságharc első idején ez a lap nem tudott megjelenni. A magyarnyelvű saj­tó megnyilatkozása szép volt, de nem­­volt­­olyan ,határozott,­­és egyenesen célramenő,­­mint ami­lyent Ti követtetek volna. A ma­gam részéről azért is sajnálom, mert Ti megírtátok volna az igaz­ságot, azaz azt, amit a Felszaba­dító Bizottság­­ezekben a nehéz hetekben a magyar ügyben tett. E helyett a valóságban tervszerű agyonhallgatás állt be, aminek az eredménye az, hogy Ti is azt gon­dolhatjátok, nem feleltünk meg hivatásunknak. Amint szabad időm lesz, megírom jelentésünket a nyilvánosság számára és küldöm valamely közérdekű cikkel együtt. A Felszabadító Bizottság célkitű­zéseivel közel áll Hozzátok, s így kérem, hogy munkánkat hasábjai­tokon támogatni szíveskedjetek. Őszinte barátsággal üdvözöl: Kovács Gyula, Cleveland, Ohio Kedves Szerkesztő Úr. Mint a lapmozgalom régi tagja és a Végvár egykori olvasója öröm­mel kaptam meg a lapot. Meggyő­ződésem, hogy a Végvár minden előfizetője lelkes támogatója lesz a Szabad Magyarságnak, mert ebben találja meg a szétszórt hajával, vé­res homlokával otthon küzdő ma­gyar testvér méltó viszhang­ját. Is­ten áldása legyen a Szabad Ma­gyarságnak, minden munkáján és segítőjén. Magyar testvéri szeretettel: Perkovácz József, San Diego, Calif. A Bell Telefon rendszer kb. 2,200,000 telefont kapcsolt be az elmúlt év hálózatába. Jelentősen emelkedett a telefontársaság jö­vedelme is. Az acélárak kisebb emelkedésé­vel számolnak egyesek, máris tör­téntek emelkedések k­b. 50 cent­től 2 dollárig tonnánként. Akik az infláció káros hatását saját bőrü­kön ismerik, azok nem örülnek az ilyen áremelkedésnek. Magyar hatás az USA nemzetvédelmére Az USA 1957—58. évi költség­­vetésénél sem lesz deficit és a tervezett 71—73 billió (milliárd) dolláros szövetségi bevétel rekor­dot jelent, amely teljesen fedezi majd az emelkedett kiadásokat. A Truman adminisztráció 1952—­ 53-as évre 74 billiót adott ki és több billió dollár növelte a hatal­mas államadósságot. Adócsökken­tés a változott világpolitika mi­att elmarad, mert a­­honvédelmi költségvetést felemelik. Jogos büszkeséggel mondhatjuk, hogy a magyar szabadságharc szétverte a tétlenséget az USA nemzetvédel­mében és meggyorsította a védel­mi intézkedéseket. Az osztrák kormány nyomatéko­san felszólította a magyar menekül­teket, hogy ne alakítsanak politikai vagy más szervezeteket Ausztriá­ban, mert ez sérti a semlegességi törvényt és külföldi beavatkozást vonhatna maga után. Úgy értesül­tünk, hogy a tilalom ellenére mégis alakultak különböző cso­portok az újonnan menekül­tek körében. A vásárlók Hirdetik : Liebcsák József egyetlen newyorki magyar bútorüzlete.J !­t, legjobban felszerelt és legolcsóbb. Vevői azért térnek­­ vissza. A lakásához szükséges minden darabot megtalálj­a nála. Tekintse meg óriási raktárait ön is és ott szerezzed­­be bútorait. 5 • 1382 First Aveoue. Phone R Steelander 4-3993 1 A 73. és 74. utcák között. ^

Next