Szabad Magyarság, 1957. január-december (2. évfolyam, 1-56. szám)

1957-04-26 / 27. szám

3. oldal SZABAD MAGYARSÁG 1957 április 25 Szabadságharcosok oldala ------------------------------------------------ 1.1 .....................T---------------------------— Emberek közt viharban A Függetlenség október 29-i számából A Gellért-hegy felől torkolattü­­­zek villantak, a Fehérvári úton .hernyótalpak morzsolták a kocka­köveket, a rádió enyhített hangon tartott ki a magáé mellett, szóval kellős közepén voltunk még a harc­nak, amelynek kimenetele felől hi­vatalosan csak a lelkek voltak biz­tosak. Külföldi rendszámú kocsi kanya­rodott a Bartók Béla út felől a Bocskay útra, menedéket keresve, mert hiába zászlók, rendszámok, a ■golyók és repeszek nem válogatnak, úgy szokta meg a pesti nép, hogy ,a­z ismeretlen megismerésében első legyen, még akkor is, ha Budán éri sí balszerencse. Tolongott is a kocsi köré háziasszony, cipész, könyvelő, csapos, de még újságíró is. Fura szokás, de begyökerezett, kevés idegen tanulta meg édes, szép anyanyelvünket. Most is köz­vetítőre volt szükség, hogy szót válthassanak a sorsuk iránt érdek­lődő külföldi vendégek a mieinkk­­kel. Akadt is, aki ellássa a tolmács tisztét. Záporoztak a kifakadások: “Azt mondja meg, hogy a ruszkik menjenek haza” — így a kórus. “A székely legény csak annyit kért az Úristentől, hogy ne segítsen az se neki, se ellenfelének, csak nézze jól, hogy ő maga mit csinál” — kedélyeskedik egy pelyhes állú le­­gényke, pedig még jól látni szeme alatt a sötét árokban könnye nyo­mát: akkor sírt, mikor az Ország­­,ház előtt megtalálta öccsét, aki mindenáron fegyverhez akart jutni, mert irigyelte húszéves bátyjától a dicsőséget és fegyvertelenül te­rült el a legértelmetlenebb golyó­záporban. Igen, akkor sírt, de most m­ár csak az a gondja, hogy többé ne sírjon senki szerte e hazában Lábával dobbant és hozzáteszi: ‘‘Nekünk is elég ennyi.” Az idegenek szorgalmasan je­gyeznek, de a motor berreg, sokfelé vezet még útjuk és hamarabb bú­csúznak, mint a körülállók szeret­nék. Erélyes kézfogások ropogtat­ják meg a csuklókat és máris szá­guld a kocsi a Móricz Zsigmond körtér felé. Szürke, kopaszodó fejű keszeg ember oldalog az alkalmi tolmács­hoz: — Mindent megmondott nekik? — kér’di gyanakvóan, de rosszindu­lat nélkül. — Ahogy erőmből tellett — vi­szonozza amaz. — Oszt kicsodák voltak az au­tósok ? — Újságírók, Bécsből rándultak át hozzánk. — Meg is írják, amit láttak? — Persze, hiszen az a kenye­rük. — Az igazat írják meg? — Gondolom nincs okuk hazud­ni. — Máskor is találkozik velük? — Nem tudhatom, de lehet. — No, akkor — egyet krákogott, tejeskannáját áttette bal kezébe mustrálóan nézett végig a tolmá­cson, és kissé atyáskodva bökte ki — Ne vegye rossznéven az úr, il­lenék megberotválkoznia. A férfi arca redőkbe borult, szé­gyen és tehetetlenség vegyült pis­logásában: — Borbélyhoz járok, amióta sör­­tés a képem, készülékem sincs ... borbély pedig :se közel, se távol.. . A csendet csak a megszokott géppuska-kelepelés törte meg, időnkint akna tett pontot a hosszú­ra nyúló golyómondatok végére. — Nekem van angol pengém — így az egyik fiú és máris kotorá­szik karabélyának hevederje alatt maszatos inge tájékára. A Rakoncáson szántanak, Peremén párát hant a nap, Ködöt fújtat a két ökör. Érzi a föld a kék vasat, Bevérzi bőrét, széthasad, Csoroszlyán vércsík tündököl. * * * Fordít a kormány, húsa mély, Zsíros, fekete, mint az éj, S barázda lépcsők sok sora Nyomán ballag egy vén paraszt, Dalol, — a dombra fölkapaszt, Alkonyt pattint az ostora.­­.­. * “Hej, Bimbó, Csálé, — ide hó!” Száll a szó, — talpán porhanyó köd röge, — így lép egyre fel — Felhőkbe mártja az ekét. Nem földi, égi már a kép: Paraszti mennybemenetel. Tollas Tibor — Én meg borbély vagyok — teszi hozzá a másik, ellátom én a szakálla baját. — Nálam a pincében, mert ab­ban lakom, meleg vizet is kaphat, a feleségem éppen más. Vágtázó lépések zaja szakította félbe a nagy ajánlkozást, a tankok helyett most tehergépkocsiról kere­pelt néhány géppisztoly. A fegyve­resek fürgén lekapták puskáikat és megeresztettek néhány lövést. A­­mikor úgy vélték, eleget tettek kötelességeiknek, bólogatva bíztat­ták a tolmácsot, menjen vesse alá magát a borotvaműtétnek, mert amint egyikük dörmögve megálla­­pította: — így mégsem lehet emberek között járni, mit írnak majd ró­lunk — és öt napos borostáii ka­lapkarimájával leplezve intett baj­társainak : — Irány a Villányi út! Ott így is jó ... Baternay Béla Tavaszi szántás A Szabadságharcos Szövetség taggyűlése A Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség Ideiglenes Intézőbizottsága 1957 április 27-én 5 órakor a Carnegie Endowment Internat Center (Banpuetin Hall) — First Ave. és 46th Street sarok — tartja taggyűlését. Előtte 1 óra 30 perckor valamennyien részt veszü­nk a Loyality farade magyar csoportjának menetében. Gyülekezés a 92 Street és a Park Ave. sarkán. A TAGGYŰLÉS NAPIRENDJE: , , . . . a) Az Ideiglenes Intézőbizottság beszámolója a végzett munkáról. b) A torinói kongresszust előkészítő szervezőbizottság beszámolója a kongresszus előkészületeiről. c) A kongresszusi küldöttek megválasztása. — “Kedves Bajtárs, tekintve a tárgysorozat fontosságát, meg­­jelenésedre feltétlen számítunk. A nevedre küldött meghívó egyben belépési jegy is, ugyanis csak az Igazoló és Összeférhetetlenségi Bi­­zottság által tagként elfogadottak hivatottak a küldöttek megválasz­­tására, Te pedig Szövetségünk rendes tagja vagy.” Bajtársi üdvözlettel: Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség New-yorki Ideiglenes Intézőbizottsága A fenti gyűléssel kapcsolatban a Szabadságharcos Szö­­vetség egyes intéző­bizottsági tagjai és a területi szervezetek több vezetője, akik a jelenlegi irányítással nem értenek min­denben egyet, az alábbiak közlését kérték: Függetlenül a meghívó megkötéseitől, a szabad, demo­kratikus választás megköveteli, hogy választói gyűlésen, ahol a szabadságharcosok vezetőségét választják, minden szabad­ságharcos megjelenjen. Azok kizárása, akik nem értenek­ egyet a jelenlegi vezetőséggel, erősen népi demokratikus ízű és jellegű, semmiesetre sem demokratikus és nem bír érvény­nyel. Célunk az, hogy a szövetséget arra méltó, demokratiku­san megválasztott vezetőség képviselje. Magyar és angol nyelven hirdeti a magyar igazságot a Szabad Magyarság. Rajtad is múlik, hogy az igazság szava erősebb legyen. Minden új előfizető erősíti. Szerezz minél több előfizetőt. A MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB TÖRTÉNELMI FILMJÉNEK BEMUTATÓJA CLEVELAND-ben "ÖTVEN MAGYAR ESZTENDŐ" A CÍME ANNAK a filmnek, mely 3 órás előadásban tárja elénk a magyar sorstragédiát eredeti felvételekben egy félévszázadról és két világháborúról. Az előadásokat 1957. május 4-én Szombaton d.u. 5 és május 5-én Vasárnap d.u. 2, 5 és 15 órai kezdettel folytatólagosan leh­et megnézni A MORELAND FILMSZÍNHÁZBAN Buckeye Rd. és E. 119 sarkon/ Jegyek­úra Import üzletében, Luczy Bakery-ben,­ Zemling óra-ékszer üzletében és Kossuth könyvesboltban elő­vételi olcsóbb árban kaphatók. Ferenc József-i idők, 1 világháború, 1919 Kommü­n, a Csonkaország felemelkedése, a II Világháború a Vasfüggönyig és többszáz felejthetetlen felvétel, a magyar múltból. Hívja fel ismerőseinek figyelmét a filmre. A film a LIBRARY OF CONGRESS, Washington világhírű gyűjteményéből készült. j\­sl­ !-poóta Egy magyar diáklány levele Édes Pannikám! Azt se tudom, hol kezdjem, hi­szen már féléve is, hogy elváltunk, és mi minden történt azóta ... De hát erről most ne beszéljünk, fáj a szívem és sírni szeretnék. A szen­záció most a félévi bizonyítvány Egy hónappal később kaptuk meg mint a­­normális időkben. Földrajz­ból volt négyesem és történelem­ből, nem mondhatnám, hogy nagy­­ szorgalmam vívta ki a jó bizo­­­­nyítványt. Az osztályban és az iskolában állandó, sőt egyre fokozódó az elé­­­­gedetlenség, ami a legszebb remé­nyeinket meghiúsító rendelkezések­nek köszönhető. Amit a mi bájos kormányunk egyik kezével adott, azt a másikkal lopva visszavette,­­ azt gondolva, hogy elég vakok va­­­­gyunk és nem veszünk észre sem­­­mit. Mindenesetre, hogy félnek tő­­­­lünk, ez nem is kétséges. Nem merték az egész iskola nö­­­­vendékeit összeereszteni, hátha­­ forradalmat csinálnak. Az iskola kapuján is csak egyesével enged­nek ki bennünket tanítás után, a­­ csoportosulás tilos! Hiába no! Fél­­­­tik a bőrüket. Életemben még enn­yi begyulladt minisztert nem láttam, akik most bent kuksolnak a Parlamentben és csak fél had­sereggel mernek előbújni. Március 15.-én nem volt az is­kolának közös ünnepélye, mint máskor,, hanem az osztályfőnökök tartottak felolvasást egy kiadott brossurából, persze önálló előadó­ címén. Ezt onnan tudom, hogy a mi aranyos osztályfőnökünk, ha belehal sem írt volna ilyen “elő­adást” a saját forrongó szíve ösz­tökélésére. Na de reméljük, hogy bár “Európa csendes, újra csen­des ...” azért “Lesz még ünnep a világon ...” (Tudom, hogy a költőket felesleges odaírnom.) Na de most beszélj te, írj, hog­y érzed magad abban a hatalmas express városban? Nem tévedtél el még az emberek nyüzsgő forgata­gában? És milyenek a felhőkarco­lók, hogy élnek ott a diákok, mit tanultok, milyen iskolák vannak? Te már beiratkoztál angol iskolá­ba?­­Mi is beiratkoztunk az orosz­ra, azt tudod, hogy újra kötelező lett? Pannikám, nem lopom tovább az idődet. írj, a lányok nem győzik kérdezgetni, mi van veled. A he­lyed még üresen áll a padban, ha Jutka, Hédi, Ilona helye is üres. Ők Svájcban vannak. A neved el­felejtették kitörölni az osztály­­könyvből és a múltkor a tanfelü­gyelő, mikor nálunk járt, felszó­lított. Kínos csend támadt, majd valaki beköpte. A doktor levegő­­változást rendelt neki. A dili per­sze csúnyán lehordta. Nagyon sokszor csókol öreg barát­nőd a VI. B.-ből, és az összes ismerős lányok, Toncsi. ► › A kontinens legnagyobb MAGYAR hanglemezkereskedése Délibáb Film and Record Stúdió | 3540 St. Lawrence Blvd, Montreal 18 , QUEBEC CANADA ~ : * : ► Világhírű operák gyönyörű operettek, örökszép magyar nóták, '‚ ► divatos tánclemezek › ► › ► w -► -T- н ► ̋ | A világ minden részébe szállít. Kérjen díjtalan árjegyzéket. › 1 A Szabad Magyarság montreali képviselete. Itt vásárolható › , és előfizethető a lap. Hirdetést és részvényjegyzést is felvesz. › 1 ► ̋

Next