Szabad Magyarság, 1958. március-december (3. évfolyam, 1-39. szám)
1958-10-12 / 28. szám
1958. október 12 SZABAD MAGYARSÁG 11. oldal Vita egy vitáról írta: PENTELEI MOLNÁR ISTVÁN Ferenc Pálnak Baross Gáborhoz intézett érdekes viszontválaszához szeretnék én is hozzászólni, bár “a kommunista rendszerben gyakorlatilag és elméletileg” semmiféle foglalkozást nem űztem és így a vitába belekapcsolódáshoz meghívást nem kaptam. Ferenc Pál “első tétele” azonban annyi vitaanyagot tartalmaz, hogy nem gondolom helyesnek, ha ilyen alapra építünk fel további hasonló tételeket. A vita feltétlenül jószándékú és művelt felvetője “megcáfolhatatlan meghatározásokat” szándékozik a vitával elérni, ami természetesen lehetetlen. Az emberi élet tartozékait képező fogalmak, mint amilyenek a szépség, jóság, szeretet, igazság, szabadság, stb. egyike sem tört a világ kezdete óta, hogy megcáfolhatatlanul meghatároztassék, megmerevíttessék és múzeális tárgyakká váljék, örök megfoghatatlanságukkal, sikamlós gyíkelevenségükkel, örökös vitaanyagukkal a Teremtőnek azt a parancsát látszanak szolgálni, amely minden élet tartozékául odarendelte az örök harcot. És ezért az “örök béke” hangoztatása is csak mint harci trükk jöhet tekintetbe, mert mint természetellenes, megvalósíthatatlan. A további célmeghatározás már gyakorlatibb: “Ki kell alakítanunk ... egy olyan közfelfogást, mely... a kommunizmus veszélyének megértését az emberek gondolkodásában lehetővé teszi... egy olyan tudományos bástyát... amelynek falairól a megtévesztő és fertőző propaganda megsemmisülve hull viszsza.” Azonban a magyarság 1920 óta egyebet sem tett, mint a kommunizmus veszélyének megértését igyekezett lehetővé tenni és az emigráció valóban magyar, gazdag sajtója sem tesz egyebet több mint egy évtized óta, mint nagyszerűbbnél nagyszerűbb tanulmányok és cikkek közlésével ádáz és felmérhetetlen áldozatokkal járó harcot folytat ugyanezért a célért, anélkül azonban, hogy a megtévesztő és fertőző propaganda megsemmisülve hullott volna vissza róla. Sőt úgy látszik, még annyit sem bírt elérni, hogy olyan értelmes emberekig,mint Ferenc Pál, eljutott volna a hite, így talán valóban: “rengeteg energia és jóakarat hullt sziklás talajra”. Ami a “tudományos bástyát” illeti, arra Ferenc Pál a következő soraiban maga adja meg a lehető leglesújtóbb véleményt, amely azonban szerintem ép annyira nem állja meg a helyét, mint amikor azt állítja, hogy a nyugati világban szép számmal megjelent, a kommunizmus kérdéseit taglaló folyóiratok “reális értéke a nullával egyenlő”. A mai világ képére vonatkozó fejtegetés sem egészen érthető. Honnan veszi Ferenc Pál azt a “világot”, amely évezredek óta összefüggő volt és természetes gazdasági és társadalmi egységet képviselt a mostani kettéosztásig. A történelem erről nem tud. Vitatom azt is, hogy úgy a nyugati, mint a keleti részén a világnak egy egységes világ létrehozásának akciója volna érezhető, mert bár igaz, hogy a szovjet világuralomra tör, viszont a még szabadnak mondott világrészen még soha több nacionalista megmozdulás nem mutatkozott, mint napjainkban. Elég, ha csak az utóbbi évtizedben felszabadult gyarmatokra, keletkezett önálló államokra gondolunk. . . Hogy aztán “az egységes világ’- e a természetes állapot, amelyért az ember a “természetellenes állapotot fel akarja számolni”, vagy az ellenkezője az igaz, nehéz eldönteni, de a társadalomban élő egyéb élőlények Ferenc Pál nézetét nem támasztják alá. Sok mindenben egyetértek a vita tiszteletreméltó kezdeményezőjével, de vitáról lévén szó, a vitás részekre szorítkozom, így nem világos előttem az a kijelentés sem, hogy a világ keleti része “minden eszközt megragad arra, hogy a nyugati részt meghódítsa”, mert egy későbbi mondat így szól: “A vasfüggöny mögötti társadalmak sokkal homogénebbek, nincs szándékukban a másik féltekét meghódítani”. Természetesen az első megállapítás a helytálló. Azt írja továbbá Ferenc Pál, hogy “a nyugati világ és a tudományos intézetei még mindig egy új ideológiát keresnek”, amit a kommunizmussal szembeállíthatnának, az igyekezetet azonban a magam részéről sehol sem látom. A nyugati világ tragédiája abban gyökerezik, hogy nem hajlandó belátni “demokráciájának” csődjét, népszerűtlenségét és megreformálásának szükségességét és minden kommunizmus elleni recepttel szemben a legdurvábban elzárkózik. A második világháború kirobbantói s egyedüli nyertesei annyira belevágták a tudatába a bolsevizmus ellenrendszereinek pokoli voltát, hogy képtelen a kommunizmus ellen eszmét kitermelni, mert szükségképen az általa megvetett, irtózatot keltő eszmék és rendszerek útjaira volna kénytelen tévelyegni. Akkor pedig inkább a halál! Kitűnő azonban az a megállapítás, hogy “a nyugati világ vezetői és tömegei között sem értelmi, sem érzelmi kontaktus nincs” és hogy “az emberiség mindkét oldalon elszakadt vezetőitől”. Ez természetes, ha meggondoljuk, hogy míg a világ hatalmas tömegei óriási változásokon mentek át az utóbbi 15 év alatt, a nagyhatalmi vezetők túlnyomórészt ma is Ugyanazok az emberek, akik másfél évtizede szerepet vittek. Lehet-e a bolsevizmus felszámolóit azok között keresni, akiknek a bolsevizmus az életbenmaradását köszönheti? Nem egyezik a véleményünk abban, hogy “nem a vezetőket kell meggyőznünk az igazságainkról, hanem a tömegeket, a társadalmat, mert nem a vezetők akadályozzák meg, hogy a kommunista gazdasági — (miért a gazdaságit emeli ki, amikor a társadalmi rész az elviselhetetlenebb?) — rendszer eluralja a világot, hanem a társadalmak természetes ösztöne ... mely megakadályozta 40 év óta .. a kommunizmus uralomra jutását”. Hogy mennyire a vezetők megnyerése a döntő és nem a tömegek szimpátiája, arra a zsidóság hatalomszerzési módszere, a legjobb példa. Ezt a tömegek antipátiája nem érdekli mindaddig, míg az a vezetők szívét és eszét is el nem éri. Hogy pedig a társadalmak természetes ösztöne mennyire akadályozta a kommunizmus uralomrajutását és terjedését az utóbbi 40 év alatt, arra válaszul a térkép szolgál, továbbá az olasz és franciaországi választások eredményei, és még számos elszomorító jelenség. Végül még egy kérdés: hogyan gondolja Ferenc Pál “az értelemhez szóló meggyőzési eszközöket a tömeg rendelkezésére bocsátani”, amikor a közvélemény irányításának úgyszólván minden eszköze olyan kezekben van, amelyek azokat szép szóra soha kiadni nem fogják. Nelson A. Rockefeller Nelson A. ROCKEFELLER New York állam republikánus kormányzó jelöltje az egyetlen személy, akiben New York állampolgárainak bizalma összpontosul NELSON A. ROCKEFELLER minden befolyástól mentes függetlensége, közéleti tisztasága, megnyerő és nyílt egyénisége, személyében biztosítja egy igazságos államkormányzat és minden állampolgárt egyaránt szolgáló közigazgatás előfeltételeit. Sokoldalú és több évtizedes kormányzati tapasztalata párosulva melegszívű egyéniségével biztosítéka annak, hogy sivár évek után New York Állam élén ismét egy kimagasló kormányzó fog állani. AMERIKAI MAGYAR TESTVÉR! Okvetlen szavazzon NOVEMBER 4-én Nelson A. ROCKEFELLER kormányzó jelöltre és a Republikánus Párt jelöltjeire Paid by the Republican State Committee, All American Committee Hungárián Division. A Szabad Magyarsághoz írják Volt kárpátaljai képviselő visszaemlékezése Igen tisztelt Szerkesztőség! Önök jól tudják, hogy én a “napilap” mellett állok szilárdan ma is, mert arra oly égető szükség van, mint egy angol lapra, amely kivetítené a magyarság arculatát az angolszász világ felé, amelyet a kisantant hírverése Trianon óta eltorzított. Mindkét kérdés máig megoldatlan, holott az első megoldásra váró kérdés volt mindkettő. Mindez nem zárja ki azt, hogy elismerjem a Szabad Magyarság lényegesen lehiggadt hangját s a magyar emigráns lapok közt kiemelkedő tartalmi értékét. Börzsönyi Béla: “Magasabbrendű magyarság” c. cikke magával ragadott amellyel csaknem mindenben egyetértek. Ennek a területnek képviselője, majd szenátora voltam s az apjai románok éppúgy, mint a Munkács-vidéki németek jelentékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy Kárpátalja magyar törvényhozója lettem. Ez a magasabbrendű magyarság volt bizonyára az ok, ami előidézte, hogy ennek a két nemzetiségnek a lelke összeforrt a magyarságéval, éppen úgy, mint a ruszinság egy részéé. Kárpátalján a Keresztényszociális Pártnak volt a magyarságon kívül német, román és ruszin tagozata s mindegyiknek megvolt a titkára, aki velök a saját nyelvén érintkezhetett. Magyarok elszlávosodása Sok magyarnak kellene elolvasni Börzsönyi Béla cikkét, hogy okuljanak belőle s tanuljanak türelmet, alapos megfontolást s azt a felbecsülhetetlen jogi elvet, hogy hallgassák meg a másik véleményt is, mielőtt ítéletet mondanak. Íme egy ilyen komoly ember is tévedhet, amikor kimondja, hogy Visk lakói “németek” voltak. Ez bennük már annyira elhalványult, hogy hallani sem szeretik. A Tisza s a hegy közé szorítva, elszigetelve, oly erős magyarság fejlődött bennük, hogy hallani sem akarnak arról, hogy ők valaha németek voltak. Ellenben, mikor a csehek megbízták Petroff szentpétervári v. egyetemi tanárt, hogy mutassa ki az elmagyarosodást Kárpátalján, komoly tudós létére nem tehetett mást, mint hogy kimutatta az elszlávosodást. Csak egy községet említek- Száldobost, hajdan szabad hajdúk fészke, ma lámpással sem igen található köztük magyar. Közép-Apsa különálló község a maga nemében. 6000 lakosú tiszta román község. Magyar hűsége meg nem ingatható. Mikor a cseh uralom idején lementek tutajjal Szolnokig, nem egyszer Szegedig, egy kicsit a jó magyar bor is a fejükbe szállt, mikor visszafelé jöttek s Borzsován, vagy Csapon, mielőtt felszálltak a vonatra, nagy hangon hirdették, hogy milyen fehér kenyeret ettek s milyen jó bort ittak Magyarországon. A cseh vasúti tisztviselők igyekeztek betuszkolni őket a vasúti kocsikba, hogy ne harsogják ezeket a “fülsértő” magyart dicsérő nyilatkozatokat. A Rákóczi zászló hatása Közép-Apja templomában a kommunista uralomig ott őrizték a fecskefarkú elrongyolódott Rákóczi zászlót. Csaknem két és fél évszázad után is mindig híven ehhez a zászlóhoz. Isten irgalmazzon annak, ki ezt elveszi tőlük. Mielőtt először mentem oda, egy öreg tanító barátom, maga is román származás, de jó magyar szív, óva intett, hogy oda menjek, mert ott hamar kinyílik a bicska s nagyon fürgén jár. A választások alkalmával K. Apja románjai nagyobb százalékban szavaztak a keresztényszocialista pártra, mint az aknaszlatinai magyar sóbányászok. Azok közt elég sok volt a félrevezetett kommunista. K. Apsa hatással volt a másik három román községre is, Alsó- Apsára, Faluszlatinára és Tiszafehéregyházára, sőt a ruszin lakosságú Felső-Apsára is. A K. Apsaiak voltak a fő okai annak, hogy mikor a cseh tisztviselők megkapták a rahói járás választási eredményeit, dühösen ordították: “Sacra, sacra” honnan kapják ezek a szvnnya magyarok ezt a sok szavazatot, mikor a járásban alig van magyar? Maagyarbarátság Szőregi Béla mondja a könyvében (“Egy orosz hadifogoly naplója”), hogy Máramarosszigeten, tört magyarsággal kiáltották a hazatérő magyar foglyok felé a románok: “Mikor jönnek már, elég volt ebből a román uralomból”. A csehek dühének áldozata lett a kapsai elnökünk, Rákóczi fej, vállig leomló haj. Mikor egyszer egy romániai búcsú után késve jöttek, s át akartak menni a Tisza hídon, amely Romániát elválasztotta Csehszlovákiától, a sorompó le volt zárva, azt felemelték, s úgy közeledtek a cseh vám felé. Első pillanatra felismerték a vezért a cseh vámosok s lelőtték. Ettől fogva még dühösebben szavaztak a magyarokra. Ezután főleg az asszonyok tüzelték őket. A Tisza és Tarac völgyében lakó németek Rahón, és Kőrösmezőn, Dombón, Királymezőn, Német és Orosz Mokrán is kitartottak mellettünk. Ezt tették a Munkács vidéki németek is, Pósaháza, Alsó Schönborn, Kerepec, Leányfalu, F. Schönborn, stb. Már a csehek is mindent elkövettek, hogy elvonják a magyaroktól a németeket. Pósaházán pl. sikerült egy német bírónak, aki a csehek parancsára cselekedett, a falut ketté osztani. Egyszer késő este tértek haza egy lakodalomból, s a falu bíráját, aki a mi emberünk volt, megtámadták. Ez beugrott az udvarára s felkapott egy vasvillát, s leszúrt egy embert. Természetesen elítélték. Szegény a börtönben halt meg. Néha ilyen ádáz küzdelem folyt a pártoskodás miatt az egyes községek lakói közt. Köszöntelek Börzsönyi Béla! Minden sorod elárulja, hogy magyarságod megfontolt, átgondolt. Ilyen tiszta, nemes magyar lélekkel jöttél a felszabadult Kárpátaljára. Igyekeztél a nép lelkét megismerni. Nem úgy, mint sokan, a magyarságtól sok hazugsággal elidegenített népet türelmetlenül és megértés nélkül kezelték. Pedig az általad és általam említett példák igazolják, hogy a nép, ha helyesen, megértéssel bánnak vele, kitart azok mellett, akik emberiesek voltak. HORKY KÁROLY JTTTTTTTTTTTTTTTTTTmTI ^Edények, lámpák, varrógép, te-- ► revizió, szőnyegek, bútor s egyébé ►háztartási cikkek eladók elköl-^ ^tözés miatt. ^ ►Érdeklődjön telefonon: 4 ► ES 63923 * aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaI