Szabad Magyarság, 1959. január-december (4. évfolyam, 1-50. szám)

1959-01-04 / 40. szám (1. szám)

5031 Maple~Str$e$, Perül Amboy, N. J. ADDRESS: 216 WEST 18th Street, New York 11, N.Y. Szabad FREE HUNGARIANS AMERICAN-HUNGÁRIÁN NEWSPAPER VÉGVÁRUNK • ÉLETREHIVTA: t FT. GALAMBOS JÓZSEF Vol. 4 ÉVF. — No. 40 SZÁM. N«*W VOKK. n. y.. 1959. január 4 vasárnap ÁRA: 20c. Őszinte szó Irta: KOVÁCS GYULA altábornagy, a Felszabadító Bizottság alelnöke Örvendetes jelenség, hogy az utóbbi időben mind többet és többet beszélünk és Írunk a nemzeti célokért megalku­vás nélkül küzdő emigráció hivatásáról és ennek a hi­vatásnak a szolgálatában az egység gondolatáról. Ha azonban ezt a folyama­tot a gyakorlati ember szemé­vel nézzük, nem lehet leta­gadni, hogy még mindig tá­vol állunk az egységtől. Az elmúlt évtized elrettentő ta­nulsága, hogy képtelenek vol­tunk megteremteni azt az egységet, amely a magyar szabadság, igazság és jóváté­telért vívandó harc első és legfontosabb előfeltétele. És ha már az őszinteség ve­zeti a tollat, minden kertelés nélkül azt is be kell valla­nunk, hogy még arra sem volt az elmúlt tizenhárom év alatt egységbe fogott erőnk, hogy a siker reményével ve­hettük volna fel a harcot a magyar sors és jövendő ma­gyarul beszélő ellenségeivel. Igazságtalanok volnánk a- zonban, ha nem néznénk ez­úttal is a dolgok mélyére. A- mikor az 1945-ös emigráció uj hazát keresett, mindenütt előítéletek várták az érkezőt. A második világháború rom­halmazából csak azok emel­kedtek ki, akik az ellenség­nek a kellő időben hasznos szolgálatot tettek, de legalább is hozzájárultak ahhoz, hogy a győzelem olcsóbb és köny- nyebb legyen, vagy pedig a szabad földön nem fordultak a trianoni, párisi és a Yal- tában kötött szerződések el­len. Ne csodálkozzunk tehát a- zon, hogy mind a mai napig úgy az Egyesült Államokban, de másutt is nem a nemzeti erők, hanem csak azok kap­tak politikai és más termé­szetű támogatást, akik más helyzeti energiával és más felfogással indultak el szabad földi tevékenységük utján, mint mi. Senki se irigyelje azonban e rétegtől a gondtalan életet biztositó dollárokat és azt sem, hogy a győztesektől “ál­lamférfivá avatva” politikai küldetés látszatával a világot járják. Ezért a pénzért alá kellett írni a “Philadelphiai Nyilatkozatot”, meg kellett alkudni Trianonnal, Párissal, Yaltával, Titó-val — olykor­olykor még Moszkvával is — és többé nincs megállás: részt kell venni a magyar nemzet temetésén is. Helyrehozhatatlan hibába esünk azonban, ha túlértékel­jük ennek a rétegnek a te­vékenységét. Mindez csak ad­dig tart, amig a jelenlegi vi­lágpolitikának szüksége van ilyen eszközökre is. A világtörténelem jelenlegi súlyos szakaszában az embe­riségnek és nekünk is sokkal fontosabb, sokkal nagyobb dolgokkal kell törődni. Nem a pillanatnyi célok és azok eleve pusztulásra Ítélt eszkö­zei a fontosak, hanem a mai világválságból kivezető örök- életü tényezők, amelyek nél­kül a tudomány és a techni­ka minden áldása és átka csak anyag, az ember pedig csupán felsőbbrendű állat marad. A mai világválságból a vi­lág népei nem azon az utón emelkednek ki, mint amelyen ma oly minden reményt el- temetően járnak. Nem egy nép, nem egy hatalom, sőt nem is egy világrész, hanem az egész emberiség egyete­mes érdekeiben álló célkitűzé­sek hűséges szolgálata dönti el, hogy vájjon el lehet-e ke­rülni az emberiséget fenyege­tő katasztrófát. Nem lehet többé már az igazság és szabadság eszmé­jét másképen mérni a szabad és a már nem szabad népek között. Elfogytak már a pénzzel megvásárolható szö­vetségesek, nincs több elvesz­tegetni való ország. A jobban már össze nem szűkíthető te­rületen a döntés elől nem le­het kitérni. Ez a világválság napjaink­ban a Föld szabad és rab né­pei számára mindjobban és jobban elviselhetetlenné vá­lik és az erkölcsi alapon nyugvó világrendezést nem lehet a végtelenségig elodáz­ni. Meddig kell várnunk még — senki sem tudja. A törté­nelem azonban arra tanít és (folytatás a 2. oldal >n) Amerikát háborúval fenyegeti a szovjet Kardcsörtető válasz a békeszózatra — Berlin Szarajevóvá válhat Megsemmisítő csapást emlegetnek — Lázadnak a keleti németek Mi magyarok tekintélytisz­telők vagyunk. Eisenhówer elnöknek igy megadjuk mind­azt a nagyrabecsülést, mely a 170 milliós nép vezetőjének kij^r. Miután azonban demok­ratikusan is gondolkodunk, e nagyrabecsülés nem verheti agyon a kritikát. Eisenhówer elnök, a Fehér Ház parkjában felállított ka­rácsonyfa gyertyáinak meg­gyújtása előtt, beszédet tar- mus bástyái éppen úgy osz­tott. E beszédet egy jóindu- szedőinek majd, mint Bábel latu kor ünnepére szabták, tornyai. Szószerint idézzük: Az a kiegyensúlyozottan,, “A jóindulatú embereknek Krisztusban élő ember béke-1 (most) nem kívánunk hábo- íillandósitó vágyát juttatta ruról beszélni. Azonban ör- kifejezésre. ködnünk kell és szembehelyez­Ugyanebben az időben Já- kednünk mindazokkal, kik nos pápa is szózattal fordult Isten ellenségei.” E szavak, a világhoz. Ebben a keresz­tény egységet sürgette. Hang­súlyozta, hogy a kommuniz­PROTEST AGAINST THE STATEMENT MADE BY MR. CYRUS EATON As Americans we apclogize and as Hungarians we are deeply húrt by the slaiemenis made by Mr. Cyrus Eaton at the National Press Club in Washington D.C., on October 30, 1958. We apologize to our friends suffering under Communist op- pression; to them we say: re- member, the United States is a Country of free spteech — the right to say intelligent as well as stupid ihings is of far greater importance than the utterances themselves. Furthermore it has been made quite clear that Mr. Eaton speaks only fór himself. The government of the United States and those of other nations of the Free West expressed the;r official opinions quite clearly in the U.N. at the lime of and since the Hungárián Freedom Fight. As Hungarians we feel húrt. Nőt because of the remarks alone, bul because of the possible effects of the wide publicity given them. The statements that Hungary did nőt fight against Communism bút that "Hungar­ians will be Hungarians" sounds like a fatherly Khruschov type of jest. There is no doubt any- more that the Hungárián Free­dom Fight was aimed at all forms of Communism, because Communism is incompatible with the Hungarians' beliefs. Com­munism robbed the people nőt only of their freedom, of their property, bút robbed them of all things thal make life worth liv- ing. According to Mr. Eaton, fighting and bloodshed is a pas- time Hungarians enjoy more than other people. To this we can only say: we hope that God will grant Mr. Eaton the opportunity to jest in this manner with the victims of Communism, the Hun­gárián people in particular; the widows, orphans, deporiees and those minds and bodies have given away under Communist torture. az előzményekből Ítélve, a kommunista és materialista világnézet ellen születtek. Eisenhówer elnök és János pápa szava között, az ellentét áthidalhatatlan. — Eise'nho- wer békét akar, még a roose­velti tehertételként (márpe­dig Rooseveltet a nép válasz­totta) szenvedő százmilliók rovására is. János pápa csak a jóindulatú emberek kará­csonya miatt nem kíván a háborúról beszélni. (János pápát nem mint egyházfőt, hanem mint kiváló “poli­tikust” vontuk be e párhu­zamba.) Eisenhówer, karácsonyi ü- zenetében, a krisztusi szere­tet “jármába” fogja a zsidó­kat, mohamedánokat, bud- histákat és “hindukat”. A “hinduság” a lexikonok sze­rint is a Brahma az (alkotó), Vishnu (a gyümölcsöztető) j és Siva (a romboló és ujra­As Hungarians we believe we can be righifully proud of our record. We are one of the few nations in Europe that retained nőt only the continuity of na- lional and cultural identily, bút the lőve and loyalty to the ideál of Freedom. Because of our geo- graphical location between the East and West, we had to fight expansionist ambilions on the part of both the East and the West. Sometimes they conquer- ed us; Mongols, Turks, Haps- burgs, Russians. Bút always, sometimes after a period lasting over a century, the Hungarians, symbolizing the spirit of Free­dom and Justice emerged vic- torious. Before the American Revolu- tion, the Hungárián nation fought Hapsburg oppression fór nine I építő) vallásának papjai ál years under the leadership of! tal vezetett 5000 éves árja Rákóczi. The battles were lost, , , , , bút the spirit of Freedom lived kaszt Mellyel szemben a pa- on. Prince Rákóczi, who possess- fiák állnak. A hindu tehát ed far greater wealth than Mr. * nem vallási, hanem tál’Sadal- Eaton, sacrificed it all fór the1 mi fogalom. Másrészt a “zsi- cause of Freedom — he did nőt forsake this principle fór person­dó” faji fogalom. Éppen olyan al luxury and safety. We Hun­garians are as proud of this struggle and Rákóczi as Ameri­cans are proud of the War of In- dependence and George Wash­ington. In 1848 and 1849 the Hun­gárián people, under Louis Kos­suth won their independence. It took the help of Russia with her közös és kötelező vallással, mint Hindunak a “hinduiz­mus . Végtelenül gyümölcsnélküli az a szeretet, melyet nem vi­szonoznak. A megemlített vallások, saját ünnepeiken, bennünket keresztényeket, so­... , 'ha meg nem említenek, bot numencally supenor forces to & drown the Hungárián Freedom a Ünnepeinken sem SZÜne- in blood. " tel támadásuk. (Közeli példa Finally in 1956, the Hungárián erre Kiár Zoltán, aki a kará- people again shed their blood fór c ünnepén is, a keresz­the one and only Freedom of the , , , . . ,, . . , Declaration of Independence and jteny„eS magyar ideálokért in a burst of ragé expelled their í küzdő Igazgatóságunkat es oppressors. Hungary was free Szerkesztőségünket általános- again! Bút Communist Russia i ságban, Vasvári Zoltánt, a felt assured that she can murder j AMSz keleti kerületének al- the Hungárián people as she , ... ,, r. . T, j . , „ . , . elnoket, a Kereszt es Kard pleased, Hungary was reinvaded ’ (Cont. Paffé 2.1 'mozgalom vezetőjét, igazga-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék