Szabad Magyarság, 1959. január-december (4. évfolyam, 1-50. szám)

1959-03-15 / 11. szám

ADDRESS: 216 WEST 18th Street, New York 11, N.Y. Szabad FREE HUNGARIANS AMERICAN - HUNGÁRIÁN NEWSPAPER MAGYARSÁG VÉGVÁRUNK • ÉLETREHIVTA:­­ FT. GALAMBOS JÓZSEF Vol. 4 ÉVF.­­ No. 11. SZÁM NEW YORK, N. Y., 1959. március 15. vasárnap ÁRA: 20 c. örökéletű márciusi ifjúság írta: Dr. BARKÓCZY FERENC Aki 1848. március 15-éről,­ a nagyszerű magyar tavasz születésnapjáról emlékezik, az a Kamarilláról sem felejtkez­het meg. Sérelmeink felidézé­se azonban ma már nem poli­tizálás. Következésképen: po­litikai megbántottság alapjául sem szolgálhat. 1848. március 15.-e, a világ­­történelem egyik legérdeke­sebb napja. Hasonlót csak 1956 október 20.-a produkált. A francia forradalom, — a mai szemmel nézve, — bal szociális “megmozdulás” volt. Voltaire, Rousseau és Diderot, sem Istent, sem Hazát nem adott a reformra áhítozó fran­ciáknak. A véres és nemzet­irtó “népiség” ezért Napóleon császárságában feneklett meg. A Hazát elfelejtő forradalmi­­ság ellenhatásaként, a sovi­nizmus egészen a “Gloire” nagyzási hóbortjáig loholt. Ezt követően, az elpusztított nemesi réteg szerepét a pol­gári nagytőke vette át. Lajos Fülöpök és a számozott Napó­leonok, megteremtették a ka­pitalizmust. A szocializmus, — ha azt az Istenhittel lom­bosodó Nemzet fájához nem kötik, — kalandorok marta­léka lesz. Egyes amerikai professzo­rok, mikor Magyarországról írnak, vagy beszélnek,­­ a tényeknél és tudásnál több­re becsülik a gyűlöletet. Pedig az 1848-as tavasz idejében a jogos tulajdonra hivatkozva, másutt még sokszor baltával, korbáccsal verték agyon a színesbőrű felebarátot. (Kos­suth amerikai népszerűsége akkor kezdett csökkenni, mi­kor mint emigráns, az elnök­­választási korteskedést, ké­résre sem vállalta. — Véle­ményünk szerint, — a fenn­álló rabszolgaság miatt.) 1848 és 1956, a nemzeti if­júság évszázados találkozója. Egyik sem volt szociális for­radalom. Mindkettő nemzeti volt. Mindkettőt az a réteg hívta életre, mely a maga idejében aránylag jólétben élt. 1848-ban a nemesség,­­ 1956-ban a munkásság. A “Márciusi Ifjúság”, Pe­tőfivel az élen, már az ország széles rétegeit magában fog­lalta. A reformvágyat azon­ban Kossuth és Széchenyi, a Perczelek, Pálffyk, Bezerédyk, Zsemberyk plántálták a Nem­zetbe. Az ő lelkesedésük, szer­vezőképességük vitte a harcot előre. A világtörténelmet lapozva, sok dicső tett és esemény bontakozik ki szemünk előtt,­­ 1848 azonban összehason­líthatatlan. Mikor még sem a munkásság, sem a paraszt­ság (jogai kiharcolása érde­kében) nem szervezkedett, — a nemesség forradalmat szer­vezett saját maga ellen is. Ez a szinte paradoxnak tűnő ön­zetlenség hívta életre, a gi­gantikus tettekre képes, me­leg magyar testvériséget. A népi jogokból kikapcsolt és ezért kedvüket vesztett széles néprétegek, — sérel­müket feledve álltak friss sza­badságuk jelképe, a 48-as lobogók alá. A nemzeti felelősség, a marxi doktrínákkal és gép­pisztollyal, vezető osztállyá tett munkásságnál, a neme­sekével teljesen hasonlóan domborodott ki. Magyar éle­tünk e tragikus és hősies nap­jai, nemzetünknek számtalan új nemest adtak. Munkás em­bereket, ifjakat,, leányokat, akik az internacionalizmus béklyójából szabadultan, saját elhatározásukkal és vérükkel váltak nemzetvédővé. Telje­sen azonos szinten, mint a Kovácsok, Kisek és Nagyok, kik vért adó érdemeikért, az adományozott falu nevét vet­ték fel hajdanában. Az abszolutizmus évszáza­dai nem a mi évszázadaink voltak. Mátyás király népi el­vei, korszakokkal előzték meg a “felvilágosultságot”. Halá­la után, — a társadalmi fejlő­dés több évszázados kátyúba szaladt. — Nyugat védelmé­ben legyengült népünk, tár­sat keresett. E helyett egy külföldi nagyhatalom megte­remtője lett és áldozata is egyúttal. Az abszolutizmus a nemes és a jobbágy közötti szakadé­kot nemhogy feltöltötte, de tovább ásta. A belső népi el­lentétet, saját nagyhatalmi biztonsága érdekében, még é­­lesztette is. A “Gottes Gna­­de”val magát legyőző és kor­látlanná tevő legfelsőbb nagy­i folytatás a 2. oldal­on) Szétoszlott a megegyezés reménye A vörös Kelet háborús készülődésével szemben a Nyugat se tétlen — Az amerikai kormány és parlament egységes az erély és felkészülés terén — Uj Pearl Harbour nem lehetséges Az 1848-as szabadságharc lelkes szemlélője, Matthew Arnold, amerikai költő, a ne­mes Magyar Nemzethez szo­nettet írt. A korabeli vers, magyar fordításban, így hangzik: Adjatok életet a régi regéknek, védjetek világot. Hősök hó'seiként, akik elhagyottan, reménytelenségben, I. The year 1958 will be recorded in the annals of atheistic Commun­­ism as a year of great progress within the United States. There are many in the United States and, among them, a num­­ber of powerful voices, vvho con­­tend that the Communist Party is practically dead in this country. We are told nőt to worry about that question here anymore, bút merely to prepgre ourselves against military assault from out­­side. Those who argue in this fash­­ion — and there are somé among them who even go so far as to argue that we should agyee to every Soviet dernand — point out that within America the Reds have suffered losses. They no ionger stage their huge Madison Square Garden meetings, where formerly at least 25.000 Reds and their friends and supporters assembled on various occasions. They have had a loss in member­­ship, partly because of Govern­ment prosecutions and partly be­cause of “the revisionist split” in their ranks. They no Ionger con­­duct the DAILY WOltKER, which was an important telegraph agency of the conspiracy to its members and sympathizers. They must now be content with the weekly edition of THE WORKER. All of these contentions fail to note what the Communist Party really is,. how it maintains itself, and what is the purpose of its operation. These judgements do nőt include a true measurement of Communist strength, which is well-stated by Stalin (citing Lenin) that “the Party is streng­­thened by purging itself of oppor­­tunist elements”. They do nőt embrace the true understanding of the operations of the Party, which were so well expressed again by Stalin when he said that up to the time when any particular szakítanak láncot. Adjatok magyarok! Adjatok, hogy újra élhessen a lélek. Felújított földön, (Salamis felföldjén száguldó seregként) görög dicsőséget, adjatok magyarok! A kívánságot teljesítettük. Nem görög dicsőséget adtunk, de többet, a magyart. A menekült Kossuth Lajos country can be overthrown by violance, the Party must advance the Communist line. It must do this, mark you, by making ‘transmission belts” of as many non-Communist agencies as possib­­le, using, them to advance the Red line as though it were some­­thing non-Communist. The true estimate of the strength of the Communist Party is to be gauged from its impact on American opinion — on how much it has succeeded in weakening our opposition to Soviet aggression. What we must ask ourselves constantly in this respect is: — How far and in what features has the Communist line made progress in the views and judgjnents of our own nation? When we answer that question honestly, we will see that we have no cause fór satis­­faction. By that yardstick, the Communist Party of the United States is much stronger than is generally realized. We have testimony to this effect from the chief organ of the Krem­lin to its followers throughout the world, the December issue of the WORLD MARXIST REVIEW. It pays a warm tribute to the work of the Party here, its strugg­­le against “revisionism”, its re­­grouping of its ranks and the extension of iron discipline among, its members, and to its growing influence in American life. It concludes by stating that the American Communists “are mák. ing a major contribution to the ideological struggle of the world forces of progress, democracy and socialism, againts the forces of obscurantism, reaction and im­­perialism.” Remember, these are the words of the chief voice of the Kremlin in the international field. Moscow views the Communist Party of the United States in this (Cont. Page 2.) első amerikai útján, hintó já­­ból, — a new yorki diákok ki­fogták a lovakat. Maguk húz­ták azt, mérföldeken keresz­tül, az egész országból idese­­reglett 4 millió polgár sorfala között. A kikötőben előzőleg tartott ünnepélyes fogadtatá­son, az Egyesült Államok al­­elnöke mellett, a kormány és Kongresszus, majdnem teljes számmal ott volt. (A Kossuth kalap és nyakkendő, országos divattá vált. És a szabadság eszme is, mely a kalap alatt izzott.) Adtunk, “hogy újra élhes­sen a lélek”. Maradéktalan szabadság-gondolatot mely később Lincolnná válva, való­vá tette Washington álmait. Szabadságot, rabszolga nélküL 1956-ban “életet adtunk a régi regéknek”. Megvédtük a világot, a Szovjet győzhetet­lenség romboló babonájától. “Rege” hősiességgel, mely reálissá válva, keményebb volt az acélnál, erősebb az atomnál. A szolgáltatásért, ellenszol­gáltatás jár. Az üzleti érzék­kel biró Nyugat, erről az adósságról megfelejtkezik. Fi­gyelmeztetni kell tehát. Nem idegen pénzen “magyarkodó”, volt kommunista “táborno­kok”, nemzetrontó marxisták és kollaboránsok, — hanem az 500.000-rel erősödött kül­földi magyarság megválasz­tott, tehát jogos és valódi ve­zetői útján. “Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje...” A Magyar Nemzet ezekben a veszélyes, de mégis reményt adó órákban, megismételte Kossuth üzenetét. “Mindnyá­junknak el kell menni”, — mert erre Ígéretet tettünk. Egységesen, — kinyújtva ke­zünket a tengereken inneni és túli baj társ felé. A csürés­­csavarás kora lejárt, — a harc melyet várunk, nem ér­het váratlanul. Magyar ado­mányokból fentartott hivatá­sos világszervezet tehát, — kül és nemzetpolitikai, irá­nyítással ! Communist Line in USA Advances 1958 by RICHARD CARDINAL C USHING Archbishop of Boston

Next