Szabad Magyarság, 1959. január-december (4. évfolyam, 1-50. szám)
1959-05-10 / 19. szám
1959. május 10 SZABAD MAGYARSÁG 3. oldal Közérdekű levelek írja: Dr.RATTKAY R. KÁLMÁN (A NEMZETŐR ápr. 15-i számában a lap szellemi vezére, Tollas Tibor költő egy cikkben a lap angol nyelvű kiadásával foglalkozik és azzal a gyűjtési akcióval, amely jelenleg ebből a célból folyik az USA-ban. Ezzel kapcsolatban írta munkatársunk dr. R. K. az alábbi levelet Bécsbe a költőnek. A cikk első részében azt fejtegette, hogy Tollas gyűjtése havi 1 $-t kíván ezer embertől, vagyis összesen évi 12 ezer $-t. Padányi-Gulyás Jenő és társai évek óta folytatnak gyűjtést angol szemlére, s alig pár ezer $-t tudtak eddig gyűjteni, így most két féle azonos célú gyűjtés folyik az USA-ban. II. Biztosíthatlak azonban, ahogy az évek múlnak, úgy fog csökkenni a világ adakozó kedve s a végén maradtok magatokra, mint ahogy mi, régebbi menekültek is magunkra hagyatva, “egy szál ingben” kezdtük hazátlan életünket, — ma 14 éve. És most vegyük a jobbik esetet: valami csoda folytán Neked mégis sikerül egybegyűjteni azt a szerintem elégtelen havi 1000 dollárt. Ezt feltételezve, — ez lenne a kérdésem: várjon Te és társaid, a többi fiatal szabadságharcos költő, — vagyis a Nemzetőr mai szerkesztősége, be tudtok majd törni az angol nyelvű különkiadással a nagyhatalmak külügyminisztériumaiba, a nemzetközi diplomácia exklusv világába, a világ nagy hírügynökségeinek fellegvárába?? Sajnálom szívből, hogy ebből a romantikus és laikus hitekből ki kell ábrándítsalak. Mást nem tehetek: én, aki mögött 46 évi sajtómúlt áll, — hiszen először 1913 őszén léptem át egy pesti napilap szerkesztősége küszöbét, — csak a szakember szempontjából tudom látni akciótokat. Egy leélt élet, — s töméntelen tapasztalat: csak ezután mondhatja valaki, — ez a mesterségem, ezt megtanultam. Nehéz út volt ez: megszülető és megszűnő szemlék, hetilapok, napilapok, állandó kapcsolat a nemzetközi közvéleményt informáló hatalmas hírszolgálati irodákkal, mint a Reuter, az Agence Havas, az United Press, stb. stb., évtizedek során létrejött kapcsolata a pesti szerkesztőnek a követségek sajtóattachéihoz, akik közül jónéhány azóta karriert futott be; követ lett, vagy külügyi osztályfőnök, stb. a hazájában. Szóval: évtizedekre visszanyúló kapcsolat olyanokhoz, akik ma talán politikai tényezők Németországban, Franciaországban, Angliában, stb., — és akiket magyar kérdésben is csak a múltbeli személyes kapcsolat alapján lehet megközelíteni! És hol vannak ilyen kapcsolataitok? Nem a Ti hibátok, hogy nincs, — de a tény viszont ez. Bizony nem elég kedves bajtársam, hangosan kiáltani a magyar igazságot, — még angolul sem! Az is kell hozzá, hogy aki felé azokat kiáltod, — kinyissa a fülét és ne tegyen úgy, mintha nem hallaná... Talán egy konkrét példa ezt jobban megvilágítaná: egy világlapnak mint pld. a londoni Times, vagy a New York Times, vagy a francia Figaro, — napi postája 4—12 teli zsák! A nagy hírszolgálati irodáké, melyeket fentebb említettem, alig kevesebb. És most mit gondolsz: ha Te a közadakozásból angolul kiadott Nemzetőrt elpostázod e világlapoknak és hírügynökségeknek s az ott fog lapulni a zsákok valamelyikében, fel fog figyelni arra a reggeli postabontásnál egyetlen irodakisasszony is? Ismétlem tehát: valamiféle régebbi szakmai kapcsolat nélkül pont az a fül marad süket, amelybe Te a leghangosabban szeretnéd belekiáltani népünk örömét, vagy bánatát...! Nem gondolod ezek után, hogy kár lenne havi ezer dollárokat arra fordítani, hogy süket fülekbe akár angolul is kiabáljunk.. . ? Van végül ennek a problémának egy személyes vonatkozása is. Te költő vagy, tehát a nemes érzelmek, a szépen ötvözött magyar szó és a szépen csendülő rímek mestere. Ez tehát az, amit egyszerűen úgy hívunk: líra. Ez a Te erősséged, — és egyben a gyengeséged. Utóbbit úgy értem, hogy a modern világsajtóban eredményes propagandát kifejteni népünk érdekében, — ehhez nem líra kell, rímek és balladák, — hanem a következő: a nemzetközi szerződések hatalmas komplexumának és last not least: a nemzetközi politikában ma ható erőkomponenseknek teljes ismerete!! Ez minden sajtópropaganda ábécéje! Kedves bajtársam, — ezek után csak egy lehet a kérelmem és az intelmem is: nagyon gondold meg, — háromszor is! — hogy folytatjátok a dollárgyűjtést a Nemzetőr havi egyszeri angol kiadására? Különösen most, hogy e levelem után tudod, hogy Padányi azonos akciója évek óta fut és talán meg is valósul. Erőt összefogni, s nem széttagolni ! Ezt megszívlelned éppen olyan kötelesség részedről, mint ahogy részemről is az volt, amikor a fenti szakszerűségi szempontokra figyelmedet felhívtam. Szives magyar üdvözlettel: Dr. R. K. Jellemző az amerikai visztangra, mely kongresszusi petíciónk nyomán kelt, Hutton rep. ezredesnek, a szovjetellenes lélektani háború ügyét szolgáló SPX kutatóntézet elnökének rádióelőadása amely április 26-án hangzott el Marcia Matthews texasi több millió hallgatóval rendelkező rádióállomásán. Az előadást első és második oldalunkon angol eredetiben közöljük. Előadását azzal kezdte, hogy jó hírt közölhet hallgatóságával: az utóbbi napokban a New Yorkban megjelenő magyar újság, a Szabad Magyarság a kongresszushoz petíciót küldött, mely az amerikai szabadságküzdelem új állomását jelzi Kéri, e petíció hogy szabad választást hozzanak létre a szovjet által megszállott országokban. Ezt állítsák fel a csúcsértekezleten követelésként és ha a szovjet nem teljesíti ne is vegyenek részt a konferencián. Az ügyben a lap kihallgatást és határozatot kér a kongresszustól. Ez a petíció az ellenségen ott ül, ahol a legjobban fáj, — hangsúlyozta az ezredes. Minthogy a petíció fáj az ellenségnek, körülötte küzdelmet várhatunk. Minden olyan tényt megemlít a Szabad Magyarság petíciója, mely 1943 óta a szovjet ügyét előbbre vitte. 15 év óta a kommunizmus eszméjét különösen a tájékozatlanok, megalkuvók, az “egyvilágiak”, a szellemi bénák és erkölcsi vakok segítették előre. Mindent megtesznek arra, hogy a nyilvános kihallgatást lehetetlenné tegyék, vagy a kongresszusi bizottság tevékenységét paralizálják, elhúzzák addig, míg az egész elkésik. Kik azok, akik itt Amerikában ilyen vizsgálatnak, s határozatnak ellene vannak? Azok, akik pártfogolták az ismert kommunistákat, Alger Hisst, Larry Dugant, Harry Dextler White-t, Laudlin Curie-t, a Rosenberg-házaspárt és a többi hazaárulókat. Hogyan volt lehetséges, hogy ilyen erők előrenyomulhattak annak idején az amerikai kormányzatban? A petíció kommunista szempontból nézve, súlyos, halálos csapás lehet. T. i. a szabad választást a szovjetbirodalomban nem engedhetik meg saját veszélyeztetésük nélkül. Ellene megtesznek mindent. Figyelembe kell vennünk, hogy az ellenség az olyan levelek tízezreit tudja küldetni Felhívom a hallgatókat kisérjék figyelemmel azt az erős támadást, melyet a magyar lap szerkesztőségének volt bátorsága az ellenség ellen intézni. A lap nemcsak Magyarország számára követel szabadságot, hanem védi az amerikai szabadságot is. Az ellenség tudja, miről van szó. Tudja, hogy egy szabad választás a vörös rabszolgaállamokban egész rendszerét felfordítaná. Azt is tudjuk, hogy egy ilyen kongresszusi határozat a monkey-wranch, a csavarhúzó bevágását jelentené a gépbe, széttörné azt és megváltoztatná az irányt, amerre a kommunisták 15 éve menetelnek. Az ellenség ezt minden erővel meg akarja akadályozni. Várható tehát a petíció csendes elnyomása. Figyeljük meg, hogyan fogják kezelni a petíciót a többi lapok, melyeknek megküldik. Nézzük meg, hogy be fogják-e venni a kongresszusi rekordba? Ezt különösen figyelni kell. Azon se csodálkoznánk, — folytatta előadásában Hutton ezredes. — Tik .Valaki a külügyből azt súgná a kongresszusnak : ezt ne tedd, mert sérti Moszkvát. Ne lepődjünk meg azon se, ha tájékozatlan újságok nem fogják megérteni, hogy szabad kormányok tönkretételére saját országuk szervezeteit használja fel a szovjet. Sok amerikai szervezet azt se tudja, miről van szó a kongresszushoz, hogy az amerikai kormánynak nincs joga ilyen dolgokba avatkozni, hisz a vasfüggöny mögötti népek “boldogok”. Lesznek olyan lapok, kommentátorok,sőt tán kongresszusi tagok is, akik e szempont elfogadását hangoztatják. Meglátjuk, hány amerikai van, akik ezek ellen foglalnak állást, s mit tesznek az istenhivő, antibolsevista amerikaiak. Mi háborúban vagyunk —■ folytatta az ezredes. — Az ellenség pedig győzelemmel megy előre, mert vezetőink nem vették észre, hogy háborúban vagyunk. Az ellenség a csúcsértekezleten számunkra veszteséget készít elő. A Szabad Magyarság követelése a szabad választásokról valójában a háborús offenzívának ellentámadása. Megértjük, hogy a petíció tönkretételére az ellenség mindent megtesz. Utal ezután Sun-tzu világhíres kínai katonai lángész munkájára, melyben megírta, a szellemi bénítás alapelemeit. Ezeket a szovjet felhasználja világuralmi törekvéseinél. Felsőbbrendű tudásra van eszerint szükség, hogy az ellenség ellenállását küzdelem nélkül megtörhessük. Azonban ugyanaz a szerző nekünk megírta, hogyan kell ezt a világuralmi törekvést megtörni. Nekünk is be kell vágnunk valamit a gépbe. Valamit tennünk, amire az ellenség nem számított. A szovjet háborúját ilyen váratlan tényekkel lehet zavarni, esetleg felborítani, mint amit a petíció kíván A Szabad Magyarság különleges fegyvert használt ezzel? Ezután rámutatott arra, hogy Dr Dobrianski, a kát. Georgetown Egyetem tudós vezetője helyesen mondta, hogy nekünk a legerősebb fegyverünk a szovjet ellen az uralma alatt élő 110 milliónyi (antibolsevista) rabnép, melynek összessége erősebb, mint a hidrogénbomba. Az amerikai magyar lap, (a Szabad Magyarság) — folytatta Hutton ezredes, — a legerősebb fegyvert adta a szabadságért küzdők kezébe. Azért, hogy a csúcsértekezletet megelőzően a kezdeményezést visszaszerezzük. Nem szabad elfelejtenünk John Ruskin tanácsát se, vagy Kongresszusi petíciónk viszhangja A legerősebb fegyvert adtuk a szabadságért küzdők kezébe Hutton ezr. rádióelőadása a Szabad Magyarság petíciójáról Az ellenség mindent megtesz a petíció tönkretételére ^Gyógyszerek a legolcsóbb árakon Legjobb minőségben Garanciával Figyelje árainkat: MULTIVITAMIN 500 tabl.......................................... $ 3.50 Minden gyógyszert szállítunk. Áraink az összes költségekkel együtt értendők. A Magyarországon megjelenő folyóiratokra megrendeléseket felveszünk. Magyar könyvek nagy választékban. — IKKA CSOMAGKÜLDÉS. — Magyar hanglemezek. — János Vitéz 12” lemezen $ 3.98. Kérje árjegyzékeinket. AUREOMYCIN 16 caps. 250 mg ............................ $ 8.20 RIMIFON 1000 tabl. 50 mg ................................ $ 7.50 VITAMIN B. 12, 12 amp. 1000 mer ................... $ 6.00 PRELUDIU 100 tabl.................................................... $ 5.00 VASOLASTINE 12 amp................................................ $ 6.30 ATLANTIC EXPORT IMPORT CO. 179 Sigourney St. Hartford 5, Conn.