Szabad Magyarság, 1961. január-december (6. évfolyam, 1-49. szám)

1961-03-26 / 13. szám

4. oldal SZABAD MAGYARSÁG 1961. Március 26. világháború alatti koncentrá­ciós táborok három észt ren­dőre ellen. Az ítélet indoko­lása szerint a három ember 1942-44-ben “125 ezer zsidót, cigányt és oroszt mészárolt le”. A katyni, vinniczai, bu­dapesti, prágai tömegmészár­lások tárgyalásai egyelőre még nem kerülnek sorra... Kár! Pedig utóbbi helyeken biztos, hogy milliókat mészá­roltak le, amit viszont a Szov­jet mond, az rendszerint két­séges. A nyugat-német televízió tizennégy részből álló törté­nelmi filmsorozatot közve­tett a Hitler-­ Németország idejéből. A közvetítés után, — mint az egyik stuttgarti lap írja,­­ a levelek ezrei ér­keztek a rendező társasághoz. A levélírók egyhangúlag el­ítélték a zsidókkal szembeni kegyetlenkedéseket és üldö­zéseket, de tiltakoztak a film “tárgyilagossága” és történel­­m­i hűsége ellen. Hainz Hu­­ber, a film egyik gyártója el­mondta, hogy az egyenként egy órás bemutató film anya­gát külföldi archívumok és gyűjtemények filmanyagából állították össze, a munka két évig tartott és három millió dollárba került. Az előadás­­sorozatnak a Harmadik Bi­rodalom címet adták és öt­millió német nézte végig. A levelek azzal vádolták a gyártókat: 1. Németország kollektív háborús felelősségét­­igyekeznek terjeszteni, 2. kér­dik, kik sponzorolták az elő­adást, talán az oroszok, az amerikaiak, vagy Adenauer? 3. Nem említették meg, hogy a nemzetiszocializmus szün­tette meg a német munkanél­küliséget és szervezte meg a német ifjúságot. 4. Miért csak a német ke­gyetlenkedésekről beszélnek és miért hallgatják el, amit a csehek és a lengyelek követ­tek el a német kisebbségek­kel még a háború megindulá­sa előtt és az óriási számú orosz kegyetlenkedést? 5. Miért hamisítják meg a történelmet, amikor a Ver­­sailles-i béke az első világ­háború után méltánytalan büntetéssel sújtotta Német­országot és olyan ellenséges légkörrel vette körül, hogy az csakis és kizárólag Hitler­­ hatalomrajutásához vezethe­tett. A rendező szerint a le­­­­vélírók igen nagy száma a német ifjúságból tevődik ki. ► KISPESTI PÁL A Kricker Kollégium, Houston, Maine kiadásában megjelenő , “Ricker News” “Bobula a Smith­­sonian írói sorában” főcímmel kö­zöl hosszú ismertetést, míg, a houltoni napilap közli dr. Bobula Ida fényképét és “A Ricker pro­fesszora a Smithsonian írói so­rában” címen szentel hasonló ter­jedelmű cikket abból az alkalom­ból, hogy a magyar tudós “Szu­­mir Technológia Mesopotámia ko­rai leleteinek áttekintése” c. 38 oldalas és 12 oldal képanyaggal kiegészített, a tudományos és köz­figyelmet felkeltő munkája nap­világot látott. A magyar tudós sikerével kap­csolatban a houstoni napilap eze­ket írja: “Dr. Bobula Ida, aki a magyar menekültekről a “Coronet Maga­zine” c. lap decemberi számában megjelent cikkével az ország (US) figyelmét a Ricker Kollégiumra felhívta, most a nemzetközi ér­deklődést irányította ugyanerre a Kollégiumra, melynek nagy meg­becsülést szerzett a Smithsonian Intézet évkönyvében a régi szu­­mir technológiáról megjelent cik­kével. Dr. Bobula Ida neve mel­lett ugyanis a Ricker Kollégium neve is szerepel az említett tudo­mányos szemlében leközölt mun­kája kapcsán.* A Smithsonian elismerését je­lenti, hogy cikkét bevette évköny­vébe. Az a tény, hogy a Smith­sonian e tanulmányt leközölte, a Ricker Fakultás e tagját a Tigris és Eufrát folyók között 4-5000 évvel ezelőtti régi, de magasan előrehaladott civilizáció tudósának ismeri el és tekintélynek jelenti ki. Majd rátérve a tudományos ta­nulmányra magára, így folytatja: “Cikkében dr. Bobula megjegyzi: “Az elmúlt 100 esztendő alatt lel­kes régészek ásója tárta fel előt­tünk Mesopotamiában az emberi­ség, első nagy civilizációjának el­temetett emlékeit.” “A jelek sze­rint úgy látszik, hogy Kisázsia e régi lakóinak tulajdoníthatjuk az írott szó fontos találmányán kívül a kerék és a­­boltív szerkezetét, sokkal tökéletesebb formájában, mint az európai kolonizáció korá­ban Amerika indiánjainál talál­ták.” “A szumirok felfedezése sok meglepetést hozott, anyagi és szel­lemi civilizációjuk a kiásott bizo­nyítékok tanúsága szerint sokkal magasabb, mint amit egyáltalán el lehetett volna várni egy nép­csoporttól, mely ennyire ősrégi.” “Tudományos felkészültségük és technikai fejlettségük (fémiparuk) mellett, mely az őket körülvevő nomád törzsekhez viszonyítva kb. azt a helyet biztosította nekik, mint egyes nemzeteknek ma az atombomba birtoklása. Érdekes megjegyezni, hogy a szumirok nem voltak agresszívek. Bár kény­telenek voltak néha hazájukat a barbárok betörése ellen megvéde­ni, mégsem viseltettek soha más népekkel szemben ellenséges ér­zülettel. A Természet melegszívű és tökéletes megfigyelőiként ener­giájukat a Természet romboló ere­jével szemben az emberi élet szol­gálatába állították.” Egy ábra mutatja nemzeti fegy­verüket: a fokost. Egy rovásírá­sos vers leírja, miként alkotja vá­lasztott népe, számára e fegyvert a Hadisten, hogy városokat épít­senek vele, de ugyancsak távol­tartsák a gonosz embereket. Tanulmánya tárgyalja a csator­názást, földművelést, szobrászatot, kőfaragást, fémöntést (matelur­­giát), kémiát, a járműveket, ru­házatot, hangszereket, a bitumen használatát (technikát), abban a meg­lepő civilizációban, melynek köszönhetjük többek között a ke­rék és boltív feltalálását.­ ­ J­ultarca, művészet Elismerés szumlr-kutató magyar tudósnak Clevelandon a Magyar Csendő­rök Családi Közössége nagy si­­­­kerrel rendezte meg a testület nyolcvanadik Csendőr Nap­i ün­■ népségét a Kálvin-teremben. Az­­ egyesület tagjai, s a meghívott­­ vendégek most is megtöltötték a­­ szépen díszített termet. A bajtár­­­­sak közül sokan az ünnepség meg­­'■ kezdése előtt már megérkeztek és ■ élénk beszélgetésbe merülve em­lékeztek a múltra. A hontalanság 16-ik díszszemléjén is érezte min­■ denki, hogy ez az ünneplő sereg , készen áll és a rend és közbizton­ság névtelen katonája a sorako­­zóra vár. A rövid műsort vacsora követte, s a bajtársak sokáig ma­radtak együtt. Érted és minden magyarért harcol lapunk angolul is Tá­mogasd, erősítsd! Magyar tehetség Magyar tehetség: bárhol, bár­milyen hasznos vonalon, ha ered­ményt ér el, mindig örömmel re­gisztráljuk. Veres Gusztáv tehetséges fiatal festőművész bécsi sikere után, je­lenleg Buffaloban folytatja művé­szi továbbképzését szép eredmény­nyel. Mestere Barcsay volt, akinek “Művészeti Anatómia” című köny­vét Amerikában is ismerik. A szabadságharc után szüleivel és testvéreivel Ausztriába mene­kült és a bécsi főiskolán tanult tovább. Bécsben kiállított munkái­ról a bécsi lapok elismeréssel ír­tak. Ezután a müncheni akadémi­án elvégzett még egy évet, innen 1959-ben vándorolt ki családjával együtt Amerikába. A buffaloi egyetemen letette az angol nyelv­vizsgát és folytatta tanulmányait és elsajátította a reklámtervezés művészetét is. Ta­nára: Prof. Nichols. Most ezen a szakon elnyerte az első díjat egy nagy vállalat véd­jegy-terv pályázatán: “Spaulding Fiber Company Inc., Buffalo”, így reméli a jövő évi teljes tanulmá­nyi ösztöndíj elnyerését. Veres Gusztáv művészi tehetsé­gével, szorgalmával azoknak a szellemi értékeinknek számát eme­li, akik idegen csillagok alatt is elismerést, megbecsülést szereznek a magyar névnek. Egyébként Veres dolgozik a Ma­gyar Vándorzászló Bizottság levél­táró bélyeg-tervezetén, mely meg­lepetés lesz a szülőhazánk felsza­badítását szolgáló nemzeti emig­ráció propaganda-hadviselésében. BORI SÁNDOR OPERAÉNEKES ÖNÁLLÓ ESTJE Bori Jogicza Sándor, a szegedi városi színház volt művésze, akit a kommunista kormány eltiltott­­a szerepléstől, úgy Los Angeles­ben, mint San Franciscóban is nagy sikerrel szerepelt. Most ön­álló estet adott Los Angelesben és Grace Brennan Ortiz lírai szop­ránnal szerepelt együtt. A műsor első részében Mozart, Verdi, Puc­cini és Liszt műveinek gyöngy­szemei, míg a második részben Kálmán, Lehár, Frimi és Gersh­­­win népszerű dalai szerepeltek. Bori Sándor, a széphangú opera­énekes rövidesen amerikai körút­ra indul a magyarlakta városokba, ahol hasonló művészi számokkal fog fellépni. Legutóbb a Szeleczky Zita által rendezett művészi es­téknek volt az egyik szereplője és őszinte sikert aratott Kalifor­nia nagyobb városaiban. Magyar képzőművészeink Ameri­kában rájöttek ar­ra, hogy érvé­nyesülésük elősegítésére valamely szervezetbe kell tömörülniök. Az ezir­ányú szervező munka meg is indult. A kérdésre visszatérünk. 20 hetes magyar nyelvű MŰSZAKI RAJZ levelező tanfolyam heti $3.-ért. Állásnélküliek fizethetik ké­­ső­bb a tandíj 2/3-át. — J. Irsai mérnök, 107-19 80th Street, Ózoné Park 17, N.Y. Magyar nyelvünk megtartása Amerikai könyvtárakkal törvényes jogunk alapján vásároltassunk magyar könyveket­ ­. Az eddig kifejtettek vonatkoz­nak az egyetemi és főiskolai könyvtárakra is, azzal a megszo­rítással, hogy azok az ajánlott könyvet csak kivételes esetben vá­sárolják majd meg, de ezzel szem­ben minden esetben igényelni fog­ják interlibrary loan alapon és végső fokon ez azzal fog járni, hogy a lánc végén valamelyik könyvtár az igényelt könyvet vá­sárlás útján előteremti. Hogy ez a kampány az álta­lunk kívánt eredményt meghozza, csupán az egyes magyarok kis utánjárására van szükség. Lépései: 1. elmenni a nyilvános közkönyv­tárba; 2. meggyőződni — a katalógus­ból — hogy az a magyar könyv, amelyet be akarunk szereztetni, megvan-e már a könyvtárban; 3. ha nincs meg, vételi ajánlási formanyomtatványt kérni és azt szabályosait kitölteni; 4. ha valamilyen különleges he­lyi oknál fogva vételi ajánlás nem lehetséges, akkor interlibrary loant kérni; 5. mindkét esetben 2-3 hét múl­­va telefonon érdeklődni, hogy az igényelt mű,­könyv beérkezett-e már? S nem várni, amíg a köz­könyvtár értesít erről; ezt a te­lefon-érdeklődést rövid időközök­ben megismételni. Nem szabad hagyni az ügyet elaludni. Biztosra merem állítani, hogy a kért, igényelt, ajánlott magyar könyv így, vagy amúgy, de a ke­ze közé kerül, azt valamelyik köz­könyvtár vásárlás útján megszerzi. Amikor a magyar “patron” ál­tal kiállított ajánlási kártya út­jára van bocsátva, kapcsolódjanak be magyar egyházaink egyházi és világi vezetői, magyar szervezete­ink. Magyar közösségeink alakul­janak át az új hazánkban a leg­természetesebb érdek­szövetkezést jelentő pressure group-pá. Igenis. Szorgalmazó, kényszerítő csoport­tá. Nyomják, hajtsák, erőszakolják keresztül akaratukat, érdeküket. Ez a “pressure group”-rendszer tipikusan “american way”, amely nagyszerűen bevált eszköze az a­­merikai életnek, annak minden te­rületén. A “pressure group” valamelyik tagja, vagy több is a helybeli nyil­vános könyvtárban elkér 15-20, vagy amennyi éppen célravezetően hasznosnak látszik, vételi ajánlási formanyomtatvány kártyát. Eze­ket a legközelebbi társas összejö­vetelen, gyűlésen kitöltik olykép­pen, hogy egy-egy könyvet majd négyen-öten, — mindenkor külön kártyán — ajánlanak megvételre. A szabályszerűen kiállított és aláírt ajánlási kártyákat rövid úton, akár személyesen, akár pos­ta útján, de lehetőleg egyénileg juttassák el a közkönyvtárhoz. A tisztikar valamelyik tagja, a kul­­túrtitkár, főtitkár, jegyző azután követi a fentebb leírt telefonálási taktikát. Eredmény: Garantáltan száz százalék.* Minden egyes nyilvános köz­könyvtár felett — a törvény ren­delkezései szerint — mint legfőbb irányító szerv, ott van a Library Trustee-k intézménye, vagy a Lib­rary Commissio, vagy más szerv, melyeknek a könyvtár igazgatója is alá van rendelve és végül ott vannak a council man-ek. Csupa politikai ambícióktól hajtott höl­gyek és urak, akiknek minden gon­dolatuk és gondjuk a legközelebbi valamelyik választásra összponto­sul. Ezek óvakodnak szembehe­lyezkedni egy “pressure g­roup”­­pal! S hozzá olyankor, amikor olyan pénz elköltéséről van szó, amit nem is kell újonnan megsza­vaztatni, mert az már megvan és csupán kiadásra vár. Hát nem a könyvvásárlás a rendeltetése an­nak az összegnek? A “pressure group” fellépése súlyt fog adni a magyar nemzeti­ségi csoportnak, rátereli majd a szavazat­vadászó politikusok és vá­lasztás útján hivatalhoz jutók fi­gyelmét és hamarosan udvarolni fognak annak politikai kegyeiért. Az új választásra való sanda te­kintettel ... Elég világosan fejeztem ki ma­gam, ahogyan elég világosan fej­tettem ki a tennivalókat. Befeje­ző mondókára nincs is szükség. Cselekvésre, tettre van szükség.! Jó munkát! Go ahead! BÉGAI BÉLA A Szabad Magyarság Könyvosztálya Beszerezhető könyvek: Fiala—Marschalkó — Vádló Bitófák fve........................ $ 3.__ Marschalkó — Világhódítók fve........................................... $ 2.59 The World Conqueror fve. .................... $ 1.__ Fiala Ferenc — Egy hajó elsülyed a Dunán és Játékgyár, fve............................$ 2.— Füry Lajos — Forgószél fve................................................ $ 3.50 ” ” Barkócafabot $ 2. " " Az Út Vége ............................................. $ 3.50 Maróthy-Meizler — Az ismeretlen Mindszenty......... $ 3.90 ” ” Prohászka, a napba öltözött forradalmár, bőrkötésben ...................... $ 4.40 ” Ugyanaz műbőrben ................................ $3.60 Dr. Málnási — Magyar Mártírok íve. ............................ $ 1._ A Magyar Nemzet Őszinte története $ 4.—­­ Országveszejtés $ 1. Mécs László — Válogatott költeményei $2.60 Dr. Ruttkay — Beszélgetek Ilja Ehrenburggal ........... $ 1.50 Kostya Sándor — Édes Anyanyelvünk.............................. $ 1.00 Tóth Veremund: A Magyar Irodalom Tört. 600 old. live $ 5.40 Wass Albert — A Tavak Könyve, mesekönyv ............... $ 1.25 Passauth: A mantuai herceg muzsikusa ......................... $5.90 ” Sasnak körmei között ..................................... $ 2.50 Sárkányfog I.—II............................................. $ 3.90 Széchenyi Zs.: Afrikai tábortüzek ..................................... $ 3.20 Alaszkában vadásztam .......................... $ 3.10 Nahar .............................................................. $ 4.40 Traven: Az őserdő foglyai.................................................... $ 3.__ Magyarország hegy- és vízrajzi térképe, hatszínnyomás $ 0.50 Magyarország politikai térképe, hatszínnyomás........... $ 0.50 Szállítás postán, a könyvek árának és 20 cent postaköltségnek előzetes beküldése után.

Next