Szabad Magyarság, 1961. január-december (6. évfolyam, 1-49. szám)
1961-03-26 / 13. szám
1961. Március 26 SZABAD MAGYARSÁG 7. oldal A fenyegető veszély mérhetetlenül nagy Zakó András tábornok, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége világszervezetének központi vezetője a Hadak Útja hasábjain folytatta beszámolóját a párisi nemzetközi antibolsevista értekezletről, melyen ő is részt vett, s amelynek fontosabb részleteiről, s így Dodd szenátor beszédéről (angol nyelven is) beszámoltunk. A cikkíró utal arra, hogy a szabad világban, sajnos kulcspozíciókban is, hat millió beültetett kommunista ügynök hajtja végre Moszkva parancsait. Ezek a leglángolóbb nemzetiszocialista meztől (jól ismerjük őket a magyar emigrációban is), a legártatlanabb demokrata álarcig mindent felvesznek, hogy mindenkori környezetükhöz idomulva folytassák munkájukat. Néhány jellemző sort idéz az ismerteken kívül Spaak NATO- főtitkár beszédéből: A fenyegető veszély mérhetetlenül nagy, — úgymond, — mert a kommunizmus teljességre tart igény, sorsszerűségét hirdetve világhatalomra törekszik. A békés együttélés pedig gazdasági, társadalmi és eszmei harcot jelent a két szembenálló világ között. Vilmos császár 1914-ben nem óhajtott többet, mint nemzeti győzelmet. Hitler csak egyetlen földrész felett akart uralkodni. A kommunizmus ezzel szemben az egész világ meghódítására tör. A kommunizmus győzelme nem jelentene együttélést a két ellentétes alapelveken álló civilizáció között, sem pedig egyiknek fölényét a másik fölött, hanem a teljes megsemmisítését mindennek, amit nem a kommunizmus hagy jóvá. A végén találó maliciával jellemezte a helyzetet, midőn megjegyezte, hogy a kommunista világ minden határozott lépésére a Nyugat sok huzavona után végre összeül a helyzet megvitatására és ellenrendszabályok eldöntésére. A döntést azután elhalasztják más alkalomra, amidőn is végre megállapítják, hogy nem lehet semmit sem csinálni az adott helyzetben! Mi magyarok hozzáfűzhetjük H. P. Spaak figyelemreméltó megítéléséhez, hogy számunkra sem az jelenti a fő szempontot, hogy a kommunizmus Magyarországon rátette a kezét a magántulajdonra, vagy hogy feldúlta az ország régi politikai és társadalmi struktúráját, hanem az, hogy népünk idegenek és egy tőlünk teljesen idegen szellemiségű és tartalmú rendszer rabja, amely a magyarságot lélekben megölve fizikailag is meg akarja semmisíteni. Susanne Labin francia írónő a szovjet politikai háborút elemezte. Szerinte ennek fő jellegzetessége a fáradhatatlan rejtett, vagy közvetlen és nyílt propaganda, melynek mindenkori céljait a legnagyobb gonddal határozzák meg. A kommunizmus hatalmas szervezetet tart fenn a szabad világban, amely két millió bizottságot, sejtet, kört, arcvonalat, szindikátust, stb. foglal magában. S ezek valamennyien Moszkva közvetlen ellenőrzése és irányítása alatt állanak. A propaganda elveti a magot, ez a hatalmas szervezet pedig életet visz a munkába! Nem riad vissza a kommunizmus erőszakos eszközök alkalmazásától, mint a gazdasági szabotázs cselekmények, erőszakossággá fajuló tüntetések, utcai tömegmegmozdulások, lopások, rablások és gyilkosságok megszervezésétől sem! Propaganda gépezetük fenntartására és az infiltrációra a kommunisták évente több, mint 2 milliárd dollárt költenek és kb. félmillió ügynököt tartanak el. A kommunisták azért fejtenek ki ilyen hihetetlen erőfeszítéseket, mert tudatában vannak annak, hogy amennyiben nem ők pusztítják el a szabad világot, úgy az emberiség veleszületett szabadságvágya pusztítja el őket! S ezzel a titáni harcmodorral és áldozattal szemben a szabad világ még egy századrésznyit sem állít szembe. A helyzet drámai mivolta ebben a tényben van! Szabadság-ünneplégisek KALIFORNIA, ONTARIO A kaliforniai Ontarioból jelentik lapunknak: A magyarság szabadságünnepét a független ref. egyház rendezte. Nt. Négyessy Bertalan lelkész beszédében a magyar szabadság kivívására buzdított. Az ünnepi műsoron Thegre-Gerber Miklós zongoraművész, Máthé Jenő énekes, s mások vettek részt sikerrel. Az ünnepi ebéd után, melyben László Béláné és Kalas Józsefné vezetésével buzgólkodtak az egyház asszonyai, Bodor Márton v. orsz.gyül. képviselő mondott hatásos szabadság-emlékező beszédet. A több századra terjedő szabadságharcok jelentőségét vázolta. A mai szabadságharcot csak a szellem fegyverével vívhatjuk, a sajtóval. Vigyázzunk, milyen lapot támogatunk. Csak a hazafias, a szülőhaza felszabadításáért küzdő lapok érdemelnek támogatást. Azok, melyek nem mondanak le egy talpalatnyi magyar földről. Erre a harcra alakult a Szabad Magyarság és megteszi kötelességét. A magyarságon múlik, hogy hetenként többször is megjelenjék, s hathatósabban harcolhasson. Nagy helyesléssel kísért beszéde után Kalas József szavalt, majd Veres József kántor vezetésével az énekkar adott elő dalokat. BRIDGEPORT Bridgeport és környéke magyarsága az AMSZ ottani osztályának rendezésében a Fairfield Ave-n lévő Memóriás Auditóriumban ünnepelt. Suta Péter köszöntője után az amerikai himnuszt Rásky Margit énekelte, aki a műsoron is szerepelt, majd Ft. Orosz László mondott bevezető imát. Sámuel Tedesco, Bridgeport polgármestere mondott angol nyelvű hatásos ünnepi beszédet, melyben méltatta a magyar szabadságharcok emlékét, s a magyar ügy barátjaként nyilatkozott. A magyar nyelvű ünnepi beszédet Nr. Dr. Havadtőy Sándor mondotta. Lelkes szavakkal emlékezett meg a 48-as és az 56-os szabadságharcról és Magyarország felszabadítását sürgette. A műsoron sikerrel énekelt Árvay Pál, majd Molnárné vezetésével zajos tetszés mellett mutatott be magyar táncokat a Rapszódia népi tánccsoport. A műsorvezető meleg szavakkal mutatta be Serényi István távfutó bajnokot, lapunk igazgatósági tagját, elismeréssel méltatta hazafias teljesítményét és szólásra kérte. Lelkes ünneplés közepette beszélt Serényi, s amikor az áldozatkészségről szólt, felkérte a jelenlévőket, hogy az insbrucki magyar iskola, a salzburgi karitász és a Bang-Jensen alap javára adakozzanak. Kis adományokból hamarosan 156 dollár gyűlt össze a három nemes célra. A Szent István egyházközség énekkara Nagy Ferenc vezényletével sikerrel szerepelt. A zongorakíséretet Egry Etel látta el. Nt. Nagy Emil zárószavai után a magyar himnusszal ért véget az ünnepség. Leleplezés a kínai “önkéntesek” koreai kirendeléséről Egy ‘önkéntes’ a magyar részvétellel tartott párisi ülésen Párisból írják lapunknak. Amint tudjuk, Kruscsev franciaországi látogatása idején csaknem ezer, a Szovjet által megszállott országokból származó kommunistaellenes vezetőt, akik közt sok magyar volt, Korzikára száműztek. A száműzöttek között volt hét nemzeti kínai kommunistaellenes vezető, valamennyien a formozai kínai nemzeti hadsereg tartalékos tisztjei. E fiatal kínai tisztek és a száműzetésben volt magyar emigráció egyes vezetői között barátság fejlődött ki. Nemzeti Kína és a magyar nemzeti emigráció elmélyülő kapcsolatainak bizonyságtétele volt a Párisban a Dupont kávéház (Place de la Bastille) első emeleti külön helységeiben tartott ünnepség. Tehén, Nemzeti Kína párisi nagykövete sorra üdvözölte a kínai előkelőségeket, majd amikor észrevette a magyar küldöttséget, hozzájuk sietett. Kapuváry Jánost, a küldöttség vezetőjét mint régi ismerőst üdvözölte, aki bemutatta a küldöttség, tagjait. A nagykövet mosolyogva jegyezte meg, hogy a magyarok nemcsak voltak, de életük végéig szabadságharcosok maradnak. Arra pedig, hogy Korzikára voltak száműzve, legyenek büszkék, mert oda csak a kiválasztottak, az igaz hazafiak és a bolsevizmus ellenségei kerültek. Az ünnepség jelentőségét Liou, a Kuomintang európai végrehajtó bizottsági elnöke, francia nyelven tolmácsolta. Eszerint hatodik évfordulója van az ázsiai nemzeteknek a bolsevizmus ellen kötött szövetségének, mely szövetség mindjobban bővül. Ugyancsak a mai napra esik a koreai békekötés. Több tízezerre ment azoknak a kínai “önkénteseknek” a száma, akik a koreai háború következtében a UN katonáinak fogságába kerültek. A fogolytáborokban történt hatalmas kommunista propaganda ellenére, amikor a táborok kapuit kinyitották, rádión keresztül felhívták a foglyokat, hogy aki a kommunista Kínába akar visszatérni, az menjen balra, aki pedig a Nemzeti Kínában akar maradni, az menjen jobbra. Az eredmény a kommunistákra nézve lesújtó volt. A foglyok 85 százaléka a szabadságot, Nemzeti Kínát választotta. Tehén nagykövet beszédét kínai és francia nyelven mondotta el. A külföldiek közt meleg rokonszenvvel üdvözölte a magyar küldöttséget. Mint a keletről származó hős nemzet szabadságharcos fiait mutatta be a kínaiaknak, akik nem riadtak vissza a haláltól, hogy az átkozott kommunista igát lerázzák magukról. Nem a magyarság hibája, hogy a szabadságharc pillanatnyilag elbukott. A felelősség másokra hárul emiatt. A harc nem szűnt meg, nincs földi hatalom, mely a szabadság utáni vágyat el tudja végleg nyomni. Kína felszabadulása esetén ígéri, hogy nem fognak megfeledkezni az elnyomott nemzetekről, de különösen Magyarországról. A nagykövet beszédét percekig zúgó taps követte, mellyel a magyarokat ünnepelték. Young kapitány, volt kínai “önkéntes” nagy tetszést aratott beszédében elmondotta, hogyan lett a többi társával “önkéntes” és hogyan harcoltak. A ténylegesen szolgáló kínai katonaságot egyszerűen kinevezték “önkéntesnek” és a harctérre küldték őket. Az első harcba küldött ötven ezreddel került maga is a harctérre és az első kínálkozó alkalommal az egész ezredével megadta magát, miután a kommunista tisztjeiket “jobb belátásra” bírták. Nem tudja, hogy kinek volt érdeke egy általános amerikai támadás megindításának megakadályozása Kína ellen, amit úgy a nemzeti érzésű katonaság, mint a lakosság epedve várt. Ha a támadás akkor megindul, ma már Ázsiában nincs kommunizmus, a“Gaz nyilas támadás Rév. dr. Takaró Géza ellen” címmel Az Ember óriási műfelháborodást rendezett az egyik európai lap cikke miatt, amelyben megírták, hogy a kláli csatornalapban írogató Takaró (aki 1943-ban New Yorkban egy ref. istentiszteleten sárga csillagos karszalaggal jelent meg.) 1948-ban Magyarországon járt, kapcsolata volt a követség vörös megbízottaihoz és rendszeres cikkírója az amerikai társutas lapnak. Kiára szokásos sajtótechnikájával mellébeszél, rágalmakat szór és azt igyekszik bizonyítani, hogy Takaró 1948-ban ,mint annyian mások (?), akik látni akarták ó hazai szeretteiket, rövid látogatást tett Magyarországon. De minden további állítás szemenszedett hazugság” — kiált fel a hazugság világbajnoka színész (üdülői) pátosszal ... Lehazudja és súnyi módon elhallgatja, hogy az“ártatlan rokoni látogatásnak” volt egy igen figyelemreméltó epizódja, aminek tényén sem átkozódással, sem paralitikus őrjöngéssel nem tud változtatni. Aégi emigrációs újságok sárgult lapjait forgatva kezünkbe került a Bridgeport-i “Amerikai Magyarság” 1949. okt. 8-i száma, amely “Magyar vezetők szenzációs vallomása a kommunizmus elleni védekezés módjairól a washingtoni szenátusi bizottság előtt” címmel a bevándorlási ügyekkel foglalkozó bizottság előtt megjelent Amerikai Magyar Szövetség vezetői: Ft. Bíró Benedek, Borshy Kerekes György és Balogh István kihallgatásáról számol be. A cikkben idézett vallomásokból megtudjuk, hogy a Szabadság c. lap munkatársa Békessi kommunista, a Segélyakció titkára, Török Mátyás szintén ismert kommunista, hogy Göndör Ferenc szintén ismert . . ., hogy “Az Ember a kommunizmussal rokonszenvez, s a Szovjetet magasztalja.” Megtudjuk, hogy Borshy Kerekes megemlített több magyar pro-kommunista szervezetet, mire Mr. Dekom — a szenátusi bizottság egyik tagja — megkérdezte, mivel tudja magyarázni, hogy két ilyen szervezetnek a vezetői között is ott szerepelt dr. Takaró Géza ref. lelkész neve. Borshy Kerekes megmagyarázta. Többek között bemutatta a budapesti kommunista “Képes Figyelő” 1949. márc. 20-i számát, amely Takaró budapesti látogatásával foglalkozott és amelyben Gyenes István cikket írt Takaró melynek a bukását véres terrorral nem lehet amúgy sem megállítani. Kínának évezredes mélyen gyökerező tradícióit hazugsággal és csalárd ígéretekkel soha sem lehet megdönteni, sem a lelkek mélyén szunnyadó vallásos érzést kiölni. Budafoki Aczél Gyula francia nyelvű beszédét, amelyben egy kis történetet mondott el a szabadságharcról, miként készült a halálra a pesti “srác”, taps jutalmazta, úgyszintén Szász József köszönetét. Beszéltek még A. Miedkov doni kozákhettman, N. Kovalszky ukrán író és A. Solovieff orosz építész, valamennyien volt korzikai deportáltak, akik a közös ellenség, a bolsevizmus ellen a közös harc jelentőségét méltatták, s mindannyian hitet tettek az elnyomott népek felszabadulására. Gézával folytatott beszélgetésről. A Képes Figyelőben megjelent interjúban Takaró denunciálta, “reakciós fasiszta bandának” nevezte (fogazz meg óh jámbor olvasó!) — Nagy Ferencet, Msgr. Varga Bélát, stb. íme Takaró Géza, Az Ember ideologistája, kenetteljesen filozofáló parádés vezércikkírója, Rákosi rémuralmának tetőpontján a kommunista rezsim díszvendége, aki a leghírhedtebb kommunista szadista lapnak interjút ad, lefasisztázva a magyar emigrációt “en masse”. Nyugodtan írhatjuk ezt, mert ha Takaró olyan szovjet próbál “demokrata” nagyságokat, mint Nagy Ferenc és Msgr. Varga lefasisztázik — elképzelhetjük, milyen szuperlativuszokba lendült jelzőkkel illette azokat, akik Nagy Ferencéktől — kissé jobbra állnak. Ami pedig a “magyar” követséggel való összeköttetést illeti, Borshy Kerekes azt is megemlítette, hogy Flórián János Takarót hívta fel és az ő véleményét kérte ki, amikor valaki vízumot kért az amerikai “magyar” konzulátustól, így festenek Az Ember “humanista” cikkírói... Akik most antikommunista maszkot öltve “lenáciznak” minden tisztességes magyart, aki nem áll be a vezényletük alatt álló anti-anti-kommunista mozgalom szolgálatába. A pesti “Képes Figyelő” takarója Budapestről importált FÉRFICIPŐK nagy választékban kaphatók! Viszonteladóknak árkedvezmény Árak: $20-tól $28-ig NÉMETH IMRE 311 E. 79th St. N.Y. 21, N.Y. Tel.: LEhigh 5-3066 Az őszi MN ülésen vörös Kína felvétele ellen 42-en szavaztak, mellette 34-en. 27 tag tartózkodott a szavazástól. Ha időközben 5 semleges szavazat “igenné” változik, vörös Kína is bekerül az üvegpalotába, hogy a káosz még nagyobb legyen ebben a tehetetlen és sok zavart okozó politikai cirkuszban. Ne csak olvasd, — Terjeszd is ! SZABAD MAGYARSÁG-ot Friss hurka, kolbász és mindenféle finom hentesáru kapható MERTE JÓZSEF magyar hentes 1508 Second Ave. (RH 48292) (78. és 79. utcák között). Magyar, olasz kézimunka cipők — TÖRÖK LAJOSNÁL — már $19.50-től kaphatók! Új címe: BUDAPEST SHOE SALON 1228 LEXINGTON AVE (83 St. Comer) New York 28, N.Y. Telefon: RH 4-9526