Szabad Magyarság, 1961. január-december (6. évfolyam, 1-49. szám)

1961-03-26 / 13. szám

1961. Március 26 SZABAD MAGYARSÁG 7. oldal A fenyegető veszély mérhetetlenül nagy Zakó András tábornok, a Ma­gyar Harcosok Bajtársi Közössé­ge világszervezetének központi ve­zetője a Hadak Útja hasábjain folytatta beszámolóját a párisi nemzetközi antibolsevista értekez­letről, melyen ő is részt vett, s amelynek fontosabb részleteiről, s így Dodd szenátor beszédéről (an­gol nyelven is) beszámoltunk. A cikkíró utal arra, hogy a sza­bad világban, sajnos kulcspozíciók­ban is, hat millió beültetett kom­munista ügynök hajtja végre Moszkva parancsait. Ezek a leg­lángolóbb nemzetiszocialista mez­től (jól ismerjük őket a magyar emigrációban is), a legártatla­nabb demokrata álarcig mindent felvesznek, hogy mindenkori kör­nyezetükhöz idomulva folytassák munkájukat. Néhány jellemző sort idéz az ismerteken kívül Spaak NATO- főtitkár beszédéből: A fenyegető veszély mérhetet­lenül nagy, — úgymond, — mert a kommunizmus teljességre tart igény, sorsszerűségét hirdetve vi­lághatalomra törekszik. A békés együttélés pedig gazdasági, tár­sadalmi és eszmei harcot jelent a két szembenálló világ között. Vilmos császár 1914-ben nem óhajtott többet, mint nemzeti győ­zelmet. Hitler csak egyetlen föld­rész felett akart uralkodni. A kommunizmus ezzel szemben az egész világ meghódítására tör. A kommunizmus győzelme nem je­lentene együttélést a két ellenté­tes alapelveken álló civilizáció kö­zött, sem pedig egyiknek fölényét a másik fölött, hanem a teljes megsemmisítését mindennek, amit nem a kommunizmus hagy jóvá. A végén találó maliciával jellemezte a helyzetet, midőn megjegyezte, hogy a kommunista világ minden határozott lépésére a Nyugat sok huza­vona után végre összeül a helyzet megvitatására és ellen­rendszabályok eldöntésére. A dön­tést azután elhalasztják más al­kalomra, amidőn is végre megál­lapítják, hogy nem lehet semmit sem csinálni az adott helyzetben! Mi magyarok hozzáfűzhetjük H. P. Spaak figyelemreméltó megíté­léséhez, hogy számunkra sem az jelenti a fő szempontot, hogy a kommunizmus Magyarországon rá­tette a kezét a magántulajdonra, vagy hogy feldúlta az ország régi politikai és társadalmi struktúrá­ját,­­ hanem az, hogy népünk idegenek és egy tőlünk teljesen idegen szellemiségű és tartalmú rendszer rabja, amely a magyar­ságot lélekben megölve fizikailag is meg akarja semmisíteni. Susanne Labin francia írónő a szovjet politikai háborút elemezte. Szerinte ennek fő jellegzetessége a fáradhatatlan rejtett, vagy köz­vetlen és nyílt propaganda, mely­nek mindenkori céljait a legna­gyobb gonddal határozzák meg. A kommunizmus hatalmas szer­vezetet tart fenn a szabad világ­ban, amely két millió bizottságot, sejtet, kört, arcvonalat, szindiká­tust, stb. foglal magában. S ezek valamennyien Moszkva közvetlen ellenőrzése és irányítása alatt ál­lanak. A propaganda elveti a ma­got, ez a hatalmas szervezet pedig életet visz a munkába! Nem riad vissza a kommuniz­mus erőszakos eszközök alkalma­zásától, mint a gazdasági szabo­tázs cselekmények, erőszakosság­gá fajuló tüntetések, utcai tömeg­­megmozdulások, lopások, rablások és gyilkosságok megszervezésétől sem! Propaganda gépezetük fenn­tartására és az infiltrációra a kom­munisták évente több, mint 2 mil­liárd dollárt költenek és kb. fél­millió ügynököt tartanak el. A kommunisták azért fejtenek ki ilyen hihetetlen erőfeszítéseket, mert tudatában vannak annak, hogy amennyiben nem ők pusztít­ják el a szabad világot, úgy az emberiség veleszületett szabadság­­vágya pusztítja el őket! S ezzel a titáni harcmodorral és áldozat­tal szemben a szabad világ még egy századrésznyit sem állít szem­be. A helyzet drámai mivolta eb­ben a tényben van! Szabadság-ünneplégisek KALIFORNIA, ONTARIO A kaliforniai Ontarioból jelen­tik lapunknak: A magyarság szabadságünnepét a független ref. egyház rendezte. Nt. Négyessy Bertalan lelkész be­szédében a magyar szabadság ki­vívására buzdított. Az ünnepi mű­soron Thegre-Gerber Miklós zon­goraművész, Máthé Jenő énekes, s mások vettek részt sikerrel. Az ünnepi ebéd után, melyben László Béláné és Kalas Józsefné vezetésével buzgólkodtak az egy­ház asszonyai,­­ Bodor Márton v. orsz.gyül. képviselő mondott hatásos szabadság-emlékező be­szédet. A több századra terjedő szabadságharcok jelentőségét vá­zolta. A mai szabadságharcot csak a szellem fegyverével vívhatjuk, a sajtóval. Vigyázzunk, milyen la­pot támogatunk. Csak a hazafias, a szülőhaza felszabadításáért küz­dő lapok érdemelnek támogatást. Azok, melyek nem mondanak le egy talpalatnyi magyar földről. Erre a harcra alakult a Szabad Magyarság és megteszi köteles­ségét. A magyarságon múlik, hogy hetenként többször is megjelen­jék, s hathatósabban harcolhasson. Nagy helyesléssel kísért beszéde után Kalas József szavalt, majd Veres József kántor vezetésével az énekkar adott elő dalokat. BRIDGEPORT Bridgeport és környéke magyar­sága az AMSZ ottani osztályának rendezésében a Fairfield Ave-n lévő Memóriás Auditóriumban ün­nepelt. Suta Péter köszöntője után az amerikai himnuszt Rásky Mar­git énekelte, aki a műsoron is szerepelt, majd Ft. Orosz László mondott bevezető imát. Sámuel Tedesco, Bridgeport pol­gármestere mondott angol nyelvű hatásos ünnepi beszédet, melyben méltatta a magyar szabadsághar­cok emlékét, s a magyar ügy ba­rátjaként nyilatkozott. A magyar nyelvű ünnepi beszé­det Nr. Dr. Havadtőy Sándor mon­dotta. Lelkes szavakkal emléke­zett meg a 48-as és az 56-os sza­badságharcról és Magyarország felszabadítását sürgette. A műso­ron sikerrel énekelt Árvay Pál, majd Molnárné vezetésével zajos tetszés mellett mutatott be ma­gyar táncokat a Rapszódia népi tánccsoport. A műsorvezető meleg szavakkal mutatta be Serényi István távfutó bajnokot, lapunk igazgatósági tagját, elismeréssel méltatta haza­fias teljesítményét és szólásra kérte. Lelkes ünneplés közepette be­szélt Serényi, s amikor az áldo­zatkészségről szólt, felkérte a je­lenlévőket, hogy az insbrucki ma­gyar iskola, a salzburgi karitász és a Bang-Jensen alap javára ada­kozzanak. Kis adományokból ha­marosan 156 dollár gyűlt össze a három nemes célra. A Szent István egyházközség énekkara Nagy Ferenc vezényle­tével sikerrel szerepelt. A zongo­rakíséretet Egry Etel látta el. Nt. Nagy Emil zárószavai után a ma­gyar himnusszal ért véget az ün­­­­nepség. Leleplezés a kínai “önkéntesek” koreai kirendeléséről Egy ‘önkéntes’ a magyar részvétellel tartott párisi ülésen Párisból írják lapunknak. Amint tudjuk, Kruscsev francia­­országi látogatása idején csak­nem ezer, a Szovjet által megszál­lott országokból származó kommu­nistaellenes vezetőt, akik közt sok magyar volt, Korzikára száműz­tek. A száműzöttek között volt hét nemzeti kínai kommunista­­ellenes vezető, valamennyien a for­­mozai kínai nemzeti hadsereg tar­talékos tisztjei. E fiatal kínai tisztek és a száműzetésben volt magyar emigráció egyes vezetői között barátság fejlődött ki. Nemzeti Kína és a magyar nem­zeti emigráció elmélyülő kapcso­latainak bizonyságtétele volt a Párisban a Dupont kávéház (Place de la Bastille) első emeleti külön helységeiben tartott ünnepség. Tehén, Nemzeti Kína párisi nagykövete sorra üdvözölte a kí­nai előkelőségeket, majd amikor észrevette a magyar küldöttséget, hozzájuk sietett. Kapuváry Já­nost, a küldöttség vezetőjét mint régi ismerőst üdvözölte, aki be­mutatta a küldöttség, tagjait. A nagykövet mosolyogva jegyezte meg, hogy a magyarok nemcsak voltak, de életük végéig szabad­ságharcosok maradnak. Arra pe­dig, hogy Korzikára voltak szám­űzve, legyenek büszkék, mert oda csak a kiválasztottak, az igaz ha­zafiak és a bolsevizmus ellenségei kerültek. Az ünnepség jelentőségét Liou, a Kuomintang európai végrehajtó bizottsági elnöke, francia nyelven tolmácsolta. Eszerint hatodik év­fordulója van az ázsiai nemzetek­nek a bolsevizmus ellen kötött szö­vetségének, mely szövetség mind­jobban bővül. Ugyancsak a mai napra esik a koreai békekötés. Több tízezerre ment azoknak a kínai “önkénteseknek” a száma, akik a koreai háború következté­ben a UN katonáinak fogságába kerültek. A fogolytáborokban tör­tént hatalmas kommunista propa­ganda ellenére, amikor a táborok kapuit kinyitották, rádión keresz­tül felhívták a foglyokat, hogy aki a kommunista Kínába akar visszatérni, az menjen balra, aki pedig a Nemzeti Kínában akar maradni, az menjen jobbra. Az eredmény a kommunistákra nézve lesújtó volt. A foglyok 85 száza­léka a szabadságot, Nemzeti Kí­nát választotta. Tehén nagykövet beszédét kínai és francia nyelven mondotta el. A külföldiek közt meleg rokonszenv­­vel üdvözölte a magyar küldött­séget. Mint a keletről származó hős nemzet szabadságharcos fiait mutatta be a kínaiaknak, akik nem riadtak vissza a haláltól, hogy az átkozott kommunista igát lerázzák magukról. Nem a ma­gyarság hibája, hogy a szabadság­­harc pillanatnyilag elbukott. A fe­lelősség másokra hárul emiatt. A harc nem szűnt meg, nincs földi hatalom, mely a szabadság utáni vágyat el tudja végleg nyomni. Kína felszabadulása esetén ígéri, hogy nem fognak megfeledkezni az elnyomott nemzetekről, de kü­lönösen Magyarországról. A nagy­követ beszédét percekig zúgó taps követte, mellyel a magyarokat ün­nepelték. Young kapitány, volt kínai “ön­kéntes” nagy tetszést aratott be­szédében elmondotta, hogyan lett a többi társával “önkéntes” és ho­gyan harcoltak. A ténylegesen szolgáló kínai katonaságot egy­szerűen kinevezték “önkéntesnek” és a harctérre küldték őket. Az első harcba küldött ötven ezred­del került maga is a harctérre és az első kínálkozó alkalommal az egész ezredével megadta magát, miután a kommunista tisztjeiket “jobb belátásra” bírták. Nem tudja, hogy kinek volt ér­deke egy általános amerikai tá­madás megindításának megakadá­lyozása Kína ellen, amit úgy a nemzeti érzésű katonaság, mint a lakosság epedve várt. Ha a tá­madás akkor megindul, ma már Ázsiában nincs kommunizmus, a­“Gaz nyilas támadás Rév. dr. Takaró Géza ellen” címmel Az Ember óriási műfel­háborodást ren­dezett az egyik európai lap cikke miatt, amelyben megírták, hogy a kláli csatornalapban írogató Ta­karó (aki 1943-ban New Yorkban egy ref. istentiszteleten sárga csillagos karszalaggal jelent meg.) 1948-ban Magyarországon járt, kapcsolata volt a követség vörös megbízot­taihoz és rendszeres cikk­írója az amerikai társutas lapnak. Kiár­a szokásos sajtótechniká­jával mellébeszél, rágalmakat szór és azt igyekszik bizonyítani, hogy Takaró 1948-ban ,mint annyian mások (?), akik látni akarták ó hazai szeretteiket, rövid látoga­tást tett Magyarországon. De min­den további állítás szemenszedett hazugság” — kiált fel a hazugság világbajnoka színész (­üdülői) pá­tosszal ... Lehazudja és súnyi módon el­hallgatja, hogy az­­“ártatlan ro­koni látogatásnak” volt egy ig­en figyelemreméltó epizódja, aminek tényén sem átkozódással, sem pa­­ralitikus őrjöngéssel nem tud vál­toztatni. A­égi emigrációs újságok sárgult lapjait forgatva kezünkbe került a Bridgeport-i “Amerikai Magyar­ság” 1949. okt. 8-i száma, amely “Magyar vezetők szenzációs val­lomása a kommunizmus elleni vé­dekezés módjairól a washingtoni szenátusi bizottság előtt” címmel a bevándorlási ügyekkel foglalkozó bizottság előtt megjelent Ameri­kai Magyar Szövetség vezetői: Ft. Bíró Benedek, Borshy Kerekes György és Balogh István kihall­gatásáról számol be. A cikkben idézett vallomásokból megtudjuk, hogy a Szabadság c. lap munkatársa Békessi kommu­nista, a Segélyakció titkára, Tö­rök Mátyás szintén ismert kom­munista, hogy Göndör Ferenc szintén ismert . . ., hogy “Az Em­ber a kommunizmussal rokonszen­vez, s a Szovjetet magasztalja.” Megtudjuk, hogy Borshy Kerekes megemlített több magyar pro-kommunista szervezetet, mire Mr. Dekom — a szenátusi bizottság egyik tagja — megkér­dezte, mivel tudja magyarázni, hogy két ilyen szervezetnek a vezetői között is ott sze­repelt dr. Takaró Géza ref. lelkész neve. Borshy Kerekes megmagyaráz­ta. Többek között bemutatta a budapesti kommunista “Képes Fi­gyelő” 1949. márc. 20-i számát, amely Takaró budapesti látogatá­sával foglalkozott és amelyben Gyenes István cikket írt Takaró melynek a bukását véres terror­ral nem lehet amúgy sem meg­állítani. Kínának évezredes mé­lyen gyökerező tradícióit hazug­sággal és csalárd ígéretekkel soha sem lehet megdönteni, sem a lel­kek mélyén szunnyadó vallásos ér­zést kiölni. Budafoki Aczél Gyula francia nyelvű beszédét, amelyben egy kis történetet mondott el a szabadság­­harcról, miként készült a halálra a pesti “srác”, taps jutalmazta, úgyszintén Szász József köszö­netét. Beszéltek még A. Miedkov doni kozákhettman, N. Kovalszky uk­rán író és A. Solovieff orosz épí­tész, valamennyien volt korzikai deportáltak, akik a közös ellenség, a bolsevizmus ellen a közös harc jelentőségét méltatták, s mind­annyian hitet tettek az elnyomott népek felszabadulására. Gézával folytatott beszélgetésről. A Képes Figyelőben megjelent interjúban Takaró denunciálta, “reakciós fasiszta bandának” ne­vezte (fogazz meg óh jámbor ol­vasó!) — Nagy Ferencet, Msgr. Varga Bélát, stb. íme Takaró Géza, Az Ember ideologistája, kenetteljesen filozo­fáló parádés vezércikkírója, Ráko­si rémuralmának tetőpontján a kommunista rezsim díszvendége, aki a leghírhedtebb kommu­nista szadista lapnak interjút ad, lefasisztázva a magyar emigrációt “en masse”. Nyugodtan írhatjuk ezt, mert ha Takaró olyan szovjet­ próbál “demokrata” nagyságokat, mint Nagy Ferenc és Msgr. Varga le­­fasisztázik — elképzelhetjük, mi­lyen szuperlativuszokba lendült jelzőkkel illette azokat, akik Nagy Ferencéktől — kissé jobbra állnak. Ami pedig a “magyar” követ­séggel való összeköttetést illeti, Borshy Kerekes azt is megemlí­tette, hogy Flórián János Takarót hívta fel és az ő véleményét kérte ki, amikor valaki vízumot kért az amerikai “magyar” konzulátustól, így festenek Az Ember “huma­nista” cikkírói... Akik most anti­­kommunista maszkot öltve “le­­náciznak” minden tisztességes magyart, aki nem áll be a ve­zényletük alatt álló anti-anti-kom­­munista mozgalom szolgálatába. A pesti “Képes Figyelő” takarója Budapestről importált FÉRFICIPŐK nagy választékban kaphatók! Viszonteladóknak árkedvezmény Árak: $20-tól $28-ig NÉMETH IMRE 311 E. 79th St. N.Y. 21, N.Y. Tel.: LEhigh 5-3066 Az őszi MN ülésen vörös Kína felvétele ellen 42-en szavaztak, mellette 34-en. 27 tag tartózko­dott a szavazástól. Ha időközben 5 semleges szavazat “igenné” vál­tozik, vörös Kína is bekerül az üvegpalotába, hogy a káosz még nagyobb legyen ebben a tehetet­len és sok zavart okozó politikai cirkuszban. Ne csak olvasd, — Ter­jeszd is ! SZABAD MAGYARSÁG-ot Friss hurka, kolbász és minden­féle finom hentesáru kapható MERTE JÓZSEF magyar hentes 1508 Second Ave. (RH 4­8292) (78. és 79. utcák között). Magyar, olasz kézimunka cipők — TÖRÖK LAJOSNÁL — már $19.50-től kaphatók! Új címe: BUDAPEST SHOE SALON 1228 LEXINGTON AVE (83 St. Comer) New York 28, N.Y. Telefon: RH 4-9526

Next