Szabad Magyarság, 1961. január-december (6. évfolyam, 1-49. szám)

1961-01-01 / 1. szám

1961. Január 1 SZABAD MAGYARSÁG 3. odal Üzenet az Új esztendőre. Irta: MARSCHALKÓ LAJOS A történetet így kellene kezdeni: kedves amerikai testvérünk, barátunk, tudja-e mi történt 1944 Karácsonyán és az újévet követő hetekben, egy ismeretlen szigeten , Magyarországon ? " Azok a hirtelen bevándorolt “amerikaiak”, akik ma Washington és Jefferson Amerikájának félrevezetéséből élnek, azt fogják mondani: “németekkel szövetkezett magyarok meghosszabbították a háborút.” Meglehet! Azonban e “meghosszabbítás” során ez volt az európai katonai helyzet. A Visztula-kanyarban előretörő Szovjettel szemben néhány gyenge német hadosztály védekezett. Budapesten vitéz Hindy Zoltán magyar honvédei és három-négy német hadosztály álltak szemben Malinovszki és Tolbuchin tizenháromszoros túlerőben lévő orosz, áruló román és bolgár hadosztályaival. A német hadsereg elitje — a hitleri hadvezetés tévedése folytán az Ardennesekben küzdött és próbált támadásba menni az angolszászok ellen. Kesselring lent küzdött Olaszországban, Budapesttől Kölnig pedig nem volt bevethető német hadosztály. Bécstől Achenig óriási légüres tér tátongott Európában. Ha Budapest nem áll ellent, ha 1944 Karácsony szentestéjén megadja magát, akkor Tolbuchin és Malinovszki páncélos éke Rómáig rohan, hogy Kesselring hátába kerülve, a Tito-partizánokkal együtt letépje a Vatikánról a pápai zászlót. Ha Budapest nem áll ellent, akkor nem az Oderánál, hanem valahol a Rajna partján találkoznak a szovjet és angolszász “felszabadítók”. Akkor ma nincs Nyugat- Európa, NATO, angol-francianyugannémet szövetség, gazdasági csoda. Semmi sincs! Csak Szovjet-Európa! Hat hétig állott ellent Budapest közel háromnegyedmillió szovjet ember rohamának. De ez a hat hét megmentette mindazt, ami Európából megmaradt. Nemcsak félmillió emigráns köszönheti életét és nyugaton, főleg Amerikában jólétét, autóját Budapest védőinek. Az európai légüres térben alkotott budapesti fix pont, a magyar Alcazar tette lehetővé, hogy a második világháború legválságosabb hat hetében megmaradhasson, aminek ma ismeri a nyugati kultúremberiség. Ezt a budapesti ellenállást — a hazát védő magyar hősiességet — szeretik némelyek úgy feltüntetni, hogy Budapest a “nácik és a koncentrációs táborok életét hosszabbította meg”. A budapesti legenda és heroizmus ma ezért gyűlölt, bűnös és elrágalmazott. Pedig a budapesti védelem a maradék Európának életét hosszabbította meg mind a mai napig. Ezt nagyon jól tudták a védők és azt hangoztatta a vörösök biitóján mártírhalált halt vitéz Hindy Zoltán vezérezredes, Budapest védőjének a körülzárás pillanatában kiadott hadparancsa: “Ha Európa magunkra hagyott is, mi mégis Európáért harcolunk !” Sajnos, a magyar emigráció baloldali politikai vezetéséből mindig hiányzott a képesség, sőt a jóakarat is, hogy Budapest és a magyarság akkor tett mérhetetlen szolgálatait tudatosítsa a nyugati kormányok előtt, ők is beleestek az akkori baloldali nyugati és kommunista propagandisták “híd-komplexumába”, amely szerint a budapesti hidakat mégsem lett volna szabad felrobbantani. Hiszen akkor ők ötven nappal hamarabb vehetik át a hőn áhított hatalmat Vorosilov kezéből. Magyar Karácsony múltán, új esztendő jöttén, messzi idegenből mi visszanézünk az akkori Budapestre, — mint mondani szokták — a Duna királynőjére, aki fejébe húzta a vassisakot és “Mennyből az angyalt” énekelve ment meghalni Európáért. Egyes magyar politikusok letagadták a védelmet is, Budapest babérjait átadták a németeknek és baloldali írók tovább fújták a mosókonyhai ellenállók régi dallamait. Sztálingrádról már jó és nagy regények készültek. A magyar emigráns irodalom még a mai napig sem mert egy nemzetközi viszonylatban is értékes budapesti regénnyel, filmmel az idegen közvélemény elé lépni. Pedig Budapest tragédiáját most kellene megértetni a Szovjet által jórészben már bekerített Napnyugattal. Hiszen a véres budapesti kövek most is azt hirdetik, hogy csak ott van lehetősége az életnek, szabadságnak és szabadságharcoknak, ahol az életért meg is mernek halni. Budapest 1944-45-ös védelme nélkül lelkileg lehetetlen lett volna az 1956-os szabadságharc is, mert hiszen ha az 1944-45-ös budapesti harc megadással és gyáva lefekvéssel végződik, 1956-os ifjúságunk is azt mondhatta volna: jobb kiegyezni, jobb meghajolni a nagyobb erők, nagyobb hatalmak előtt. Karácsony éjszakáján az angyalok és két budapesti védelmi harc véres kövei, s a gyerekhősök sírjai is énekeltek a Napnyugat számára. A karácsonyi üzenet úgy szólt, s az újévi is így szól Budapestről : Elközelített az időknek teljessége, s annak, aki élni akar, ki kell vetkőznie az akkor felrajzolt rooseveltista és nürnbergi világképből, melyben szent volt minden “ellenálló”, minden gyilkos partizán, minden orvlövész és “náci” mindenki, aki védte a hazát és hajlandó volt életét is adni azért az állameszméért, népközösségért, amelybe beleszületett. Tizenöt éven át ezen a hamis felfogáson keresztül hatolt előre Nyugat szíve közepéig a bolsevizmus. Hiszen, ha szabad volt elárulni Magyarországot, vagy a Német Birodalomért kiszólő hadsereget, miért ne szabadjon elárulni az atomkémeknek, radar-spionoknak a USA-t, Franciaországot, vagy mint Frentzel “elvtárs”, a demokratikus Nyugat-Németországot?! A bolsevizmus elleni harc Nyugat számára nem a nukleáris fegyverekkel, nem is a NATO-val kezdődik, hanem a második világháborús fél-bolseviki lelki dudva, a destrukció, hirtelenség, pacifizmus, szóval a rooseveltizmus kiirtásával. Tehát visszatéréssel a régi krisztusi világképhez, résünkre megírta személyes tapasztalatait.) Ha párhuzamot vonunk a kommunizmus magyarországi és kubai módszerei között és ennek alapján próbáljuk megítélni az új változatokat, akkor nagyon érdekes megállapításokra jutunk. Ezekből a változatokból is levonhatjuk azt a következtetést, hogy a kommunizmus, ha kell, egészen a kapitalizmus visszaállításának, vagy meg nem bontásának beígéréséig, de minden más eszközzel is megtéveszt; dogmáiból azonban egy jottányit fel nem ad. Ideigamelyben a hős — hős, az áruló — áruló, a katonai eskü pedig szentség. Egész a hősi halálig és a mártíromságig. A kereszténység, a keresztény államok, a klasszikus kultúrák ezeken az elveken épültek fel. S ezeknek megtestesítője marad számunkra 1944-45 Budapestje, midőn beteljesítette a Megváltó parancsát : — Légy hű mindhalálig és néked adom az élet koronáját. Elveszett csaták előfordulnak minden nép történetében. Elveszett ügyek és országok csak ott vannak, ahol az emberek elfelejtik elveiket és eszményeiket. A budapesti hősi sírok azonban azt üzenik nekünk is az Ujesztendőre. A magyarság ügye nem veszett el, mert voltak, akik tudtak és mertek meghalni érette... Új Koreát hozhat az Újesztendő (Folytatás az oldalról) ilé Szelasszié visszatért trónjára. A király amerikai és Szovjet részről is nagy támogatást kapott, de mégis az egész ország ma is a bibliai időknek megfelelő korban él és egyes angol lapok azt írják, hogy az ország legalább háromezer évvel elmaradt. Egyetlen út és vasút található, amit az olaszok építettek, a fővárosban kecskék legelnek néhány lépésnyire a királyi palotától. Hailé Szelasszié, aki magát Salamon és Sába egyenes leszármazottjának tartja és Juda Oroszlánjának nevezi, éppen Brazíliában volt látogatóban. Egyik vacsorán köszöntőt mondott, amikor az addis abebai rádió bejelentette, hogy a trónörökös, Asfa Wassan véget vetetta háromezer éves zsarnokságnak és igazságtalanságnak, megfosztotta trónjától Hailé Szelasszié királyt és mint újonnan megválasztott királyt kiáltotta ki magát”. A hír hallatára a szakállas négus nem fejezte be a Sao Paulo-i pohárköszöntőt, hanem azonnal hazarepült. Nem ugyan a fővárosba, ahol a palota körül folytak a harcok, hanem Eritrea fővárosába, Asmarába, ahol a királyhű kormányzó és hadsereg várta és megkezdődött a forradalom felszámolása. Néhány óra alatt a király újra a palotában volt és a hatalom birtokában. Néhány felkelő elmenekült és több öngyilkosságot követett el. A trónörökösnek azonban a király megbocsájtott. Az ezután következő nyilatkozatból aztán kiderült, hogy a forradalmat a Szovjet, Egyiptom és a kommunista arabok támogatták és a trónörökös által megválasztott miniszterelnök előzőleg Moszkvában volt követ. A szakállas négus tehát ismét visszakapta trónját. De még most se veti meg a hatalmas szovjet támogatást, a A harmadik, s változatlanul megoldatlan kérdés: Kongó. Az úgynevezett “semleges”, de szovjetbarát államok, mint Jugoszlávia, India, Ghana, Indonézia, Irak, Marokkó, az Egyesült Arab Köztársaság azzal a beadvánnyal fordultak a NN-hez, hogy a kommunista-ellenes Mobutu hadseregét azonnal oszlassák fel, bocsássák szabadon az összes politikai foglyokat és elsősorban Lumumba kommunista miniszterelnököt, távolítsák el az összes belgákat és engedjék meg, hogy “megfigyelők” mehessenek Kongóba. Ezek a megfigyelők természetesen a kommunista államok ügynökei lennének. Az indítvány igen átlátszó és bár tárgyalás alatt áll, nem valószínű, hogy elfogadják. Ie Gaulle januárban mindenképpen meg akarja oldani az Algír-kérdést és szavazás útján dönt a nép. A helyzet azonban azért nehéz, mert sem az algíri, sem a franciaországi franciák, sem pe- melynek fejében szovjet tanácsadók és megfigyelők ülnek az országban. Sőt, az egész afrikai kommunista szervezést innen irányítják és az addis abebai szovjet követségnek háromezer tagja, titkára, tanácsosa és személyzete van ... Azért az amerikai támogatást is felveszi azon a címen, hogy a “kommunista befolyástól megvédje az országot”. dig, az algíri arabok nincsenek megelégedve ezzel a megoldással. Kuba fővárosában, Havanában egy nap alatt hatvan helyen robbant bomba és a felkelők ellenállása napról-napra erősödik. Az angol sajtó közlése szerint Izrael atombombát készít és az jövőre lesz kész. A bombát a franciák segítségével készítik és a hír az arabok közt igen nagy riadalmat okozott. Valószínű, hogy erre fel Nasser is megkezdi atombombája gyártását. Kína már az idén elkészíti, így öt éven belül az egész világ, úgy tele lesz atombombákkal, mint gépfegyverekkel. Hogy azután ennek az ellenőrzése hogyan fog megtörténni, az talán még súlyosabb kérdés annál is, hogy mi történik majd a jövőben, ha egy izraeli-arab határösszetűzésnél, vagy egy kínai-indiai nézeteltérésnél mindkét fél beveti majd a maga atombombáját? KISPESTI PÁL Kongo, Algír, Kuba, Izrael Magyar szemmel a kubai kommunizmusról írta: Dr. BÁRKÁNYI FERENC v. orsz. gyűl. képv. és kubai egyetemi tanár óráig elkendőz dolgokat, hogy azután a segítőtársakat, mint neki már alkalmatlanokat, ártalmatlanná tegye. Erős tanulság Kuba azoknak, akik magukat a koegzisztencia gondolatával kábítgatják, vigasztalják. A koegzisztencia az emberi történelem minden idejének legveszedelmesebb játéka a tűzzel. A fő szédelgési kábítószer Kubában is, mint mindenütt másutt, a “földreform” volt. Magyarországon ennek végrehajtásához a kommunistáknak egy politikai tévelygésben lévő pártot kellett rászedni, becsapni. Kubában ezzel ellentében egy újabb, sokkal olcsóbb módszerhez folyamodtak. Itt csak egyetlen embert és annak legközvetlenebb környezetét kellett megnyerni és vigyázni arra, hogy ennek az egyetlen embernek kommunista mivolta idő előtt ki ne derüljön. Rákosival ezt nem lehetett megtenni, mert aligha akadt volna az egész ország területén egyetlen ember sem, aki elhitte volna neki, hogy pont ő hozza a világimperializmus legnagyobb megszemélyesítőjétől, Sztálin atyuskától a magyar népnek ajándékba a kiskapitalizmus legszebb gyümölcsét, a kisbirtokos rendszert. Ha Fidel Castroról olyan köztudomású lett volna kommunista mivoltja, mint Rákosiról, akkor aligha tudott volna még csak a hajóba is beszállni, mellyel partra(Az alábbi sorok írója egyetemi tanár volt Kubában, a santiagói egyetem mérnöki karán. A Castro-rezsim első időszakában, amikor ott még egyházi emberek is lelkesedtek a “nemzeti hősért”, mi azonban már láttuk, miként rózsaszíneződik a manapság vörös forradalmár, a professzorhoz, mint előfizetőnkhöz levelet írtunk és helyzetjelentést kértünk tőle. Akkor azonban még őt is, — miként százezreket, — félrevezették a hazafias jelszavak, s kedvezően nyilatkozott. Azóta azonban kiderült Castro csalása, s a magyar professzor otthagyta a vöros Kubát. Viszszatért a USA-ba és most ké Olvassa el a MAGYAR KÖNYVESBOLT hirdetését az utolsó oldalon! Önt is érdekli!