Szabad Magyarság, 1961. január-december (6. évfolyam, 1-49. szám)
1961-11-05 / 43. szám
8. oldal SZABAD MAGYARSÁG 1961. November 5 la karnagy vezényletével előadott magyar dalai, a Rapszódia táncegyüttes számai, Fodor Györgyi operaénekesnő, Bencze Miklós és Vasadi Imre operaénekesek áriái és magyar dalai. Tóth Csanád, a Diákszövetség elnöke angol nyelvű ünnepi beszédben emlékezett meg részletesen a szabadságharcról. Élesen támadta a NN-t, s a Nyugatot, mely az SOS segélykiáltásokra sem reagált és hagyta elvérzeni a szabadságharcot. Az egész világot veszélyeztető kommunizmus ellen küzdeni kell. Budapest, Tibet és Berlin szabadsága egyaránt fontos. A kommunizmussal szemben nem lehet semlegesnek lenni. A kommunizmusról hallgatni anynyi, mint egyetérteni vele. A N tegye jóvá mulasztását. A diákság is kemény harcot hirdet a vörös eszmék ellen. A SZABADSÁGHARC IGAZI CÉLJA A pesti Korvin-közi harcokból ismert szabadságharcos Pongrácz Ödön mondott magyar nyelvű emlékbeszédet, melyben kemény és őszinte bírálatot is hangoztatott. Leszögezte, hogy a harc a nemzet spontán megmozdulása volt. Az idegenek ellen éppúgy, mint ezek megalkuvó kiszolgálói ellen. A keresztény, nemzeti alapon nyugvó, szociális Magyarország megteremtése volt a cél. Végleg elvetették a marxizmus és kommunizmus bármely, akár nemzeti mezbe öltöztetett formáját. Amikor erről szólt, a Budapestről és a szovjet támadás irányáról Gyimesi Kásás által festett képet tartó szabadságharcos a színpadon ájultan esett össze. Kivitték, s a bizottsági orvos-elnök térítette magához. Más állt a helyébe, s a szónok tovább beszélt. Pongrácz ezután hangsúlyozta, hogy a szabadságharc elvetette a kollektív felelősség,revonás módszerét, nem ítélt faji hovatartozás, vallási meggyőződés alapján, s fehér lapot adott azoknak, akik nem vétettek az isteni és emberi törvények ellen. Ezt a suttogó propaganda se tudja elhomályosítani. A gyáva népek ismét magára hagyták a magyart. A szabad világ nem ismerte fel a szabadságharc jelentőségét. A történelem fog ítélkezni a mulasztók felett. Az eltelt öt év megcáfolta azt, hogy nem avatkozhatott be a Nyugat a világháború kockázata miatt. Ellenkezőleg. Háború nélkül nyerhette volna meg a harcot. Megmenthette volna a magyarságot a népirtástól, s a többi rabnépeknek is visszaadhatta volna szabadságát. “ROSSZ, HIVATÁSA BETÖLTÉSÉRE ALKALMATLAN.. Ezután az emigrált szabadságharcosok kötelességéről szólt, majd ezeket mondotta a F.E. által fizetett Nemzeti Bizottsággal kapcsolatosan : — Mi, szabadságharcosok, a magyar nemzet külföldi képviseletét rossznak, s hivatása betöltésére alkalmatlannak találjuk (nagy taps), s ezért arra törekszünk, hogy megteremtsük azt a szervet, mely méltóan tudja képviselni a magyarság érdekeit. (Taps.) Azok, akik kötelességüket elmulasztották, olvassák el a Lincoln-bélyeg feliratát, mely így szól: akik másoktól megtagadják a szabadságot, ezt maguk sem érdemlik meg. Fogadjuk, hogy hőseink emlékét megvédjük és a harcot befejezzük! Adjon Isten ehhez erőt, egységes akaratot, kitartást és eredményt! Beszédét, mely a F.E. és kapcsolt részeinél kínos hatást, a közönségnél pedig nagy tetszést ért el, zúgó taps követte. A Free Europe jelenlévő urai ezzel lemérhették a szervezet pénzén élő Nagy Ferenc-Varga Béla-Vidovicsféle bizottság értékét. Wagner new yorki polgármester szólt ezután röviden elismeréssel a szabadságharcról és a New Yorkba került magyarokról. HARC SZENT ISTVÁN MAGYAROSZÁGÁNAK MARADÉKTALAN VISSZASZERZÉSÉÉRT Ezután mély hatást tett a szabadságharc dán diplomata mártírja, a szovjet által elpusztított Bang Jensen özvegyének levele. Kifejezte: mikor férjével együtt izgultak a magyar szabadságharc sikere érdekében, nem gondolhattak arra, hogy ezzel együtt a férje sorsa is meg volt írva a sors könyvében... Az ünnepség végén felavatták a Szabadságharcos Vándorzászlót, melyet magyar nők készítettek, s nevükben a Mindszenty Mozgalom helyi vezetője, Negyedi Szabó Margit adott át. A zászlót átvevő Zsámboky Miklós szabadságharcos fogadalmat tett arra, hogy a zászlót abban a szellemben őrzik meg, melyben a mártírok a szabadságért életüket áldozták. — Harcolni fogunk — úgymond — a világkommunizmus megsemmisítéséért, Szenti István Magyarországának maradéktalan visszaszerzéséért, (nagy taps) a becsületességen, igazságon felépülő társadalmi rendért, vállaljuk a nemzet jövőjéért a legkeményebb harcot, meg akarjuk és fogjuk teremteni a szabadságharcosok és a korábbi nemzeti emigráció egységét. Idézzük és őrizzük a hős és mártír Dudás Józsefek, Tóth Ilonkák, Szabó bácsik emlékét és kérjük Istent, hogy ez a zászló vezessen bennünket haza Magyarországra... Zúgó taps után Ft. Végvári Vazul szabadságharcos kat. lelkész és Nt. Ladányi Zsigmond ref. lelkész áldotta meg a zászlót. a J(urtura) művészet Doma István regénye: Nagybátú Lőrinc A megújhodás jelei mutatkoznak emigrációs irodalmunkban. A hajszolt írói géniusz önmagára talál. Az utóbbi években bizonyos fásultságot, rezignáltságot figyelhettünk meg íróinknál. Már-már azt hittük, hogy az ihlet szikrája nem bír előtörni az egyre súlyosabban ránk nehezedő “emigrációs betegség” mindent elszürkítő hamuja alól. Ismert és kedvelt íróink egyike-máso ha elment, s immár az égi szerkesztőségekből próbálnak hatni, irányítani, mások — úgy tűnik, — belefáradtak, kifulladtak a szikra élesztgetésben. Nem csoda, hősi elszántság kell ahhoz, hogy az író kiadói nehézségekkel megbirkózzék. E sorok írója immár öt éve féltő aggódó figyelemmel kíséri az emigrációs irodalom megnyilatkozásait. A reménytelenség közeltette öröm a nemzeti érzést erősítő, a művészi írói eszközökkel megírt könyv, mely az öröm mellett erőt kölcsönöz, ilyenről számolhatunk be most. Doma István: Nagybáté Lőrinc című történelmi regénye művészi eszközökkel megírt mű, amelynek elolvasása lelki élvezetet nyújt, de amellett nemes eszmei tartalmánál fogva nemzeti érzésünkben is erősít. Az író mesteri módon vezet el bennünket a Dózsa-féle parasztlázadást megelőző korba. Megelevenedik Kinizsi rettenthetetlensége, az oligarchák, a Záponyák, Telegdiek, Fuggerok fékezhetetlen hatalmaskodása és kapzsisága. A “fekete sereg" szétzüllésének oka a zsold hiánya, mely a főurak zsebébe vándorol. Ulászló király gyenge, a nép nyomorog. Kinizsi, a Fekete sereg egykori kapitánya hadba száll az országot végig garázdálkodó szétzüllött “feketék” ellen. Mészáros Lőrinc, a ceglédi pap gyerekként kerül az országot járó és a régmúlt magyar történelmi idők dokumentumait keresőkutató Felicián barát mellé. Felicián barát archeológus, történész, amellett izzólelkű magyar pálos barát, aki az igazságot nem rejti véka alá és perbe száll olyan hatalmasokkal szemben, mint Verbőczi, aki híres Tripartitumában csak a nemeseik előjogait bástyázta körül, s a néppel keveset törődött. Lőrinckét Felicián barát neveli, ő oltja a fogékony lélekbe az izzó hazafiságot és a magyar faj szeretetét, ő alakítja ki az egykori parasztlázadás szellemi vezérének nagyszerű alakját. Doma István történelmi alakjai valóságos hús-vér emberek. Korrajza hiteles és meglátszik munkáján, hogy hosszú évek búvár- KHRUSHCHEV SAID: “We will bury you! Remember! Unilateral disarmament means our death under the Soviet boot! If there is a necessity to organize a protest demonstration, then i<t) should be organized in front of the Soviet embassies!’’ kodásával sok olyan történelmi adatot tár fel, amelyek eddig kevéssé voltak ismeretesek. Meseszövése érdekes, leírásai színesek. A regény olvasásakor történelmi múltunk ismerete erősíti nemzeti és hazafiúi érzésünket. Nagy érdeme a könyvnek olcsósága is. A kiadót elsősorban nem az üzleti szempont vezette, hanem az az elgondolás, hogy minél szélesebb körben olvassák és ismerjék meg a történelmi múltunkat. Doma István, aki szabadság hur Ezután az egyesületek helyezték el szalagjaikat. A Szt. Imre Ifj. Egyesület nevében Ráday Mihály, a cserkészek nevében ifj. Fischer Viktor, az MHBK nevében Kovács Géza, a Kereszt és Kard Mozgalom és a Magyar Lövész Egyesület nevében Vasvári Zoltán, s az AMSZ női tagjai nevében egy gyászruhás hölgy helyezett el szalagot. Ft. Szabó János, a Katolikus Liga elnöke mondott végül záróbeszédet. Mos menekült tanár, ezt a nagyszerű munkáját itt, az emigrációban írta, s az egyetemes magyar irodalmat gazdagította. Bizonyosak vagyunk benne, hogy további regények fogják követni a Nagybotú Lőrincet — ha ... az emigrációban élő magyarok érdeklődésével újabb buzdítást érez hozzá. Dr. KOSTYA SÁNDOR A Nagybotú Lőrinc, Doma István közel 250 oldalas szép kiállítású könyv bolti ára $2.40, kapható minden magyar könyvkereskedésben, vidékre és külföldre megrendelhető a Duna Könyvkiadónál: 380 King St. W. Toronto, Ont, Canada és lapunk könyvosztályán a könyv ára és 20 cent portaköltség beküldésével. A világsajtó a Liszt-évfordulóról Liszt Ferenc születésének másfélszázados fordulójával élénken foglalkozik a világsajtó. Rendkívüli módon méltatják a magyar és a világ zenetörténelmének egyik legnagyobb egyéniségét, Liszt Ferencet. A New York Times írta a “Quatriéme Valse Oublié” c. újonnan felfedezett Liszt szerzeménynyel kapcsolatban: “senki sem tud szabadulni attól, hogy egy lángoló géniusnak prófétai munkája. Ha gondolunk a keletkezési idejére, az 1850 előtt alkotott műre, megállapíthatjuk, hogy szerkesztésben, kezelésben, harmóniai eseményekben messze előljárt. Az ember kezdi megérteni, hogy egyes zenei tudósok miért állítják oly kitartóan és jogosan, hogy Liszt volt a 19-ik századnak egyik legnagyobb zenei hatalma.” Liszt nagyságának a jele és újraértékelése a Londonban megalakult Liszt Társaság. Ez célul tűzte ki Liszt legutolsó zenedarabjainak megismertetését, minél szélesebb körben, hogy kitűnjék a zeneszerző hatalmas teremtő ereje. Első kiadmányai már meg is jelentek. Amerikában ugyancsak megalakult egy Liszt Társaság. Ugyanilyen társaságot alakítottak már, mindkettőt megelőzve, 1935-ben Japánban. De talán mindenkit megelőzően Bartók ismerte fel a modern és nagy újító mestert.Előbb ő is így írt: “Liszt jelentőségét még nem tudtam felfogni.” Később önéletrajzában (1931) már felismeri: “Liszt további tanulmányozása, főleg kevésbbé ismert művei, az Années Pelerinage, a Harmonie Politiques et Religieuse-ben, a Faust Szimfóniában, a Totentanzban és egyebütt feltárult előttem a művész igazi jelentősége. A zeneművészet fejlődésében fontosabbnak tartom, mint Wagnert, vagy Strausst.” A Symphonische Dichtung, (a szimfonikus költészet) újságát és eredetiségét felismerve Wagner így kiáltott fel: “Liszt beleuchtet musikalisch.” (Liszt megvilágít a zenével.) Újító volt a szimfonikus költészetben is. A szimfonikus költemény, vagy egy hangkép (Mefisto Valse), vagy egy költői gondolat (Les Preludes) zenei illusztrálása. Ennek megteremtője volt ő, a Universal Encyclopedia és más források szerint, bár már Beethoven is használta a Pastorale-ban. A zongoratechnikát addig sohasem hallott tökélyre emelte. Nemcsak a New York Times foglalkozik vele gyakrabban, de a többi nagy amerikai lapok is, mint a Christian Science Monitor, a Time folyóirat, s mások kritikusai is mind többet méltatják újszerűségét és önállóságát. (Folytatjuk) Szeleczky Zita new yorki, pittsburghi és bridgeporti előadásai Szeleczky Zita nov. 4-én, szombaton este 7 órakor a Független Magyar Református Egyház 229 East 82nd St. alatti dísztermében New Yorkban, nov. 11-én, szombaton este fél 8 órakor a connecticuti fairfieldi Calvin Hallban (901 King’s Highway) nov. 5-én Pittsburghban előadóestéket tart. Ezúttal a szabadságharc évfordulója alkalmából “Magyarország, a népek Krisztusa” címmel a szabadságharc legkiválóbb verseit, drámai kiáltványait és egyéb anyagát adja elő. Szinte időrendben vonultatja el hallgatói előtt nemzetiünk páratlan hősiességű és az egész világot bámulatba ejtő szabadságharcát. Emlékezetes élmény lesz mindenki számára az est. Pittsburghi előadása 1961. nov. 5-én, vasárnap d.u. 3-kor, a Stephen Fostter Memória Hallban lesz. A Bihari-táncegyüttes sikere Torontóból írják lapunknak. A nemzetiségi csoportok művészi bemutatóján éppúgy, mint a torontói televízión ismételten nagy sikerrel szerepelt a Bihari-táncegyüttes, mely már tavaly feltűnt a hamiltoni trianoni ünnepségen. A Telegram c. napilap nagy cikkben számolt be arról, hogy a táncegyüttes vezetői, a Budapesten végzett Drábik Mihály és felesége, Kiss Ida táncművészek négy év előtt mint szabadságharcos menekültek nagy sikerrel szerepeltek Londonban Erzsébet királynő jelenlétében is. A Bihari-táncegyüttes 8 férfi és 6 leánytáncosból áll. Lelkes, áldó