Szabad Magyarság, 1961. január-december (6. évfolyam, 1-49. szám)

1961-11-05 / 43. szám

8. oldal SZABAD MAGYARSÁG 1961. November 5 la karnagy vezényletével előadott magyar dalai, a Rapszódia tánc­­együttes számai, Fodor Györgyi operaénekesnő, Bencze Miklós és Vasadi Imre operaénekesek áriái és magyar dalai. Tóth Csanád, a Diákszövetség elnöke angol nyelvű ünnepi be­szédben emlékezett meg részlete­sen a szabadságharcról. Élesen tá­madta a NN-t, s a Nyugatot, mely az SOS segélykiáltásokra s­em reagált és hagyta elvérzeni a szabadságharcot. Az egész vi­lágot veszélyeztető kommunizmus ellen küzdeni kell. Budapest, Ti­­bet és Berlin szabadsága egyaránt fontos. A kommunizmussal szem­ben nem lehet semlegesnek lenni. A kommunizmusról hallgatni any­­nyi, mint egyetérteni vele. A N­ tegye jóvá mulasztását. A diák­ság is kemény harcot hirdet a vörös eszmék ellen. A SZABADSÁGHARC IGAZI CÉLJA A pesti Korvin-közi harcokból ismert szabadságharcos Pongrácz Ödön mondott magyar nyelvű em­lékbeszédet, melyben kemény és őszinte bírálatot is hangoztatott­. Leszögezte, hogy a harc a nemzet spontán megmozdulása volt. Az idegenek ellen éppúgy, mint ezek megalkuvó kiszolgálói ellen. A keresztény, nemzeti alapon nyugvó, szociális Magyaror­szág megteremtése volt a cél. Végleg elvetették a marxizmus és kommunizmus bármely, akár nem­zeti mezbe öltöztetett formáját. Amikor erről szólt, a Budapest­ről és a szovjet támadás irányá­ról Gyimesi Kásás által festett képet tartó szabadságharcos a színpadon ájultan esett össze. Ki­vitték, s a bizottsági orvos-elnök térítette magához. Más állt a he­lyébe, s a szónok tovább beszélt. Pongrácz ezután hangsúlyozta, hogy a szabadságharc elvetette a kollektív felelősség,revonás mód­szerét, nem ítélt faji hovatarto­zás, vallási meggyőződés alapján, s fehér lapot adott azoknak, akik nem vétettek az isteni és emberi törvények ellen. Ezt a suttogó propaganda se tudja elhomályo­sítani. A gyáva népek ismét magára hagyták a magyart. A szabad világ nem ismerte fel a szabad­ságharc jelentőségét. A történelem fog ítélkezni a mulasztók felett. Az eltelt öt év megcáfolta azt, hogy nem avatkozhatott be a Nyugat a világháború kockázata miatt. Ellenkezőleg. Háború nél­kül nyerhette volna meg a har­cot. Meg­menthette volna a ma­gyarságot a népirtástól, s a többi rabnépeknek is visszaadhatta vol­na szabadságát. “ROSSZ, HIVATÁSA BETÖLTÉSÉRE ALKALMATLAN.. Ezután az emigrált szabadság­­harcosok kötelességéről szólt, majd ezeket mondotta a F.E. által fi­zetett Nemzeti Bizottsággal kap­csolatosan : — Mi, szabadságharcosok, a ma­gyar nemzet külföldi képviseletét rossznak, s hivatása betöltésére alkalmatlannak találjuk (nagy taps), s ezért arra törekszünk, hogy megteremtsük azt a szervet, mely méltóan tudja képviselni a magyarság érdekeit. (Taps.)­­ Azok, akik kötelességüket el­mulasztották, olvassák el a Lin­­coln-bélyeg feliratát, mely így szól: akik másoktól megtagadják a szabadságot, ezt maguk sem érdemlik meg. Fogadjuk, hogy hőseink emlékét megvédjük és a harcot befejezzük! Adjon Isten eh­hez erőt, egységes akaratot, ki­tartást és eredményt! Beszédét, mely a F.E. és kap­csolt részeinél kínos hatást, a kö­zönségnél pedig nagy tetszést ért el, zúgó taps követte. A Free Eu­­rope jelenlévő urai ezzel lemér­hették a szervezet pénzén élő Nagy Ferenc-Varga Béla-Vidovics­­féle bizottság értékét. Wagner new yorki polgármester szólt ezután röviden elismeréssel a szabadságharcról és a New Yorkba került magyarokról. HARC SZENT ISTVÁN MAG­Y­A­RO­­­SZÁGÁ­NA­K MARADÉKTALAN VISSZASZERZÉSÉÉRT Ezután mély hatást tett a sza­badságharc dán diplomata már­tírja, a szovjet által elpusztított Bang Jensen özvegyének levele. Kifejezte: mikor férjével együtt izgultak a magyar szabadságharc sikere érdekében, nem gondolhat­tak arra, hogy ezzel együtt a férje sorsa is meg volt írva a sors könyvében... Az ünnepség végén felavatták a Szabadságharcos Vándorzászlót, melyet magyar nők készítettek, s nevükben a Mindszenty Mozgalom helyi vezetője, Negyedi Szabó Margit adott át. A zászlót átvevő Zsámboky Miklós szabadságharcos fogadalmat tett arra, hogy a zászlót abban a szellemben őrzik meg, melyben a mártírok a sza­badságért életüket áldozták. — Harcolni fogunk — úgymond — a világkommunizmus megsem­misítéséért, Szenti István Magyarországá­nak maradéktalan visszaszer­zéséért, (nagy taps) a becsületességen, igazságon fel­épülő társadalmi rendért, vállal­juk a nemzet jövőjéért a legke­ményebb harcot, meg akarjuk és fogjuk teremteni a szabadsághar­cosok és a korábbi nemzeti emigr­­áció egységét. Idézzük és őriz­zük a hős és mártír Dudás Józse­fek, Tóth Ilonkák, Szabó bácsik emlékét és kérjük Istent, hogy ez a zászló vezessen bennünket haza Magyarországra... Zúgó taps után Ft. Végvári Vazul szabadságharcos kat. lel­kész és Nt. Ladányi Zsigmond ref. lelkész áldotta meg a zászlót. a J(urtura) művészet Doma István regénye: Nagybátú Lőrinc A megújhodás jelei mutatkoz­nak emigrációs irodalmunkban. A hajszolt írói géniusz önmagára talál. Az utóbbi években bizonyos fásultságot, rezignáltságot figyel­hettünk meg íróinknál. Már-már azt hittük, hogy az ihlet szikrája nem bír előtörni az egyre súlyosabban ránk nehezedő “emigrációs betegség” mindent el­­szürkítő hamuja alól. Ismert és kedvelt íróink egyike-máso ha el­ment, s immár az égi szerkesz­tőségekből próbálnak hatni, irá­nyítani, mások — úgy tűnik, — belefáradtak, kifulladtak a szikra­ élesztgetésben. Nem csoda, hősi el­szántság kell ahhoz, hogy az író kiadói nehézségekkel megbirkóz­­zék. E sorok írója immár öt éve fél­tő aggódó figyelemmel kíséri az emigrációs irodalom megnyilatko­zásait. A reménytelenség köze­ltet­te öröm a nemzeti érzést erő­sítő, a művészi írói eszközökkel megírt könyv, mely az öröm mellett erőt kölcsönöz, ilyenről számolhatunk be most. Doma István: Nagybáté Lőrinc című történelmi regénye művészi eszközökkel megírt mű, amelynek elolvasása lelki élvezetet nyújt, de amellett nemes eszmei tartalmánál fogva nemzeti érzésünkben is erő­sít. Az író mesteri módon vezet el bennünket a Dózsa-féle paraszt­lázadást megelőző korba. Megelevenedik Kinizsi rettent­hetetlensége, az oligarchák, a Zá­­pon­yák, Telegdiek, Fuggerok fé­­kezhetetlen hatalmaskodása­­ és kapzsisága. A “fekete sereg­" szét­­züllésének oka a zsold hiánya, mely a főurak zsebébe vándorol. Ulászló király gyenge, a nép nyo­morog. Kinizsi, a Fekete sereg egykori kapitánya hadba száll az országot végig garázdálkodó szét­­züllött “feketék” ellen. Mészáros Lőrinc, a ceglédi pap gyerekként kerül az országot já­ró és a régmúlt magyar történel­mi idők dokumentumait kereső­­kutató Felicián barát mellé. Fe­lic­ián barát archeológus, törté­nész, amellett izzólelkű magyar pálos barát, aki az igazságot nem rejti véka alá és perbe száll olyan hatalmasokkal szemben, mint Verbőczi, aki híres Tripartitum­á­ban csak a nemeseik előjogait bás­tyázta körül, s a néppel keveset­ törődött. Lőrinckét Felicián barát neveli, ő oltja a fogékony lélekbe az izzó hazafiságot és a magyar faj sze­­retetét, ő alakítja ki az egykori paraszt­lázadás szellemi vezérének nagyszerű alakját. Doma István történelmi alakjai valóságos hús-vér emberek. Kor­rajza hiteles és meglátszik mun­káján, hogy hosszú évek búvár- KHRUSHCHEV SAID: “We will bury you! Remember! Unila­­teral disarmament means our death under the Soviet boot! If there is a necessity to organize a protest demonstration, then i<t) should be organized in front of the Soviet embassies!’’ kodásával sok olyan történelmi adatot tár fel, amelyek eddig ke­véssé voltak ismeretesek. Meseszö­vése érdekes, leírásai színesek. A regény olvasásakor történelmi múltunk ismerete erősíti nemzeti és hazafiúi érzésünket­. Nagy érdeme a könyvnek olcsó­sága is. A kiadót elsősorban nem az üzleti szempont vezette, hanem az az elgondolás, hogy minél szé­lesebb körben olvassák és ismerjék meg a történelmi múltunkat. Doma István, aki szabadság­ hur­ Ezután az egyesületek helyezték el szalagjaikat. A Szt. Imre Ifj. Egyesület nevében Rád­ay Mihály, a cserkészek nevében ifj. Fischer Viktor, az MHBK nevében Ko­vács Géza, a Kereszt és Kard Mozgalom és a Magyar Lövész Egyesület nevében Vasvári Zoltán, s az AMSZ női tagjai nevében egy g­yászruhás hölgy helyezett el sza­lagot. Ft. Szabó János, a Kato­likus Liga elnöke mondott végül záróbeszédet. Mos menekült tanár, ezt a nagy­szerű munkáját itt, az emigráció­ban írta, s az egyetemes m­agy­ar irodalmat gazdagította. Bizonyo­sak vagyunk benne, hogy további regények fogják követni a Nagy­­botú Lőrincet — ha ... az emig­rációban élő magyarok érdeklő­désével újabb buzdítást érez hozzá. Dr. KOSTYA SÁNDOR A Nagybotú Lőrinc, Doma Ist­ván közel 250 oldalas szép kiál­lítású könyv bolti ára $2.40, kap­ható minden magyar könyvke­reskedésben, vidékre és külföldre megrendelhető a Duna Könyvki­adónál: 380 King St. W. Toronto, Ont, Canada és lapunk könyvosz­­tályán a könyv ára és 20 cent portaköltség beküldésével. A világsajtó a Liszt-évfordulóról Liszt Ferenc születésének más­félszázados fordulójával élénken foglalkozik a világsajtó. Rendkí­vüli módon méltatják a magyar és a világ zenetörténelmének egyik legnagyobb egyéniségét, Liszt Ferencet. A New York Times írta a “Quatriéme Valse Oublié” c. újon­nan felfedezett Liszt szerzemény­nyel kapcsolatban: “senki sem tud szabadulni attól, hogy egy láng­oló géniusnak prófétai munkája. Ha gondolunk a keletkezési idejére, az 1850 előtt alkotott műre, meg­állapíthatjuk, hogy szerkesztésben, kezelésben, harmóniai események­ben messze előljárt. Az ember kezdi megérteni, hogy egyes ze­nei tudósok miért állítják oly ki­tartóan és jogosan, hogy Liszt volt a 19-ik századnak egyik leg­nagyobb zenei hatalma.” Liszt nagyságának a jele és újraértékelése a Londonban meg­alakult Liszt Társaság. Ez célul tűzte ki Liszt legutolsó zeneda­rabjainak megismertetését, minél szélesebb körben, hogy kitűnjék a zeneszerző hatalmas teremtő ere­je. Első kiadmányai már meg is jelentek. Amerikában ugyancsak megala­kult egy Liszt Társaság. Ugyanilyen társaságot alakítot­tak már, mindkettőt megelőzve, 1935-ben Japánban. De talán mindenkit megelőzően Bartók ismerte fel a modern és nagy újító mestert.Előbb ő is így írt: “Liszt jelentőségét még nem tudtam felfogni.” Később önélet­rajzában (1931) már felismeri: “Liszt további tanulmányozása, főleg kevésbbé ismert művei, az Années Pelerinage, a Harmonie Politiques et Relig­ieuse-ben, a Faust Szimfóniában, a Totentanz­­ban és egyebütt feltárult előttem a művész igazi jelentősége. A ze­neművészet fejlődésében fonto­sabbnak tartom, mint Wagnert, vagy Strausst.” A Symphonische Dichtung, (a szimfonikus költészet) újságát és eredetiségét felismerve Wagner így kiáltott fel: “Liszt beleuchtet musikalisch.” (Liszt megvilágít a zenével.) Újító volt a szimfonikus költé­szetben is. A szimfonikus költe­mény, vagy egy hangkép (Mefisto Valse), vagy egy költői gondolat (Les Preludes) zenei illusztrálása. Ennek megteremtője volt ő, a Uni­­versal Encyclopedia és más for­rások szerint, bár már Beethoven is használta a Past­orale-ban. A zongoratechnikát addig soha­sem hallott tökélyre emelte. Nemcsak a New York Times foglalkozik vele gyakrabban, de a többi nagy amerikai lapok is, mint a Christian Science Monitor, a Time folyóirat, s mások kriti­kusai is mind többet méltatják új­szerűségét és önállóságát. (Folytatjuk) Szeleczky Zita new yorki, pittsburghi és bridgeporti előadásai Szeleczky Zita nov. 4-én, szom­baton este 7 órakor a Független Magyar Református Egyház 229 East 82nd St. alatti dísztermében New Yorkban, nov. 11-én, szom­baton este fél 8 órakor a connec­­ticuti fairfieldi Calvin Hallban (901 King’s Highway) nov. 5-én Pittsburghban előadóestéket tart. Ezúttal a sza­badságharc évfordulója alkalmá­ból “Magyarország, a népek Krisz­tusa” címmel a szabadságharc legkiválóbb verseit, drámai kiált­ványait és egyéb anyagát adja elő. Szinte időrendben vonultatja el hallgatói előtt nemzetiünk pá­ratlan hősiességű és az egész vi­lágot bámulatba ejtő szabadság­­harcát. Emlékezetes élmény lesz mindenki számára az est. Pittsbur­ghi előadása 1961. nov. 5-én, va­sárnap d.u. 3-kor, a Stephen Fost­­ter Memória­ Hallban lesz. A Bihari-táncegyüttes sikere Torontóból írják lapunknak. A nemzetiségi csoportok művé­szi bemutatóján éppúgy, mint a torontói televízión ismételten nagy sikerrel szerepelt a Bihari-tánc­együttes, mely már tavaly feltűnt a hamiltoni trianoni ünnepségen. A Telegram c. napilap nagy cikkben számolt be arról, hogy a táncegyüttes vezetői, a Budapesten végzett Drábik Mihály és felesé­ge, Kiss Ida táncművészek négy év előtt mint szabadságharcos me­nekültek nagy sikerrel szerepeltek Londonban Erzsébet királynő je­lenlétében is. A Bihari-táncegyüttes 8 férfi és 6 leánytáncosból áll. Lelkes, áldó­

Next