Szabad Művészet, 1949 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1949-07-01 / 7-8. szám
az apotheozis-képek bizonyítják okmányszerű hitelességgel. A „műfaj“ mesterei között olyan művészeket találunk, mint Zichy Mihály, Lotz Károly, sőt a fiatal Vaszary János is alkotott egy-két ilyen szellemű illusztrációt. A típus modern, dekoratív-szecessziós változatát Jaschik Almos teremtette meg, századunk húszas éveiben. Ha ezeket a képeket nézzük, sóvárogva gondolunk vissza Grimm Vince, vagy Jankó János naív közvetlenségére, népi zsánerképeik esetlen, primitív őszinteségére! ... Az „apotheozis“ válfajának csődjét Révész Imre egyik „túlihletett“ illusztrációja mutatja be legpregnánsabban. Az „Egy gondolat bánt engemet“ című nagyszerű vershez készült ez a rajz. Petőfi halálsápadt, hullasovány arccal, beesett, de lángokat szóró szemmel fekszik egy kórházi ágyon, s az előtte álló ünnepien szép, madonnaszerű apácára szegzi parázsló szemeit. A festő a kórházi hangulatot érezte e vers legfőbb tartalmának! A halállíra kispolgári mélakórjában oldotta fel a robbanó dinamikájú „Világszabadság“ kicsengésű verset! Megszerkesztette a vers ellenmuzsikáját... A kísértetidéző misz GREGUSS IMRE (1856-1910): „Gyors a madár, gyors a szélvész” (Fába metszette Morelli G. 1874) 2? 6