Szabad Művészet, 1955 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1955-04-01 / 4. szám

A szovjet hadsereg képzőművészcsoportjának, a Grekov-Studiónak művészei az országokat, népeket felszabadító győztes szovjet csapatokat nyomon követve, tíz évvel ezelőtt eljöttek Magyarországba is, s alig pár héttel hazánk felszabadí­tása után, már Magyarországon készített rajzaikból akvarelljeikből rendeztek kiállítást Budapesten, a Magyar Művészek Szabad Szervezete helyiségeiben. 1945. május 24-én baráti találkozó keretében ismer­kedtek meg a magyar képzőművészek a Grekov-Studió Budapesten tartózkodó tagjaival.* N. N. Zsukov kapi­tányt, a Grekov-Studió művészeti vezetőjét és A. V. Kokorint, M. V. Matorint, N. M. Avvakumovot, N. J. Szokolovot, Horpakot és Zsitkovot, a Grekov-Studió tag­jait Ék Sándor, a Szovjetunióból hazatért magyar művész mutatta be a találkozóra összegyűlt képző­művészeknek. A találkozó alkalmából megrendezett kiállítás volt a szovjet művészet első külföldi kiállítása a háború befejezése után. A Szabadszervezet két termének falait töltötték meg a Budapesten időző szovjet művészek legfrissebb rajzai. Az élmény közvetlenségével beszéltek ezek a dokumentum-értékű művészi rajzok a háború szörnyű pusztításairól, s a sok szenvedésen átment ország újjá­ébredő életéről. Megmutatták a fasiszták igájából a magyar népet is felszabadító szovjet hadsereg harcosai­nak igaz emberi arcát. A mondanivaló világossága és a művészi kifejezés közvetlensége mindenki számára azonnal érthetővé tette azokat az eszméket, amelyek hirdetését a szovjet művészet hivatásának tartja. A Grekov-Studió tíz évvel ezelőtt nálunk járt művészei voltak hazánkban a szovjet művészet első hírnökei. A szovjet hadsereg katonáiként jöttek el hoz­zánk, s egy erkölcsileg magasrendű művészi szemlélet­ről, egy emberi tartalmában igaz, minőségileg új művé­szetről beszéltek alkotásaikban, a­melyeknek témáit a mi életünkből merítették. * A Vörös Hadsereg kultúrmunkájának fontos sze­repe volt a szovjet művészet egész fejlődés­történetében, a szocialista-realista alkotó­módszer következetes kialakításában. Már 1922-től kezdve külön kiállításokat rendez­tek a szovjet művészek a hadsereg életé­ből vett témákat, a Vörös Hadsereg dicső­séges harcait megörökítő képzőművészeti alkotásokból.** Ezeken a tematikus kiállí­tásokon a szovjed képzőművészek legna­gyobb jelentőségű alkotásainak egész sorát mutatták be. A szocialista-realista alkotó­módszer kibontakozásának történeti útját világosan nyomon követhetjük e kiállítá­sokon. A Grekov-Studió 1934-ben alakult. *** Vorosilov honvédelmi népbiztos teremtette meg a Vörös Hadsereg kötelékében működő képzőművészcsoport első szervezeti formá­ját. De, amint láttuk, a hadsereg képző­­művészettel kapcsolatos kultúrmunkája már jóval előbb megindult. Grekov, a kiváló szovjet csataképfestő 1920-ban lé­pett­ a­ Vörös Hadseregbe, s egész munkás­sága eggyé forrt a Vörös Hadsereg életével. Tulajdonképpen Grekovnak a hadsereg kö­telékében végzett munkájával kezdődik a Grekov halála után létesített Stúdió elő­története. A Grekov-Studió az első időkben a leg­tehetségesebb katonaművészek gyakorló műterme volt. De a Nagy Honvédő Há­ború idején bevonta munkájába a Stúdió A GREKOV-STUDIO MŰVÉSZEI MAGYARORSZÁGON * Orosz—magyar művésztalálkozó. A Vörös Had­sereg festőinek budapesti kiállítása. (Fóthy.) Kossuth Népe, 1945. máj. 26. ** lásd Valentin Brodszkij: Szovjet csataképfes­tészet, Leningrád—Moszkva, 1950. (Magyar nyelvű össze­foglalás a Szabad Művészet 1951. márciusi számában.) *** B. Nyikiforov: „A Grekov-Studió katona­művészei a Honvédő Háború frontjain." Leningrád­• Moszkva, 1946. N. I. SZOKOLOV : A budai vár az ostrom után (Szénrajz)

Next