Szabad Művészet, 1955 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1955-04-01 / 4. szám
A szovjet hadsereg képzőművészcsoportjának, a Grekov-Studiónak művészei az országokat, népeket felszabadító győztes szovjet csapatokat nyomon követve, tíz évvel ezelőtt eljöttek Magyarországba is, s alig pár héttel hazánk felszabadítása után, már Magyarországon készített rajzaikból akvarelljeikből rendeztek kiállítást Budapesten, a Magyar Művészek Szabad Szervezete helyiségeiben. 1945. május 24-én baráti találkozó keretében ismerkedtek meg a magyar képzőművészek a Grekov-Studió Budapesten tartózkodó tagjaival.* N. N. Zsukov kapitányt, a Grekov-Studió művészeti vezetőjét és A. V. Kokorint, M. V. Matorint, N. M. Avvakumovot, N. J. Szokolovot, Horpakot és Zsitkovot, a Grekov-Studió tagjait Ék Sándor, a Szovjetunióból hazatért magyar művész mutatta be a találkozóra összegyűlt képzőművészeknek. A találkozó alkalmából megrendezett kiállítás volt a szovjet művészet első külföldi kiállítása a háború befejezése után. A Szabadszervezet két termének falait töltötték meg a Budapesten időző szovjet művészek legfrissebb rajzai. Az élmény közvetlenségével beszéltek ezek a dokumentum-értékű művészi rajzok a háború szörnyű pusztításairól, s a sok szenvedésen átment ország újjáébredő életéről. Megmutatták a fasiszták igájából a magyar népet is felszabadító szovjet hadsereg harcosainak igaz emberi arcát. A mondanivaló világossága és a művészi kifejezés közvetlensége mindenki számára azonnal érthetővé tette azokat az eszméket, amelyek hirdetését a szovjet művészet hivatásának tartja. A Grekov-Studió tíz évvel ezelőtt nálunk járt művészei voltak hazánkban a szovjet művészet első hírnökei. A szovjet hadsereg katonáiként jöttek el hozzánk, s egy erkölcsileg magasrendű művészi szemléletről, egy emberi tartalmában igaz, minőségileg új művészetről beszéltek alkotásaikban, amelyeknek témáit a mi életünkből merítették. * A Vörös Hadsereg kultúrmunkájának fontos szerepe volt a szovjet művészet egész fejlődéstörténetében, a szocialista-realista alkotómódszer következetes kialakításában. Már 1922-től kezdve külön kiállításokat rendeztek a szovjet művészek a hadsereg életéből vett témákat, a Vörös Hadsereg dicsőséges harcait megörökítő képzőművészeti alkotásokból.** Ezeken a tematikus kiállításokon a szovjed képzőművészek legnagyobb jelentőségű alkotásainak egész sorát mutatták be. A szocialista-realista alkotómódszer kibontakozásának történeti útját világosan nyomon követhetjük e kiállításokon. A Grekov-Studió 1934-ben alakult. *** Vorosilov honvédelmi népbiztos teremtette meg a Vörös Hadsereg kötelékében működő képzőművészcsoport első szervezeti formáját. De, amint láttuk, a hadsereg képzőművészettel kapcsolatos kultúrmunkája már jóval előbb megindult. Grekov, a kiváló szovjet csataképfestő 1920-ban lépett a Vörös Hadseregbe, s egész munkássága eggyé forrt a Vörös Hadsereg életével. Tulajdonképpen Grekovnak a hadsereg kötelékében végzett munkájával kezdődik a Grekov halála után létesített Stúdió előtörténete. A Grekov-Studió az első időkben a legtehetségesebb katonaművészek gyakorló műterme volt. De a Nagy Honvédő Háború idején bevonta munkájába a Stúdió A GREKOV-STUDIO MŰVÉSZEI MAGYARORSZÁGON * Orosz—magyar művésztalálkozó. A Vörös Hadsereg festőinek budapesti kiállítása. (Fóthy.) Kossuth Népe, 1945. máj. 26. ** lásd Valentin Brodszkij: Szovjet csataképfestészet, Leningrád—Moszkva, 1950. (Magyar nyelvű összefoglalás a Szabad Művészet 1951. márciusi számában.) *** B. Nyikiforov: „A Grekov-Studió katonaművészei a Honvédő Háború frontjain." Leningrád• Moszkva, 1946. N. I. SZOKOLOV : A budai vár az ostrom után (Szénrajz)