Szabad száj, 1948 (3. évfolyam, 1-49. szám)
1948-03-27 / 10. szám
“• Mutasd meg min nevetsz megmondom ti vagy! ! (Neo pudsab mondás) FRÄHER Végre egy bűn, ami nem a férj fejére szólt!». Gyiklovicsné azt mondaz urának: — Jenő, adjál száz halot. — Minek? — Akarok venni maimnak egy tavaszi kapót. — Mi, te száz forintot isz egy kalapért, kiútja felháborodva Gyikvics— hiszen ez valágos bűn!— Ez téged nem izgalm, — nyugtatja meg (iklovicsné — ez a bűn én fejemre fog szállni. OKOS NŐ VOLT... «Mindjárt azok után, kik a legmagasabb álsokatöltik be, azokat unalom a legjobban, kik ezeket az áfásokat segíik», vidámé du Vaiitenon) Blip, finkfi Panna... •— Hogy tetszett neked a Ginka Panna?. — Nagyon. Igazi centenáriumi darab.— Hogy-hogy, centenáriumi? — Minden száz évben egyszer lehet ifi ■*,« a tavasz — Csak így tudom sodtatni, mert minden imit megállna... Gyereklogika A kis Gabit elviszi apja az állatkertbe., A teve előtt hosszan álldogálnak és nézik az öreg teve mellett ugrándozó kölyöktevét. — Látod, fiam, — magyaráz ,az apa — ez a teve, a sivatag hajója. Gabi nézi a hatalmas állatot, aztán a kölyöktevére mutat:— És az a kicsi mellette, az a mentőcsónak? MINDNYÁJAN TAPASZTALHATTUK «Nagy eredmény, ha egy magasra emelkedő barátunk megmarad jó ismerősünknek». . . (La Bruyére) MINDEN PERCÉRT KÁR! Egy asszony bemegy a műszerészhez és megkérdi, hogy készen van-e tár a siket férje hallócsöve, amit tegnap javítani adott be. — De drága asszonyom— mondja a műszerész — megmondtam, hogy csak holnap lesz kész, miért, olyan, sürgős? .—* Azért, mert még ana szeretnék veszekedni vele. Mmáin'niiiim lán'birt MUtnuiirumgragncnir ihmnnivtny n»* on rm TÁRLATON Nagy cirkusz a makadámiai nagycirkuszban MAR A BOLHÁK SE...? Makadámia hasonnevű fővárosában vendégszerepel egy cirkusz, amelynek főaprakciója az idomított medve. A medve, az idomító parancsára előbb leül, aztán lefekszik, végül pedig szabályosan könynyezik. Az idomító felajánlja, hogy aki le tudja ültetni a medvét, az kap 100 maravédit. Az ismert nagyvállalati p. cégvezető erre lesiet k * .manézsba, valamit súg a medve fülébe, mire az általános csínádkozásra * leül. Erre az idomító azt mondja, hogy fizet 5000 maravédit, ha le is tudja fektetni a medvét. A cégvezető ismét súg valamit a medvének, mire az lefekszik. Az idomár most már maga is elképedve felajánlja, hogy, ha a cégvezető meg is, tudja ríkalni a medvét, akkor fizet 1000 maravédit. A cégvezető harmadszor is súg valamit a medvének, mire az sírvafakad. ’S», Sfc sfcom, ' A B A N K B A N — Beszélhetnék a főnökével, fiatalember? — Hogyne, fiatal, csinos hölgyeket mindig sziveden fogad. —Akkor mondja meg neki, hogy itt a felesége. Az idomár kényszeredett képpel fizet , és a cégvezető visszaül a páholyába. A páholyban ül a főnöke, a vezérigazgató is, aki lelkesen gratulál neki,, majd halkan megkéri!!: • — Mondja, cégvezető úr, tulajdonképpen mit súgott a medvének? ~ Hát először meg,s súgtam neki, hogy mit keresek én a vállalatnál , és erreleült. Azután J megsúgtam neki, hogy p mit keres a vezérigaz* gató úr, amire elvágni J dott. Végül közültem vel te, hogy mit keresnek * nálunk a kistisztviselők ! és erre sírva fakadt... — Istenkém, Istenkém, megszólalásig hasonlít ! szegény megboldogult Riskánkhoz... — Mi az? Kolléga úr csak mászik? — Na halifa?... mit igazán nem merek ugrálni. A MIX Eli Soránkövic? Sopk& — Mi az, urak, nem szűk az új keverék? (Vasi rata) VEZÉRCIKK A súlyos gondokkal küzködő makadámiai polgár felkeresi a tudós rabbit és így szól hozzá: — Nehéz a sorom bölcs férfiú, sok a teher és kevés az eredmény, adj tanácsot, hogy mikép segíthetnék magamon. Az agg tudós a következő adomával válaszol: , — János gazda lova a legégetőbb munkaidőben lesántul. Sűrű felvakarások után János gazda arra az elhatározásra jut, hogy a szomszéd faluban lakó ásvány komájától kér kölcsön lovat. Vidáman nekivág az ötkilométeres útnak. Az első kilométernél így morfondíroz: — Milyen szerencse, hogy az embernek van egy jó komája, aki kirántja a csávából. Jó ember az ásvány, együtt is katonáskodtunk, bizton kisegít... ... A második kilométer után így okoskodott magában: — Husze’ igaz, ami igaz, neki is szüksége lehet ilyenkor a lóra,én se könnyen nélkülözném ilyen dologidőben, dehát nem azért a komára, hogy ide ne adja!... A harmadik kilométer után már halkabban dünnyögött: — Koma ide, koma oda, úgy vélem, nem könnyen fogja ideadni, mert a múltkor is behívott pálinkázni, oszt nekem,kellett még az övét is kifizetni... A negyedik kilométerkőnél egy kicsinyég megállt. — Tán legokosabb vóna visszafordulni, mert úgy sem fogja ideadni... De a nemjóját a lovának, most már csak azért is elmegyek oszt meglátjuk. Éppen odaér az ötödik kilométerhez és látja, hogy ásvány gazda a kapuban áll és pöfékel. János gazda megáll előtte, aztán rárivall: — De az irgalmát kendnek, tartsa meg magának ezt a göthös lovat!... — Nem értem, — mondotta nagybúsan a makadámiai polgár, — az a tanulság ebből a történetből, hogy ne is reménykedjem a helyzetem javulásában? _ — Ellenkezőleg gyermekem, — nevetett az ősz írástudó, — ebből az a tanulság, hogy aki nem bízik az eredményben, az ne is vágjon neki az útnak, mert hit és remény nélkül nem fog semmit elérni. NŐK ÉS FÉRFIAK — A nő azért megy férjhez, hogy belépjen a nagyvilági életbe, a férfi azért nősül, hogy kilépjen belőle. (H. Taine) MIRE JÓ AZ UNICUM? Az igazság rávan, mint a gyomorkeserű; az íze nem jó, de használ az egészségnek. (Balzac) AZ IDEGEN SZAVAK ELŐNYE ! ■ " ■ 1 ' . Két régi szocdem politikus beszélget. — Te, nekem nagyon, tetszik a Marosán Gyurka. Mondhatom, hogy tip-top ember.—• Mi az, hogy tip-top? — feleli a másik. ~~ Direkt Komitfó... Színte elképzelhetetlen Egy kis mexikói városkában a polgármesterosz így szól az obershérifoszhoz: — Halija, szenor! Már három hete egy peso pénzbírság nem folyt be. Hát senki sem ment át szabálytalanul az utcán? Senki sem kotorászott a más zsebében ? Senki nem szidta a shérif őszi szerveket ? Botrányfokozó részegember sem akadt? Hát miféle rendetlenség ez? AJJAJ... «Az ostobaság rendíthetetlen; minden támadás megtörik rajta». (Flaubert) Tsalafinia tanmese egyes közéleti férfiak tiszta jelleméről Charlie Chaplin, a fehér vászon ragyogó humorú komikusa, mint egy vándorló angol színtársulat tagja kezdte pályafutását. Egyik este egy lord szerepében kellett fellépnie. Az igazgató azonban rémülettel vette észre, hogy Chaplin fekete, nyakkendőt kötött fel a frakkhoz. — Hát maga nem tudja, — kiáltott rá a direktor — , hogy estélyi ruhához fehér nyakkendőt használnak? — Bocsásson meg, igazgató úr, — felelte szomorúan Chaplin — de ez volt a legszebb fehér nyakkendőm. JVagftp frtsztt wtffilMifcosaiet «Fiatalabb éveimben én is birkózó voltam». Azért kapta Nagy Imre, A ház elnöki széket, Mivel dobni tudja ő A tisztelt ellenzéket. ANGYALI TÖRTÉNET Az öreg harangozó pipájából kellemetlen illat árad. Meg is szólítja a lelkész . — Mit szív maga, János bácsi, hogy ilyen rossz szaga van? — Az út mentéről szedegettem fel, tiszteletes uram. — Ejnye, ejnye, aztán jó az? — Hát pipába csak megteszi, de bagónak nem merném ajánlani.