Szabad száj, 1948 (3. évfolyam, 1-49. szám)

1948-03-20 / 9. szám

HA MA ÉLNÉNEK. —­ Hogy tetszik a ver­sem, művésznő? ■— Az alapötlet nem rossz. Majd átiratom a Zsatmannnal... — Hogy tetszik a re­gényem, kiadó úr? — De kedves bátyám, hogy képzeli ezt? Hri­­szen a maga regényében cselekmény is van... KERDfI:~...? — KI FOGJA VÁJJON MEGFEJTENI A REJTÉLYT: Ez emberiségnek könnyei lemoshatnák-e az emberiségnek szennyét? (Petőfi) Amin 100 évvel ezelőtt A FÉRFIAK NEVETTEK Csak szerezne be krinolint. — Miért szeretnéd? — Legalább nem hetnék a közelébe, az anyósom minél előbb fér- DUPLA FIZETSÉG ■— Ecsém, tudod-e, ho­gyan fizet a magyar em­ber? — kérdi az öreg hu­szár a meztelen szájú újonctól. —­ Tudom, ha hallom. — Hát ecsém, duplán. Mert akik bennünket ed­dig kivierundzwansigoltak, most mi azokat hiachtimde­vierzigoljuk. A DIVAT Haynau önkényural­mának a köpönyegfor­gatók gyorsan behó­dolnak.) Budán és Pesten most semmiféle új köpenyt nem láthatni, csak a tavalyit fordították meg az embe­rek, mert­­ezt sokkal ildo­mosabbnak tartják — gaz­dasági szempontból. HOL LAKIK A SZITÁS? Egy magyar paraszt mi­napában Pesten a Univer nevű szitásnak házát kér­dező. A jámbor az egyetem (Universitas) épületét ke­reste. Egyenes válaszok egy körkérdésre A centenáns év megnyitása alkalmából, Petőfi szerkesztő úr körkérdést intézett közéletünk nagyjaihoz, hogy melyik versét vagy verssorát szeretik legjobban. A válaszokat helyszűke miatt csak egész röviden, közöljük: Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád: Te az enyim, én a tied ... Marosán György: Félre kislelkűek, akik mostan is még kételkedni tudtak a jövő felett... Vas Zoltán: Elértem, amit ember érhet el.­­ . Supka Géza és pártja: Ez a Világ amilyen nagy, Te galambom oly kicsiny vagy; De ha téged bírhatnálak, A Világért nem adnálak. Gerő Ernő: Talpra magyar! Ortutay Gyula: Kis furulyám szomorúfűz ága . .. Horváth Zoltán: Világosságot! Justus Pál Egy gondolat Bán­t engemet... Barankovics István: Itt a nyilam, mibe lőjtem? Darvas József: Voltak sokkal jelesebbek, mint én, Hirek még­is elfelejtve már ... Kunszery Gyula: Sehogy se téma kifejezni magamat. Azt hiszitek, hogy talán a bor miatt? Fodor József: Jó költőnek tartanak, S hogy Az vagyok, én is hiszem ... Veres Péter: (Pár hónapi haladékot kért a válasz­adásra, de valószínűleg ez lesz a ked­venc verse.) Hejh, de meg is vert az isten engemet. Hogy elhagytam a vitézi életet, Poéta lett belőlem, csak poéta ... Ott talán már káplár volnék azóta. (Súd)­ iás.. A KRINOLIN Új márciusi ifjak a Pilvaxban * (Gáspár Antal fajk­a) Milyen aktuális Más szemében ő a szálkát Megleli, S az övében a gerendát Feledi. (Petőfi) PETŐFI, MINT HITELEZŐ Petőfi, ha módjában volt, szívesen segített szegé­­nyebb sorsú írótársain, de nagyon bo­sszankodott, ha valaki pénzt kért tőle kölcsön. — Úgy is tudom, hogy nem adod meg — mondta ilyenkor ingerülten. — Kérj inkább úgy, de ne kölcsön! Ha­­ aztán valamelyik adósa megtartotta szavát s visszafizette a kölcsön­összeget, mosolyogva je­gyezte meg: —­ Mennyire javul a vi­lág! Már nemcsak a tarto­zásukat fizetik meg az emberek, hanem az aján­dékokat is. EGY BÖLCS HAJDAN Egy bölcs hajdan szamáron utazott Azóta az idő megváltozott, Nagyon megváltozott már, Most a szamarak lovagolnak, A bölcs pedig gyalog jár. (Petőfi) Tudós professzor HATVANY LAJOS rengeteg aranyat halmozott fel Ő mondotta...« Az én szívemet még a £ halál sem hűti meg. Te- * messetek el éjszakában s ■ ültessetek sírom mellé na- ■ rancsfát; meglátjátok, S hogy ott is virít, mer szí- ■ vem megmelegíti a földet, ■ melyben feküdni fog. S (Petőfi Sándor: Úti levelek) £ * Hányszor van az életben ■ hogy mikor az ember már ■ szinte ujja hegyével éri el £ az almát, a sors elkapja £ tőle s fügét mutat. (Petőfi­ Sándor: üli rajzok) • * : Ilyen az élet! Jajgatunk ■ s kacagunk ... (Petőfi Sándor: Az őrült) £ PETŐFI VÁLASZOL Petőfi egy ízben több barátjával ment végig a Váci­ utcán. Hirtelen nagy csengéssel vágtat el mel­lettük egy vidéki fogat; négy sárkánylovát gaval­­lér-urfi hajtotta bő ing­ben, tollaskalapban. A barátok egyike oda­­szólt a költőnek: — Héj Sándor, lesz-e neked valaha ilyen négy paripád? — Hogyne —■ válaszolt kurtán Petőfi. — Majd ha kocsis leszek. Mennyire a jövőbe látott... Midőn a földön még csak pár ember vola, Már meghalt egyik a másiknak általa. Ábelt, megölte Kain. Ha a világ végén majd újólag két ember lesz egy föld határain, ők is bizonnyal igy egymásra rontanak. S az, a ki megmarad ott, Nőül fog venni egy vadállatot. Talán e vadállatnak méhibül A réginél szelidebb emberfaj kerül... (Petőfi: Midőn a földön.) AMIN 100 ÉVVEL EZELŐTT A NŐK ÉS FÉRFIAK NEVETTEK... — Jaj, édes galambom, oda lesz a kalapom — úgymond egy asszonyság a férjének, midőn a theá­­trumból hazafelé menné­nek és az eső nagyon kezde esni. — Igaz szívem— mond a férj. — Állj be ide a kapu alá , várakozz itt re­ám. Azzal maga frakkerre kap s hazulról hirtele­­nébe egy eső ellen való ernyővel visszakocsizott. Egy dáma panaszkodott egy úr előtt az ő tánco­sára, hogy tánc után, min­den udvariasság ellen, őt állni hagyja, s panaszát ily móddal rekeszté: — Nem találja-e m­a- A legkedvesebb húsvéti ajádék Király Dezső (Rés) vidám könyve Brandy kapitány és a többiek Kapható minden könyvkereskedésben. Egy magyar közvitéz Donau-Eschingenben kvár­­télyozván, elment az ot­tani kastélyban bugyogó Duna forrását látni. Sok ideig bámulván, végre a kisded kifolyás elé tartja a lábát. — Mit csinálsz itt? —­­kérdő tőle egy­más paj­tása. — Hogyan fognak honfitársaink csodálkozni, ha majd a Duna hirtelen elmarad ! — felelé a kér*­deztetett­­ságod illendőnek, tánc végével egy nak széke legyen? * hogy dámá- Egy gondolat bánt engemet, — Várjon Petőfi-díjat? megkapnám-e a 60.OO0 forintos Hát lehet ennél maibbat írni? Tenger a pénz, melyben elsüllyed Sok hajó, elv, jellem, becsület. (Petőfi: Mit szól a bölcs­?) Amin 100 évvel ezelőtt A NŐK NEVETTEK A SZOKNYA Az esett meg egy gróf­fal, hogy a palota már­ványlépcsőjén egy delnő krinolinjában megakadt a lába, s a nagy esést a gróf halála követte. Vigasztal­hatta a nemes grófot az, hogy többen is vannak, akik szoknya miatt törték ki a nyakukat. A FELESLEGES ÚJDONSÁG (Pesten a régi So­roksári­ utcában meg­nyílt az első főzőtan­folyam.) Olyan női nevelő inté­zet is keletkezik végre, ahol a növendékek­­ főzni, sütni tanulnak. Az eddigi nevelő intézetekből kike­rült lányok mindent tud­nak, csak sütni nem, amire egyébiránt nincs is szük­ségük, mert az olyan fér­fiaknak, akik ilyen nőket vesznek el, úgy sincs sütni­­valójuk. MEKKORA EGY KRINOLIN? —~ Ki van számítva, hogy egy jó alákrinolino­­zott selyemruha 400 négy­szögölet foglal el. ■— Ugyan már. Hogy le­het az? —­ Hát csak úgy, hogy az a selyemruha nem a földből nő s egy ilyen ruhaszövet kiadására 4000 selyembogár szükségelte­tik, amelynek táplálására viszont 5—6 húszéves eperfa kell. Márpedig 5 ilyen fa megkíván egy fer­tály hoidat. ILLUSZTRÁLT PETŐFI-VERS­ ­. II. „Hármat leszek, ha te napsugár vagy. Csakhogy pártink egyesüljenek!“ (Petőfi)

Next