Szabad Szó, 1944. december (1. évfolyam, 23-40. szám)

1944-12-27 / 37. szám

•W N­ Kérdem® fa Törxe­ts­e már a tagjai sorából a Ke- TOLüig i­­ s*smond társaság dr Joós An­­connót, itevisi Irén és társait? A tár­sasiáj keretén belül is megkezdhetnék tóúr a tisztogatást fa arra hivatottak. Gyomrá*ai , de akad elég. Meg vagyunk gytttdd­ve a társaság vanetőségének de­­mokratikus nasileonéről és feltétlen jóhi­­ntestűségűről, de elvárjuk, hogy elv­é­gesse a saját portáján a tisztogatás munkáját, ...hogy nem terve­ arénak valamit az életékesok a lopott náénik, szarkáinak kipellengérezésáre? Aki az ócskapiacon járt, nagyon jól tudja, hogy alig akad tiadd­­an­­ Virga ingóságait árusítaná. Rossz vért szül és másokat is megtán­torí­that a hatóságok némasága. A gya­korlét­ megoldás nem valami könnyű, és nem is lehetetlen. Gondolkozzanak fe­­bte az illetékesek. ’... hogy t­artott-e már zwesf£t a rend­őrség a Hidegvölgy­ utca lakóinál? Ha nem, sürgősen tegye meg. Alig akad ház, ahol nem csinálnak „jó fogást“. Ér­dekel, és hálás feladat, s amellett hasa- Bce a közre is, különösen a szenvedő akmyokra. ...hogy véglegesen eltű­ntde-e­ a há­­zakrói a házszámtáblák? Vannak olyan atcák­, tdiol reggeltől-egeiig kereshet.mád le báártáortkat, akkor sem találnál ugyá­kfi egyet sem. Ennek az általános tb­aennek nem lehet az oka az utcák D­’vének átkeresztelése, mert csak vé­­fc&ry urna neve változott meg. Sürgő­sen esztéket innek a házi gazdák, vagy a lakók, mert mégis­csak lehetetlen álla­pot, hogy őrlikig .Mnytelen, valaki ke­­verik­ a megadott lak­issímet. Akinek rwnáa táblája vem, tégy W, akinek ma­­gya r ?vt, « ve várja febíd sem a sült ga­­­prr- bokát Elvégre demokráciában élünk. Vagy t®'14m még mindig nem hiszik el egyesek?! A marosvásárhelyi gyógy versénik a* vt. szolgálati rendjét December 26-án, kedden; Hennann­­ffele gyógyszertár, 27-án, szerdán: Gya­hi­ Pál gyógyszertára tart ájjek sacAgi latost. — A lazeros­vásárhelyi FiereaSned^ct! HSnép­fcdaite­gazgat­ósága Feldney Magda Sva, (szü­letett Marosvásárhelyt IStrö október 10-én) IM* joaius 13-án kiállított, átoltólag elveenett éretségi 96—1642 számú érettségi bizosiyitvá­­nya helyett 26—194­4-45 8*. alatt másolatot áll­ítottt ki. Eredeti érvénytelen. — Orom nyr-Ive tanftdyrjB nyifik meg a po­­pfjkUjft Jelexitkesnd lehet folyó hó 16—81-ig a Damokrata azövetség hivatalos helyisé­gében d. a 9—12-ig d. n. 2—4 óráig.­­ — Az Egyesült Szakszervezetek murt Eékósuszítői hivatala megkezdte műkö­dését a Szaktanács (volt jegyzői tanfo­lyam) épületében. Hivatalos órák reggel 1—2-ig. Minden munkanélküli jelent­keztek, hogy elhelyezéséről gondoskod­ni tudjanak. — A munkásság egy régi terem­­e nyer orvoslást, amikor a mmv iratkövetítést maga vette a koréba. — Orvosi hír. ör Pap Sándor rendel nőt­­«wavív- ds bőrbetegt-knek 8—9 éa 8—6 ócAg • She «tg y ;?egy cica u trim alatt. — A kerested eírat és teari^atova ártovfti nündszokat az iparosokat és kereskedőkat, a kik iparigazolványukmk felhivasgálását kür­tők, ipxágswlványukat és as esetleg beadott •Kféb c&EBteyo&ftt « hivatrtas órák «Jatt Art vehetik. — A alar rar iparos­egylet titkári állása-Ktk bosáltéswa pályázatot hirdet A »Art pi­­lyáza­ ti kérvények n&pjai végre ttrtg, iisetéei­­gésig mnepjeiöidrávol a titkári hivatalba adan­­dók be (Ssentgyörgy 5, 3 v 1 As dwökség. — A Bwa-osvi3­ rhely! S«kütM(W Ktterp Jrcksta igazgatósága, Sebtt­­­yén Ervin »ti. Pa­­rtsdon 1922. július hó 1-én, as 1942. év oíctó­­ber hó 1-én kiállított — állítólag elveesekt — érettéül Mzonyitvány helyett másodlatot.jélK- tolt ki, 25­1—1344-1fc szám alaki. Eredeti ér­­vénybelen. Iga*gséóság. — Felkérjük mhidazxai elvtáratőket éc elvtíraakat, kik azenak idején az E­gy­­s'ws Szakszervezetek műkedvelő gár­dájának tagjai voltak és mint ilyenek, egy most megalakuló munkát műked­velő gárdában működil őahjtavak. )•­­Jentkezzenek negheeaiMe végett are dán délután a­ Munkás Gtébom Kossuth­­utcai épületében. Ki gyilkolta meg Józsa Bélit? Egy munkásvértaim élete és hat**a UM8 november 1- n»eo » o&pun tartózt^­ttÁk le — eddig még téeetéeetlen törülm­ények kö­zött — Józaa Beáét, a Békepárt erdélyi meg­ha­lott­j­át. Es­esen a napos Khhasr Miklós mi­­nisztereke t képviselőhá a pianvms. előtt akarV» -aka tetlanal áppal a Békepást vilécait vittra tótta meg. —• De gondoljuk,­­hogy bár­ki se meg *og bexm«nk»t védeni... — állapí­totta meg dermedt csönd közepette, majd köz­helyszerű frájb­eofd­ u­tán emlékeztetett a másfél­­ével ezelőtt mondott beszédére. — Akkor azt mondottam — jelentette ki — hogy a szovjet elleni hadjáratban réest kell vésnünk hadse­regünkkel, de akkor nem iktathattam be azt a megállapítást, hogy én egy fait accomplit vet­tem át.. Most abból, hogy 300.000 főnyi had­seregünk súlyos veszteségeket szenvedett, fel­­szerelésben pedig majdnem mindenütt ott punzunk­ el a harctéren, nekem, az én magyar lelkiismeretek­­nek és magyar felelősségérze­­temnek következtetéseket kel­levolnom.... Porszem vagyunk a nagy küzdelemben. A m­inisz­erelnök tétova, lazán összeállított helyzetképét Józsa Béla és szabadság­*a­rcos fegyvertársai sokkal világosabban és érthetőb­­ben tárták az ország közvéleménye elé s főleg lelkiismeretfurdalás és alacsonyabbrandstr.é,' tudat nélkül­.. A feudálfc földesítr és a páass­­­torgyermekbffl hftkidó szellemű szabadsághar­cos férfiúvá lett munkás a fasizmus szörnyű háb­orjában köeöe nsvencre jutott ki. A föl­desér azoefeae nwgallracott éa ssavadi­­ beápéa a műn kést tói­­eha verték. Noha ingatag m­egscottolnák ki»ott maga a inki­arterelnök adóit riadó jelt, kk»életkn haj­sza vndí­t a béke hívei ellen. Jóssa Bélát sok száz magyar és rom­án fegyve­rtá­rsáva­l együtt att kötözve vitték e scansosfai gyűjtő tábor­ba. 1934 m­árcius­­á­tól, a magyar sesbedság immár meg neon ünnepelt napjától, egészen el­­fogatésáig 34-48 órás meg szaki tévék­kal egyet­len helyen rejtőzködött. Mi játszódott le a szamoafai kaszárnya nagy gyűjtőtermében? A fizikai és lelki szén védéseinek, mely poklát kellett elviselniük azoknak, ak­k a rettenetes világégés közepette egyetlen nagy cél elérését óhajtották: a békét, az emberek, népek közötti megértés -BaBM kéré­­sét a földre! Ki­lenc nap előtt sújtott­áb Józsa Béla tragé­­diája a mindan, ami a rövidnek látszó Mlanc nap alatt történt, mintha agy emberölkő szen­vedéseit sűrítené. A teremben a foglyokat egy­más mellett, szármán helyezték el Napközben guggolva a fal felé kellett fordulni­ok, tekinte­­tükkal egymást nem kereshették és jaj volt annak, aki suttogva igyekezett magára vonni MamiBédja JSgyateékt. A tenamkes két óz ikr hált M s alá kürt »v­agy hetünkbe tartott hifcerea jegynó­könyvből MdeHH, a megláncolt Jóssa Bélát hét «neodiepitbék, Juhász András főtörcsőrmmter és Pap Lajos IH. fűtörcsexraarter 8—­é napon keroaztin 5—10 perces idSHtedkoen haggatl.n ki Hogy a» nyen kBtoBgatVKk statt mi tdi­­térít a vatbú ószobábal, arról­­«vagy Jeasa BA- forma, «két egy nappal fórja aliogrténa «tán rtbrtán letartóztattok, a Jtjk swezrwdésart ecseteóva számolt be nektedk. A szamosfalvei ki&xár­kamrában — ©ad kfteflgrtáewm rtfcoknéve* zár «SByo «an megvertek — mondja. — Héjamnál fogva dobáltak egyik sarokból a másikba. Többször arculül­tek, a Mbamra lshozták « dpó» és rövid gwmibottal addig verték a talpamat, amnég meg nem kéktükt. Amikor látták, hogy a« ája­­’•« scornyfflpert, vizet kwcrantottsk az arcomba. A hátamra ce a zaséiue­la kaptam aiárilist Rettenetee fájdalmak között voca^oltem eantée be magamat a gyfljtöterenebe, ahol csak pffln­­neitra láthattam férjem«^ s%l távolabb goggolt • terem sarkéban. Búzatér, mosolygott rám. Gyötrelmes percek r*öt*k e( eoután én enok néhány pillanatr* nézhettünk a tévéébM egy mái arcanákoL Szót nem TáHtettmA. Három sappal később a nyomozók közölték velem, hogy a férjem éhségsstrájisba head itt. Ónok vizet ’­olt hajandó mágár­ e f­utnia. Egy alka­lommal * szrmosfalvi ttzeérpartált vonzó or­­vooáink tanácsán 2—3 kockacukrot vegyítet­­tek a férjem »Tövisébe, hogy táplálék javon a rettenetesen legyengült «tervezetbe. Férjem a vizet kiköpte és többé semmit ama fogadott el. Egyik este lánecsörgést hallottam a hátam mögött. Hát rápillantottál, én a félhom­ályfaan láttam Bélét, ahogyan görnyedt háttal, verej­­tékban úszó arccal bevonzad­ta mi­gát a aj­tón. Már csak árnyéka volt önmagának. Irtó­zatos kin szorította össze a szivarnak A keze­met én mozdíthattam ás egyetlen biztató szót tusra tudtam hallatni dermedt borzalmamban. Halottam férjem hangját, amikor szilajul, de rettenetes fájdalommal és gyötöd­e felelrt. Szánszor megmondtam, hogy: nem!...” Mágnsp hajnalban Józsa Bálát beszállították áz Zápolya-utesti rabkórházba. A szamosfalvi al Mézsank­álett «már csak egy emrberroncs ke­rült a sivár­­ ökörház szalmazsákjára. Ugyan­csak a csendőrkerü­let jegyzőkönyve tanuskodik róla, hogy vallatását még ott­he­n hagyták ab­­ba. Mesterségesen táplálták és ahogy percekre visszanyerte aes eszméletét, megkezdődött a valetás. Adja ki a Békepárt tag­jainak névso­rát, israert... de a mozgalom további terveit, mondjon részleteket a párt különböző irányú ferpesolatairól... Józsa Béla hallgatott és ne­­■tteoíber 24-én ha m­ar bem­elehelte a Ja­tex Az anya még egyszer látni akarja fiát A hatásos orvosi viaegaszt holtoldal tödő­­gyaladás­ig gannyes mandu,­agyulla-iás köz­e­­pette beállott halált állapított meg, amely „komplikációkat” a beteg teremtett szervesei­tá nosa tudott leküzdeni. „ Koporsóját a hozzá­­tartozókon kívül beiscantve detektívek kísér­ték fel a Házsongárdi-temetőig.. Féltek a ha­­lotta. .. Féltek attól a hatalmas mozgalom­tól, amely ennek az embernek az élete körül feltartózhatatlnul kitejessdatt éa egy tragé­dián, át a szabadabb jövő képét vetítette. A temető kápolnájában se édesanya, Sav. Józsa Mózesné, még egyszer látni akarta fiát. Kérését teljesíteni kellett. Miután ez megtör­tént, ájultan esett cseza. A látottak arra fel­­­tották, hogy november 11-én bűnvádi eljárást indítson haláltokozó testi sértések miatt Juhász András és Papp Lajos HX főterzsőrmester el­leni Az ügyben 11 csendörömészert és detek­tívet hallgattak ki tanúként és orvosi bizonyít­ványok adatait állították seambe és édesanya vádjával. Körmönfontan megfogalmazott jegyzőkönyv ast álette, hogy Józea Béla tes­tén az ütésnek vélt nyomok hijrafogtak voltak­, fogai pedig azért hiányoztak, mert mestersé­­ges ,tetéz közben eHenkietett, ajkait erótsak­­kal szét kellett feszíteni ás eközben törtek id a fogai. . . Jóssa Béla Menégrt ihwoter IT-ig vrtbá­tgfc, de semmit sem tudtak kihúzni belőle. Sza­­badulásakor nyilat­kozatot kellett aláírnia, hogy tökéletes egészségben távozott a vizB­rélati f-rnásból. Amikor havatért és boldogan készü­lődött, hogy férjének életedésért vigyen, akkor twtp meg, hogy Joom Boa­zaár ítt*. átírt három héttel ezelőtt kisaeeredett... Jójuk, Béla mártototte ttgjében mért burt is nyomozás. Éppen ezért tartózkodno­k két olyen adatok feltárásától, amelyek kárára vol­nának a további hivatalos vizsgálatnak ám ta­lán mantőköraknányt szolgálhatnának a még pontok között bujkál­ó bö­ösök Mámám. A bűnt azonban kivetni fogja a büshööte. A legutóbb rendezett Józsa B&o­eirtdhüanepéilysa a nép ahvírta nyilvánutt­an*, amikor kimondották, hogy Mártírhalál* nem maradhat meg* írté*, nélkül éa s bűnösöknek a Kolozsvárt létesíten­dő DoptörvényaBÜ előtt ke£ felöLnidk­esfenyű Jóssá Ma tragikaz fkrtSBéfe befejező mos­­sas»tát, mint ^lebutárt’* endegetik — helyte­len m­eghatározással — hévéi te. Nem! 1948 november hS- iks világié dátum, amely Jósusc. Béla és Szeltemének felemelkedését jelzi. Mér­­keresztül as Az élő népek asilárd hi­te, akarata jelképpé­ válk, péklát mutat, — jövőt alsWV. Jóssa Bélának, as emberish az emlákét a hámon&aiss!­ter.w^tben arssybetűe «snJActSbte Mrdott: «A béke és a »sarcadság mártírja.” Jóssa Bélának ez erdélyi népnek bé­­ks Mrdatőjének «rdékét Kolozsváron utcatábla örökíti meg. S a mcmgsssal harcok emlékére ott áll a Jós*i Ma-am­lékbizottság és a Jórs® mm Athen*«®». mmammmmmaaamashn !,aS5fr.a mm Gyűlölet ■ Mi a onnötet? Ofig régen kesustaft már feleletet erre a bonyolult káMéana Sokáig azt hittem, hogy « tmtalou» at gyakran m­apafceny indulót vágná, ko­molyolipb rugója ategiaoaafc az írrtahw Otköwaaitep. karesendd. Nagy áltaifcym ritka, a köábit agtaria­­ttok gyilail egymám, akik bizonyoa pontokm «M vagy vált vetélytárnak. E VilntiM nem kimerítő és szabat»*. Barátaim tsgaagi beszélgetése­­« bizonyítja, hogy olyanok is gyűlöltödh­etőek, nájfrunk­ fletséokUi aanolsean metszik egymást. A gy**j?2 mély, Hinte misszikus jelenetig, ma& geaztiv, lebegő, megfoghatatlan­ át­iás oly kevésbé fordítható le « ka­tgeltin­­­», mint a zene, vagy az illat. Barátaim, kik tegnap este órákon­­ gyűlölték egymást, mind civilizált eum­berek és mind más-más pályán működik , aki mennyien szép eredményt értek már el a asak­májukban, társadalmi helyzetűit nem teszi akét el­eseredett. Ismerem lelki alkatukat: egyik sem ö­n­szeférhetetlen, kötekedő természet, je­j nyögés világnézeti ellentét nem v­e­lasztják el őket, figyelemreméltó korkö­­lönbség nincs köztük és mindegyik­ük­ kevés cukorral issza a feketét. És végis spontán erővel, elképesztő bőséggel pa­­takzott belőlük a gyűlölet, alighogy­­ tálhoz ültek. Oly intenzív én általános volt ez a gyűlölet, hogy még kisebb szá­j­vetségek sem alakulhattak egyesek kö­zött, a többiek. «Heu. Nem, itt nem volt megegyezés, mindegyikük néma gőggel utasította el a paktum-kötés, a* „ariéra­­ber-megállapodás“ gondolatát Mindenki mindenkit gyűlölt­, as eltentete­sen szá­mított a követségednek. Bármiről beszéltek, kitört az áHatA­­ncia ténekedés. bzemélyes ügyek után jön­­­hetyek szóba, hiszen­ sohasem voltak egy­­mással vemélyes ügyei­. Először az európai politikáról vitatkoztak, de ezt a kérdést gyorsan elejtették, s mest sen­ménytelennak látotta a főbb pontosai­ban, sajnoa egyetértettek, irodalomra­­toraik át. Egy ismert magyar író átnés, fejről, kezdtek, vitatkozni. Egyikük bum­rint ennek az írónak sfjluaa hűvösen f&f­­ényen, nem is nyugtalan és stilusábd« nem éne*rh mást, mint ügyes feckaikdA Ük jó félórái, gyűlöletianyag volt, FV­ j*j tott hangjuk időnként felcsattant, ujja­­ik lázas izgalommal tördelték apró da* rabokra fogvájukat ás gyufaszálakat Amikor valamelyik­ü­k rádagadt a lemm­e remegő szájjá essz lihegte !Kompozí cíójg gyenge“ — ez úgy banga»*, miu® valami ádáz káromkodás, idézeteket váj­tak egymás fejéhez, poharak 6b szökéi helyett kémiái hörögve áttértek m sűt goloki». „Huxieyi“ — horkan*, fel ad egyik, vérbeborult arccal „Hwdayf“ z*«] képeoten a másik és keze ökölbeszört írtj — „ltuxley novellái értékesebbek, mái a regényei.“ Dermedt csemd támadt, ám ellenfelek előrehajoltak ültükben és lük­tető halántékkal méregették egymás­ erejét. Ekkor, azható az utolsó pillanaá­­ban, felordított a harmadik: „b­uxle^­, nél tisztán kimuta­ttató Gide hatásai* Most már felszabadultan robbantak k& n félreveszett indulatok- Vad szitkok röpköditek az asztal fölött. „Gide, t&lán Ati&tole France*“ „Latin stilusTf“ „An­golszász humorf“ „Intelaktuelizrr»u»­“ A pincérét ijedten köveredtek az asztalhoz, készen ama, hogy szükség esetén be­avatkozónak és legalább a pohámkat megmentsék. Lenyűgözötm egyerte­n­esenabsz­­acsarkodásukat. Bizonytalanal éreztem magam, zavarban voltam, mint mindig­ , ha jelen­létemben valaki hirtelen azabed­­jára engedi éraehnait Kissé talán iri­gyeltem is fikát Talán ez jobb és vájj­­emknányben megnyugtatóbb is, mint az én állandó és egyenletek énsefani ha»­­t&.áíram. C«fik elvi »tkon tudom azt, « mit­ ők «zemélyi von®tkozásbar is tud­­»«k. Csak snozgalittakat, irányokat tá­tt­ok hevesen gyűlölni, egyéneket aMf. fia a személyi gyűlölet hiánya komoly hiba. Oly ner ész ma nélküle &xú és oly melrnym­tató lehet, ha megvan... Igen, határozottan irigykedtem berátaimra mikor végül röviden, a Pembranen el kö­­szöntik egymástól, mint párbaj után as flapnfetek, akik nem hékffltek M. Én b*­­látságosan váltam el imindovyWr^, f*4- w5*sn mentem­ heza és k:"*é diderogv» áPamintteirr' meg, hogy első ifjúságom elméit m*r, de, rr mthdtg­­rr'*m hsrany­­saom senlíine. Bálint György * ' • A »HateVM^a »Mk­ 1 tnAr* M, htrry a term^ves tárgya?"ok és jele a­­z RP 5fva­ t*te­t « maffuk belsö ellenérv'mdásai, uvsrt valam«nf!yH*k­­nek méreten a rmtiffv­es nejgstfa oM*hi, mélfie és vals’ntmnyfíl fe­lirtt vanik b­elé.W és elemek, hogy ««ekítak ag er?2Rtéf»VT»"V a harca, ar α 51 és * rési, a bald'M és a s*t«Wő. az elhalő és a fejlődi kö­zött: ce a Ke’ső tartalma a fol­vaswatnak, ez a Ke!*ső tartalma a mennyiségi változások min­őségiekká válásása is , ' . Mais. tftditáse.

Next