Szabad Szó, 1945. március (2. évfolyam, 49-72. szám)

1945-03-02 / 50. szám

Péntek XL évfolyam: 50. mini Ára 50 fillér Marosvásárhely, 1945 március 2.­­ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Maros­­vásárhely, Sztálin­ tér 4L Telefon: 50. DOLGOZÓK LAIMA Előfizetési árak: havonta 13.80 pengőt negyedévre 41.40 P, félévre 82.80 P Demokratikus közigazgatást! Lezajlott az Országos Demokrata Arc­vonal északerdélyi konferenciája. Új gondolatok, új eszmék öltöttek testet e tanácskozások határozataiban, amelyek már tekintetbe vették és egész Észak- Erdély területére értékesítették az egyes megyék tapasztalatait, legjobb eredmé­nyeit.­­ Hisszük, hogy demokráciánkért foly­tatott harcunk ez eredményei nemcsak Románia gyorsabb demokratizálására fognak ösztönző például hatni, de alapul szolgálhatnak sok tekintetben Közép- Európa más országai részére is. Közigazgatásunk egységes és demo­kratikus átszervezése fontos helyet fog­lalt el a konferencia tanácskozásain. A Vörös Hadsereg részéről biztosított sz­abad fejlődés lehetővé tette, hogy Észak-Erdély megyei és községi önkor­mányzati szervei a legtevékenyebb de­mokratikus elemek bevonásával valóban a lakosság legszélesebb tömegeinek a bi­zalmát élvezzék. S ezt fogják bizonyítani a közeljövőben megtartandó községi vá­lasztások is. Csakis ezek a demokratikus elemek­ből összeállított szervek biztosíthatják az Újjáépítés nehéz munkáját, úgy, ahogyan az ma már minden Észak Erdély majd minden városában és megyéjében meg­történt. Csakis az e szervek iránti biza­lom tette lehetővé, hogy a dolgozók tíz­ezrei télben-fagyban még fizetés nélkül is dolgozzanak, éhezve is­­­ lelkesedés­sel. Egyetlen más rendszer sem tudta volna biztosítani a termelés újjászerve­zését, a közellátást és közbiztonságot úgy, ahogyan ezt a demokratikus köz­­igazgatásunk tette. Mert ez a közigazga­tás nem nélkülünk és nem ellenünk jött létre, hanem a mi embereinkkel, éret­tünk! A sok és értékes eredmény mellett azonban természetesen számos hiány is van még. Máramarossziget után népe a Szovjet-Ukrajnához való csatlakozás lel­kes és egyhangú kimondásával fejezte ki elégedetlenségét az ottani reakciós nem-­­zeti-parasztpárti vezetők „vorbiti numai romaneste”-rendszere,ellen. Szilágy me­gye reakciós vezetőit — hisszük — rö­videsen elsöpri a demokratikus népaka­rat S el kell, hogy tűnjék az elmúlt nyegy év magyar fasizmusának azok a maradványai is, akik többé-k­evésbé nyílt formában még ma is ragaszkodnak min­denhez, ami magyar, még ha az reak­ciós is! Előfordul még más megyében is, hogy az múlt fasiszta­ szellemétől túlságosan megfertőzött elemek nemzeti és faji megkülönböztetéseket tesznek. Csak ro­mán nyelvű beadványt fogadnak el, vagy csak a román nyelvet tűrik meg hivatalaikban. A konferencia határozataiban a leg­nyomatékosabban kifejezésre juttatta a népek közötti egyenlőség jogát, ame­lyet a megkezdett úton tovább haladva, következetesen meg kell valósítani min­denkor és mindenkinek, aki nem akar szembekerülni Észak Erdély román és magyar demokratáinak egységes front­jával. Közéletünk vezetőségeinek következe­tes demokratizálásával nemcsak saját jobb életünk alanjait rakjuk le. Értékes segítséget adottk ahhoz a h­itrohoz, awe-t IMJ London, február 28. A Vörös Hadsereg Pomerániában áttörte a németek vé­­demi vonalát a berlin—danzigi vasút­vonal és a Keleti tenger között. Konitz­­tól nyugatra Rokosovszky tábornok csa­patai nagy támadásba mentek át és 70 kilométert előnyomulva öt várost, köztük Bublitzot, elfoglalták. Bublitz 50 kilo­méterre van a Keleti tenger partjától és alig 40 kilométerre a danzig-stettini vasútvonaltól. Ha a szovjet csapatok el­érik a Keleti tengert, akkor egy újabb német hadseregcsoportot zárnak kelep­cébe és teljesen elvágják Danzigot a né­met birodalom többi részétől. Moszkva, február 28. Kelet-Porosz­­országban a szovjet csapatok harcokat folytattak Königsbergtől északra és északnyugatra, ahol az ellenség gyalo­gos és páncélesői támadásba mentek át. A németek hasztalan próbáltak kitörni a szovjet gyűrűből. Az egyik szakaszon súlyos veszteségekkel dőlt össze a néme­tek áttörési kísérlete. A német fasiszták sok halottat és szétzúzott hadianyagot, ágyúkat, tankokat hagyak a csatatere­ken. Königsbergöl délre sok, helységet foglaltak el, köztük Ernstfelde országúti csomópontot. Zintentől északnyugatra elfogták a 123. német gyalogezred egyik századának parancsnokát, a századot pe­dig teljesen megsemmisítették. E kör­zetben több kiserődöt is elfoglaltak. Megsemmisítették az ellenség ezernél több katonáját és tisztjét, zsákmányol­tak 33 ágyú és 200 géppuskát. Sok fog­lyot ejtettek. Nagy küzdelem Poroszlóért A szovjet csapatok kemény harcokat vívnak Boroszlóért. Már a város belső részében harcolnak. Ezzel kapcsolatban az Izvesztija felemlíti, hogy a németek két héttel ezelőtt azzal kérkedtek, hogy Boroszlót a szovjet csapatok még meg sem tudják közelíteni. Az Odera felé visszavonuló katonák azt mondották a lakosságnak, hogy csak nyugodtan men­jenek Boroszlóba, mert azt nem veheti be senki sem,vi is tévedtek! Ma már egyre jobban szorul a hurok a város vé­dői közé. Nincs messze a város eleste. A megdön­th­etett elme,­r hitt fellegvár hadszíntérré lett. Az egyik háztömböt a másik után foglalják el a­­szovjet har­cosok. Boroszlóban a szovjet csapatok heve­sen küzdöttek a makacsul védekező el­lenséggel szemben. A németek bariká­dokat, tankcsapdákat építettek. Boroszló gauleitere kiadta a parancsot a végsőkig menő harcra. A szovjet csapatok azon­ban sorra foglalják el az egyes épülete­ket és lépésről-lépésre szorítják vissza a németeket. Nagy küzdelem folyt a Hin-Iyet az ODA országos méretekben foly­tat ma Radescu miniszterelnök és reak­ciós társainak eltávolításáért. Igazán demokratikus közéletünk ki­alakítása lesz a bizonyítéka politikai h­itségünkné­l lesz annak a büto Ol­denburg-térért. A németek a téren el­­sáncolták magukat. A szovjet csapatok három oldalról kezdtek támadni és he­ves harcok után elfoglalták a teret. Más csapatok a villamosparkot foglalták el. Egy nap alatt 1000 német katona és tiszt esett el, sok szász fogságba került. Sok hadianyag került szovjet kézre. Az arcvonalak többi szakaszán helyi jelentőségű harcok és felderítő tevékeny­ség volt. Az összes arcvonalakon a szov­jet csapatok megsemmisítették az ellen­ség 125 harckocsiját. Légiharcokban és a légvédelmi tüzérség ágyútüzében meg­semmisítették a németek 125 repülő­gépét. A szovjet balti flotta elsüllyesztette a németek két hadihajóját és megsem­misített egy ellenséges aknarakóhajót. Himmler parancsol, de nem segít Schneidemühl városának likvidálása alkalmával a németek 5000 halottat vesz­tettek. Ezenkívül a Schneidemühltől északra lévő erdőségekben a szovjet csapatok elpusztítottak két német zászló­aljat. Sok foglyot ejtettek. A foglyok kö­­­zött volt Heinrich Weidinger ezredes, a helyőrség parancsnoka is, aki a követő kezüket mondotta: — Január 23-án Deutsche Kroneban jelentkeztem Himmlernél, aki kiadta ré­­szemre a parancsot, hogy azonnal ve­gyem át Schneidemühl katonai parancs­­nokságát. ,,önt korlátlan hatalommal ru­­házzuk fel, a várost mindenáron tarta­nuok kell!” — mondotta Himmler. A vá­­rosba érkezésem után pár nappal a szovjet csapatok körülvették a várost és néhány nap alatt 4000 katonám és tisa­­tem esett el. Ekkor, látva a helyőrség reménytelen helyzetét, táviratot küld­­tem Himmlernek, hogy a helyzet tart­­hatatlan, le kell tennem a fegyvert Erre a következő választ kaptam: „Tisz­tában vagyunk az Önök helyzetével, tart­­sák magukat!” Én nem válaszoltam, ha­­nem elhatároztam, hogy északon kitö­rünk a városból. Ki is törtünk, de a szov­jet csapatok utolértek bennünket és csa­pataim legnagyobb részét megsemmisí­tették. A fogságban találkoztam tiszt* társaimmal, akik látva a helyzet tart­hatatlanságát, legénységükkel letették * fegyvert UISSHSZKI^BUKARESTB^ÉRKEZETT Churchill alsóházi beszámolója a jaltai értekezletről . A vörös csapatok Danzigot teljesen elvágják a német birodalomtól Köln már szövetséges ágyutűz alatt áll A nagyhatalmak kötelessége: A világ szolgálata London, február 28. Churchill mi­­­niszterelnök tegnap az angol alsóházban megkezdte a háromnapos vitát a krimi értekezletről. Kétórás beszédben szá­molt be a megbeszélésekről. Beszédének főbb pontjai a következők voltak: — Németország hiába reménykedik a szövetségesek közötti széthúzásban. A szövetségesek tervei nagyjából: Német­ország teljes legyőzése, a nemzeti szocia­lista párt és a német militarizmus meg­semmisítése, a háborús bűnösök meg­büntetése, hadiüzemek bezárása, illető­leg ellenőrzés alá vonása. Természetbeni kártérítésre kell kényszeríteni Német­országot. Nem akarjuk megsemmisíteni Németországot, nem akarjuk azt, hogy ne tudja eltartani önmagát, de a békét mindenesetre biztosítani fogjuk. Lengyelország jövője — Fontosabb kérdésnek tartom — folytatta — Lengyelország szabadságát, függetlenségét, szuverenitását, mint ha­tárainak kérdését. Nem azért foglaltam állást a Curson-vonal mellett, mert meg­haltok az erőszak előtt, hanem azért, mert ez a legméltányosabb határvonal. Lengyelország a Szovjet­ Unió óriási erő­feszítéseinek köszönhette, hogy nem haj­léka is, hogy ezek a szervek a helyükön maradnak minden körülmény között. Ezeket csak általunk és értünk le­het jobbra, demokratikusabbra váltani. Rosszabbra szaban­tották teljesen rabszolgasorsba. Sztálin marsall a legünnepélyesebben meg­fogadta, hogy Lengyelország szuvereni­­tását tiszteletben fogja tartani. Ehhez hozzájárult Anglia és Amerika is. Majd elismeréssel adózott a lengyel fegyveres erők tagjainak. A békét biztosító szervezet —­ A béke és közbiztonság megőrzé­sére vállalt tervek megvalósítása a nagyhatalmak vállára nehezedik, ame­lyek kötelessége szolgálni a világot, nem pedig uralkodni rajta. Nem lehet szó a nagyhatalmak diktatúráj­áról.­­ A san franciscoi értekezleten mind­azon nemzetek részt vesznek, amelyek hadiállapotban vannak, vagy 1945 már­cius 1-ig hadat üzennek Németországnak. A békét biztosító új világszervezet sok­kal erősebb lesz, mint a Népszövetség volt. A san franciscoi értekezleten Ang­liát Eden és Atlee képviselik. Franciaországgal kapcsolatban kijelen­tette Churchill, hogy Nagy-Britannia Nyugat-Európában erős Franciaországot és erős francia hadsereget kíván. Olaszországról szólva a következőket mondotta: — Olaszországnak nagy változáson kell keresztülmennie, hogy az olasz nép valóban demokratikus kormányzat alatt visszatérhessen a szabadságszerető nem­zetek sorába. Ezután beszámolt Churchill arról a meleg fogadtatás: 1 • • -"yhs". Alánbe-'’ részesítették. Síi­ó Gy­ar

Next