Szabad Szó, 1945. május (2. évfolyam, 101-122. szám)
1945-05-02 / 101. szám
1945 májra 2. HÍREK A luccai munkások már 1531. május elsején tüntettek a bérminimum biztosítása és elíyélt követeléseik teljesítése érdekében — mondotta az 1889. esztendő júniusában Parisban összeült munkás-nagygyűlés egyik szónoka. Majd azt javasolta, hogy a nagygyűlés május elsejét a világproletáriátus nemzetközi ünnepévé avassa. A nemzetközi nagygyűlés elfogadta a javaslatot. Azóta a világ dolgozói valamenynyien e napon tüntetnek a szocializmus megvalósításáért. E napon a dolgozók orsághatárokon keresztül nyújtanak testvéri jobbot egymásnak. 1889. óta a világ proletariátusa május elején csendben zárt sorokban felvonulva tüntetett felszabadítása érdekében, akárcsak 414 évvel ezelőtt az elnyomott luccai selyemgyári munkások. Moga István A marosvásárhelyi gyógyszertárak szolgálati rendje. Május 1-én, kedden a Dávid-féle, 2-án, szerdán a Kővári-féle gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot. __ Groza Péter miniszterelnök, noha mint kisbirtokos, nem esik a földreform-törvény rendelkezései alá, a hunyad megyei Sztrigy község határán fekvő földjéből jelentős részt juttatott néhány fasizmus ellen küzdő katonának. __ A közoktatásügyi minisztérium engedélyezte a gyulafehérvári Majláth-líceum megnyitását. __ Május elsején kezdi meg adását a pesti demokrata rádióállomás. _ Juhász Béláné zilahi lakos 20 ezer pengőt adományozott a Népvédelmi Egyesületnek azzal a kívánsággal, hogy abból 10 ezer pengőt a zilahi járásba visszatért deportáltak között osszanak szét. Régen gazdái érdekeik védelmére és a termelés fokozására gazdakört alakítottak. Könyvet, írószert és papírárut SZATHMÁRY és KUPÁNTÓL —. Kereskedők figyelmébe! Felhívjuk a® összes kereskedőket, hogy ma reggel 9 órakor ,az egyesületben megjelenni szíveskedjenek. Meg nem jelenés igazolandó. Vezetőség. A postahivatal közleménye A postahivatal értesíti a közönséget, hogy évi május hó 1-től kezdődőiig a postautalvány és távírótirbalvány felvételi és kifizetési szolgálatot belföldi vonatkozásban megkezdte. Az utalványok be- és kifizetése lej pénznemben történik. Maros-Torda megyében egyelőre csek Marosvásárhely postahivatal-Szoknya — bhí* — fehérneműben „ J O L I K ” vezet. __ Május 6. az északerdélyi zsidóság gyásznapja Marosvásárhely, április 30. Az Északerdélyi Demokrata Zsidó Népközösségek nagygyűlésükön elhatározták, hogy május 6 át, a gettóba hurcolt zsidóságra való megemlékezésül gyászünnepként ölik meg. Tisztogatás a lelkészi karban Bukarest, április 30. A vallásügyi minisztérium a lelkészi kar megtisztítására bizottságokat létesített. Tisztogató bizottság fog működni minden püspöki és érseki székhelyen, a bizottságban valamennyi vallásfelekezet képviselője helyet foglal. Hogy az éhségtől megmeneküljünk, fejleszteni kell a veteményes kerteket ... Az öntudatosabb elemeknek munkához kell látniok és akkor meglátják majd, hogy a veteményes kertek megszaporodnak, területük megnő, az eredmények megjavulnak LENIN Soós József alpolgármester mondja: Marosvásárhely nem fog éhezni A hús-, zsír-, és olajellátás nagy nehézségekbe ütközik, de valahogy csak megél Marosvásárhely lakossága Marosvásárhely, április 30. Alig van elfoglaltabb ember manapság Marosvásárhelyen Soós József alpolgármesternél, a városi közellátás vezetőjénél. Egy város gyomrára kell figyelnie, meghallgatnia ezerféle kívánságot, tűrnie rágalmakat és alaptalan vádakat, hadakoznia tízfelé, harcolni a feketepiac hiénái ellen — bizony emberhez méltó feladat. Soós József sohasem volt üvegházi ember. Elég küzdelmet vívott már az élettel. Egész élete szakadatlan erőfeszítés, küzdelem, a hatalmasokkal folytatott viaskodás volt. Az ilyen embernek helyén van a szíve és az esze, az első nehézség láttára nem száll inába a bátorság. Soós József mikor megbízatását átvette, bizonyára tudatában volt, hogy milyen nehéz és hálátlan feladatra vállalkozott, már már hőskölteménybe illő erélyességgel és talpraesettséggel megküzdött a számtalan nehézséggel. Kitartásának hála — bizony, nem mi mondjuk ezt, hanem a közénk vetődött, messziről jött idegenek — Marosvásárhely valóságos oázis Közép- Európa, de bátran mondhatjuk: Európa sivatagában. Ha olykor-olykor kevesebb is a kenyér a kelleténél, ha hiányzik is némelykor azt asztalról a hús, ha a zsír- és olajellátás nincs is mindenkinek az ínyére, ha az árak drágák és napról-napra emelkednek, Marosvásárhely mégis kivételes élelmezési helyzetijén van. Senki sem halt éhen, mindenkinek akad, ha néha szűkösen is, egy-egy betevő falat. Soós Józsefet ritkán lehet megtalálni hivatalában, de ha meg is találja az ember, abban sincs sok köszönet, mert ilyenkor szobájában olyan sok ember tolong. Jó tíz napja keresem már Soós Józsefet, de mindannyiszor sikertelenül. Mikor nincs hivatalában, akkor dolgozik igazán. Mészárosokkal veszekszik, kofákra mozdul rá, fekete tej után kutat. Egy detektív izgalmával nyomoz lelkiismeretlen kufárok után, egyszóval dolgozik, nem az aktakörmölő tisztviselők bürokratikus modorában. Vasárnap délelőtt lévén, a Sztálintéren sétálgatnak az emberek az álmos április végi napsütésben. Bizony hoszszú a munkában eltöltött hat nap, kedves ráadás a dolog nélküli vasárnap. A városháza előtt megyek el és kit látok, mint Soós Józsefet, aki mit sem törődve polgármesteri mivoltával, a portások trónján ül a városháza kapujában. Odamegyek hozzá. — Még vasárnap sem ér rá pihenni? — kérdezem. — Nem bizony — feleli —, nekem nincsenek ünnepnapjaim, csak dolgos hétköznapjaim vannak. Az ember sohasem tudhatja, mikor van szükség rá, ki keresi, kinek álhat rendelkezésére. Elmondom neki, hogy mostanában sok borúlátó ember panaszkodik nekem a megfizethetetlenül magas árakra, hogy közélelmezési zavarokról beszélnek, a legsötétebben látók szerint éhség fenyeget és így tovább. Rám néz balszemével, alaposan hunyorgat, kalapját kicsit szemébe húzza, majd váratlan lendülettel lekapja fejéről és dobbant egyet a lábával. Ez az első válasza! Egy kicsit meghökkenek, de valósággal fellélegzem, amikor meghallom érces, de mégis melegséggel teli hangját . Hát bizony nehézség van rakással, kishitűségre azonban nincsen ok. Az izgalmak, a háború, a nélkülözések vén asszonnyá varázsolták a férfiakat is, ezen nem is lehet nagyon csodálkozni, hiszen a hisztériával vegyült kishitűség ragadós nyavalya. Ismétlem, vannak nehézségek. Itt vannak mindjárt a tagadhatatlanul magas és szinte napról-napra növekvő árak. — Mi ennek az oka? — kérdezem. — Nem nagyon tudok erre válaszolni, nem olyan könnyű dolog ez. Részben Észak-Erdély tisztázatlan gazdasági helyzete, részben Észak-Erdély, valamint az ország többi helyének árai közötti aránytalanság. Aztán bizonyos rajtunk kívülálló dolgok, a hadseregek utánpótlásának biztosítása. Ez minden háborúval együtt jár. De nem utolsó sorban lelkiismeretlen, nyereségvágytól hajszolt emberek önzése és embertelen aljassága. Minden tőlünk telhetőt elkövetünk az áruzsora letörésére és mégis, néha még magam is úgy látom, hogy céltalan szélmalomharc minden erőfeszítésünk. Minden tettenért feketézőt méltó helyre juttatunk, készleteit elkobozzuk és mégsem szűnik meg a feketézés. Ebben a közönség is hibás. — Itt van például a tejkérdés. Naponta többezer liter hatósági tej kerül szétosztásra. Most mégis azt hallom, hogy egyesek három, sőt három pengő ötvenért viszik házhoz, vagy árusítják máshol a tejet. Belátom, hogy asokgyermekes családanyák, a reggeltől estig robotoló nők, betegek nem állhatnak be minden reggel a tejre várakozók sorába, de erről már nem én tehetek. A közönségnek is segíteni kell munkánkat. Ha maximált áron felül vásárol valaki valamit, azért ne a hatóság vezetőjét, hanem önmagát vádolja — vagy törődjék bele a magas árba. — Mindezek ellenére nem látom sötéten Marosvásárhely élelmezési viszonyait. A kenyér olcsó, ha nincs is belőle sok, de annyi van, hogy ha szűkösen is, de elég minden éhes szájnak. — Bevallom őszintén, a húsellátás, a zsír- és olajellátás nagy nehézségekbe ütközik. Mindent elkövettem, hogy hús kerüljön forgalomba. Arról már nem én tehetek, ha a marhahús kilója negyvennyolc pengőre emelkedett. Kevés állat áll rendelkezésünkre, erről nem tehetünk. Remélem, hogy hetenként legalább kétszer-háromszor árusíthatnak húst a mészárosok. 1 — A zsírellátás még nehezebb kérdés. Nem sikerült sertést vágatni, ami kis tartalék zsír van a városban, azt eldugták és feketét árusítják, a megállapított nyolcvan pengő helyett száztíz-százhúsz pengőt is adnak egy kiló zsírért a nélkülöző gazdasszonyok. Felkérek vaindenkit, hogy a saját wdriwfcen hozza tudomásomra a lelkiismeretlen kufárok özelméit. Ha a város közönsége nem áll mellettem és nem segít munkámban, alulmaradunk a lelkiismeretlenekkel vívott küzdelemben. Aki kikihaszálza a nehézségeket, megnyúzza embertársait, az igazán megérdemli, hogy őt nyúzzák meg. Egyébként nagyobb mennyiségű olaj kerül a napokban forgalomba, a megállapított maximális áron. Egyebet nem igen mondhatok, csak azt, hogy higgye el a közönség, hogy mindent elkövetünk a közélelmezés biztosítására. Nem lesz éhínség Marosvásárhelyt, csak bízzanak bennünk és támogassanak. Soós József jövendölése igaznak bizonyul, néhány siető ember közeledik a városháza felé s keresi a polgármestert. Rögtön közrefogják és bevonulnak az épületbe. Utánuk nézek. Soós József hevesen gesztikulál, meg vagyok győződve, hogy ebben a pillanatban megint harcol érted és értem. Nem lesz éhség Marosvásárhelyen. Polgár István A mai kornak megfelelő Vegytisztitár tsgányolás RITZ ISTVÁN üzemében történik, hol ruhája nem perzselődhetik el, mert gőz vasalógéppel vasal Üzem: Ritz-telep Vállalati üzletek: Petőfi-tér Bolyai u.2 3 * Szabad Szó .Testvérek! Elvtársak! Polgártársak! A népek, nemzetek történelmében az igazi haladást jelentő fejezeteket a nép vérével írta meg. A magyar nép történelmének könyvében is gyakoriak a paraszt és munkás vérével írt fejezetek, kezdve Dózsa György paraszt-forradalmártól napjainkig. Dózsa György parasztforradalmával robban ki az a hatalmas ellentét, amely az elnyomó feudális rendszerét elnyomottak között létezett. Erdély történelmének külön fejezete a vallás szabadságharca. Ez is az emberi szabadságért való harc. A Rákóczi-féle felkelés, hol együtt harcoltak a magyar, román, tól elnyomott mezítlábasok a szabadságért. 1848—49-ben is a világszabadságért forrongott a magyar nép. Az 1918—19-es forradalom a magyar nép függetlenségének és szabadságának harca vol. Mind a magyar, mind más népek szabadságharcait, eddig vérbefojották. Uralkodó osztályaik feladták uralmuk biztosításáért még az ország függetlenségét is, ha kellett. Ezért szövetkeztek a német fasizmussal még azok az államok is, amelyek ősi ellensége éppen a német nép volt évszázadokon keresztül. A fasiszta Németország leverésével, a fasizmus teljes felszámolásával új korszak kezdődik a népek egymás közötti életében nemzetiségi - társadalmi téren. Az új korszak élharcosa a munkásosztály, amely most ünnepli meg Romániában is az első szabad május elsejét. Május 1 munkásság szabadságharcának nagy ünnepe, de nemcsak a munkásság, hanem minden szabadságszerető nép ünnepe is. Ünnepe ez az erdélyi magyarságnak is. A munkásosztály harca segített a földek felosztásában. A muikásság harca jelenti a szabadságot, repődést a nemzetiségek részére is. Magyar testvérek! Vegyük ki részünkéit az első szabad május megünnepléséből. Gondoljunk szeretettel a Szovjet Unió szabad népeire, akik nagy és véres áldozatok árán elhozták nekünk a szabadságot, üdvözöljük a román és magyar nép hadseregét,amely harcol a fasizmus megsemmisítéséért. Éljen a román—magyar testvéri szeretet és béke! Éljen a népek szabadsága! Éljen a munkások és földművesek szövetsége! Éljen az ODA! Éljen a romániai nép kormánya, Groza Péterrel az élén. Harc & fasizmus, sovinizmus kiirtásáért. Magyar Népű Szövetség, Marosvásárhely