Szabad Szó, 1945. július (2. évfolyam, 146-170. szám)

1945-07-01 / 146. szám

Szab­ó — n­yel munkáspárt, azaz a kommunista­ párt alkotja az új kormányt. A var­sói francia követ tegnap értesítést kapott, hogy a francia kormány elis­meri az új ideiglenes lengyel egység­kormányt. A brit és amerikai kor­mány az új lengyel egységkormány elismerésének kérdését akkor veszi fontolóra, amikor kielégítő biztosíté­kot kap arról, hogy az új lengyel kor­mány végrehajtja a jaltai egyezmény feltételeit, beleértve a szabad válasz­tásokat is. teljes szakítás Szíria és Franciaorszá­g között PÁRIS, június 29. Szíria és Francia­­ország között a diplomáciai kapcsolat megszakítottnak mondható. A szíriai francia megbízott kénytelen volt el­utazni Beyreuthból. Az aleppói fran­cia megbízott ellen már negyedszer követtek el sikertelen merényletet. Az új világ alkotmány LONDON, június 29. Truman elnök tegnap egy sajtókonferencia alkalmával az új világszervezeti bullát az új világ alkotmányának nevezte. Amerika vessen véget a korábbi, elszigetelt politikájá­nak — mondotta az elnök. — Ameriká­nak meg kell tanulnia, hogy együtt kell élnie a világgal, közösen az egyesült nemzetekkel. Ratifikálni kell a bullát. Szeretném, ha az Egyesült Államok vol­nának az elsők, akik ezt megteszik. Az egész amerikai nép örömmel vette Stettinius kinevezését az új világszerve­zet biztonsági tanácsába. Azt várja az amerikai nép, hogy helyébe hasonló tu­dású politikus kerüljön a biztonsági ta­nácsba Anglia valószínűleg a választá­sok után fogja elküldeni megbízottját. Franciaországban is megvalósul a munkás egységfront PARIS, június 29. A francia kommu­nista párt titkára francia munkáspárt létesítését ajánlotta fel. A szociáldemo­krata és kommunista pártoknak vélemé­nye szerint, közös jelölteket kell állíta­­niok a választásokon. A kommunista párt táviratot intézett Sztálin genera­lisszimuszhoz, melyben hangsúlyozta, hogy a francia nép a szovjet barátságot az átlalános béke és biztonság legbizto­sabb alapjának tekinti. A németekkel szembeni bánásmód egyforma a három megszállási öve­zetben London, június 29. A szovjet, vala­mint angol és amerikai megszállási öve­zetekben a különböző bánásmóddal kap­csolatban a „Times“ a következőket írja: A szovjet zónában megjelenő „Deutsche Volkszeitung“, a németorszá­gi kommunista párt lapja széles terje­delmű kiáltványt adott közzé. Ebben tel­jesen szabad kezet kíván adni a szabad kereskedelemnek és kijelenti, hogy a magánvállalatok magántulajdont képez­nek. A földreform általában nem olyan szigorú, mint a többi európai országok­ban. Elsősorban a nagybirtokosokat tá­madják. A junkerek nagybirtokait oszt­ják elsősorban fel a teljesen nincstelen­ és földnélküli lakosság között Ami a né­metekkel szembeni bánásmódot­ illeti,­­a­­három elfoglalt zóna között igen,kevés­, e tekintetben a kivétel Mind a három zónában a szövetségeseké legfőbb gondja­ a lakosság élelmezése. • **-*¥ +-*- ■ — " ■ % a ■' J*f■¥■, ¦‚»• • ig£" y*' Szovjet csapatok érkeznek Maros­ megyébe MAROSVÁSÁRHELYjúnius 29. A Román Fegyverszüneti Bizottság a közönség tudomására hozza, hogy rövidesen szovjet csapatok érkeznek a me­gyébe, amelyek útban vannak hazafelé s amelyeket a hatóságok meghatározott helyeken szállásolnak el. A rövidesen közénk érkező szovjet bajtársak a győztesen hazatérő hadse­reg tagjai, azok a hősök, akik földünkön, Európa földjén egészen Németország szívéig véreztek. Nem idegenek nekünk, mert hősi halottjaik sirkantjai ide kötik őket. Négy éven keresztül a háború ezernyi megpróbáltatásai között távol voltak otthonaiktól és lehet, hogy most hazatérve, otthonaikat szétrombolva és hozzátartozóik egy részét örökre távol találják. Fogadjuk a szovjet katoná­kat szívünk teljes melegével, vendégszeretetünk sem igen áldozattól sem riadjon vissza. A köztünk töltendő idő legyen számunkra az erkölcsi és fizikai meg­újulás ideje. Marosvásárhely, június 29. A jövő hét nagy szellemi eseménye lesz az első sza­bad marosvásárhelyi könyvnap. A fel­­szabadulás lehetővé tette az első szabad könyvnap megrendezését A múlt évek köny­vnapjai nem mindig voltak méltók nevükhöz. Száműzve voltak olyan írók és művek, amelyek az uralmon lévők szemében vörös posztó volt. Ezeken a könyvnapokon nem az emberi szellem írásban foglalt magasabb eszményei vol­tak képviselve, nem az emberi géniusz lángeszű próféciái, hanem többnyire a hatalom árnyékában sütkérező tollfor­gató szellemi blaszfémiái. Könyvek, amelyeknek már a borító­lapja sem tagadta le eredeti rendelteté­sét. Uszítások, szélsőséges sovinizmus, vad antiszemitizmus, az erőszak dicsére­te árulkodott ki a legtöbb könyvből, örök szégyenére a könyvnek. S míg a téllbérencek uszításait szel­lemi terményként kapkodta és ízlelte a közönség, addig az emberiség lánglelkű apostolainak békéltető igéi nem láthat­tak napvilágot. Az első szabad marosvá­sárhelyi könyvnap a demokrácia s a ro­­­­mán—magyar megbékélés jegyében zajlik le. Az első szabad könyvnap a múlt mu­lasztásait akarja jóvátenni A könyvnapok július 5. és 6-án, csü­t­törtökön és pénteken lesznek. Szerdán, 4-én este a Józsa Béla Athenaeumban tö­mörült haladó szellemű kolozsvári írók látogatnak el Marosvásárhelyre s mutat­koznak be a vásárhelyi közönségnek egy irodalmi est keretében. A Salaimon Ernő Athenaeum rendezésben sorra kerülő iro­­­dalmi esten Szentimrei Jenő, H­orvát­hy István, Nagy István, Jordáki Lajos, Sza­­bédi László, valamint Lantos Béla szín­művész működik közre a kolozv­ári ven­dégek részéről. Vásárhelyről Antalffy Endre, Molter Károly és Kiss László az est szereplői. Csütörtökön este Simó Gyula tart előadást „Munkásirodalom és munkássajtó“ címen. Az előadás során Lantos Béla szocialista verseket szaval. Péntek este a Salamon Ernő Athenaeum műkedvelő gárdája bemutatja Nagy Ist­vánnak, a kitűnő munkásírónak „Öröm víz előtt“ című díjnyertes színművét. A marosvásráhelyi könyvnapokon va­lamennyi marosvásárhelyi könyvkeres­kedő sátrat állít fel, úgyszintén a Sa­lamon Ernő Athenaeum könyvesboltja is. A sátrakban magyar és román nyelvű könyveket fognak árusítani. Mint Július 5-én és 6-án lesznek az első szabad marosvásárhelyi könyvnapok A kolozsvári írók irodalmi estet rendeznek a könyvnapok keretében Halálraítélték Hubai Kálmán ezerötszázszoros gyilkos testőrét Budapest, június 20. A magyar Népbíró­ság Nagy Károly tanácsa most tárgyalta Bokor Dénes sütősegéd bűnügyét. Dr Ma­­tiszfalvy ügyész körülbelül 1500 zsidó kínzásával, kirablásával meggyilkolásával vádolja Bokort Bokor a tanácselnök kérdé­sére elmondotta, hogy 1939 óta meggyőző­­déses tagja volt a nemzeti szocialista párt­nak, mert az volt az érzése, hogy csak ezen a párton keresztül tud karriert elérni. A párt vezetőivel szoros barátságot tartott­­ fenn, úgyannyira, hogy Hubai Kálmánnak több hónapon keresztül testőre is volt. A hatalom átvételénél fegyverrel a kezé­ben harcolt, majd mikor Szálasiék uralomra­­kerültek, a XII. kerületi nyilaspárt zsidót tap­látási osztályának lett a veze­tője. — Hubai mellett testőrködtem, vigyáztam debt­ épségére, árnyként követtem, hogy: Isemmi bántódása na legyen. Mikor rámbíz­ ■ tták a, XII kerület zsidótalanítási osztályán ina£ "vezetését* », parancsnak megfelelően­­cselekedtem, de azt tagadom, hogy egy em­beréletet is kioltottam volna. —« A tanuk mást vallanak — jegyzi meg közben az elnök. — Kérem, én igazat mondok. Azt elisme­rem, hogy a Városmajor­ utcába és az And­­rássy­ út 47 alá behozott zsidóktól értéktár­gyakat szedtem el, de ezek közül egyet sem tettem el láb alól. A tárgyalás további során aztán kiderült, hogy Bokor a behurcolt szerencsétlenektől .. körülbelül 5—6 millió pengő értékű készpénzt, illetve ékszereműt lo­pott el. Január 6-án Nidoa Imre, a nyilaskeresz­tesek által kinevezett városparancsnok-he­lyettes Bokor Dénest őrnaggyá léptette elő és rábízta az Andrássy­ út 60. számú pártház parancsnoki tisztét. Január­­ 6-a után, akik bekerültek oda, élve nem jöttek ki többé. Bokor szemlátomást törik össze a tárgya­lás alatt s végül magába roskadva mondotta:­mm -Igaz, hogy nyil­aa voltaim, igaz hogy Július hó 1-én, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz Iparosok nagygyűlése MM, a Közművelődési Ház Gyülekezés és indulás az Iparos Egyesület ,'t­azvtermébe SeT fél '0-k( békháza elé Wm+*/ •* 's­s.* 1945 július 1 harcoltam, őrnaggyá léptettek elő, de én senkit nem gyilkoltam meg, emberéletre nem törtem. Az ügyész Bokor Dénesre azonnali halálbünte­tést kért, míg dr Ledermann Miklós védő irgalmas ítélet kiszabását kérte a Népbíróságtól. A bíróság rövid­­tanácskozás után Bokor Dénesit kötél általi halálbüntetésre ítélte és elrendelte az ítélet azonnali végrehajtását. Az ítéletet végrehajtották. A Marcsűs francia megbízott sajtófogadása Bukarest, június 29. (Rádió) Tegnapelőt délután 6 órakor Paul Boncour, a franca kormány bukaresti megbízottja fogadást tartott, amelyen a megjelenteket a felsza­badítás utáni Franciaország helyzetéről tá­jékoztatta. Hangsúlyozta: azt a szoros kap­­csolatot, mely Franciaország és a három szövetséges nagyhatalom között fennáll Ugyanakkor rámutatott a hagyományo francia—román barátságra, melynek alapj­a kultúrközösség. Befejezésül az újságírói kérdéseire válaszolt gazdasági és kulturál vonatkozásokban. _h­e­lo* Marosvásárhelyiek a locsani fogolytáborban Marosvásárhely, június 29. A­- Vörös Ke­reszt marosvásárhelyi,irodája*‘lközli, hogy s alábbi marosvásárhelyi lakosiok a facsar­­fogolytáborokban varrnak:­­ *,. Fekete Dániel fhdgy, Jakabrt­ájjós fhdg, Vajcsuk Pál fhdgy, Grossarm Bruno J* kab’ Gerö, Kozovica lstvi’4rg­y roiy hdgy, Izmáéi Sándoígy,­­ Ji­0f­­ 'K * hdgy, Farkas Ferenc ektets* ^ " v Csiszár Andor zls. Az alábbi személyekéért^trta tett. Ezek lakóhelyét nej^ al^ pítani. (.Zárójelben szüle-/­­ v Lakatos Márton (190/1 Ásván (190*2), Szabó Sándor (Bajai Gát (1914), Kocsis Mihály Fekete E­mlét (*1913), Nagy Áru), Busa J nos (*1911), Molnár Jó l), Zsir* Sándor *(1904), Koncai 1905), T. József (1897), Kuti Iván. Ladányi István (19tiszár gz (1904) , Hágye József Horvát fa mér (1924), Balogh Lá>), V«* pc nos.(1900), Szabó Jó)5), F he Ferenc (1906), Szabó (1904) Ki­bos Ferenc (1911), Benc­z­el Sánta László (1903), Indre­­­b. Szilágyi Lajos (1912)Ivan i­­é (1905) , K. Szatmári (1919), M­ajor Márton (1020), János ( Faluhelyi József (191ajdu­­ (1922), Fancsalszki F 1922), János (1922), Turmai .(1910), Béla (1912), Nemede­­(1896), koja Ferenc­ (1894), G.Gyula ( Szoda Imre (1913), János ( Szondi Sándor (1914snedek (1896), n* ki cc y­rr Z(­­í rt s: k t Csehország­nyi részét újabb tömegsírt eltek át London, június 29 prágai­­ jelentette, hogy Nat-Csehors­zan is eddigiek­re a legnagy tömegsít fedezték A Theres országúton ezer politi foglyot g haltak meg az SS knák és he­tüket egy közös sírb­obták, a r Szabad sajó­­ , „Szaiatí Szí fe­rí ZÉ ”: Á ír al ”

Next