Szabad Szó, 1946. június (3. évfolyam, 123-146. szám)

1946-06-02 / 123. szám

Népgyűlést hívott össze a Népvédelem és a Munkás- 1­9­1 egységfront ma déli 1 órára a Városháza elé! Aca 200 tat IIS évfolyam, 123. szám. ÖKLÜNK le VAN! Az utóbbi időben állandó rova­tot kívántak azok az elvetemült népellenes és országellenes provo­kációk, amelyeket a manilista el­vek mögött meghúzódó vasgár­dista csoportok idéztek elő, úton­­útfélen terrortámadásokat hajtva végre, gyűléseken tüntetve, rom­bolva, késelve azokat, akik a de­mokratikus békés országépítés szolgálatába állították munkáju­kat és politikai küzdelmüket. Az egyik legelvetemültebb ilyen provokáció azt volt, amit az utóbbi napokban a reakció fene­gyerekeitől félrevezetett diákság vitt véghez Kolozsváron s amiről a Szabad Szó is beszámolt. Többször elhangzott a figyel­meztetés a terrorlegények és az általuk félrevezetett kolozsvári diákság felé: vigyázzanak, ne va­­karódzanak, mert a demokratikus munkásság ökle előbb-utóbb le­sújt azokra, akik újabb tragédiák felé akarják kormányozni a né­­■peket, letérve a demokrácia útjá­ról, ellenségeskedést szítva közöt­­tük. A munkásság a provokáció­ra, melyek az utóbbi időben még inkább vérszemet kaptak, mind­­ezideig komoly figyelmeztetések­kel felelt, s nem folyamodott mindjárt azokhoz az eszközökhöz, melyek ezeknek a Hitler szelle­mén felnőtt fiókáknak megmutat­hatták volna a dolgozó tömegek erejét. Azt az erőt, amelyre a fiatal demokrácia nálunk is tá­maszkodik s amely szükség ese­tén akcióba lép a demokratikus kormány ellen cselekvők megféke­zésére. A legutóbbi kolozsvári fasiszta­­reakciós támadásra a munkásság megfelelt úgy, hogy ez a felelet nem hagy kétséget maga után még azok lelkében sem, akik két­ségbe vonták a demokrácia ere­jét s a türelmet, mely éppen eb­ből az erőből származik, összeté­vesztették a gyengeséggel. De nem szabad azt hinni, amit a reakció és megtévesztettjei bizo­nyára el próbálnak hinteni a tár­sadalomban, hogy tudniillik a munkásság egyszerűen nekiment a­ reakciós provokációra veteme­dett diákcsoportnak és agyba-főbe verte őket. Nem így történt. A munkásság ez alkalommal is el­ment a türelem végső határáig, mert tudta, hogy ereje,­­ ha megmutatja a provokálóknak, ökle ha ütésre emelni kényszerítik azok, akik felé sohasem fordul­tak az erőszak, hanem a meg­győzés szelíd eszközeivel. • Május 28-án a délután folya­mán kisebb reakciós és a reakció által megtévesztett csoportok járták végig Kolozsvár utcáit és különböző kihívó, demokráciaelle­nes jelszavakat kiabáltak. Este­fálé egy maniuista csoport­, amely között sok diák volt, politikai méregkeverő mesterüknek, Maniu Gyulának arcképét kitették a Szaktanács épülete elé. Ugyaneb­ben az időben az egyetem előtt gyűlést rendeztek a félrevezetett diákok s innen fasiszta jelszava­kat ordibálva felvonultak a Sza­badság-térre. A rendőrséget, mely az esetleges rendbontás megaka­dályozása céljából felvonult, szi­dalmakkal illették. Ugyancsak szidalmakkal illették a demokra­tikus román hadsereg egyik ka­pitányát, aki figyelmeztette a a tüntetőket országellenes, ostoba és meggondolatan cselekedetük­re. A huligánok a kapitányt köz­re is fogták s azt csak egy cso­port mentette meg a komoly bán­talmazástól. A vasúti műhelyek és Dermata munkássága értesülve a huligán tüntetésekről, kivonult a város szivében lévő Szaktanács épülete és Kommunista Pártház­hoz, hogy azokat az esetleges tá­madás esetén védelmébe vegye. A maniuista diákok megijedtek a munkásság elől s visszavonultak az Avram Iancu diákotthonba. Ami­kor a tüntetve felvonuló munkás­ság az otthon elé ért, a diákok az ablakokból több lövést adtak le a munkásságra, továbbá téglá­kat hajigáltak a felső emeletről a tömegre. Több munkásnak sú­lyos sérülést okozott a fasiszta­reakciós diákok támadása. A munkásság azonban visszaverte a huligánok támadását „Le a fasiz­mussal!“, Le a huligánokkal!“, „Le a manilistákkal!“, „Groza Péter egy a néppel!“, „Pentru Groza vom lupta!“ jelszavakkal tüntetett a fasizmus gonosz és hitvány bérencei ellen. Amint a fentiekből­ kitűnik az eszét vesztett marqiista banda és az általuk félrevezetett diákság támadta meg a munkásságot Ko­lozsváron május 28-án. Ez már olyan cselekedet volt, amit a munkásság nem intézhetett el türelme végső megfeszítésével, meg kellett felelnie azoknak, akik nem ismerve a demokratikus dolgozó tömegek erejét, tettleges­­ségre merészeltek vetemedni el­lene. Meg kellett mutatnunk, hogy nekünk a meggyőzés, az érvek­kel való észretérítés ugyan a po­litikai módszerünk, de ha tettlege­sen bántalmaznak minket, öklünk is van és aki mindenképpen meg akar ismerkedni a demokratikus tömegek erejéből felemelkedő ököllel, annak megmutatjuk! A kolozsvári reakciós provoká­ciók hosszú sorozatára megadott felelet meg kell, hogy gondolkoz­­tassa a reakció félrevezetettjeit. Az öklöt mi nem nekik szántuk. A félrevezetettek, megtévesztettek között sokan vannak a dolgozó értelmiség, nevezetesen a diákság soraiból. Ezeket újból és újból figyelmeztetjük: térjenek észhez, kövessék azt az utat, mely az or­szág újjáépítéséhez, a népek közös szabadságához, a dolgozó nép jobb életéhez vezet. Mi ezekért a gyakorlati célokért küzdünk a po­litikában. De azok, akik szándé­kosan és tudatosan hintik a reak­ció mérgét a társadalomban, azok igenis meg fognak ismerkedni az­ általuk gyengének vélt demokrá­cia erejével, azokra a jövőben is le fog sújtani öklünk, erősebben, mint valaha. A kolozsvári figyelmeztetés nekünk, a demokráciáért küzdő dolgozóknak, növeli harcunkba vetett hitünket. Igenis, le fogjuk küzdeni, el fogjuk tiporni soraink között azokat a fészkeket, ame­lyek a népek közötti békétlensé­get, a sovinizmust és egyéb osto­baságokat próbálják elhinteni magyarok és románok között. Ne kívánják, hogy a demokrá­cia védelmében felsorakozó dol­gozó tömegek még erősebben és a jövőben újra és újra kénytele­nek­ legyenek megmutatni öklük erejét azoknak, akik semmikép­pen sem hajlanak az igaz, becsü­letet, tiszta szárat A MNSZ országos jogi és közigazgatási értekezlete Szakbizottságokat küldött ki a romániai magyarságot érdeklő kérdések beható tanullmányozására „Sikerült kiküszöbölni a bizalmatlanságot az értelmiség és a széles néprétegek között“ — állapította meg megnyitójában Kurkó Gyárfás „A tétleneket, passzívokat ellenségnek tekintj­ük“ Kolozsvár, május 31. A Ma­gyar Népi Szövetség központi jogi és közigazgatási szakosz­tályának országos értekezlete csütörtökön reggel 9 órakor kezdődött meg. Ez az értekezlet jelentős esemény a romániai magyarság életében. Másfél év után a magyar jogügyi és köz­­igazgatási szakemberek legjava jelent meg a Magyar Népi Szö­vetség központi székházában, hogy szaktudását és képzettsé­gét az itt élő magyarság szolgá­latába állítsa. Ez a magyar ér­­értelmiség legjavának felsorako­­zását jelenti a Magyar Népi Szövetség népi demokratikus po­litikája mellett. Az értekezlet reggel 9 órakor kezdődött meg az MNSZ köz­ponti székházának nagy tanács­termében, több, mint 150 kép­viselő jelenlétében. Az elnöki Az értekezletet Demeter János dr. egyetemi tanár nyitotta meg, üdvözölve Kurkó Gyárfást és az értekezlet résztvevőit. A jelenlévők bemutatkozása és iga­zolása után Kurkó Gyárfás üd­vözölte az értekezletet. — Látva a tarthatatlan álla­potot — mondotta többek kö­zött — hogy egységes munkát nem végezhetünk az értelmiség nélkül és fordítva, az értelmisé­giek a széles néprétegek nélkül, minden erőfeszítést megtettünk, hogy ezt a lehetetlen állapotot elkerüljük. Ma már elmondhat­juk, hogy ez sikerült is és az együttműködés egészségesen ha­lad. — A mai értekezlet értéke folytatta — nemcsak abban rej­lik, hogy országos jogi megbe­szélést tartunk, hanem abban, hogy a bizalmatlanságot sikerült a két tábor közül kiküszöbölni. Jelszavunk az volt, hogy min­denki annyit ér, amennyit dolgo­zik s éppen értelmiségi tábo­runktól vártuk el, hogy munká­ján keresztül érdemelje ki a szé­les népi rétegek bizalmát. A próbaidő, második országos nagygyűlésünk küszöbén lejárt és megállapíthatjuk, hogy azok a testvérek, akik ma itt részt­­vesznek ezen a széles országos tanácskozáson, eredménnyel áll­ták ki a próbaidőt és kiérdemel­ték dolgozó társadalmi rétegeink bizalmát. A továbbiakban Kurkó Gyár­fás elnök ismertette a Magyar Héjai Szötetségnek .•K­istélé­ma­asztalnál foglalt helyet Kurkó Gyárfás országos elnök, vala­mint Takáts Lajos dr. és Deme­ter János dr. A mellettük lévő asztalnál foglaltak helyet Csögör Lajos dr., a Bolyai Tudomány­­egyetem rektorának vezetésével az egyetem jogi és közigazgatá­si karának professzorai. De ott láttuk a résztvevők között Szi­lágyi Ignácot, Udvarhely vár­megye főispánját, Bányai Ká­rolyt, Nagyvárad polgármeste­rét, Gyárfás Andor dr. három­széki alispánt, Miklós Imre dr. sepsiszentgyörgyi polgármestert, Gogomán Lajos dr. Csíkszeredai törvényszéki bírót, Tunyogi Csa­pó Gyula dr.-t, Kolozs megye alispánját, Hadházy Sándor ko­lozsvári magyar tankerületi fő­igazgatót, Kay Sándor északer­délyi főtanfelügyelőt és számos más kiváló értelmiségi személya gyarság jogvédelmére kifejtett eddigi munkáját. ÖSSZE KELL FOGNI AZ ERŐFESZÍTÉSEKET — Nem mondhatjuk — hang­súlyozta, — hogy eredménytelen volt az a harc, de ma eljutot­tunk oda, hogy az apró erőfeszí­téseket össze kell fognunk és erőteljesebb és egységesebb mun­kát kel kifejtenünk. Olyan in­tézményes jogvédelmet kell ki­építenünk, amely egyénenként könnyíti meg nemcsak magyar­jaink helyzetét, hanem intézmé­nyeink és egész magyarságunk intézményes biztosításáról gon­doskodik. Mi soha sem építet­tünk arra, hogy valaki kívülről intézze el a mi saját bajainkat. Tudtuk, hogy szükséges minden olyan­­ alkalmat megragadni, Berivay János dr 17 vármegye jelentését vetette össze és három különböző jellegű magyarlakta vármegye helyzetének alapján is­mertette a Romániában élő ma­gyarság helyzetét. A délerdélyi vármegyékre vonatkozó jelentés alapjául Temes-Torontál várme­gye, a magyar többségű várme­gyékre vonatkozó jelentés alap­jául Udvarhely vármegyét vették a vegyes lakosságú megyékre vo­natkozó jelentést pedig a Szilágy vármegyei helyzet alapján állí­tották össze. A központi jogi és közigazga­tási bizottság megállapította, hogy a romániai magyarság hely­zet© nagy vonalakban azonos az amely belülről, saját kezdemé­nyezésünkből származik és mag­valósítható. Ez jellemzi szövet­ségünk és politikái szervezetünk múltbeli magatartását és ezt kívánjuk folytatni a jövőben is. A továbbiakban Kurkó Gyár­fás az értekezlet feladatáról szólott, majd a következőkkel fejezte be beszédét: — Nemzetiségi sorsban élünk s ezért meg kell fontolnunk minden szavunkat és számolni kell minden kiejtett szó követ­kezményével. Elhamarkodott, fe­lelőtlen kijelentés, vagy határo­zat nem könnyítené népünk helyzetét és jogvédelmét, vala­mint annak biztosítását, hanem megnehezítené és a kétoldali kö­zeledés, s mindkét oldali támo­gatás helyett, vagy az egyik, vagy a másik oldalon ellenséget támasztana, amit nem kívánha­tunk, hiszen azt akarjuk elérni, hogy az ellenségeskedés meg­szüntetésével mi legyünk az a kapocs, amely összehozza és ki­békíti népeinket. Kurkó Gyárfás szavaira De­meter János dr. válaszolt. — A jövőben azt, aki akár nyílt ellenségeskedéssel, vagy tétlenséggel, passzivitással hát­ráltatni fogja a magyarság népi demokráciájának kibontakozását, — mondotta —­­ ellenségünknek fogjuk tekinteni, mi értelmisé­­giek és úgy is bánunk majd vele. (Éljenzés) Ezután ismertette a három napra tervezett értekezlet tárgy­­sorozatát, majd felkérte Berney Jánost, hogy a Magyar Népi Szövetség tervezeteitől kapott értesülések alapján a magyarság jelenlegi helyzetére vonatkozó általános jelentését tegye meg, egész országban, a délerdélyi vármegyékben ugyanazok a sérel­mek és panaszok, mint Északer­­dély tiszta magyar lakosú vidé­kein és megegyező sérelmekkel találkozunk Északerdély vegyes­lakosságú vármegyéiben is. A jelentés aprólékosan ismertette a romániai magyarság minden egyes elintézett, elintézés alatt álló, vagy még megoldatlan kér­dést­. Általánosságban kitűnt, hogy elintéződött a legtöbb kérdés a belügyi és közoktatásügyi mi­nisztérium hatáskörébe tartozik. A legtöbb elintézetlen, megoldat­­lan kérdés viszont a földreform, az állampolgárság, a CASBI és általában az igazságügy hatás- Kurkó Gyártás megnyi­tja Jelentés a magyarság általános helyzetéről

Next