Szabad Szó, 1947. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1947-01-02 / 2. szám

1­7 január . 1­946 | ■-------------■ | Egy küzdelmekkel és * ntur­ka*11 a^al teljes év után összegeznünk |­iket az eredményeket, mindazt, | Ami ez alatt­­ az év alatt az ör­e­­­g élén­ álló kormány és a y ''tömegek együttműködésé­iből _ megvalósult. Románia törté­­mértében még so­ha nem fordult elő, hogy egy kormány olyan mértékben bírja a,«nép • bizalmát lés **í nép, annyira., magáénak te- Hnittítqi,ívteze­teit,'' mint a Groza­­'feors^ány •' tagjai!. A. nép, az cr­­®zág lakossága tettekből és nem jezustákból tudja, és • tapasztalja, hogy,­ mindaz, ami . az­ országban feörtörzik ki minden intézkedés, főtörvé­ny,éi a rendszabály azt a m­ód-t szolgálja, hogy emelkedjék -e az életszínvonal, helyreálljon a­­termelés rendje, a kikerüljünk abból a­ nehéz­­helyzetből, amit a bűnös, fasiszta háború hagyott ránk terhes örökségként, ami­hez még hozzájárult a kétéves,­­ borzalmas i­tt aszály. Csodákat­­nem lehetett várni és azt nem ■is ígérte... . A felelősök szájából (egyetlen egyszer sem hangzott .sí olyan kijelentés, amely ne­m felelt volna ,meg a tényeknek és valóságnak,­ s amely a hiú ábrán- S klókra,­üres reménykedésbe h­a­l­lgatta volna azokat, akiknek I tételéröl, isoa­sáról,- •.■•munkájáról, | (kenyeréről - volt szó. A lehető- * «égekhez-* képest !-a nagy i alkot,!- ^ .sok éve volt az 1946-os észtén-i- dő. , Ai,- lehetőségekről! beszélünk , amelyek-(bizony korlátoltak vol-| •M. Ezek h határán* ** bel­ül azon-­­ban. sok­ minden,*; történt , ami| történt, az s a demokrácia' meg-1 szilárdítása­,y a demokratikus 1 politikai és­­gazdasági rend ki-1 .teljesítése jegyében történt. Hogy ■ hiányok" még vannak,­­ azt senki sem akarja tagadni, beőt minden alkalommal nyíltan­­rámutatnak az illetékesek, arra, aani"' , még c elvégzendő,.. aminek jmég csak-« a' körvonalaiba- bonta­koztak még (kírés amit'még .ez­­után­­ kell te­stál­óimmal, élő való­ssággal megtölteni, . Az, ^ döntő [győzelem,; ámítsat kormányban • résztvevő td­emok­ratikus pártok a választásokon, arattak ^s.amely | I győzeleműi'^l'hozzájáru­lt A ma-1 ■gyár '^ép’&j tömegeinek egységes S 'kiállása «I a román demokratikus,| .erőkkel fegyvertársi» szövetség-1 'ben^’lévő Magyar.4 Nél H . Szövet-1 |ség• mellett, az» az ■ alap...amely- fl. női kiindulva, -i a megvalósítás |; felé­­vezetik a-- DPR mun­­atervét, azt­'a tervet.'* amely az» állami és gazdasági "élet «minden területén imegszabta'"’.a tennivalókat, s Ikitűzte*«^megoldandó ,rfeladato- ' ikat. Az­ anyagi jólét, *a vmnvalőr­zési színvonal emelkedése,»ezek ' a nagy célkitűzések rejlenek“" a , lmunkaterv minden ".egyes ¡,3zaka­­■sza mögött, sdf/u Elsősorban Ökeffi (említenünk a | t Groza-ko­rmány -­ ne^pzetiségi .,po-1! b­itikáját és­­annak »^vívmányait,­­ A kormány „egymást követő én|1 (egybehangolt * nemzetiségi intéz-S­­kedései megszüntették a ,szo-11 ,ntorú emlékű kisebbség fi fogal­­mát , és a jogegyenlőség szerte- h !­­mében rendezve -az ..együttélő nemzetiségek helyzetét, ,lehetővé­­tették nemeseit la régir,igazság-E mságvkgjóv­áélelétM^ha'n­em fyis- phogy­­ dk nemzetiségi -tö­­gett*igaz m­ittel és elszántság-I gái kapcsolódjanak be:az ország újjáépítésének­­ nagy­­ munkájába és ymtíf'teljesen­ magukixdkí^gTl­ifr. ! ^!Az jelmuli^tiea&nagy -iramban ‘ f­olyt ,tovább.,a^közlekedési eszkö­zök és utak, valamint, az. ipari be- ] rendezés' újjáépítése­­k Ezzel lehe­­tetlenné^páltfya termelés további * emelés­e.tí'Az fej­jáépítési, munkában ‘ nemzetiségi '«k ülönbsé^'í - nélkül ^ bagy'^lelkesedfíSsel vett részt ,fe,az­­ ország rosszisuunkássága,'»Befejeze­­t (lötte«í*19»16-ba»^a|(Grozff'i­]termény ] legnagyobb és«|legszélesebb,­’távla-­­ tokat »-nyuj­tó iíS megvalósí­tása^­.a J földrel.olyn. Meg­történtVa, birtok- l­­evelek­ kiosztásai-éatez'uj gazdák , posztnrar,%ninte:telekkönyvi tulaj- l I * Nemzetiségi szempontból azon­ban a legtöbbet művelődési té­ren sikerült elérni, a kormány jó­­akaratú, s a kérdés jelentőségét felismerő támogatásával. Kiérint a Bolyai Tudományegyetem, mely­nek jogi, államtudományi, közgaz­dasági, bölcsészeti és természettu­dományi fétera Kolozsváron, orvosi kara Marosvásárhelyen működik- Nem kell mondanunk, hogy a m­a­­gyarság szempontjából milyen rendkívüli jelentőségű a ma­gyar egyetem, amely biztosítja, hogy a magyar fiatalság saját anyanyelvén végezheti a magasabb tanulmány­okat. Két magyar álla­mi színházat segélyez az állam, a kolozsvári „Szentgyörgyi István“ és a m­arosvásár­helyi „Székely Színházat“. A marosvásárhelyi ál­landó színház m­egteremtésével a Város az egész Székelyföld lakos­ságának régi óhaja teljesült. Az oktatás terén mindenütt új ht magyar elemi és középiskolák lé­tesültek, az állam által fez­etett magy­ar tanszemélyzettel. Hogy milyen hatalmas lépést jelent ez a múlttal szemben, amikor a reak­ciós kormányok nemhogy támo­gatták volna, hanem minden esz­közzel akadályozták a magyar is­kolák működését, annak­­bizonyí­tására, elég csak egy megye ada­tait felsorolnunk. Maros-Torna vármegyében 242 magyar elemi iskola, 16 középiskola működik ,(20 fanitavid, 20) tanánál. A közok­tatásügyi m­inisztériumban dr Felszegi Ödön vezértitkár intézi felsőidő­fok­on a magyar iskolák és a magyar oktatásügy kérdéseit. A demokratikus Groza kormány valóban a széles néprétegek ér­­dek­eit szidgáló politikát folytat, s hogy az eredmény nem minden té­ren mutatkozik meg olyan márm­lékben, ah­ogy szeretnénk, annak oka a kétév­­es b­orzalmas szárazsá­gon kívül az, hogy a reakció, a­mely nem akarja elismerni vere­ségét és azt, hogy ki kell adnia a kezéből a srataimat, amellyel visz­­szaélt, ,-am­elyet saját önző érdekei­­hasznára gyakorolt, igyekszik a a demokratikus fejlődés egy éve 5 SZABAD SZÓ ■■mam Sándor Stefi, a kolozsvári színház volt szubrettprimadonnája öngyilkos lett Szegeden és meghalt Megrázók'hír­­'érkezett Marosvá­sárhelyre a tegnapi nap folyamán. Sándor Stefi, a nagyváradi és ko­­l­zsvári*,majd egyidőben az aradi magyar" színház primadonnája Szegeden öngyilkosságot követett el és­ meghalt. Sándor Stefi hosz­­szú -évekig volt kedvenc-- színész­nője az erdélyi­ közönségnek és így fiatalon bekövetkezett várat­lan halála mindenütt általános részvétet keltett-Sándor Stefi egy évvel'­ ezelőtt szerepelt utoljára Erdélyben, Bu­dapestre, majd szűkebb pátriájába Szegedre került vissza, ahol édes­apja orvos volt. Röviddel ezelőtt otthagyta a színpadot és férjhez­­m­ent egy gyógyszerészhez. A hírek szerint idegösszeom­lást kapott s­márj megelőzőleg is megkísérelte az­­öngyilkosságot, de első ízben sikerült megmente­ni. A színésztársadalmon ívül csa­ládja, öreg édesanyja és húga gyászolják. hol lehet elgáncsolni az építő munkát, megakadályozni az egész­séges fejlődés menetét. A reakció azonban már,, kétvállal,fekszik és kétségbeesett rúgdalódzásai már nem igen befolyásolhatják többé a néptömegek­ akaratát, ijtígyel. MOL VAN AZ ÍRÓ? - Irta KÉRDÉS gyerekesne fe üét­­■£szik, mégis unosuntalan elő­­érbe tolakodik­ Hazai vitoesy- Lastban,­ ha napisa­jtónka­t figye­­emmel kísérjük, már-már úgy :ü­t a dolog, hogy az író mindeg­yütt jelenvaló, látjuk őt a par­lamentben, a szaktervezetek és sár­­ok­­ munk­á­jábam, tanán do­­bogón,. előadói .(menyésyen, ?r?ég rálilalikisfiások elé» Ss, msiyeát öL»)-'kevesebb rokonságot mu­­taithatn­ak ki milehatságéval. Vannak munkásírók és föld mi­­­fesírok, vannak magán ép kö® , tisztviselők, talán csak. r »a»y­­par' és a bankokrácia ; nem di«­sekszük­­még író-anyaghekzer­­ökkel, vezérigazgatókkal és revizőrökkel. Ezzel­­ szemben .411­4 ^valósági-j­z iró, mindenütt jelen van és ehol: sincs.­­ Ezt maguk az írók tudják egyobtoan. Maguk vitatják egy­­más között a legnagyobb hévvel ■ s maguk keresik, mentség vagy f­lagy­arázatképpen, az üresen ,­léjük meredő kérdésre) a felelet­i­­t. Ment nehéz volna letagadni, h­ogy nagyban és egészben a k­önyvpiac és a színház r.cprize­­t­en, felújításokon kérődzők- Az e­lső világháborút követő évek­ 1­51e Voltak­ az új irodalom lázas s­ikeres­ésének bizonyítékaival,­­ expresszionizmus, szürreális- i­ma, dadaizmus - különböző euró- p­ai országéiból, elindulva csak- l ám egyidőben döngettek kaput é­s falut az irodalmi megújhodás s­zent nevében- Magyar vonat-­­­ozásban elég Szabó Dezsőre és­­ lássák .Hajósra emlékeztetni, s­ok köré fiatal­ írók új hada ve-­­­ödött csatarendbe. A németek- c efe Georg­ Kaiser, Hasanelever, J­­edekind,­­Toller/Georg Trakl,­­ ma. és Clara Goll hordozták a­­ legújhódás lobogóját, míg a s­zínpadon Jeszner és­­Piscator n­evéhez fűződik egy új színtét-ús­zó-­ stílus , meghonosítása. A’­­­ranciáknál ■ Apollinaire, Max,­­­at­oh, Salimon ■ és Cocteau kép­­esztették a polgárt kubista^ ^ surrealista és dadaista kísérle-­­­eikkel s^Itáliábah a--futurista, j [arinatiék'S akkor még nem dön­t itták el, hogy'­­ Pegazusukat' lussolini fasizmusának quadri- f­ájába fogják-e,, vagy kitártat­t­ak a baloldali munkásmozgal­yl fáik meldest, ahonnan eredetileg e e­lindultak. Oroszországból Maja- n­ovszki költészetével ismer ke­­r­ésének Európa s ebből alkot- i hatott magánsül fogalmat az­­ ottani útfecsegésekről. A­ nagy­­ világvárosok Limádén Shaw,­­ Rd Saaid, Arfflid­e France és­­ Weskr­ik­A akkor éljék virágko­­­­rukat s nafirieztük egész sereg kisebb ősi hág, a Capek-fivérek, Jaques Scnormand, Kahser és mások csakdigy osztották az idejehös szóló shrepadi újdonsá­gokat- H­a van napjatokbeai az átélt­áborús élményeknek Bar­busse Tüz-éhez cask megközelí­tőleg mérhető fehastgozósa vagy ■ H?-sok Svejkjét, Rolland tóbra­­dobni drámáit, akár. H, G. Wells vilá­gtörtén­et -ásléértékelé­sét megközelítő ,ir­odaloni mű? S nálunk, magyaroknál miért hiányzik az Elsodort falunak^,, vagy a­ Tündérkertn­ek márha­ -, som­másat? • .1 ;?»« if “ ■ ; T­EHET, hogy- tévédürac, le­­het,, hogy téjékonatlanok ; vagyunk még a közlekedési és­­ írócsere-nehézségeknek mai kor­szakában. Lehet, hogy vannak művek, csak nem jutottak el h­­ozzánk. De abból s­em­ eljutott ( is abból, ami ma erdélyi írótár­ t­­ak todlábó]^ napvilágra kerül,,­t­­sa­k annyit állapíthatunk meg,­­, hogy jobbára régebbi keletű, "­rsztalfiókben " őrzött kéziratok , vagy régebben megjelent művek s új kiadások képviselik legjobb­­j­­ainkat a könyvpiacon, nagyon t­­évés kivételtől eltekintve. Vagy t­­reomer értékű újságcikkek, ta­­v­nulmányok kisebb nagyobb cső-­­ cérrba kötve, meflyelmek lehet, t­­öbb-k­evesebb köze a mához, de f­­ormai megmunkálás tekinteté­­r­­en talán nem is igénylik az iro- t­­lalmi értékelést. Elmondhatjuk, h­­­ogy­­az írók mindenütt, köte-­z­ességszerű­en­­ beleállot­tak sz e­dök sodrába,"''de azt a, bizonyos j, éjhosszat, mellyel az'• irodalom­­ mindig ; előtte járt az esemé­­y­­yeknek,' még nem sikerült A­; versenyben a maguk,.részére s ill.editeniuk. .., |" ■ á*,' tS, " -e , Na azt kérdezzük “'’s talán, : hol , v&n az író, mert mint láthatjuk, jelen-van ma is, sőt fokozottan:, elem van, de hol van a máj­t­­elyi az időből szól­­ az időhöz? ’ )■ Mentségül szokás ’ felhozni­­ a­­­­özelmult ■ élménytömegének­ fel-f),­lolgozását illetőleg a kellő táv- s út hiányát.­ (Volt-e­­kellő táv- l­ata Boubouqge-nek, Toilernek,­­ Szabó Dezsőnek?) Komolyabb s­zentség az írók komoly részvé­­n­yeiv­e az alkotásához Szükséges hőtől és elmélyedéstől fosztja meg őket. A legkomolyabb ma­­gyarázatro­hz­onban véleményünk szerint az lehetne, hogy különö­sen a közép és délkelet európai Irodalmak forradalmi lendületét egy közel huszonötéves ellenfor­radalom törte meg és vetette szisszá, melyből idecsudni nem ■&­etytax könnyű. A múlt vilg­­háborút megelőző évek voltak valójáben indítói Adyék, Apol­­inaire-ék és Wadakindék irodal­­mi előretörésének, melyet a há- DCi’ara következő korszak nem­hagy« lezárt volna, de még tá­­jabb látómezőt nyitott előtte l­egalább is a hitlerizmus döntő előtérbetdulásáig. A nagy­­isszaiakés az 1930-as évek de­­rekán roppantotta csak meg ezt a lendületet, de olyan alaposan, hogy ta­lán egészen új és már­­ szabadság légkörében felnöve­re­dot­t nemzedékre van szükség­­ magukra eszméléshez, j­­­Al­EM SZABAD elfdednünk,­­ hogy ez a visszalökés leg­érzékenyebben ifjúságunkait ér­­e, mely az előzmények ismere­­te nélkül, kritika nélkül tette isgáévá a faji elfogultság és a tulzó ínetűzetiesség eszködösítő zami életét. Már pedig épp az a hátasság lenne hivatott elöljár­­ni az ú keresésében, mely most alálkozott először a háború él­­ményével s amelynek saját id­­ője érdekében minden szellemi fejének megfeszítésével kelle-­ e törekednie arra, hogy az ön­­imaga és az,, utána következő nemzedékek, előtt • a romlásból ■jvezető útra rávilágítson.­­­nn­ek a fiatalságnak kezdeménye­­ő bátorságát és lelki*­rngékony­­ágát tette tönkre a fasiszta lök szolgaszelleme. Az idősebb­­ónemzedék még ma is, foghij­­isan is, haladóbb és a felis­­m­mert igazság szolgálatára el­­zántabb arculatot mutat, mint­­ a megtorpant ifjúság, mely­­szertenéz és. nem M honját a azában“. •­­ 1 # ' • •' A művét* amelynek világrajöt­­­t..sem sáetteni, sem késleiltetni em­bebet, , s amely az idők jel­­ességében világra is fog .jönni szám­ára... mégis ettől az ifjú­­ágtól várjuk. A nagy eszmélés ifivé lesz, ez, hogy öntudatra izza és magával rántsa a jövő elé vezető úton ezt az önmagát farcangoló­ s­ egyhelyben­­taposó mm " - ■ . " pMawii in ni 11 mtWiiiwx a I fijándéktárgyakat legolcsóbban \ | HIRSCH Ékszerésznél vásárolhat! | | Ilbina­lér !4- (Béli B­árral szemben % Minek jeggyel­ tehel utazni a Rapid vonalokon Bukarestből-­jelentik. A CFR vezérigazgatóságának közleménye­­szerint január 1-től a következő jegyekkel, vagy igazolványokkal lehet a Rapid vonatokon utazni: I. osztályú, egész jeggyel, I. osz­tályú félj­eggyel, a 4—10 éves gyer­mekek, I. osztályú bérletekkel. A közigazgatási tisztek,., mérnökkari­­tisztek, csendőrfelügyelőségi tisz­tek és újságkiadók I. osztályú bérletekkel utazhatnak. Érvénye­sek a nagyvezérkartól kiállított I. és II. osztályra szóló szolgálati parancsok­­is,­ valamint­, a vasúti csendőrség­­és­ a­­ közlekedésügyi­­minisztérium szolgálati parancsai. A CFR alkalmazottak I.­­ és II. osztályú, szolgálati­­jegyei mellé fel kell mutatni a 'kirendelés! pa­rancsot is. A vasúti tisztviselők' diákgyermekei a karácsonyi szü­netből' visszatérőben igénybevehe­­tik a Rapid. vonatokat,ide .csak ia­­|L .. .­­.---'’I' Inuár 10-ig. i. _ I . . Vr- *75-i II II T TM——»ll | Aranyat, ezüstöt legmagasabb I áron vesz SHARER órás és, 3 ékszerész. Precíz óra és ékszer-­­ javítások. Bolyai­ utca 2 szám." Gandhi gyalog indul békítt körútra Kalkuttából jelentik: Pandit Nehru, az indiai kongresszusi párt elnöke és Gandhi vasár­nap reg­,­géltől estig tartó tanácskozáson vettek részt, amelyen Nehru arra kérte Gandhit, hogy fogadja el az új alkotmányra vonatkozó újon­nan benyújtott angol javaslatot. Gandhi a tanácskozások után gyal­­ogkörútra megy^amely alkalom», mai végigjárva az­országot s fel-' Szólítja a hindukat és muzulmán bokát a további beírás .együteműs­ködésre.,,.^,),.,;^^-*^ Kísérj o,r figyelemmel ^a*-AfOLN­Í ^ ^^i rakatát­ ^ *v Halálos ítélet Vmában - Varsóból jelentistzák...varsói m­iú­dió jelentése szerint Varsóban] titkos szervezkedés­­miatt halálra» ítéltek egy lengyel állampolgárt^ két társát pe­dig bívóvá fegyházzál sújtották.- ÓRATI 1 'ÉKSSESÍT'! " % szemuveggtM' - ví*szonok Kiss fm­^ásnitf '"dy. .v j*mk * Sztalin-tér 62. lit.i | Biróság elé kerülnek, a nápszervezetek tassai Berlinből jeletik?!A. jövő hét elején Németország brit zónájába® bíróság'elé!kerülnek ,azoknak '■& szervezeteknek.a • tagjai, akiket a^ nürnbergi nemzetközi törvény­szék? döntései alapján, háborús, bűnök miatt felelősségre Eltell vonni. ^Je-i’ leni­eg 27, ezer nácibűnöst tartnak­ nyilván,Tezek'"közül.,az angol öve^­zetben 22, ezer,^míg ^tengerentúli t­ábo­rokbaul.tovább­i^pye^te­rjtfk­tg^ x*kasíjfe.

Next