Szabad Szó, 1947. március (4. évfolyam, 49-75. szám)

1947-03-01 / 49. szám

la Székely imunkakeresők százai járják Arad megye falvait Az era­di MNSZ szervezői Átirata a rhejo­ megyei KNS­Z-hes A Magyar Népi Szövetség arad megyei szervezete átiratban fordult a maroatorna megyei MNSZ szervezethez, kérve, hogy kövessen el mindent a mind na­gy­obb tömegű székely munka­­keresők Arad megyébe való özönlésének meggátlására.­­ Amint az átirat elmondja, Ara­don és Arad megyében se fené­kig tejfel az ötlet s a helyzet se a városban, se a megyében nem olyan, hogy székely mun­kanélküliek ott elhalt ezkedést találhatnának. A székely mun­kákért sok ezrei járnak faluról­­falura, az országutakon a leg­­remény­telenebb körülmények kö­zött, de munkaalkalom nincs, olyannyira, hogy az iltetii me­zőgazdasági munkások ezrei itt nyomorognak. A tervezet sze­rint Arad megyének Udvarhely és Dorohos megyéket kellene el­látnia, de gyermekek, férfiak ca öregei, százai érkeznek zsárom­­ezék, Csík és Udvarhely ve­­gyék kit, steibmint J&títdmélyi Arad megye és a város­iakca- Bágl is lassan oda jut, hogy ehmsegnek néz eleve, mint ezt utóbb Aradon járt fatroacani maulivti er­ra reszögezte, az állat­állomány nagy része pedig kis- ilat-ozó járványos betegséget. Következtében apusztult. A fel­hívás leszögezi, hogy értessük meg az idejönni szándékozóakat, hogy ott nagyobb nélkü­lözések­­nek néznek majd szembe, mint idehaza. Akik nagyreméryekhe­l ó­ia.Tr­rtek, azoknak nagyrésze házsgö­ndből tengeti életét, nem is beszélve más fájdalmas ete­­tektől A MNSZ aradi megyei szervid­eje végül azt kéri a vaa­­rosmegyei szervezettől, hogy a hat­oságokkal, a szárazság bi­zottsággal és a demokratikus szervezetekkel karöltve vessenek véget a hamis hírekkel megté­vesztett székely munkakeresők sok esetben 70—80 éves öregek, tovább, elvándorlásának, mert , h­a aA nyomoznak és m­egpróbáln­ak! faxa postain plSifáStt Hab­ardC 90*f. apf. Dff. QM. RT, T. Vo. ÍJB.JS& 19^ ls*47 március T MAKÓd­­ABáRHELY Felelős szerkesztő: KOVaCS QtÚRQf SZOMBA f TV. évfolyam. 49 szám. Március 1-én megkezdődik a cukorkiobztás BUKARESTBŐL JELENTI AZ AGERPRESSt A cukoroli­ás március 1-én kezdődik az egész országban. Az illukes szervek megtették az intézkedéseket a szétosztásra vonatkozólag. Minden egyes személy 7S deka cukrot kap ez alk­om­mal, ami a február március és április havára járó űrjudayot jelenti. Az ekonomat tápok iránt a multban, most is az ekonomatokon keresztül kapják ■meg cukorjárandóságukat. Intézkedések a Maros kiöntésének megelőzésére A légrobbantás során megsérült a vízvezetéklőcső alagutja Mint jelentettük a város mű­szaki hivatala a katonai utász- Csik-patak szgn­­­ségével megkezdte a Maros és a Pokuts petákot ko­rn­d jégtömegek eltávolítását. A lőfd­os patakot mintegy 100—150 m­éter hosszan borító 50—70 cen­­timéteres jégtakarót csákányok és fede­zék segítségével sikerült el­­távolítani. A Marost fedő jégta-­karó azonban olyan szilárdnak és nagy­ kiterjedésűnek bizonyult, hogy azt csak robbantással leh­e­zen eltávolítani. A mintegy 50 ezer négyzetmé­ter kiterjedésű jégtakarót szerdán egész nap a késői éjjeli órákig eklazitrobbantásokkal távolítot­tak el. A felrobbantott jégtáblák bis­záncias sebességgel rohamok a Kossuth Lajos­ utcai Maros-híd lakóinak és miután a város mű­­szaki hivatala által elhelyezett jégtörők közül kettőt elsodortak, magával ragadták a hídláb két pillérét is. Az éjjel folyamán könnyen vég­zlessé válható esemény történt a munkálatok körül. Az utászcsal­patok őrmesterét, akivel az este ítévő Kálmán ügyosztályvezető úigy egyezett meg, hogy egyedü­­ ru­m robbantat, az éjszaka folya­mén eddig még ki nem derített egyén távbeszélőn felhívta azzal, hogy komoly veszély fenyegeti a rá­rst a jégzajlás miatt. Az utász őrmester kiszállott a helyszínre és ott három ekrazit töltést rob­­bantott fel. A jobbiutasok folya­mán sérü­lseket szenvedett ez a vízvezetéklőcsövet magában rejtő vgút, amely a Maros medre alatt vezet el. Ezzel kapcsolat­ban Radó Kálmán városi műsza­ki ügyosztályvezető a következő­ket mondotta: " Tény az, hogy a robbanások következ­tében a víz­vezetékcsövet magában foly­ató magot megsé­rti,­, ez azonban nem befolyásol­ja a város vízellátását. Az a tény ,h­gy a város közönsége jelenleg homokszemetet talál a vízvezeté­­tt vízben semmi összefüggésben sár,és a robbantásokkal- Eh­hez tudni kell, hogy amikor a víz za­varos, akkor a város lezárja a víztartályokba vezető és a Maros­tól táplálkozó vízgyűjtőcsö­veken m ilyenkor a város közönsége a fertályokból jut vízhez. Ezt a vi­zet elsősorban természetesen szű­rőn, tehát homokon szűrik meg, így kerülhet homok a vízbe. Elmondotta még, Radó Kálmán hegy a város vezetősége remén, hogy sikerül a város fenyegető­ség, illetve áradás veszélyét meg­­el­őzni. Amennyiben a Maros vize nrm emelkedik, úgy veszélyről simncs azó, de amennyiben a víz emelkednék, úgy a hitet is ve­­■szejy fenyegeti. A budapesti néptörvényszék megkezdte az összeesküvők első csoportjának letárgyalását A italai magyar demokrácia győzelmesen kerül ki a belpolitikai válságból Budapestről jelentik. A buda­pesti népbíróság csütörtökön kezd­te meg a­z összeesküvők elő cso­­po­r­tjának lótárgyalását és ezzel a herek óta húzódó magyar belpoli­­tikai válság kibontakozása újabb lex-pületet vett. Nem kétséges, hogy a fiatal magyar demokrácia győzelmesen kerül ki ebből a vál­ságból, amit a magyar nép ellen ön­zeenküvést szövő földalatti sze­­vezkedők idéztek elő A magyar nép széles rétegeiben mély felhánorodást ke­lett a men­telmi bizottság állásfoglalása az egyik os­znesz­ uvó, Kovács Béla szógazdapárti főtitkár ügyében. Mar megírtuk, a mentelmi bizott­­ság úgy döntött, hogy Kovács Bá­lt nem adja ki az összes hau­­vee szüzeit leigényyontó hatósá­­g­oknak. A budapesti sajtó élea­bhámtot gyak­ral, a mente­lm­i bi­zottság eme határozata fölött s n­em állapítja, hogy erre csak azért kedhetett sor, mert a mentelmi b­ottság többségben vannak azok az urak, akik a kisgazdapárt­ja­i­bszaruyan politizálnak és ma­­gu­k szeretnék aláaknázni a ma­gyar demokrácia eddig elért gyö­nyörű gazdasági és politikai ered­ményeit és ezzel romlásba dönte­ni a magyar dolgozó rétegeket. A kisgazdapárt soraiban újabb eredési folyamatot idézett elő egy­részt a mentelmi bizottság de­­mo­krácia-elenes állásfoglalása, másrészt Rákosi Mátyás rádióbe­széde, amelyben bejelentette, hogy a munkás­pártok új választásokat szrgetnek. A kisgazdapártnak azok az ele­mei, a­kiknek a most választáson cl.­tornával sikerült belopakodniok a Köztársaság partememjébe és ottani tevékenységükkel, valamint a közéletben véghezvitt C3eleká­­le. cikkel bebizonyítódák, hogy ott a demokrauiuis rendszer meg trösodeseert dolgoznak, hanem sz régi népnyuzó rendszer visszaáll­­­asát tűzték ki céljukul, kétség* teumül meg fogják kapni a feje. te­tt a magyar néptől erre • «'■ny Véls­águkra. Buaapestről jelezik a Tasz­imo­da. A magyar lapok közül, hogy a szovjet főparancsnokság letar­tóztatta Kov­ács Bélát a kisgazda­­párt volt főtitkárát. A letartóz­tatás oka, hogy Kovács Béla, részt vett egy olyan titkos terro­rba szervezetben, amelynek tag­jai magyar területen szovjet tiszt­­eket gyilkoltak meg s részese véd a szovjet hadsereg elleni ktroszerv esetnek. Lsartiztalták lelács Bála a f» SSUELm Meoszaviz­a a képviselLiaz a központi siárazsái Misái áilaiisilásál — Bu­tresti tudósitónő teleíonjclentés© «• A képviselőház szerda délután­ui ülése vmaros viták jegyében *­ej­lett le- Az öt órakor kezdődő v taeu Constantinescu Iasi alel­­lnök elnökön. A vitab­a az egyes kép­viselők által a kormány tag­já­hoz intézett kérdések után a szt­iazsagra­jtottA vidékek tek sasénak megfegyésére alakult ki d­.tag, a CARB államosítására v vn­atkozó törvényjavaslat és a­­»m­sízerközi bizottság munkáját szabályozó javaslat adott alkal­mat­­. A törvény­javasat szerint a központi szárazság bizottság ál­­la­ ia kezetésbe kerül és munkáját egy mimai erközi bizottság el­­su.iieu, Manftii ite.au Itewcw isUBBtfioifife a­­»­ve si at előadója ismertette a ház­zal a törvényjavaslat általános részét Mdian Sadoveanu 6zdiait­­ói elsőnek, majd traian Savu­­le­scu földm­űvelülügyi minister aku adott beszedet, amelyben rá­­ug­atott arra, hogy a törvény­­javtalamot bőséges tapasztalati tények támasztják alá. Ki kell enyd uiunk azt az áldozatos mun­kát, amel­yet a különböző társa­­dalmi egyesületek tettek a szá. •­erságsújtotta vidékek támogata „65. Ez a mű történelmi jelem é­­s.'gy és hhiszem azt, hogy ha majd a szenvedések és sebes nyomai is eltörlődnek, ezt a munkát nem h­gyjék teretejtam ok drukké érni Az általá nos rész zoe*t«vané­ 63. után az előadó szakaszról-sav­kaszra ismertette a törvényjavas­­latot, melyet a S-ik szakaszig a képviselőház megszavazott. A Tis­ta a 11. szakasznál kezdődött. Az egyre hevesebb méreteket öltő vi­a során a képviselőház nagy, ter­űsége az eredeti szakaszt eca- Crtt szövegben módosítás nélkül szavazta meg­ A 10. szakaszait sjonban ismét vitát provokált a Szociáldemokrata Párt. Egy i ’sbb médolátó javaslata.. A kép, visu­lőház végül is a törvényjavas­­latot nagy többséggel magam** ’azta. ■ HnMttBHv9"1 Verjük ki sorainkbó! a félelmet és szonytalanságot kellő reakciós szeminik­erjeszUSIcei A Magyar Népi & looewey K­özpincú sajtóosztályának nyilatkozatai KOLOZSVÁRRÓL jelentik: A Magyar Népi Szövetség központi sajtóosztálya kósz: ,Az ország több megyéjéből jelentések érkeztek a MNSZ központjába lelkiismeretlen ügynökök fel­­tűnéséről, akik a magyar lakosság körében riasztó híreket terjesztenek a ingatlanaik elkótyva vetvere,téré­sa kivándorlásra beszélve rá az embereket. A suttogni propagandának nyilvánvalóan az a célja, hogy elégedetlenséget szítson a hiszékenyek között és hátba tám­ad­ja az építő meny­­eetiségi politikát. , ütr «­A reakciós mendemondákra a MNSZ központjának azonnal megindított vizsgálata esetieg helyenként az adott alkalmat, hogy egyes hatósági közegek statisztika összeírást foganatosí­ tanok a lakosok nemzetiségi hovatartozását illetőleg. Ezek az összeírások szabálytalanon c* a MN&Z parlamenti képviselete útján m ar intézkedett is, hogy an W«fa statisztikái felettesek azonnal szűnjenek meg. * . A MNSZ központja ebből az alkalomból szükségesnek tartja mint felhívni a figyelmet arra, hogy az 1946 november 30-án megjelent 961-es törvényrendelet értelmében ez év daruta 6-ig mindenkinek jogában ül a lakó­hel­ye szerinti községi eldjár­óságon vonatkozatot tenni w»*we­ tiségéről. Ezt mindenki saját kívánságára teheti meg, de nem kötelező a vallomás. Aki tehát önszántából egy ilyen nemzetiségi vallomást a községi elöljáróságnál nem tesz,az semmmi ép­­pen sem kötelezhető arra, hogy nemzetiségéről nyitatkozék. Minden olyan esetben, ahol ilyen összeírás mégis megtörténik, azonnal jelenteni kell az esetet » MNSZ illetéket megyei közz pontjában. i . . . ....... . . _­­ . Félreértéseket okoz­na a körülmény is, hogy egyes hatósági közegek a nemet nevű méh­gyár okát nemeseinek própdlják mindellent. A MNSZ központja az ország demokratikus norma. n-atxti­karchíve venelvu.­ nyújt mv.~ett ilyen szándékkal nemben s a német nevű, de magyar, anxrMHtenvü és nemzetisejű, nemet szervezetekbe soha be nem iratkozott magyarokat fel.apju, hogy eppen a már emiVMt 961—4^ ***nyra**t* azapjan tegyék meg nemzetiségi wt* inasukat a lakóhelyük svertrli községi elöljáróságnál, és magyar, nemzetiségük öszwkűrárói kérjenek hatósági igazo­ványt. . . «­Azokat a reakciós elemeket pedig, akik egyes hatósági közegek túlkapásait ujság sutto­­sásokra akarják ]e*ruptur­álni­­i a vénzszerzénesben egyen­jogus ágáról biztosított roninát, mar­­cvarsaa soraiban feleimet és b^onyiutonságot keltenjk, («?*«**»* le s mint építő SÄ­­SÄ* -utó ragaszkodásunk éa 4 tornán demokrocuzviU való s^v^segunk ellenségeit, verjük ki buet tóráinkból.*

Next