Szabad Szó, 1947. május (4. évfolyam, 98-120. szám)

1947-05-01 / 98. szám

47 május 1­ 3 A Bánságban krém, Biharban nanxit vár kiaknázásra­ ­Temesvárról identic. A bánya­­ügyi minisztérium ajánlatot ka­pott a bánsági petróleum és föld­gáz-leletek kiaknázására és ennek­­megkezdése a technikai akadá­lyok elhárulása révén már a közz­eli jövőre várható. A felmérhe­­etlen értékű petróleum-leleteken / .A belföldi ipar szükségleteinek íteljes kielégítésén túl a kromérc i nagy szerepet játszik a nemzet­iközi­­kereskedelemben, ezzel egy­bekötve pedig a nemzetközi poli­tikában is. Nagyobb lelőhelyek (Európában csak Jugoszláviában, Görögországban és Törökország­ban találhatók, jelentőségükre és értékükre pedig jellemző, hogy a Görögországnak nyújtandó ameri­kai „Segítség“ reakciós politikai kivonala mögött az üzleti érdekek­­keretében a krémérc is meghúzó­­s­lik. A görög bábkormány pillana­tig sem habozott az országban tu­­dalható kromérc-telepek ,, bérbe­adására“, hiszen egyetlen létjogo­sultsága ma már az amerikai im­­­perialista érdekek kiszolgálása, így aztán érthető, hogy az ame­rikai kormány nevetségesen cse­­reély,évi 10.000 dollár „bért" fizet kívül a Bánság hatalmas krom­érc-telepek felett is rendelkezik, a­melynek feltárása és kiaknázása ugyancsak időszerűvé vált, a fém­ipar pedig óriási fellendülést vár­hat ettől a nagyértékű nyers­anyagtól. a görög kromérc-telepek jogú ki­aknázásáért, az amerikai vállal­kozók pedig dollármilliókat keres­nek ezen az üzleten. A bánsági krómérc-telepe­ k A legújabb vizsgálatok adatai szerint a Bánságban Orsova kör­nyékén, Tisovica, Plavisevica, Vu­­bova és Ogradena községek köze­lében találhatók hatalmas króm­­­érc-telepek. A bánsági krómé­rc 38—52 százalékot krómot tartal­maz és a földben lévő tartalékok mennyiségét a szakértők 2 millió tonnát becsülik. A külföldiekhez viszonyítva a bánsági krémérc gyengébb minő­ségű, de a legújabb finomító eljá­rások révén eléri azt a minőséget, amelyet a hazai és külföldi ipar igényel. A lelőhelyek egyébként is szerencsések, a vasúti fővonal mel­lett fekszenek és a dunai hajózás is megkönnyíti a szállítási lehe­tőségeket.. A krómérc lelőhelyei­nek kiaknázása tehát elsőrendű érdeke az ország gazdasági életé­nek. Kevesen tudják, hogy Románia hatalmas bauxit-telepekkel rendel­kezik, amelyeknek tulajdonképeni kiaknázása még meg sem kezdő­dött. Nemzetközi szakértők becs­lése szerint­ Bihar megyében, a három Kőrös forrása vidékén, to­vábbá Barátka és Kalota közeléi­ben több mint 30 millió tonna bauxit rejtőzik a földben. A bauxit kitermelésére eddig nagy­részt azért nem fordítottak kellő gondot, mert a román bauxit rendkívül kemény átdolgo­zásához 1200 hőfok szüksé­ges. Újabban azonban olyan ké­miai eljárásokat találtak fel, a­melyek segítségével a legkemé­nyebb bauxit is könnyen feldol­gozható. A román bauxit­ minősé­gének még az az előnye is meg­van, hogy 45—58 százalék alumi­­nium-oxídot tartalmaz, ami ugyancsak rendkívüli értékű ipari nyersanyag. A krómérc a nemzetközi politikában ! „Nagyszerű­en működnek a platinák...“ Eddig csak külföldről beszerezhető fontos traktor-alkatrészt készít egy marosvásárhelyi lakatos ! Több alkalommal is részlete­sen beszámoltunk a marosvásár-* helyi munkásságnak a többter­­­ ölelésért, valamint a marostor­­da megyei földművességne­k a ve­­tési csata sikeréért folytatott hősies küzdelméről. Talán nem­­lesz érdektelen a kollektív mun­ka e nagyszerű megnyilvánulá­sainak bemutatása után, épp Orost május elseje alkalmával rámutatni a többtermelés és a Vetési munkálatok sikere érde­kében kifejtett egyéni kezdemé­.› '— Betegségem ellenére is ál­landóan foglalatoskodom! mű- shelyfélének alig nevezhető kis helyiségemben. •— mondja, — töröm, a fejem, amivel biztosít­hatom magam és családom min­dennapi kenyerét.­­■—* valami új találmányra gon­dol?, ¤— Nem tudom, nem-e­ leszek szerénytelen, ha ezt mondom, —­­teszi hozzá, — mert eddig ké­szítettem új öngyújtókat, kuko­rica vetőbotokat s készítettem légy kukorica vetőgépet is régi ssmanták szerint a tavaszi veté­sekhez. A famunkát egy kerekes ismerősömnél, mig a vasmunkát saját kis műhelyemben végeztem nyerésekre is. Mert ilyen is van. Hétfőn a Szaktanács székházában véletle­nül összetalálkoztunk Bárdossy József Marosvásárhely, Görgei­­utca 9 szám alatt lakó gépla­katossal. 41 éves, március 1-t­ől munkanélküli, addig a BATA ü­zem munkása volt, ahonnan betegsége miatt elbocsátották, illetve nem alkalmazhatták Vég­leges jelleggel, mert nem bír hu­zamosabban ne­hez munkát­ el. Eddig e munkákból tartot­tam fenn magamat, v. 4. 1 — Legfontosabb munkám azonban, hogy sikerült a Ford­­son traktorhoz áramszaggatót készítenem. Az első ilyen áram­szaggatót platina nikkelből, kézzel, a többit matrica segítsé­gével csináltam s jól sikerültek. Egy levelet vesz elő. Mező­­tszentmártonból írta egyik ma­­lombárló és cséplőgéptulajdo­nos ismerőse. A levélben többek közt ez áll: „...nagyszerűen működnek a platinák Büszke le­het találmányára!“ Hogyan jött rá, s miért szán­ta magát ennek készítésére? salák, tehát nem igényelnek ta­karítást­ .­­ — Az a tervem — feleli kér­désünkre, — miután kísérletem bevált és hasznosnak is bizo­nyult nagyban is gyártani sze­retném ezeket a platinákat, to­vább fejleszteni úgy minőségi­leg, mint mennyiségileg. Ezt annál is inkább fontosnak tar­tom, mivel ezeket a platinákat fel lehet haználni a motoroknál is, mint mágnesszaggató kala­pácsokat. — Arra gondolok, — mondja szerényen befejezésül — s ké­rem, ezt ne tessék megírni, hogy életemet ennek a találmánynak szentelem, mert segítségével pó­tolni lehetne,­­legalább is rész­ben, a külföldi behoz­atalt. Szívből kívánjuk sikerüljön a tervet- Kutatás, keresés Induljanak el a traktorok is! Mezőszentmártoni, falhim- éjjeli ismerősöm, aki a fennti le­gyesét küldötte, a tavasszal fel­­­hívta figyelmemet, hogy nagyon sok traktor­ál, vagy azok is, psmelyek működnek, rosszul merü­­­ltek, az áramszagg­a­tó hiánya­­miatt. Ugyanis a Hordson trak­torhoz szükséges platinát, illet­ve áramszaggatót eddig Ameri­kából hozták be. Sokan próbál hozták már a gyártásával az or­szágban, de nem találták el a gyártás, illetve az anyag-össze­­tétel módozatát­. Barátom ösztönzésére én is megpróbálkoztam a kísérletezés­sel, hogy a platinahiány miatt álló traktorokat be lehessen vonni a tavaszi vetési munkála­tokba. Kísérleteim sikerrel jár­tak s néhány traktort működés­be is helyeztek. — Eddig 5 pár ilyen áram­­szaggató platinát készítettem, s négyet el is adtam. Ezek mind jól beváltak, mert nem oxidá­lódnak és nem képződik rajtuk A Demokrata Zsidó Népközösség felkéri összes zsidó testvéreit,­­ hogy a május 1­i felvonulá­son teljes számban vegyenek részt. Gyülekezés az Iskola utcai templom előtt reggel 8 órakor. — Feltétlen megje­lenést kérünk! Lengyel jegyzék Angliához Varsóból jelentik: Lengyelor­szág londoni nagykövete jegyzé­ket intézett­­az angol kormány­hoz, amelyben megállapította, hogy az angol kötelékekben szol­gálatot teljesítő lengyel katonák leszerelésének menetét nem is­merheti el eredményesnek. Nem­csak a lengyel katonák b­eke­­rektetését nem hajtották végre az angol katonai szervek, hanem még­ ma is olyan intézmények működnek, amelyek nem egy­szer lengyel államellenes szer­vezkedés központjai. A jegyzék csodálkozását fejezi ki afelett, hogy két évvel a háború befeje­zése után, amikor az Egyesült Nemzetek a háború maradvá­nyainak felszámolására törek­szenek, a brit vezetés alatt álló lengyel haderő kérdése még mindig megoldatlan- A jegyzék végül azon reményének ad kife­jezést, hogy a brit kormány megérti a lengyel kormány szán­dékait és mielőbb leszerelteti s hazájukba visszaküldi a lengyel katonákat. A jegyzék még kérte a leszerelés végső időpontjának­­megállítását. SZABAD SZÓ Eltűnnek a romok én szovjet föleiről •e£ Munkaverseny, lázában ég az óriás Szovjetbirodalom a Kárpá­toktól Vladivosztokig és az északi sark távoli rádióállomá­saitól India határáig. A cél va­lóban óriási: az 1947- évi gazda­sági tervet november 7-ig, a szocialista proletárforradalom harmincadik évfordulójáig akar­ják megvalósítani a szovjetföld dolgozói. Nemcsak gyárak és üzemek, hanem egész népek és köztársaságok vesznek részt eb­ben a példátlan munkaverseny­ben. Egyre kevesebb a rom­, egy­re büszkébben szökkennek a ma­gasba az új épületek, egyre sű­rűbben száll a füst az újonnan épült gyárak égbenyúló kémé­nyeiből, egyre több és több trak­tor zakatol az óriás síkságon és egyre erősebb és erősebb lesz a győzelmes szocializmus országa. A szovjet sajtóban napról napra jelennek meg az­­ egyes szovjetköztársaságok pa­rasztjainak, munkásainak Szity­imhoz intézett levelei. Ezekben­­ beszámolnak az eddig elért ered- - ményekről Ukrajna sokmillió­­„­nyi parasztja, mezőgazdasági­­ gépmunkása, agrárs­pecial­ist­á­ja levelében a következőket írja:­­ „Mi, ukránok különösen átérez­­zük és tudjuk, milyen szolgála­tot tett a Vörös Hads­ereg és­­ személyesen Ön is, Sztálin elv­társ akkor, amikor az ukrán népet meg kellett menteni a­­, fasizmust­ól, Ukrajna dolgozói­­ örökké hálásak lesznek önnek­­. Most, amikor országunkban tart ,­ a tavaszi vetés, egy törekvés tölt el bennünket: adjunk be termést, adjunk minél több élelmet a lakosságnak és nyers­anyagot az iparnak. Az Ön uta­sításait követve, Sztálin elvtárs, mi küzdeni fogunk, hogy minél több búza jusson az országnak . A levélben ezután egyszerű sza­­­vakban sorolják fel Ukrajna dolgozói munkaeredményüket. A Bielorusszia talán még Uk­rajnánál is többet szenvedett a fasiszta pusztítástól és most az ország felszabadítása után alig két esztendő után ünnepélyesen ü­zeng az egész országon a bjelo­­russziai mezőgazdasági munká­­sok fogadalma: ,,892 ezer hek­­­tárra], vagyis 18 százalékkal növeljük a gubán­i vet öl­ eri t­etet, ha 1947-ben 45 ezer hektár felszá­ntott mocsarat változtatunk ga­­z­bonatermő földdé. Fogadalmat­­ teszünk, hogy megnöveljük a­­ len-, burgonya-, zöldségtermést.. . és újra területek, falvak nevé­ül­nek végtelen sora az elérendő­­ termelési eredményekkel, ame­­l­­yekből valóság lesz, valóság kell, hogy legyen. ' ' . *" A munka az alkotás láza ki­szárítja a mocsarakat, magasra emeli a zöldem vetést és az fűt­ött még rozsdásodó fasiszta tankok maradványai végleg el­tűnnek a rozs tengerében. A szociálista munka versenyében eltűnik a különb­ség a Szovjet­ Unió százmilliós, negyvenmilliós vagy éppen há­romszázmi­lliós népei között. A kaukázusi hegyek között lakó maroknyi gruzin nép méltó büszkeséggel jelenti a ,,Pravda“ hasábjain az egész ország dol­gozóinak, hogy az új sztálini öt­éves terv első évében 50.000 tonnával több gabonát adott. Az elmúlt évben 378 millió darab narancsot és citromot termeltek. A cukorrépa termelésének mun­katervét 119 százalékra emelték. Több, mint 27.000 tonna szőlőt termeltek, 10.000 tonna számra dohányt és olajosmagvakat. Természetes,, hogy ez az álta­lános munkaláz újabb és újabb eredményeket hoz. Az egész Szovjet­ Unió termeléséről számol be a Pravda­ hasábjain köz­zétett jelentés: 1947 év első ne­gyedében, összehasonlítva a ter­melési eredményeket az 1946. év első negyedével 5,3-szer több mozdonyt, négy­szer annyi vasúti teherkocsit négy és félszer anya­nyi gőzturbinát, háromszor any­­nyi szövőgépet, négyszerannyi vetőgépet, kétszerannyi papírt, kétszerannyi cementet, kétszer­annyi ekét termel a szovjet ipar. Az év első negyedében gyapot­­szövetet 40 százalékkal, gyap­júszövetet 45 százalékkal, bőr lábbelit 51 százalékkal többet termelnek. Sorint egy gépkocsira felfegyverkezett gonosztevők vakmerő támadása a Maroshéviz - Borszék közötti országúton szárnyparan­csnoksághoz érkezett távbeszélő­­ jelentés szerint Vak­merő rablótámadás történt a Ma­­roshévíz—Borszék közötti ország­úton. A Marosvásárhely 42 számú tehergépkocsit a nyílt országúton ,két kézi gépfegyverrel felfegyver­­zett útonálló tartóztatta fel. A gépkocsi vezetője nem volt haj­landó engedelmeskedni a banditák felszólításának, tovább hajtott, mire a két útonálló sortüzet adott le a gépkocsira. A golyók nem értek embert, de átlyukasztották a gép­kocsi hátsó kerekeit. A gépkocsi vezetője, annak segédmunkása, valamint Capruciunu Melinte ré­geni kereskedő, az ízbanda szö­vetkezet elnöke, aki szintén a gépkocsivezető mellett foglalt he­lyet, reugrálta­k a gépkocsiról és bár a banditák üldözőbe vették őket, sikerült a környező sűrű erdőbe menekülniük. * Hosszú ideig bolyongott a há­rom ember az erdőségben, míg végül sikerült egy szolgálati úton lévő csend­őr járőrrel találkozniuk, amely Gyergyóholló községből ki­indulva fésülte át az erdőséget két szökött fegyenc nyomait ku­­tatva. A csendőrjárőr a gépkocsi utasaival együtt visszatért a gép­kocsihoz, de természetesen az útonállóknak m­ár nyoma veszett és csak a gépkosi maradt az or­szágúton­­ leszerelve. Az útonál­­lók leszerelték a gépkocsi több fontos a­­s­zt részét, maja eltunien.­ A megadott szem­élyleírás alap­ján a­ Csendőr Szárny parancsnok-,­ságnak sikerült megállapítani a vakmerő útonádók személyazonos­ságát Monya Alexandru és Brates Banea ismert gonosztevők sze­mélyében. Ionisor kapitány csend­­őrszárnyparancsnok szigorú utasí­tást adott a megye területén lévő csendőrörsöknek, a két bandita kézrekerítésére. Különös gonddal fogják átfésülni a megerősített csendőr járőrök a Déda, Maroshé­víz, Borszék, Gyergyóholló kör­nyéki erzsőségeket, mivel az a gyanú, hogy az útonállók itt ütöt­ték fel tanyájukat._______ ...... JUL S­.7 Marton Áron kato­likus és Argay György magyar evangélikus püspök Marosvásárhelyen Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök, az erdélyi katolikusok egyházfője a tegnapi nap folyamán Marosvásárhelyre érkezett, a bérmálás­­ kiosztása végett. A bérmálást a május elsejei m­iuka­ünnepre való tekintettel, az eredeti tervtől eltérőleg nem­­csütörtökön, hanem május 2-án, pénteken reggel 8 órai kezdettek­ tartják a plébánia­templomban..­ Argay György magyar evangélí­likus püspök ugyancsak Marosvá­sárhelyt érkezett, hogy híveit­­konfirmációban részesítse­ 1

Next