Szabad Szó, 1947. szeptember (4. évfolyam, 199-223. szám)

1947-09-01 / 199. szám

­­947 szeptember 1. , Szab­óó Szé Kizárták a Magyar Hégi Szövetségül Tankó­­Kálmánt, a szervezet gyimesfelsőloki elnökét Soviniszta uszításra, a RKP elleni a­kc­­okra hiasználta fel elnöki tisztségét Gyimesvölgye dolgozó népe büszkén tekint vissza a MADOSZ- ra, mint olyan tömegszervezetre, amely annyi börtönnel és vérál­dozattal megszülte a romániai magyar nép anyaszervezetét, a Magyar Népi Szövetséget A Magyar Népi Szövetség is, mint harcos elődje, a MADOSZ büszkén írta zászlajára a Román Kommunista Párttal és a többi román demokrata pártokkal való legszorosabb barátság jelszavát s valóban a fasiszta-ellenes háború vérgőzös levegőjében még szoro­sabbra kovácsolódott harci Szö­vetségnek és barátságnak köszön­hette, hogy hároméves működése alatt be tudta tölteni nép- és nemzett­­entő feladatát, szabad politikai, gazdasági és kulturális fejlődés útját nyitva meg a ro­mánba­ magyar nép előtt. Ezek után csak természetes volt, hogy a román-magyar népi erőknek baráti összefogásából t­edő ér­."z eredményeket élvező magyar nép mindig ellenségnek tekintette és úgyis járt el azokkal­­szemben, akik bármilyen formában e szö­vetség ellen törtek. Tankó Kálmán, a gyimesfelső­loki Magyar Népi Szövetség egy­kori elnöke s vele egyivású egyé­nek nem értették, de nem is igyekeztek ezt megérteni, sőt minden tevékenységükkel azon voltak, hogy megtorpedózzák és elgáncsolják az egyre jobban ki­bontakozó együttműködést és ha­gyományos harci szövetséget a román és magyar népi erők kö­zött. Méla bába süppedt barátai­nak segítségével Tankónak — felkapaszkodva a MNSZ elnöki székébe — sikerült is egészen a legutóbbi időkig folytatni a sovi­niszta, népellenes tevékenységét, amivel nemcsak az eddig szépen mirködő MNSZ-t dúlta szét, ha­­nem jelentős mértékben aláásta az addig baráti szövetségben dol­­gozó dem­okratkus szervezetei közti szövetséget is. Tankó azt tartotta és hirdette is többek között, hogy magyar ember nem lehet kommunistá­tól ismerjük ezt a hangot a múlt­ból. Ezt harsogták éveken keresz­tül Maniu magyar gyilkoló terror­legényei a demokratikus román nép fülében is, miközben a haza- és népelllenes összeesküvések há­lózatát szervezték meg, áruba bocsátva az ország függetlensé­gét és szabadságát külföldi im­perialista köröknek. Ezt harsogták Szálasi pribékjei, miközben rom­­badöntötték Magyarországot és a pusztulás és halál mesgyéjére hajszolták a magyar népet. Tankó és­­elvbarátai, ha nyi­tott szemmel jártak és néztek volna körül, észrevették volna, hogy az, hogy a magyar nép sza­badon él, fejlődik és éli népi, nemzeti életét Romániában, az elsősorban a Román Kommunis­ta Pártnak köszönhető. A gyimesfelsőfoki MNSZ szer­vezet Tankó Kálmánt népellenes (tehát nemzetáruló, áldemokrata) elnökét kiseperte a szervezetből, miután­­ a Román Kommunista Párt is eltávolította a soraiba be­furakodott ártalmas eszemet. Erre a sorsra kell hogy jussanak a hozzája hasonló barátai is, bár­hol tevékenykedjenek. szállítandó gabonaszállításokra ,tiszta fehérnemi áll rendelkező­­volt lefoglalva. Remélhetőleg sókra és fürdő. A tábort a leg­izonban, miután a magyarország kisebb gyanú felmerü­lő­ veksor­gi hadifoglyok hazcszállításá i­e­ azonnal fertőtlenítik. A romániai fedezéshez közeledik, rövidesen illetőségű hadifoglyok jóformán sor kerül a többi területekről va. egyáltalán nem dolgoznak. "ó hadifoglyok hazaszádítására ! — Ellátásuk kitűnő. Napokban 60 deka kenyeret kapnak, két. A hadifoglyok ellátására és szer­­eves ételt, makarónival, helyzetére vonatkozóan Kovács rizzsel, kásával, vagy Krump­li Andor a következőket mondottai­val, mindennap húst és teát: A táborban levő hadifoglyok pont a fejenként 8 gramm cukrot és kivétel nélkül jó ruhát kaptak, ezenkívül minden személy na­­■ állandó szigorú egészségügyi fel­­pontú két tojást. ügyelet alatt állanak, váltania* ——­ i magyarországi haditoltok hazaszállítása után bocsátják haza Máramarosszigetről és Foksányból az erdélyi foglyokat Kitűnő ellátásban van részük a foglyoknak mindkét táborban Kolozsvárról jelentik. Amiatt," ha egy a Magyarországra hazav­­ál­tot­t hadifoglyokkal egyidejü­­leg Máramarosszigetre és Tok­­sányba érkezett romániai hadi­foglyok hazabocsátására még itteni érkezett meg a Szovjetunió­ból a rendelkezés, a közönség­­körében a legfantasztikusabb hí­rek terjedtek el. Kovács Andor, a MNSZ köz­pontjának toksányi megbízott­ja, aki régóta a toksányi fogolytá­borban tartózkodik, Kolozsvárra érkezett. Egy magyarországi hadifogolyszerelvényt kísért,­­ míg a vonat az állomáson vesz­tegelt, rövid jelentéstételre meg­jelent a Magyar Népi Szövetség kolozsvári központjához. —­ A­­leghatározottabban ki kell jelentenem — mondotta, — hogy e romániai származású hadifog­lyok visszaszállításáról elter­jedt hírek teljes mértékig valótlanok és légből kapottak. A hadifog­lyok a foksányi, illetőleg a má­­ramarosszigeti hadifogoly tábo­­­rokban tartózkodnak. Hasonló helyzetben vannakt a jugoszláviai, csehszlovákiai és kárpátaljai illetőségű magyar­ hadifoglyok is. Amint köztudo­mású, ezek a hadifoglyok nem külön, hanem a magyarországi hadifogoly-szállítmánnyal ér­keztek Romániába. A Szovje­­­tunió hazaengedte a magyaror­­szági hadifoglyokat s ezek között igen nagy számtan útnak indul­tak a romániai, csehszlovákiai,­­ jugoszláviai és szovjetkárpátal­jai magyar hadifoglyok is. Az­­ ő szabadonbocsátásukra vonat­­j­­kozóan azonban semmiféle intéz­kedés sem történt szovjet rész­­ről, mert nem mint romániai, vagy jugoszláviai illetőségű in­dultak útra, hanem egyszerűen mint magyar hadifoglyok. Illető­ségük csak a foksányi és a má­ramarosi szűrő­állomásokon de­rült ki.­­ Mindezideig a Román Kom­munista Párt és a Magyar Népi Szövetség ismeretes kérésére még nem érkezett vállasz, de meg kell állapítanom, hogy « foglyok szabadon bocsátása nem mád sem a szovjet hatóságokon, sem a ro­mán kormányon, sem pedig a de­mokratikus szervezeteken. A Foksányba érkező hadifog­lyokat hovatartozásra való te­­kintet nélkül a leggondosabb ke­zelésben részesítik a szovjet ha­­­tóságok. Egyelőre azonban a 1í magyarországiakat szállítják ha­­­za s igy a többiek hazaszállítsa , bizonyos kés­ed­e­met szenved. A k késedelem egyik oka az, hogy n nem áll rendelkezésre kellő sze­­mu vagon. A Szovjetunió igény­­■­ bevehető vasúti kocsijainak nagy része a hadifoglyok elszállításá­­­ra, másik része pedig, különösen­­ az utóbbi időben, a Románián­ak Szeptember elején népgyűlésen számol be munkájáról a szárazság bizottság Az országos szárazság bizottság helyi szervezete pénteken este Vladescu, ezredes elnöklésével ülést tartott, melyen a száraz­­ság sújította vidékekről városunk­ba és megyénkbe telepített gyer­mekek otthonukba való vissza­sím­s­­ításának részleteit tárgyal­ták meg. A közeli székely vár­megyék gyermekeinek zömét a bizottság már hazaszállította. A még itt levő kb. másfélezer mold­vai gyermek hazaküldése nagyobb feladat s összegyűjtésük, az úton való élelmezésük, egészségügyi védelmük az ezekre vonatkozó központi utasítások pontos figye­lembevételével fog végbemenői. Hogy a szárazsági akciót támoga­tó politikai pártok, szociális in­tézmények és szervezetek, vala­mint a nagyközönség a helyi, CARS-bizottság egy évi teljesít­ményéről bő tájékozást nyerjen, a bizottság pénteki ülésén elha­tározták szeptember első napjai­ban egy nagy népgyűlés megtar­tását. A gyűlés helyéről, idejéről a közönséget újságok és külön meghívók fogják értesíteni. El kell költöznie a fiata állomásnak az Ifjúmunkás Szövetség által nagy áldoza­tokkal rendbehozott Tornakertből Ismeretes, hogy az Ifjúmunkás Szövetség fáradságot és áldozatot nem kímélve, nekifogott a telje­sen elhanyagolt Tornákert rend­behozásának. Nap, mint nap, üzemelt önkéntes ifjúsági cso­portjai, vidáman vonultak ki munkaidejük után a Tornakert­be, hogy a gazoi területet ismét azzá tegyék, ami volt s egyben Marosvásárhely szépészeti arcu­latán is javítsanak. Munkájuk azonban nehézsé­gekbe ütközik. A gyors előreha­ladás biztosítja az eredményt, ellenben akadály a helységben lévő RAT­A autóbusz állomás. A RATA a jelen pillanatban az if­júság által legjobban használha­tó helyiséget foglalja teljesen le magának. Az állomást feltétlenül és sürgősen el kell távolítani in­nen és megfelelőbb helyre he­lyezni. A RATA állomás elhelyezését az alábbi szempontok követelik meg: Elsősorban városszépészeti és rendészeti szempontból, valamint az utasok kényelme szem­pont­já­­jából helytelen, hogy a forgalmas társasgépkocsi állomásunk a vá­ros nem kövezett útján, eldugott helyen legyen, feltörve a máskü­lönben használható utat és tér­dig járatva sárban, porban is utazni kényszerülő utasokat. Lehetetlen állapot, hogy a szülészeti klinika közvetlen szom­szédságában működjék az állo­más s a súlyos betegeket hajnal­ban, este s a nap minden szaká­ban az erős autódugás és a he­­gekért küzdő utasok lármája és kiabálása nyugtalanítsa. Legutolsó sorban pedig az sem tartható fenn, hogy a munkás­ifjúság neveléséért, gazdasági fel­emelkedésért harcoló Ifjúmunkás Szövetség munkáját hátráltassa és megakadályozza a RATA állo­más ottléte. (Az Ifjúmunkás Szö­vetség a jelenben nem rendelke­zik más helyiséggel.) A RATA ál­lomás kérdésének megoldásánál támogatására és segítségére. A polgármesteri hivatal, a politikai tanács, valamint a rendőrség­­közbelépésére remélhető, hogy a RATA, állomás elköltöztetése — az utazó közönség, a betegek és az Ifjúmunkás Szövetségbe tömö­rült ifjak teljes megelégedésére - rövid idő alatt megtörténik. " Három szakszervezet s­­zem választotta meg eddig új vezetőségét Marosvásárhelyen Lelkes hangulatban folynak a m m­­arosvásárhelyi szakszervezeti választások. Zsúfolásig telt hely­ségekben, nagy érdeklődéstől kí­sérve hallgatják az egybegyült alkalmazottak az Országos Szak­­nács megbízot­tjána­k és a hely­­iek­ szakszervezeti kiküldőnek beszédeit, melyekből felvilágosí­tást kapnak napjaink legégetőbb problémáira és útmutatást arra, hogy milyen szempontokat tart­­sanak szem előtt akkor, amikor új vezetőséget választanak. A mai napig Marosvásárhelyen 12 üzem választotta meg új üzemi­bizottságát és három szakszerve­­zet­i­j vezetőséget. A szakszer­ve­ttek közül, a Gázmetán, a la­­munkások, az építők, egészségél­­­yi alkalmazottak választottak új vezetőséget s szombaton délután vette kezdetét e­ helyi CFR szak­­szervezeti vezetőségének megvá­­asztása. Pénteken délután zajlott le az építőiparosok közgyűlése melyen ez Országos Szaktanács részéről­­Atexanaru vasút jelent meg. az évi jelentés után, melyből kitűn­tek azok a nagy erőfeszítések árán elért eredmények, melyeket az építőmunkás­ok az általános gazdasági nehézségek ellenére is megvalósították, számos felszó­lalás hangzott el. A felszólalók mindannyian han­goztatták, hogy azokban az idők­ben kezdődtel­ meg országszerte a szakszervezeti választások, amikor a munkásosztály megin­dította azt a harcot, mely a KKP újjáépítési javaslatainak végre­hajtásáért folyik. E harcban a szakszervezetekre óriási feladat­­ok hárulnak. Mozgósítani­­ kell­ a dolgozó tömegket a termelés növelésére, hogy a stabilizáció teremtette új gazdasági helyzet megerősödjék, a dolgozók élet­színvonala magasabb legyen és a feketézést és szabotázst végér­vényesen felszámolják. A szakszervezeti vezetőség új tagjait általános lelkesedéssel választották meg. A jelölőbizott­ság által javasolt tagok mind­annyian fáradságot nem ism­erő harcosai a szakszervezeti életnek­­olyan munkások, akiknek eddigi tevékenysége elismerést és meg­becsülést szerzett számukra. Az építőiparosok szaksz­erve­­zeti vezetőségébe a következőket választották meg: Id. Benke József elnök, Orosz József és Nagy Pál alelnökök, Kutassy Ferenc titkár, Selec­an Anton pénztárnak, Botos­lován Kiss Károly, Simon Béla ellenő­rök, Felek Mihály gazdasági osz­­tá­ly, Létai Ferenc szervezés, Mi­­hálczi Ferenc kultúr osztály, Kó­ssa Jenőné női csoport, Orosz Géza statisztikai osztály, Hofu Iván ifjúsági csoport, Gál Viktor sport csoport. Vezetőségi tagok: Adler Mór, Moldovean Ghe­orghe Simon Lajos, Molnár Emma Rozenbereg Mór, Labancz Már­ton, Katona István, Papp Anna, Cepan Joanné, Dörgös Pia, Al­­bert Józsefné, Tor­dai Sándorné és Molnár József. 3 A prágai rádió méltatta a stabiliációt PRÁGÁBÓL jelentik. A ro­mán pénzreformmal kapcso­latban a­­prágai rádió leször­gezte, hogy­­a cseh közvéle­mény a legnagyobb örömének adott kifejezést azért, hogy Romániában sikerült a stabi­lizációt megvalósítani. Romá­nia mindig számíthat Cseh­szlovákia támogatására, mert a cseh nép­­mindent elkövet, hogy megszilárdítsa Románia gazdasági helyzetét — állapí­totta meg a prágai rádió. Ugyancsak a prágai rádió je­lentette, hogy rövidesen gaz­dasági és pénzügyi tárgyalá­sok kezdődnek a két ország­­között.

Next