Szabad Szó, 1948. május (5. évfolyam, 100-123. szám)
1948-05-07 / 103. szám
met’? 1.6. folt/júffilites fontossága Az állattenyésztést ésalmai fontosságát nem kell kiemelnünk, azt minden gazda tudja, érzi. A más országokkail térinél fel versenyben a mii mezőgazdáink csakis az álattenyésztési vonalon küzdhetnek. Miért a természeti adottságok, a klimatikus viszonyok, csapadék, éghajlat, mind az állatsemvesztésnek kedveznek. Ha helyzetünket komolyan vesszük és ki is használjuk állattenyésztésünk érdekében az erdélyi állattenyésztés világhíres lehet, a biztosítani fogja föld mivés népünk életszínvonalának eendlését. Az állattenyésztés alapja előfeltétele a természetes felnevelés, edzett egyedek előállítása. Ezt a természetszerű felnevelést kizárólag legeltetéssel, idegelen való tartással lehet elérni. Állattenyésztésünk nélkülizhetelen tartozéka, a növendék tenyészállatok nevelése szempontjából eleged. Ha bér minden gazda elismeri és tudja ennek a fontosságait, még a legelhanyagoltabb gazdálkodási águnk a legelőgazdálkodás. A legeltetési idény kétdetével minden gazda igénytart a legelőre, nagy tülekedés folyik emberek, községek között a legelők birtokáért, de áraikor a legelőt ápolni, a leg aedt javítani kel, kevesen vannak a munkaválalók. Megyei viszonylatban a legelő kérdés a számok tükrében a következőképan fest: __ Az génz legeltethető terület kereken 63.000 ha., 53.000 drb. ifigy marha befogadóképességgel. Nos gazdatestvérek , ez szükségletünknek egyharmadát sem teszi ki, nagyjában számítva csak a szarvasmarháink férnek el, amit csináljunk a 110.000 drb. jahval? Az erdők rovására nem igen terjeszkedhetünk, viszont a szántók terhére a jelenben még feevésbé. Ellenben a legelők terméshozamát a legelők ápolása,val, a legelők trágyázásával, a Etetési rend szigorú etelzátoggal. Nos, gazdatestvérek, ez használásával emelhetjük. Ez a teherbiróképesség a fenti legelő ápolási eljárásokkal 30, öt 40 százalékot is kitehet Számokban kifejezve, a melyei legelők 20.000 darab nagy állatnak a legeltetését biztosítják az észszerű gazdálkodás bevezetésével. A fent vázolt legelőgazdálkodási rendelkezések földrállaeink érdekében már megvannak, azokat életbe lptetjük, de az igazat megvallva megakadtak a végrehajtástéle iden, éppen e gazdákon, akiknek érdekében történik Legelőgazdálkodásunk mivé ■éai munkái közül, mint a legfontosabba) e.ezzer is a trágyázással foglalkozzunk. Miként, szántóföldjünkre, egy legelőinkre is áll az a tétel, hogy a lelegeit, fókuszat, elvitt li mennyiség termel ételhez -sükséges, a talajból elvont ipanyagokat után kell pótolni, vissza kell adni a zöldnek, mert ha nem, úgy járunk, mint égéskamrával, amelyiknek tincs utánpótlása, amelyikből mind gyengébb és gyengébb ételek kerülnek asztalukra. H a vágón semmi; ha nem lesz utánpótlás, trágyázás a legelőn, mind soványabb, soványabb lesz a gyepezet, a gyomra vad savanyufüvek elhtoalmasulnak, a legelő részlegesenkorpárrá válik, vízmosások kelet-tkeznek az oldalakon. Minden m’gdónkból hiányok a humus, hiányzik az élet és az él feltételei, a tápanyagok közül hiányzik a nitrogén én foszfor. A javítást tehát kezeljük meg a legelők rendszeres, természeti trágyával való trágyázásával és a trágyának okszerű beművelésével. A természetes trágyázást elvégezhetjük a juhkarámok rendszeres fektetésével, vagyis azokat száraz időben minden második nap mozdítsuk, esős időben pedig minden nap, még pedig azért, hogy a karám helyén a gyepszelet ne pusztítsuk el hanem csak trágyázzuk. A szarvasmarhák fektetését is meg kell oldani. Nem karámokka fogjuk a dílejtető helyet napról napra változtatni hanem sózóezánkóknak a segítségével, amelyeket napról napra, a rend betartásával hozunk a fektetési helyre. Tekiintettel arra, hogy legelőterületünknek legalább öt évenként trágyázás alá kel kerülnie, ezt kizárólag az aktok változtatásával, fektetéssel elérni nem tudjuk, a fektetésen felül maradó terüezet istállótrágyával, (jól érett) nagy komposzttal kell megtrágyázni, kát, holdanként t0O g. trágyát számítsa. A trágya kihordása tálon történik, az ejtenégetés és bérnövelés március hónapban. A trágya eleregetését nyomon kövesse a réthasogató, a réthasogató munka irányára keresztbe a korona s a tavaszi szelek szárító hatását ellensúlyozzuk az azonnali Isima nehéz hengereléssel A féktetéssel trágyázott területeket szintén bombálással kellemtüveljük Az ily formán megtrágyázott ás műveit legelő gyepezete zárt lesz, a sítva.ngu füvek helyét az édes, nemesfüvek foglalják el, s a gyep termelésben 25—50 százalékos emelést fogunk elérni. A szerves trágyák alkalmazásán kívül műtrágyák is tekintetbe jönnek, ezek eredményes használatai azonban elsősorban a szerves trágyáknak kell megelőzniök. Az így felfokozott legelőterméshozam észszerű kihasználásáró , valamint a legelő műtrágyázásáról egy következő alkalommal szólunk. BŐD SÁNDOR gazda felügyelő &a*a* r' snsre^xumantr^-mrs^B Közel százezer hektárnyi területet dolgoztak meg tavasszal Maros-Tordéban A marosvásárhelyi mezőgazdasági buvár^ hm*taló* jelenléte nemű Marostorda *wgye területén a t*paBZI vetési csata tóriuma alatt 94127 hektárnyi terület** rxántuU*k fel » 94.111 hekárt tereltek be. A bevetett terület 951 százaléknak felel meg. A bevetett terület különböző termények szerint a következőképpen oszlik meg: búza 4592 hektár, rozsa 36, árpa 9285, zab 11328, kukorica 4745, bor, 129, borsó 50, napraforgó 5296, tök 59, mák 16, kender 2365, ten 194, lóhere 1541, lucerna 1540, szamar, kerep 3993, cszlamódé 497, takarmánynövények 2416, krumpli 2406, takarmányrépa 969, cukorrépa 2671, szójabab 8, dohány 8, zöldség 1886, különböző növények 490 hektár. Miért van a növénynek sok vízre szüksége? Az alábbi ismertetést Maximov professzor, szovjet tudós írta a Szovjetunió mezőgazdaságának drogozói részére, épp oly hasznos azonban a mi földműveseink számára is. A növény élete folyamán sok vizet használ el. Mindenki tudja ezt, aki valaha kis kertjében káposztát, paradicsomot, vagy más kerti növényt termelt. Gyakran kell öntözni őket. Például, ha egy csokor virágot önntünk keskeny virágvázába, a vázát teleöntjük vízzel, másnap a víz színvonala néhány ujjnyira ússzák. Minden nap kell vizet önteni a vázába, mert úgylátszik, mintha a növény mohón inná a vizet. A tudósok pontos kísérletek útján megállapították, mennyi vízre van a növényeknek szükségük Kiderült, hogy egy napraforgószár, vagy kukorica a nyár folyamán egy egész hordó, mintegy 200—250 liter vizet „iszik“ meg. Egy hold búzatáblába a nyár alatt annyi víz párolog el, ami elegendő lenne, hogy ezt a területet 50—40 centiméteres vízréteg borítsa. A mezőről behordott minden métermázsa száraz növényi anyag (széna) keletkezéséhez 600—600 métermázsa vízre voló mzskség, minden mázsa búzához legalább 1200 mázsa vizet dolgozott fel a növény Miért van a növénynek ilyen sok vízre szüksége? Tudjuk azt, hogy a növény levele vékony lemez, amelyhez szabadon jut a napfény és a levegő A növény a napfény gyermeke, nem tud fény nélkül megélni; árnyékos helyen a napfény felé húzóduk. A teljesen sötét helyen pedig elpusztul Ezért a szobai növényeket az ablakrra állítjuk, a szoba mélyén, árnyékban viszszafejlődnek. Fény nélkül a növény nem tud táplálkozni. Az alapvető tápanyag a levegőben, — nem nagy mennyiségben — de mindig jelenlévő szénsav, ugyanaz „ szénsav, mely az égfejtél következik, melyet az állatok és az ember kilétezzenek. A szénsavat a zöld levelek érvékeli A levelek zöld színét a Jdoro£ii"-nak nevezetfilszenaesés anyag adja. Ez a krolofit összegyűjti a napfényt és annak segítségével a szénsavból olyan hasznos tápanyagokat álolt elő, mint a cukor, keményítő és növényi z»í«»k. A levelek csak akkor tudják munkájukat elvégezni, ha elegendő nedvesség, víz áll rendelkezésükre. Csak a frias, amivein* levél képes tápanyagokat termelni. A fonnyadt, vagy az egészen elszáradt tevéiben nem folyik ammiféle munka. A növényeknek nehéz kettős feladatot kell megoldania: egy részt ki kel teríteni leveleit az égető napfény sugarai alá, hogy minél többet nyelhessen el belőlük, másrészt nem szabad megengedni a levelek felmelegedését, sem pedig kiszáradását, bár a nap erőteljesen melegíti a leveleket és, belőlük gyorsul poroog a víz. Hogyan tudja meg a növény ezt a nehéz kettes feladatot? Eldx-n a gyökerek acgitestek. A gyökerek szakadatlanul szállítják a talajból a vizet a levegőbe, ahol helyettesítik az éjrámágott Bedvasaégat és hatartják a tevét nedvdva öva pólót. Ha a gyökerek abbahagyják a víz szállítását, akkor a tevétek éppen úgy kiszáradnak, mint a ruhaszárító kittébre faksztott fehérnemű a száraz, napos időben. Mindenki tudja,naiyen gyorsan kiszáradt a fekaszált fű, mert a kasza elvágja a fű szárát, amelyen át a nedvesség a gyökérből a fő levelébe jutott rvrrcco rxsM: a vetési tervet a íiat Székely udvarhelyi tudósítónk jelenti: A tavaszi vetési csata, mely országszerte megyék, járások és községet* ver- Z seny kihívásában nyilvánult meg. Udvarhely megyében is az alkalomból fe kerestük Potcova Ioant, az udvarhelyi mezőgazasdági kamara igazgatóját, áltlános tájékoztatás végett. — Dolgozó tollrművességünk — mondja az igazgató, — mozgósított minden erőt a vetési csata megnyerése érdekében. Bár a megye időjárása hűvösebb, — így a vetések is később kezdődtek. — a megye dolgozó földművessége a demokratikus szervezetek támogatásával, maradéktalanul teljesítette kötelességét. Érthető volt a kisiparisok lelkes munkája ia a vetési csata megnyerésében. Faluról Jahrra járva közel 26.000 mezőgazdasági gépet javítottak ki Nem utolsó sorban, vagy segítséget jelentett a megyébe érkezett 131.000 kg. szovjet tavaszi búza, mely a zab és árpa hiánnyal küzdő megyét érezethően megsegítette. A versenyben az udvarhelyi alsó járás vezet, de kitűnő eredményt ért el az oklamdiapálya. Matisfalva, Szeerpál, Okland, Felsőrákosi, Korand, Ége községek haladnak az élen a vetési csatában. Meg kell említeni Balázs Gergely karondi bírót, Kiss Széles Jánosi Kecsedről és Somjág Albertet, aki hat nincstelen földjét dolgosa egymaga meg. Az udvarhelymegyei föhimivesek egy emberként teljesítették kötelességüket, úgy ahogy Gheorghiu-Dej mondotta, hogy ne tudják többé mi a szegényság, mindenütt legyen, amire gazdaságunkban szükség van: erős állataik, j® szerszámuk, házuk ház legyen, ételük étel, emberi életben legyen részük, gyermekeik jóllakottak, jóllölözöttek, egészségesek és felvilágosultak legyenek. " Udvarhely derekasan teljesítette EGY SZOBA, konyhés, spetzos gézas lakást keresek a főtér közelében. Cím a kiadóban ! Székelyhás elégezte a felesi must Bzékeépbósi levelezőnk hím: A vetés» monkalatokat befejeztük s abban «a egész község lakossága kivette részét. A szövetkezetünk. roffit három összetartozó kicsi falu szövetkezete Szentiványon muködik- Kozsigimk a vezetőségben két taggal van képviselve egy jobbuc&iva és egy hokin* kisgazdává, a vezetőség a kapott árut igyek- 8a& igazságosan elosztani Kultúráli« vonaton serény mnakt» lovik Kulturális ünnepségek, gyermek és ifjúsági színdarabok válogatják egymást. A* i*. kólánk református fekkswjiev hoki Az álteiztosálást Blegnyugvástól fogadtuk, mert reméljük, hogy ezáltal mindenki hozzájut, h hogy gyermekeinek egészségén szül,emi nevelést , tudást biztostson. BZOTS&FPy aLBBRZ földműves Sáromberke NB fiókot kér Sáromberke tevauacuk ír/a Sarombeckba nem * egy hanem három szövetkezet is működik: fogyasztási, hitel és tej szövetkezet. Mindhárom szövetkezet a nehézségek ellenére is így ok szak eredet traum a követelményekent. Úgy a fogyassztá»i szövet kezetnek, amni a hitelsz*»* j vetküzenek kevés a tőkéje, illetve az áenkészlete. A hitetszovetkezet, amely eddig szép munkát fejtett ki pénz nelkül áll, s azért várjak olyan nagyim hogy a KNB bdunt, illetve járási ugynoktzeget ndnél elöbis megkezdjék működésüket , ezálla • mi falusiak hozasa juthassunk a falusi tennedü segélyekhez. Ezzel kapcsoltatain a köayag okossága azt szeretné ha dt bfe rooiberkéin állitanának fd egy ilyen RNB ügynökséget, annál te rókább, mert Stopatbexke egy postai, mint szövetkezeti szüdipontból 14 könszeg főközpontja. A tejszövetkezet t*) működik, csak a baj az, hogy a tejtermelők a mai M osvárárhelyi központo ♦ól egy pár hetes késéssel sztokték meg kapni a tej árát, alatta fe tétlenül segíteni Levő A szövetkezet élén kedlönben a falu földműves társadalma teljes reálban képviselve van a 2 holdastól a 7 holdasig VAJDA ANDrÁS ÍFYtes földműves SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Szakács András Nagykend. Leveét megkaptuk. Az anyagot folytatólagosan közöljük. Kér, hogy ajánljunk demokratikus saíndarabokat és kiadványokat. A megyei központtól, nagy a kolozsvári JózsaBél* Athenaeumtól rendeljük meg az MSZ országos központja 64*a kiadott ,JK Lüv és 2!sti (H muieden-t, abban bőségese** tspálla mnatt megie.elö riensoi ruttíks könyveket, üietve .idolnak címeit ás a helyet a dolgok otexe üti, a kol az e?erhetök. Vajda Andrés (NridS) fróeemberke. Levelét megkaptuk, azt két rétzben Laieöa öltük. Várjuk tv. tábla- léjékaM®tájM, Brayérffy Albert Széktílyhés: heverés trapkaptuk. Sóst kolsái&só: batiste. Lévaié késve érieűsen colt. Valaatexeityi fokeó levelezőnk szivet figyelmébe. A kapott lavelek tartalmát felhasználtuk. Kérjük, hogy rövidesen további tájékoztatót küldjenek be szerkesztők ügyükbe, a községbe folyó gazdasági, politikai, kultúráin, szövetkezési, különösen pedig az újjáépítési mankók menetéről és önkéntesi munkák, rák, ,