Szabad Szó, 1948. május (5. évfolyam, 100-123. szám)
1948-05-24 / 117. szám
A Színház - bűvészet magyar nipipszirol Hnepre ',0 ehelyi magyar Repiatrol beszél Szentimrei Jenő, a kolozsvári állami magyar színház igazgatója •Foglalkoztunk már a kolozsvvári Állami Magyar Színház és Opera marosvásárhelyi vendégjátékával. Mindkét cikkünkben rámutattunk arra, hogy a kolozsvári együttesnek olyan erősségei vannak, amelyek alapját adhatják egy új típusú magyar dalszínpad, a népopera kiépítésének. Az együttes bemutatkozásának napján városunkban tartózkodott Szentimrei , Jenő, a kolozsvári színház igazgatója. Hozzáfordultunk tehát, hogy az évadzárás idején különösen időszerű kérdésekre a legiletékesebbtől kapjunk választ. — Milyen személyi feltételei vannak az erdélyi népopera megteremtésének ? — ez iránt érdeklődtünk először. .— A kolozsvári ének, zene és táncegyüttesre számíthatunk elsősorban, — feleli Szentimrei Jenő. — Ez az együttes minden hibája mellett olyan lehetőségeket tartogat, melyek alapját alkothatják egy nagyobb igényű dalszínpad szervezésének. Nincsenek viszont megfelelő magánénekeseink, nincs a célra is megfelelő karmesterünk s ilyen érdeklődésű és tudású rendező is kellene. Milyen megoldást tudnak ? Magyarországról hazahívhatnánk román állampolgársággal rendelkező szakembereinket. Erre kilátásunk is van. Ion Aurel Marcnu, a színházak vezérigazgatója felszólított, hogy ilyen irányú kérést juttassak el a minisztériumhoz. — A kiépítendő népopera nerei referense dr. Eisikovits Miksa lesz, a kolozsvári zene- akadémia kiváló tanára, a nép- zene nagyszerű ismerője. Nem szervezünk külön igazgatóságot, ezt hangsúlyozni kívánom, hanem a közös igazgatás alatt működne a zenei tanácsadó. Ezután a népopera megteremtésének anyagi feltételei semmól érdeklődünk Szentimrei Jeisnőnél. — Szűk keretet állítottunk össze. — hangzik a felelet, — egy harmadát annak, amit egy-egy opera kap. Igaz, hogy 37 ftPWfkrittióA— UÁiz ország újjáépítésének és Készülnek a növendékek az 'párunk megteremtésének hatvégi vizsgaelőadásra, U V af • i ia^a^ai ^ricisi erofe- — Sajnos, a számok még SZ+- . Jeentenek, mégis igé- nem teljesen betanu-tak, — ^r-n“ van arra, hogy a kért mondja tanárnőjük, Veress L.,keretet megkapjuk, professzorné — nemrégiben Különösen nagy hálával emit- kezdtünk hozzá J'■ , !.K?asz.ó pénzügymi- A tanárnő int. A zongorán a niszterünk támogatását. A nép, a„Mesék a bécsi erdőből“ dalopera felálításának költségeit mmai szólalnak meg. jelesen csökkenti az, hogy A lánykák haj,adoznak, hcm. ..c®z szükség külön admi-hegnek, forognak, aztán bárs„ cora 's kiadásra, mert mulatós hajlékonyan, könnye, írt“?! sziniszzal közös vedén, mintha évek óta tanulná , zetes irányítanának már azétrebbemiek, befe, a népopera műfaja jezik a táncot Utólára felvetjük még a Három kislány következik, népopera műfaji kérdéseit is Babatánc. Lábujjhegyen, spic- Mit, milyen darabokat szeretne cen táncolják az egészet Grobemutatni Szentimrei Jenő az leszkeni ySSY szendék, kacérak, UJ kolozsvári magyar nénone- L'ppen ahogyan kell r®®an _ Most a legnagyobb szám kö. ~ 0|y®a daljátékra gondo vetkezk, rész’et a „Coppélia“ °k ~ hangzik a gyors válasz, ,iaSY hallétjéből. Egy kislány melyben a próza és a zene magántánca. Ez a lányka már, egyenértékű. Nem akarunk ön túlzás nélkül, kialakult táncélú énekkultuszt teremteni" 'ponének hat. Mint otthonos hanem azt, hogy a zene és az bőmben, úgy liheg könnyedén ének a szöveget szolgálja, mert a levegőben, ő a legügyesebb, ez a helyzet a népzenében is. — Hány növendék van? — Elsősorban a magától adódó ha kérdjük. talmas erdélyi népzenei fonás . Tizenhat kezdő és hét haró használatára gondolok. En- adó. Az új jelentkezés ősszel nek fedolgozása rég folyamat kezdődik, ez már csonka év,ban van, ebből merítenek leg csak nemrégiben indult, jobb zenészeink, ebből kelene - Szeretik a növendékek ezt új zeneműveket teremteni, a szép, de nehéz művészetet? Nem feledkezünk meg a hagyó- _ Valószinüleg, mert mindanyos magyar dalműről sem, den ese, iskolai tanulás, lecke Eckfilt e* Usztet se hanyagol- készítés után fáradhatatlanul . juk el, de irányunkat a népz©- s rokoni kapcsolata van a r®. s. ne és a népdal határozza meg. mán és a körülöttünk lakó Ez természetesen kapcsolódik szláv népek zenei kincsével. ■ a népi táncok, játékok és kó- Ezeknek állandó , együttes beások színpadi alkalmazásával mutatása szintén fomoa fdad*— Mindenki tudja, hogy a tunk. Messzebbmenőleg kisope magyar népzenének milyen sok frák bemusatátát kezdenénk eh Asztígésa roméisiialirtapycársági asisszisiknáls© A beszélgetés során arról érve nem jelenti azonban a kolozstesülünk még, hogy a népoperavári drámai színpad elsorvaszszíkhelye Kolozsváron lenne, de tálát. A Székely Színház orszaáíandóan látogatná a Román gos sikereiről beszélgetünk s Népköztársaság nagyobb ma Szentimrei igazgató mosolyogva gyakakta központjait. Ebinek mondja: megfelelően tagjait nem csu- — Ne féljetek, azért mi sem pán Kolozsvárról, hanem az hagyjuk magunkat! egész országból váogatlá ősz- Színházaink között kialakult szó. Szentimrei igazgató sokat a verseny egészséges szelleme, vár a marosvásráhelyi zene is, a jobb eredmény egyetlen zakola munkájától is. loga: A nyári körutak után Az első felvételi vizsgát mi mindenképpen megrendezik ajus 21-ére tűzték ki. Sokan jó kolozsvári és a vásárhelyi szintentkeztek s számolni lehetett ház versenyét azzal, hogy tehetséges fiatal Versenyezzenek csak! így ezek tűnnek fel a válogatás so- lesz még jobb, állandóan furánvaló színházunk. A népopera megteremtése m. p. Legyen általános a tánctanulás A Városi Zeneiskola táncsz .,kának Éráján A terem félhomályában alakok mozognak. A sarokból zongora szól. Egy Strauss-keringő andalító hangjai. A látvány azonban nem andalító. Hat kislány, körülbelül nyolc tíz évesek, erősen hajlandoznak. Egy nehéz gyakorlat erőfeszítései látszanak. A mutatvány után rugalmasan felpattannak s tovagördülnek, mintha mindenik máris kész ballerina volna... A Városi Zeneiskola tánc és mozgá©mű veszett szakának óráján vagyunk, frissen és kedvvel jönnek órára. — Szeretném a tanulás kezdetét, a tánc elemeit is látni. Mert hosszú, fáradságos út vezet a repkekönnyűségű, színes kavargáshoz, a nagy halléthez... — Természetesen a vizsga gyakorlatokkal kezdődik — mondja a tanárnő, — hiszen a mi táncunknak még tanulás jellege van. A tánc elemei Készülődés a vizsgára 4 IMS roastrs 81 rián mér nincsenek készen a-sabb legyen ■ tánctanára. másnapi számtanfeladattalhogy a társadalom minden ro— Jövőre sok jelentkezőnk . tege tanulhason. , lesz - mondja a tanárnő, a - Ha nem is lesz mindenik tánctanulás ma nem fényűzés. [ Primaballerina, az biztos, nem A Szovjetben ezt felismerték ■ lesznek a van esetlen medve- és ezért olyan elterjedt. A do’- beesők, mint amilyen én dolgozó, az életbe kilépő nőnek rám, mikor a pályámat ekezd, szüksége van ellenálló testültem — mondja a tanárnő Alkatra, s a tánc ehhez segíti. .zott szereyseggel. — Elsősorban tánctanárnők- A lánykák ugrándozva csictké képezzük a növendékeket, nek az ajtó se a fiatalság el- Azt akarjuk, hogy mindenfelé, nyűhete Texi kedvével, iskolákban is, mennél általáno. Bajos Auer Felszabadult érzelmek a címe annak a fimnek, me-Treegy, a vonaton találkozik yet a napokban mutatott be egy férfival, akinek őszinte Varosvásárhelyen a Transsyl-' kedvessége és előzékenység®vánia filmszín'jáz. Az olasz filmgyártás gyakran meríti témáját a hétköznap kisembereinek életéből, legtöbbször a családi élet tragikus viharainak lélektani magyarázatát adja. „Felszabadult érzelmekében mélyen emberi témával találkozunk. Egy leányanya és kispolgári előitéletekhez ragaszkodó családjának küzdelménkeresztül megismerjük az olasz kisemberek, a városi és falusi dolgozók életét. A filmrendező ügyes technikával és őszinte realizmussal úgy varázsolja vászonra az életből nyersen kivágott életképet, hogy a közönség,észrevétlenül beleéli magát az eseményekbe, együtt könnyezik és együtt nevet azokkal az emberekkel, akiket mindennapi életéből személyesen ismer. Gyönyörű olaszországi tájak, zajivérelű városok és hegyi tanyák lakóinak világába vezet a filmrendező. Megható, arra bátorítja, hogy elmesélje szomorúságának okát. Mikor a leány megérkezik a tanyai állomásra, a búcsúzkodó férj fit arra bírja, hogy kísérje el szülei házáig és vállalja el a férj szerepét, nehogy szülei e űzzék a háztól, legalább addig, riig gyermekének életet ad. Azután már semmivel sem törődik . .. dolgozni fog és felneveli a gyermeket. Az idegen férfi először hallani sem akar a kényes szerepről, hiszen neki is felesége és gyermekei vannak, ha annyira meghatja a leány szenvedése és aggodalma, hogy belemegy a játékba. A hagyományokhoz szigorúan ragaszkodó falusi családot már az is felháborítja, hogy leányuk nem közölte velük jelmezmenetelét Mikor a leány bejelenti, hogy gyermeket vár, akkor a szülők mindent megbocsájtanak és keblükre ölelik a „fiatal párt“. A titok azonban néhány óra leforgása alatt kiderül éa, hogy miyen forró szeretettel az idegen férfi a leány-anya beszélnek „a gyermekekről“ érdekében valóságos harcot az olasz kisemberek. viv a családdal, mely el akarja A film központjában egy űzni a „megtévedt“ leányt, gyermeket váró fiatal leány áll. Végül ideg is csak győz , aki félve szülei durva maga szív szava és a becsületes tartásától, nem mer hazatérni idegen nyugodtan hagyja a a városból. Mikor mégis el- megbékélt szülők házában , határozza, hogy szülni haza leányt,erőssé A fifiaifl-Magyar társaság .«A&AA marosvásárhatagozatának a táncgyakorlatok eszközét rt A /mr,vTM * — Ez az elnő, s kigfontosabb fJLllyLlZCllCll eszközünk a tanulásnál, a rúd, segíti a növendéket egyensúlyt ^ Román Magyar Társaság f igét meg kell tenételni a p&, tartani. Csak ha már a test marosvásráhelyi tagozata az igázó nevével és pontos cimeösszes izmait kidolgoztuk, az- 1848-as forradalom centenáris vel együtt kor tudjuk fokozatosan nélkü- ünnepségeinek keretében io- t Leközölt vagy más pályázó'közni. dalmi, történelmi tanulmányi fokon résztvett pályaműveket A lánykák felsorakoztak a no zenei pályázatot hirdet meg, a bírálóbizottság nem vesz friud elé. A zene lassú ütemben .A pályázatra benyújtott kéz e gyedembe. Ugyancsak nem vélezd játszani. iratoknak érzékeltetniük kell bennek részt a pályázaton 8. — Resetcet-finomitó gya* a kizsákmányolt osztályhoz tar június 25-e után beérkezett pá* korlatok — magyarázza a tartozók forradalmi harcát Brlyaművek/• 11 ff SZ eSVÜtté-5 népek a díjnyertes pályázatokat fia Bokaerősitő gyakorlat. Aztán A pályaműveket a következ ü közgyakorlatok. Szaggatott,zők szerint díjazzák: ünnepélyes közgyűlés keretében [vagy kigyózó mozdulatok vál. Két pályadij elvenként tozza nyílkosságra, amely*ltakozva. Mindenükből pár ütem. to.ooo (tízezer) lej e-y.e-v ro- nek helyét és idejét megfeleli? A novendekek alig akarjak mással, illetve magyarrz itt időben közölni fogja, a gyakorat-bemutatot abba- történelmi tanulmány jutalma- A Román^-Magya* Tfi««a*9 ASAtteAawán’-“ TOd5sésc *+* óra vétrét. ‘ r v kitcnua©. csoport részére külön bitálálni* A Hnlrrn^A tiXnni, (n Lu*? PálWij. I. 8000 zott^got jelöl ki A hir&lfl* A no'pozononene 7*^. a topo totlailJ M UW5 SZU SSge Kin tekka romla, bs^j mab.r.r I,an Q;'mehethet résit a p*tómra nyelven irt prózai munka, vers, Huzaton. A birálóbizottság vagy újságcikk jutalmazására, tagjainak nevét a pályázat — Milyen iskolát szeret leg- 3. Két zenei pályadij: I. 8000 megkezdése előtt hozzák nyíl-» jobban? — kérdezzük a tanár- (nyocezer) és II. 6000 (hatezer) valóságra. íne ~+TU-ljukn ^árbten ;et é^hben, egy induló, kar- Ezenkívül a Rom&n-Magyta — SXSÍ . nagy iSÄ ”5y ti”"WS2 ^ « f? cSy SLUSSr-ÄfÄ ÄÄÄ ahogyan egyetlen nemzetnek nyujtani a Román—Marivar vendéghes részére összesen sem sikerült. társaság tagozatához: Maros- 12 000 (tizenkétezer) lej értékű irÜn°VendekM kipiju Han, vásárhely, Sztan.tér 41 címre, jutalmakkal. A pályázat fellélőtt a leckekulyv és füzet, fa, s melléke:emlő, amelyben a ^ Rom&n~Magyar Társaság