Szabad Szó - Népujság, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-200. szám)
1948-08-01 / 175. szám
T»Xa postai?! platita In manii*.r com?. apr. D’ GI MAROSVÁSÁRHELY, 1948 augusztus 1. Felelős szerkesztő: KOVÁCS GYÖRGY A magyar dolgozók az osztályharcban A romániai dolgozó magyar nép nemzetiségi szervezete legmagasabb szerve Csíkszeredán július 23—25 én megtartott kétnapos értekezletén újból határozott kifejezést nyert, — s ezt- ha lehet még: jobban aláhúzta a kétnapos értekezletet bezáró nagy népgyűlés, hogy a dolgozó magyarság a Román Munkáspárttal az eddiginél is szorosabb szövetségben vállalja a szocializmus megvalósításáért folyó küzdelmet. Nemcsak az öntudatosabb rétegek, hanem dolgozó népünk mind szélesebb tömegei döbbennek rá, hogy a szocializmus építése, illetve az azért folyó küzdelem, a kiéleződött osztályharc jegyében zajlik le. Az is egyre tisztábban áll dolgozó tömeg,mink előtt éppen a Román Munkáspárt központi vezetőségének, valamint a Tájékozó Iroda nagyfontosságú határozatának fényében, — hogy az osztályharca dolgozó nép teljes felszabadítását és felemelkedését jelenti minden fajta elnyomás és kizsákmányolás alól. De azzal is tisztában van dolgozó holdművességünk, hogy harca csak a munkásosztály irányításával nyerhet győzelmes befejezést, mert tudja, hogy a munkásoszály birtokában van mindazoknak az erőknek és adott bangoknak, amelyekkel sikeresen számolhatja fel a régi kizsákmányoló társadalmat s teremtheti meg az új szocialista társadalmat. Csak természetes, hogy a MNSz, mint a magyar dolgozó földművesség nemzetiségi szervezete, nem térhet ki az osztályharc vállalása elől, mert ez nem kevesebbet jelentene, mint szembeszállni a fejlődéssel, szembeszállni a szervezetet alkotó dolgozó tömegek legszentebb érdekeivel. Fel kell ismerni falvaink mélyén (így marosmegyei viszonylatan is) a sistergő osztályharc jellegzetességeit. Oda kell állnia a dolgozó földművességnek a falvak kizsákmányyoló elemei ellen vívott harc első soraiba. A MNSz Csíkszeredai értekezlete joggal szögezte le, — a helyes önbírálat útját járva, — hogy a romániai magyar dolgozók nemzetiségi szervezete „eddigi politikai tevékenységében tévesen vagy elhallgatná az őszálvharc kérdését. v£lgy pedig kitért az elöl, hogy nyilt és egyenes felelmet adjon reá“. Legnagyobb hiba itt valóban az volt, hogy a dolgozó tömegek nem ismerték az okit:a harc miben mélt, pedig hátukar érezték ennek a harcnak teljes súlyát. Nem vol- ■ ik tisztában a magyar dolgozó tömegek azzal hogy az osztályharc nem valami új keletű dolog, hanem azóta létezik, amióta emberi kizsákmányolás dühöng a földön. Így történhetett meg aztán, hogy a reakció — a magyar reakció is — Sáva néni demokráciánk egyre gyorsuló fejlődését a szocializmus felé, a sajtó más támadásba ment át, úgy az osztályharcot vezet és fokzó munkásosztály, mint a vele szövetségben levő MNSz ellen is, a hamis rágalmak özönét szúdtva demokratikus szervezeteinkre, úgy Alnota be az állandóan lese.'» lévő reakció az ősz:álvharc tényét, mint néni demokráciánk újkeletű találmányát s az: a magyar reakció meg megtoldotta azzal, hogy az ösz:álvh.'.rc. semmi más, mint a legkíméletlenebb ,,testvérimre*! Csikmegye egyes községeiben hintette el ezt a hiedelmet a magyar reakció ottani ügynökei révén, olyan helyeken, ahol a „legharmonikusabb“ testvériségben dolgozik a falusi kizsákmányolok hada az egyházi reakcióval. Nos, had lássuk, hogyan is állunk ezzel a „testvérharccal“, lerögzítve ezt székelyföldi, nemkülönben marostorda megyei viszonylatban. Azt mondottuk, hogy az osztályharcot a munkásosztály vívja a vele szövetségben levő dolgozó földművességgel. Érdeke a középföldművességnek is felzárkózni ebbe a harciszövetségbe. Annak a rétegnek is tehát, amely saját és családtagjai keze munkájával keresi meg kenyerét. Amely harcol, küzd és kínlódik a felemelkedésért, gyermekei jobb jövőjéért. S mit eredményezett ez a harc, ez a kínlódás ? Árlandó és fokozott lemorzsolódás; nemcsak a szegény, de még a középrétegű földműveseknél, az úgynevezett kisgazdáknál is. Jobb sorsukat ezek a rétegek is csak a falvak kizsákmányoló elemeinek felszámolásával biztosíthatják, mely elemeknek nemcsak előbb ma is az a törekvésük, hogy a terhek©1 rávarrják a gregényég középrétegű földművesekre. Lapunk minapi Számábanszámoltunk be a kibédi esetről, ahol a községi bíró, a gazdasági elől járó ás időközi bizottságba behúzódott módos gazdák a gabonabegyűjtéssel járó terheket magukról elhárítva a szegény földművesekre akarják rávarrni. Vakon testvérharc volt e a szegény fölmművesség jogos felháborodása és tiltakozása? Toldalag, és Mezőszentandrás községben ugyancsak a községi bírók és más zsirosgazdák Színtén a Szegény földművesekre próbálták rávarrni a terhek tetemes részét. A szegény dolgozó nép mindent el®eprc felviharzása ez ellen a galád és bűnös eljárás elen, vajon szintén testvérharc? De hasonló „testvérharc“ folyt le Madarason és Sámsondfeketén is, a reakció nagy bánatára. Ennek a ..testvérharc-e ak “a megnyilvánulásai voltak egyes zsirosparaszti származású jegyzők és községi tikárok mesterkedése, amiről ugyancsak a szegény földművesség rántotta le a leplet. A „testvérharc“ egyik legjellemzőbb megnyilatkozása Fejér Pál, rádnóti reformeus esperes esett, aki 15,5 hektár egyházi termőföldből csak 9 hektárt vallott be, hogy helyette, majd a szegény földművesek viseljék a terheket, hogy aztán papi talárban, szent kenyességgel hirdethesse a „minden magyart egy táborba“ lejárt reakciós, jelszavát. Nem, kedves tiszteletes úr, a dolgozó népnek az ilyen testvériségből privoi elege volt. De nem kevésbé szembetűnő az osztályharc jellegzetessége a mindennapi élet más területén is. Nézzük a gyapjúbeszolgáltatást.Most lepleztük le a nyárádszeredai járásbeli egyes zsirosparasztok mesterkedéseit, nemkülönben a velük egy követ fújó jegyzők bűngövetkezetét, akik sehogysem akarták megérteni, hogy jegyzői állás ide, jegyzői állás oda, a törvény més csak törvény, akinek juha van, mim volt ezeknek a gazdáknak és jegyző uraknak, a kötelező gyapjú kvótát bizony be kell adniok, éppen a dolgozó nép érdekében. Hasonlóm cselekedett egy régeni 28 juhval rendelkező lakos is, aki, hogy kijátsza a törvény rendelkezések, saját juhait másokra íratta át. Amíg a szegény juhos gazdák igyekeztek eleget tenni a törvény előírásainak, addig a módos gazdák, nem tagadva meg régi fzdfogásaikat és gondolkozásmódjukat, akár gabonafelesleg beadásáról, akár gyapjúbeszolgáltatásról van szó, úgy szabotáltak- illetve úgy szabotálnának, ahogy tudnálak saját önző érdekükben Dobosi Tarruc ÍRAÉLEJ Beszerzési köcsönt kapnak a nyugdíjasok V. évfolyam 175. Szám.VASÁRNAP Fokozódik a gabonabegyűjtés üteme A begyűjtő bizottságok általában jól végzik munkájukat Bukarestből jelentik. A földművelésügyi minisztérium helyzetjelentése szerint a legutóbbi héten országos viszonylatban az őszi búzát 83 százalékban, azaz őszi rozsot 99 százalékban, őszi árpát 66 százalékban learatták. Az azóta eltelt napokban valószínűleg a még lábon álló további őszi gabonaneműeket is learatták, úgy, hogy a különböző részeiből érkezett learatási munkálatok ebben a lentések szerint a begyűjtés tekintetben befejezettnek tett mind fokozottabb mértékkinthetőkben folyik. Napról nap 44 megyében már nyári tarlóra nagyobb gabonamennyisésrántást is végeztek, 278.515 igek kerülnek raktárba. A behektiárnyi területen , gyűjtő bizottságok, amelyeket A cséplés is sok helyütt meg öntudatosan támogatnak az ön indult, s ezzel egyidejűleg a ga- i tudatos földművesek, általában bonabegyűjtés. Az ország kül jól végzik munkájukat. 17 milló lej értékben 47 ezer önkéntes munkanapot teljesítettek Maros-Torda lakosai az újjáépítés érdekében A marostorda megyei gazdasági újjáépítési bizottság a napokban tette közzé április, május és június hónapokban, a megye területén önkéntes munkákkal elvégzett újjáépítési munkálatok és a megvalósítások eredményét. Eszerint három hónap alatt Maros-Torda megyében újjáépítettek 3580 kilométernyi utat, megjavítottak 161.370 kilométernyi útszakaszt, építettek 41 teljesen új hidat, kijavítottak 71 megrongálódott nagyobb hidat, építettek 252 kisebb hidat, elültettek 26.021 darab gyümölcscsemetét, megművelhetővé tettek eddig teljesen használhatatlan 7 hektárnyi területet, megjavítottak 200 hektárnyi rossz termésű területet megtisztítottak 2527 hektár legelőt. Ezenkívül ástak 30 új kutat," kijavítottak 61-et, megjavítottak 5 iskolát, egy egészségházat, 2 népfürdőt, építettek 1 új községházat, megjavították 17 községháza épületét, teljesen rendbetettek 3 községi istállót, egy kultúrházat, egy templomot és építettek 3 kultúrházat, míg három kultúrháznak az anyagát összegyűjtötték ugyancsak közmunkával. Ezeken kívül még sok kisebb jelentőségű és közérdekű építkezéseket és javításokat végeztek az elmúlt három hónap alatt. Összesítve: az elvégzett önkéntes munkák 47.905 munkanapot, 385.400 munkaórát tesztek ki. A járművek által elvégzett munkaórák száma 133.707. Az elvégzett munkák összértéke 17.300.936. A fommunkás szakszervezet tagjai a falusi újjáépítési munkák élén Míg a kulákság a rendszer ellen izgat és rémhíreket terjeszt, addig a földmunkás szakszervezetekbe tömörült dolgozó falusi réteg megfeszített erővel veszi ki részét a közérdekű és újjáépítési munkálatokból. Maró? Torda megye falvaibal egymásután futnak be a jelentések a rohammunkával megvalósított eredményekről a földmunkások szervezetéhez. A jelentésekből kitűnik, hogy Galambod községben a szakszervezeti tagok a törpebirtokosokkal karöltve teljesen újjáépítettek 3 hidat, 2000 méter útszakaszt és megástak 1500 méter útszéli árkot. Udvarfalva községben ugyancsak 3 hidat, 1200 méernyi községi útszakaszt és 1600 méter vízlevezető árkot készítettek rohammunkáid........................■«■■■■ ■■■—■■.............. val. Marossárpatakon önkéntes munkával megtisztítottak egy 200 holdas legelőt, kiástak 2600 méter útszéli árkot és kijavítottak 2600 méter olyan útszakaszt, amely eddig teljesen járhatatlan volt. Teremi közegben 900 méter útszakaszt, ugyanennyi árkot és 2 községi hidat javítottak meg. Újfaluban 1200 méter útszakaszt, ugyanennyi útszéli arcot és 3 hidat, Lukailencfalván 3 hidak 2000 méter útszakaszt és ugyanennyi sáncot tartonak meg. Itt kell megemlítenünk, hogy az ilencfalvi körjegyző minden támogatást megad a földmunkésok szakszervezetének és ő maga is kiveszi részét a roham,munkából. Backamadaras községben 2600 méter útszakaszt, ugyanennyit a dolgozó szegény tömegek rovására. S ha ez ellen az évszándokon keresztül becsapott szegény rétegek fel merik emelni hangjukat , az arányos teher viselését követelik demokratikus kormányzai rendszerünk Szellemében, rögtön testvérű arcról keseregnek. Nem testvér, őszályharc ez s hogy ki győz ebben a harcban, az nem viss A dolgozóké lesz a győzelem, akik a BMP vezetésére] irányításával biz ésen ha]”A •* előre a szocializmus felé, útmenti árkot és 5 hidat javítottak ki, illetve építettek újjá rohammunkával a földmunkások szakszervezetének lelkes tagjai. Az eddig végzett munkából megállapítható, hogy a marosi alsójáráshoz tartozó községek közül Backamadarason van a legjobban kiépített földmunkás szakszervezet, melynek vezetősége szigorúan őrködik a földmunkások érdekei felett. Harasztkerék községben mintegy 260 holdból álló legelő területet takarítottak ki rohammunkával. Megjavítottak 3000 méter útszakaszt, ugyanennyi útszéli árkot és újjáépítettek 4 községi hidat. A marosi felsőjárásban az udvarfalvi csoport végzi a legjobb munkát. Szervezetük jól kiépített és önálló munkát végez. Az osztályharc a községben mind inkább kiéleződik. A kulákság, az udvarfalvi esperessel az élen, mindent elkövet, hogy a fejlődésnek indult szervezetet szétzüllessze. A földmunkások éberségén azonban minden mesterkedésük rvm*r. hiusuL A mindinkább öntudatosuló dolgozó földművesek és föld"vrmV’sok lelkes munkával verik ki részüket a közösségi pinkából és fokozzák a h’’t a zsíros parasztok ellen.