Népujság, 1948. október (5. évfolyam, 227-253. szám)
1948-10-01 / 227. szám
Ni POJS&Q Színházi bűvész. rím és rim Ma, már közfudomása a.z- a je!p,d,c.£0£, amellyel a széles népirétegek szór közfetása és nevelése szempontjából filmszinhá.Sajnos lennelkesek. Nem közömbön ez sem, hogy fümszinházaiak milyen műsorpoétikát folytatnak, nevelik-e a tömegeket, vagy mint egyes kapitalisa államokban, a linigyártás csupán üzleti célokat szolgált Egy filmévad befejezével helyes a méreg elkészítései abból a szempontból, hogy filmszíni dzsjük nevelték-e a tömegeinket és mennyiben járultak hozá a szocialsta társadalom socialista emberének kialakításához. Milyen filmek nevelik a közönséget? Azok a filmk, melyek elégítik a haladást. Amebek elősegítik azt, hogy életünk emberibb legyen, melyek egymás iránt tizseretetre és megbékülésre nevelnek, melyek küzdenek a háború ellen, megmutatják az egyszerű ember életének célját, meg P.vitatják a munkában repó hatalmas szépséget, melyek a’áolásvágyat ébresztenek ,Z emberekben, a meghatározás után őszintén kérdezzük meg magunktól azt, hogy a nyugati államok „futószalagon“ készült filmjei ezt a célt Szolgálják-e vagy sem? : AZ AMERIKAI Nevelik-e a közönséget azok a filmek, melyek gyilkosságokal kezdődnek, gyilkosságokkal űződnek? Mire nevelik ezek a filmek a közönséget ? Arra a ferde íj és hamis gondolkodásra, hogy a gyilkosság nem is olyan nagy dúsig, „hogy az ember életénak a célja a baját’4 — mint ahogy esze intre meg is állapította. Vagy az amerikai cowboy filmek nevelik-e a közönséget? Azok a filmek, melyekben a kőa, sérti fűkból menekülve beurizik a háromemeletes ház tetejéről s éppen lova nyergébe esve tovarobog. (Texas, I. rész.) —— De már utikem azt Schitt mondja, hogy az amerikai társadalmi dráma nem neveli a közönséget, “ hirdati iomnimigoa a polgári társadalom jópár egyénicóf®* . Igen ezek tényleg nevelik a közönséget. A nőket arra nevelik, hogy férjeiket mérgeit virággá, mérezzék meg és az örökséget ellumpolják. (Mérgező virág). Aeml Híreket arra nevelik, hogy tu tudni, csalus lehet, de a hetedik, fa tvolt, — ami az igaságot‘T- kt|)tZi — nem l©het és Jhün szabad megmutatni sona (neLeUií fátyol). Arra neveik a közönséget, hogy az emberi nem hülye, és schizopréniás és csak szeretettel lehet a schizophréniát meggyógyítani. A társadalomnak tórikus hők gyógyítása. (Oltimegy ellen nagy problémája a hiáztatom vágyak). _ilgen, ez a Kapitalist társadalom feladata. Schizophreniás nők gyógyítása, detektív filmek sorozatának készítése, coyy-boy filmek futószalagon történő gyártása, és mindez egy cél érdekében Ez a célt sötétben tartani a tömegeket, nehogy felismerjék az igazságot, nehogy harcom ön ki idea; kezdjenek az igazságért/ mert akkor a kapitalizmus alkat,nu nagyon hamar bekövetkezik. A cél pedig ez: akadályozai a történelmi fejlődést, késlelte-utal véget, mely eléőbb-utóbb úgyis bekövetkezik. A FRANCIA Mit nyújt ezekkel szemben a francia filmgyártás? A régi szellemű francia filmgyártás subkánusan átveszi ezeket a témákat, sötét lépcsőházak- s pl. lázas szellemű kapkodásai:-, kaiás félórád gyönyörű és re-t tentő unalmas párbeszédekkel tarkítva. De az új szellemű francia film- gyártás már megtalálta a helyes utat, és ez az út a tömegek Szél-alattunk. Mindnyájunk, emlék.zacá’a a a valóság kíméletlen lefejülezésével. Az elmúlt évadban a francia nép ellenállási mozgalmát az olóbor számára megörökítő remek francia dokumenumfilmeket tőben és azonban Victor Francon ba a’mas alakítás a J'acause (Vádolok) című frncia filmbe, mely a békéért küdő fihngyártás egyik leghatalmasabb Labors clímes fimje. Tárgyilagos szemmel bírál megállapíthatjuk azonban azt, hogy a francia filmgyártás még mindig nem áll,hivatása magasintja és kevés jó és igazán az embtitéghez Szóló filmet kés i- est. eg a szovjet film Fa most következik a szovjet filmgyártás eévi filmtermésének a bírálata. A szovjet filmgyártás i)Ha rejlő hatalmas lehetőségeket .Sztálin is felismerte és a sovjet állam azóta minden lehetőséget megad arra, hogy a szovjet filmgyártás fejlődjék és az évenkint 1 milliárd moziba járó szovjet embert a valóságban is nevelje. A szovjet állam hatalmas gondoskodásával lehetővé vált, hogy a szovjet filmgyártás aránylag rövid időn belül az amerikai filmgyártás fölé kerekedjék. Miben különbözik a szovjet filmgyártás az amerikai és más nyugati államok filmgyártásától? Az első, ami még mgndja avi® Kálót, a szovjet filmgyártás mély ékeíisztrűsége és mély realizmusa- A szovjet filmek történetei nem elvont, lehetetlen, kiagyalt történetek, hanem a valódi életből vettek, amelyek akármelyik szovjet állampolgárral bármikor megtörténhetnek. A másik dolog, amiben lényegesen különbözik a szovjet filmgyártás a nyugati államok filmgyártásától, a szovjet filmek erkölcsi tanulság. Nincs olyan Szovjet film, melyből a néző ne vomhatna le magának valamilyen erkölcsi tanulságot és az elődás végén lélekben gazdagabban be térne vissza mindennapi munkájához. Mert a szovjet filmek nevelik a közönséget, és ne-é!ek fe * embereket. És éppen itt a szovjet filmek nagy nevelőhatásában rejlik az, hogy őszintébbek, (isztíbbak és emberibbek a többi filmekkel szemben. Nincs olyan néző, aki egy szovjet filmben erotikus jelenetek?.. halmas csokviharokat és a né..ők érzékiségét felkorbácsoló jeleneteket látott volna. A szovjet filmben nem gyilkolnak meg embereket és a rendőrség nem üldözi a gyilkost. A szovjet filmgyártásnak nincsenek „hatalmas szerelmi drámái“, de vannak a szovjet emberek mindennapig életével, foglalkozó nagy alkotásai. Csak egy pár mindnyájunkal ismert példára hivatkozunk. Nem rág ment „Az élet a várban”’ c- Sznajin-dijas eszi, film. A filmet példaképpen átírhatjuk azok elé „hamnacsikus értelmiségiek“ elé, akik még nzmlg elséréncsonttoronyba húzódva, távol az élet valóságaitól, a „tiszta tudományaik“ élnek. A tudós és az író egyetlen feladata népének szolgálata. Ez volt ennek a filmnek a mély erkölcsi tanulsága. Vagy ki nem emlékezne a „Salki tanítónő44 man már k nagy Szovjet filmalkotásra, mely megmutatta, hogy egy kis vidéki tanítónő is milyen értékes munkát fejthet ki népe érdekében. És lehet-e igazabb film a háború és a béke nagy kérdésének tisztázására és annak a kérdésnek megvilágítására, hogy kik akarnak háborút, mint az „Orosz kérdése’, a másik Sztalin-dij-s szovjet filmalkotás És most pergjük a „Szibériai ballada“ című Új Sztálin-díj.is szovjet filmet, melynek a tanulsága az.b-on nemcsak a városaiknak, nemcsak a fővárosnak, hanem a vidéknek is szüksége van nagy és a népért dolgozó és erőművénekre. Tömegszervezeteink és sajtónk feladata a most kezdődő új filmévadban levenni az ezekből a filmekből adódó mély erkölcsi tanulságot, felhívni a szovjet filmben rejlő htalmas értékekre a nézők figyelmét , így elősegijni azt, hogy a film nálunk is igazában nevelje a tömegeket. Vásárlui Géza Két előadás (Marosvásárhely). Vasárnap délelőtt Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében a Romániai Demokrata Nők Szövetségének rendezésében nagy népünnepély zajlott le. Az ünnepély első számaként Kozma Mátyás orgonán a szovjet himnuszt és a Román Népköztársaság hinuszát adta elő ezután Demetrer Pál magyar dalokat énekelt, Trózner Sarolta zerorrkiséretével. K. Magos Etel Enecovics és Bartók műveket hegedült, míg Wojcekovits Olga Petőfi népdalokat és Bartók népdalfeldolgozásokat énekelt nagy sikerrel. Ezután került sor a műsor kiemelkedő számának a ,,Kibédi lakodalomiak” bemutatására. A közönség az országos Petőfi verseny alkalmával kitűnt népi tánccsoporot n-' ev érdeklődéssel várta. A szereplők halkan beszéltek, a szöveg egy része elsikkadt. Nem értettük meg azt sem, hogy miért kellett fiatal lányokat fellépheti vénasszonyok szerepében. Technikai akadályok miatt a dédai tánccsoport sajnos későn érkezett meg. A cél, amit maga elé tűzött a rendezőség, mikor egy román és egy magyar népi esküvőt akart a közönségnek bemutatni, nagyon helyes volt. Kár, hogy az előadás nem mindenben vol kifogástalan. Vasárnap este 6 órai kezdettel az ARLUS a székház disztersében a városi alkalmazottak szakszervezetének ARLUS köre mű Soros élé rendezett. A szakszervezet énekkara a Szovjet himnuszt és a Román Népköztársaság himnuszát énekelte el Kozma Géza vezényletével. A magyar és román nyelvű bevezető előadás után Muntean Teodor az ARLUS kör munkáját ismertette. Demeter Pál két orosz dalt adott elő nagy sikerrel. Anatol Constantin Anavi költeményt moztott, Bihari Anna egyegy Csajkovszkij és Muszorgszkij művet játszott. Chif Midós előadásában pedig Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című művének első három képét hallottuk. Bánk Emilia Csajkovszkij dalt énekelt. A színvonalas műsor az Internacionálé eléneklésével ért véget Elcserélnék 3 szoba, konyha, für-rdőszobás, központban levő gázas lakást, 2 szoba, konyha, fürdő- 1 szobás gázas lakással Cím a marosvásárhelyi kiadóban Ezer gyermek üdült a nyáron Élőpatakon (Élőpatak.• Tudósítónktól) Megkapó ünnepségen volt része Élőpatak lakosságának. Elment az utolsó üdülő gyermekcsoport, melyet a demokratikus szervezetek részvételével ünnepélyeseni búcsúztat, alt Három hónap alatt több mint ezer gyermek töltött itt egy egy hónapot az egymásután jövő csoportokban. Kőpatak lakossága szíves lélekkel azon volt, hogy otthonra találjanak a gyermekek, akiknek szüleit a faizmus őrülete sorsott el, börtönök, koncentrációs táborok áldozataivá lettek. A 7 és 12 év köötti gyermekek nagyszerűen érezték magukat, meghíztak, kicsi arcuk kigömbösödött, s gyermekkacaintó túlszárnyalta a fenyők csinosait is. A gyorrpelmvaraltatást a Zsidó Népközösség hozta létre, s ép bizonyítékát adva az ott élő népek megértésének, megkíkélésének. A demokratikus szervezetek, édén a Munkáspárttal szintén részt vettek a felemelő, búcsúztató ünnepségen. Legmegkapóbb jelenet volt a gyermekruhák kiosztása ,az élőpataki gyermekek között, melyek a nyaraló gyermekek kiutalt ruhácskáikból maradtak vissza (Marosvásárhely). Mikor a Kossuth Lajos utca 73. sz. alatti ház elé érünk, nem is gondolnánk, hogy e szerény külsejű ház falai között az ország egyik legnagyobb gyógyszerészeti csigagyára működik. Az üzemben mindenütt példás rend és ragyogó tisztaság, az ostvát, vízzel elkeverjük előírt arányban, az igy kapott tesz — Burgonyalisztből készítjük fát kisütjük és a kisütés alatt egyúttal formába préseljük, mondja az üzem vezetője. — A ki -résett lapokat azután a vágógép kivágja, majd szárítás után csomagoljuk. Készítünk vágott ostyát, ostya kapszulába kát. A vágott ostya két nagy sásban, az ostya kapsula pedig öt nagyságban készül.— Az üzemet 1017 februárjában vette át „Robot” munkászöövetkezet — mondja az üzem vezető— — akkor még csak haji munkással dolgoztunk ma már 21 munkást foglalkoztat iyermünk és bátran merem állnank, hogy minőségileg első helyeik, élünk ezenész országban. Magemlin még, hogy a termelés fokozására egy automata grltőgépet helyeztek üzemig, amely az ostya síiölősnél lénye- 2,és időt takarít meg. Előállítottak azonkívül saját műhelyükben egy egy korszerű ostya vágógépet, mellyel a már kisütött ostyát vágják ki. A termelést állandóan fokoz* zák ma 50 Szása lélek*'? gyárta* nak többet mint kéz* ' ■/’ n. Az állas-csitás ebb n a- ti * mi« ben nagy személyi változást nem hozott rrr , aUrgnosit-M előtt is munkáskezek vraettek, de lehetőségek a temelés felrógására sokkal nagyobbak lettek. Gyalui István sajtólevelező 1948 október X. 375 diák dolgozott Marosvásárhelyen a nyári középiskolás tanulmányi körökben (Marosvásárhely.). A ‘marosvásárhelyi iskolaközi nevelő bizottság felelőse Kamenitzky Árpád fia.Már a közoktatásügyi minisztérium felszólítására most készítette el és Lerjtaztette elő a minisztériumnak az UAER, a középiskolások szövetsége által felállított tanulmányi körök működéséről szóló kiöntést. A jelentés adatai szerint Marostorda megyében a nyári szűk idő alatt 58 ilyen tanulmányi kör működött. Ebből Marosvásárhelyen a többi vidéken. A működő tagok száma 379,3 volt. Részt vettek a tanulmányi körök munkájában az egyes iskolák tanárai is, számszerűnt 380, akik önkéntes munkát fejtettek ki. Az egyes tanulmányi körök különféle irányú munkát fejtettek ki, így 24 kör működött a sayítóvizsgákra és 24 kör a felvételi vizsgákra való előkészítéssel. 0 körben szépművészeti. 17 körben zemi, 7 körben társadalomtudományi. 3 körben gazdaság tanulmányi munkát fejtettek ki. 15 tanulmányi kör érdeldődött a román, 1 a francia és 5 az orosz nyelv, iránt. 18 körben nevelésügyi, 5 körben természettudományi, 10 körben irodalmi, 7 körben fizikai vegyészek, 28 körben utinösítési, 33 körben sport,12 körben pedig művészi kérdéseket tárgyaltak és dolgoztak fel. Az egyes tanulmányi köröktagjai, mint azt a jelentésből megtudjuk, naponként glivsták és feldolgozták a beaut La Blacara, a Contemporanul, az igazság, Romániai Magyar Szó és a Népújság, valamint az Utunk cikkeit. A tanulmányi körök tagjai nemcsak szellemileg ténykedtek 3560 középiskolai tanuló vett részt a különböző újjáépítési munkálatokban és összesen 27.791 munkaórát dolgoztak. Különösen, figyelemreméltó az a munka, amelyet középiskolásaink az Erzsébet ligeti sporttelep füvesítésénél végeztek. és nemcsak a megyeszékhelyen,hanem a váregye különböző községeiben is hatalmas építő munkát végeztek: az UAER tagjai, így a vármegye területén 24 sporttelepet javítottak meg önkéntes munkával. A jelentés hangsúlyozza, hogy az UAER tanulmányi körökben résztvevő fáz alsó, legnagyobb része megértette az idők szavát és teljes lelkesedéssel vett részt az ország újjáépítő munkájában. Óra, ékszer, szemüvegjavitás jó,a lással, a csőndkciárérítél, Marosvásárhely, Borai u. 7. (Taassy,váasarás)