Népujság, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)
1948-12-22 / 297. szám
8 SZÍNHÁZMŰVÉSZE? /A csikós Népszínműfelujitás a marosvásárhelyi Miami Székely Színházban / A’ negyvennyolcas forradalom előestjén a haladó szellemű polgárság természetes szövetségese, a parasztság. Petőfi vezérlete miatt bevonul a magyar mojdalomba, ahol hivatalos tisztségre, sőt mondhatnánk, rongva tesz szert- A nagy nemzed megmozdulás természetes következménye ez, mely megmozdulásban az egész nap együtthalcol az elnyomók ellen. A forradalom leverése után alig egykét évtizeddel azonban a parasztság lassan visszacsúszik az Uralkodó oztályok látóhatára alá A feudoburzsoá Magyarország irodalma a negyven nyolcas idők tiszteletére a paraszt kérdést „népieskedéssel"* intézi el, ez kényelmes és nem veszélyezteti az új törekvéseket Jellegetes erre az irodalomra az ,hogy a parasztot csak mint hejehujás, kulacsos-fokosos szeifSt®yle fényt, litomos szűzleányt vagy tűzről pattant menyecskét tudja elképzelni. Hogy mi a parasztság, hogy mi a lényege szerepe, feladata hogyan él és hogyan dolgozik, ajánlatos volt minél jobban elkenni a nagybirtokok Hagyországán. A színműírodalom ebben az felkenésben'‘ jelentős szerepet tölt be. A magyar színházba® » polgárság és földbrtokosság szine-java járt, tehát a gzmház kiszolgálja e közönség izlését, ■Úgy mutatja be a parasztot, hogy a gyöngeszivü néző lehetőkig kacagjon rajta, de ha sírni kell, ez a sírás semmi esetre se vegyüljön össze szormeó érzésekkel, 3 * . föld derék népe” maradjon meg csak továbbra is a saját területé®, a színpadon megfelelően kicifrázva és felbokrétázva, az életben, a tanyákon és a jobb DáS piskókban. Szigligeti Ede teremtette meg a» szó legszorosabb értelmében ezt a színpadi műfajt, a népszirművet, óriási tempóban írta darabjait és ugyanilyen tempóban adatja elő a vezetée alatt álő Nemzeti Színházban. Darabp'i- Eskeálfcálő, természet'*ne',es 'Jellegét csak fokozza a nem népi, hanem népielkedő dalbetét, a lehető legdcsibban alkalmazva A kor n'gy primadonnáimint Hegzdiffvé. Blaháné kitünően személyeslik meg a dalos- BEáju. ro|K)Pos menyecske ideált- Tisz-tvirágéletü az egész nép temmei irodalom. ..1z 1380-as években már megkezdődik hanyatlása és hovatovább teljesen kiszorul a magyar szápadról. Hanyatlásának ieeje természetesen egybeesik a kaunkásmegmozdulásokkal, amikor új. feltörekvő oztály kezdi meg fenyegető nyújtózkodását és az úri Ma-gyarországnak elmegy » kedve a ..képeeskedéstől’’, már csak azért is, mert ez a feltörekvő osztály nem átélja nyiltan hirdetni, hogy a parasztság éppen jegy kitermeli a mega proletáriátusát, mint a polgárság és ez a paraszti proletariátus nagyban különbözik a di.-3.szaros lobogó-gatyás disz-paraszttól A „nép egyszerű gyermeke’* megszűnt divatcikk lenni. Nem Szigligeti Edét akarjuk kicsinyíteni, akinek maradandó alkotásai között foglal helyet a „Sdromf”, a magyar vígjáték Irodalom egyik gyöngyszeme. Hervadhatatlan érdeme az is, hogy az elnémetesedett magyar polgárságot rászoktatta, arra, hogy a magyar nyelv legalább is olyan ..irodalmi nyelv*• a színpadon, mint A német, vagy francia. De népszínművei — tartalmilag — nem sokat érnek. Móricz Zsigmond mindössze egyesen egyet tartott méltónak az átmentésre, „vak lyukig talál szemet” darabot, a Csikóst, melyben Szigligetinek kivételesen sikerült 3 gentry-világ torz képét szembeállítani a parasztság „majdnem’néhű problémáival. A marosvásárhelyi Állami Székely Színház kitűnő művészgárdája szerencsés elgondolással játszi, mókázza, dalolja és táncolja végig a Csikóst. Játék 1.sodorba, jelmezekben egy szánt múlt század népszínműjátszását viszi színpadra, nagyon helyese® mert a magyar színjátszásnak a csudabogara ilyen volt! Selyemrokolyás menyecskék cifraszürös parasztok, szerelmes juhászbojtárok jellemzik Jaiglicht’ színpadát és az ekkori polgári közönség ízlését. A Jó és rossz” naiv szembeállítása. 3 mulató jelenetek. a népieskedő párbeszédek uralják az előadást. A közönség megismerkedik egy százesztendős csak muzeális értékű alkotásal, melynek semmi jelentősége nincs ma már, csupán arra szolgál, hogy színművészeti ismereteinket bővítse. Sí ez ig valami! Tamás Ferenc a szerelmes fiatal bojtár szerepében. Szabó Ernő uán számadó csikósa,Kőszegi Ditu háztériás földesszonya. ifjabb Szabó elkényeztetett és utála fog A9atossa. Várady Rudolf feketéség kaantrikusa. Sabó Duci bűbájos parasztreafiúkája. Jenny Ottó elkeseredett jobbágya. Izsó Johanna tibrőlpattint csaplárosnéi» .Havasi R'z?i vénásSzonya Delly Ferenc haladószellemű fő bírója Maroseh Béla p'p«c&utoraA mpn^'prófapálcás nyugalmazott táblab’’rója, Kiss László rideg nótáriusa és Kováts Dezső falusi tanítói» egyaránt hozzájárult az előaddk sikeréhez. AJaíz ifjú művészei le‘kese® vállalták az epizódszerepeket és a statisztálást. Külön tantést érdemel Hacagay Laci éa Gömöri Emma, akik két részeges vénasszony szerepében a komikum legmagasabb csúcsára emelkednek. Háry díszletek, mint mindig, most is jók. Bámbó Károly zenekara szolgáltatja a zenei aláfestőst kifogástalanul. A rendezésért és darab helyes beállításáért Szabó Ernőt illeti az elismerés. KTASINSZKY MÁRTA Műhelyi PROGRESuS FILMSZÍNHÁZ Te! 440 Műsora: 20, 21, 22, 23-án i-MIFJOSite HiMLI A Szovjetunió sport parádéját mutatja be ez a gyönyörű szineű film. EiSshsor Marosvásárhelyen O Emis M.) Zajzon népe is épül a szovjet filmeken (Zajzon. — Ifjúsági levelezőnktől). Gyönyörködtető ágnevelő célú film a „Kaukázus rag szódiái3'*, melyet most mutattak be Zajzorban. A falu népe, (Öregek és ifjak, dolgozó földműves-k, és értelmiségiek a filmbeművésziesen megelevenített harcokból, küzdelmekéüt megérthették, miképpen sikerült a Szovjetunió népeinek elérniük és oly nagy eredménnyel betöltendők a vezető szerepet a világ demokratikus népei táborában. A filmvállalatok államosítása óta a kormány irányította filmek, köztük a legkiválóbb szovjetfilmek bemutatásával láthatja és értékelni is tudja dolgozó népünk, milyen gondot fordít Népköztársaságunk a dolgozók nevelésére, szellemi színvonaluk emelésére. A sáromberki „legifjabbak“ rohammunkája (Sáromberke — Levelezőnktől) A kicsi emberelőben mindig nagy hajlandóság volt arra hogy a nagyokat utánozzák. Hol jóban, hol rosszban, aszerint mit láttak tőlük. Újabban csupa jót, vagy jobban mondva több jót látnak tőlük , már rosszat. Látták, hogy a falu dolgozói vasárnaponkint csoportosan mennek ki Marossárpatajra, hogy új medret ássanak a rakoncátlan folyónak, amely majdnem minden évben nagy kárt okoz áradáskor a szegény falusiaknak. Ehhez a munkához csatlakozott 9. sáromberki igledek 110 növendéke az első osztálytól a hetedikig tanítóik vezetése mellett az ear.últ vasárnapon. Apró fiuk és leányok versenyt dolgoztak a felnőttekkel és bizony korukhoz mérten elég szép munkát végeztek. Ez az ifjúság, amelyet demokratikus tanítóink már a közösségi, egymáson segíteni akarás szelleméből nevelnek, építi fel azt az új világot, amelyben már csak rossz emlék lesz a nemzetiségi gyűlölet, ürömmel és reménységgel üdvözöljük a hárombarki ,regif'’abbitk’’ rohammunkáját. HALMÁGYI FERENC levelező , 11 omr wm, vmm. Urjvarhelyi diákok Korondon (Székelyudvarhely — Tudósítónktól) A székelyudvarhelyi elméleti líceum X/b osztályánk 42 tanulója jól sikerült kurturelőadást tartott Korondon. A székely ha’kidából, népi táncokból, énekkari svámokból, vidám jelenetekből és szavalatokból álló műsort nagy tetszéssel fogadta Korogd község lakossága Különösen az ifjúság lelkesedet, mert a diákság előadásából sokat tanulhatott. A tanuló ifjúság pedig közelebb került a földműves ifjakhoz. Ez az előadás is bebizonyította, hogy a városi és falusi ifjak és felnőttek között a kultúra terjesztésével lehet a legmélyebb kapcsolatot megteremteni. A falusi dolgozók kulturszomját igazolja az a szeretet, mellyel a székelyudvarhelyi díj-akat fogadták. A diákcsoport vezető és az előadás megrendezői László Béa tanár és Mátéfi Béla osztály- főműk voltak. * HK8 aee«*®sr ^ Csiksomlyó k güressikra szilás közilaségül (Csikszereda — Tudósítónktól) Csiksomlyó községben bevettszokás lett, hogy minden csütörtök este a kulturházban műsoros előadást tartanak. A község, valamint a környező falvak lakossága minden alkalommal zsúfolásig megtöltik a termet. A legutóbbi kulturelőadáson mi is felvettünk s amit ott láttunk ,minden várakozásunkat felülmúlta. A csücsomlyói kulturegyüittes komoly, kiforrott, nevető hatású előadással állott elő Népi tánc, évek, népballada szerepeltek a műsoron,kiegészítve egyszíndarabbal és ritmikus tornával. A népballadást és költeményeket nem egyszerű szavalással adták elő, hanem ruejz személyítés által. A balké, vagy a vers személyes alakot öltötök és így sokkal élvezhetőbbé tették a tartalmat. A közönség lebilincselt figyelemmel kísérte végig az egész előadást Nem heves azonban az. ..̋-így minden alkalommal más és más kulturcsoport szolgáltává a műsort. A különböző kultúr csoportoknak közösen kett. s®öigáltatni a műsort, igy Láhol a legjobban biztosítani a tanuló és dolgozó ifjúság igazi testvériségét, Somlyón & kultúrcsoportok egy-egy is.i00ra körül alakultak ki, a fa-*iusi ifjúságnak pedig külön csoportja van. Az előadáson kívül dicséretet érdemel meg a pontos kezdet be tartása. Egyetlen egy perc késé® nem volt a kitűzött időponttól és ezt a példát megszívlelhetnék nemeik a csíki községek, hanem minden kultúrotthon, ahol az előadások ábrában jókora késével szoktak kezdődni. A pontosságra úgy szoktatták rá a közönséget, hogy az eh-5 előadásokat a kitűzött időpontban ha üres ház előtt is megkezdték. Sok esetben előfordult hogy a késéshez szokott közönség csak az előadás végére érkezett meg. Tanult a közönség * most már jó félórával a kezdés időpontja előtt megtelt * +~^y uiet A csíksomlyói kulturot^sok méltón viselheti a legjobb tísíki kultúrotthon címét. —zsi— Munkásszínjátszóknak a színjátszásról ÜL A színész munka a játék, a szidarabban megírt, megjelentet alakok ábrázolása. Milyen legyen ez a színészi munka? A színpadon emberek élnek és mozognak, mintha maguk között volnának és tekintetbe veszik anézőközönséget. De az az élet. «xn.Ilyet a színészek élnek masem lehet a való élet potofo mása. A színpadon pergő élet sütitve kell bemutassa a valóságot, ahol — mint fentebb mondtuk — a jellegzetes és fonkis vonásokat hangsúlyozzák ki. A jelentékteleneket pedig mellőzik A szinésznek mindig tudatában kell lennie annak, hogy az a személy, akit ő ábrázol, ne egy bizonyos személy csupán, hanem egy embercsoportot képvisel, akik híveiéképpen gondolkoznak, hasonlóképpen csellészenek, azonos vágyakkal és célkitűzésekkel élnek. A színésznek tehát «obesem szabad csupán önmagát megjátszania. Nem arrakiváncsi a nézőközönség hogy X. Y. színész, vagy színésznő hogyan beszél, hogyan mosolyog, vagy hogyan szenved, hanem Bánk bánt. Hamiettet, vagy Margitot akarja látni és hallani. Igen gyakran előfordul, hogy egyes színészek pdig egyformán játszanak akár egy «Toflot, r*«V egy forradalmárt, akár uridámát, vagy utcalányt alakítanak,. Hogy ez mlyen végzete» hiba, azt magyarázni sem kell. A vérbeli színésznek úgy k^l* ját- szanitt, hogy a nézőközömi»é« a megjelenített személy különítetes tulajdonságain kívül va lak. en.nyi gróf, valamennyi forr®1 vailmár, vaimennyi ur^láma, vagy atcaieänv kiizöe jaljfkBvlH násait is me-;,Lakija ebben alakításban. Hogy ez mennyire igy van, annak bizonyításán csak azt emiltem meg, hogy * „M'lyek a gyökerek'* egyik £ 15- adása után a főszereplő alakkásáról (az amerikai néger *« fusztot játszott») az egyik né* ző igy nyilatkozott: .-A háború alultreg'o«u'item elég »ok négert. X. Y. színész tőkéjenéger volt” Ami azt jelenti, hogy az illető szerénynek sikerült ik-m cak Eret alakját tokelettefi megmintázni, hanem ifyben be*mutatta a négerek közös ieflun- VOr'ás£it és rregnyilvár.u'áo^ is. Az a szinész, akire a nézőközönség a^t mondja, ez mindig egyforma! — nem jó színész, mert miauiig csak önmagát játssza meg i-3 képtelen K-leil'eszkedM Szerepébe. A s.-iriés«íkefi tűnnie & szerepe mögött (Folytatjuk) Hiába akarta a népre hárítani meg kellett fizetnie a földadót Udvari lelkésznek (Dicsőszentmárton) Udvari András dr. lelkész, a nagyküküllom^&yei isukiös kc^s^abői került a kiskükülőmegyei fúr kazságbe. Bürkötön 3 dogozó parasztokat hosszú éveken keresztül kizsákmányolta az egyházi földeken. Az osztályharc kiéleződésével jobbnak látta, ha ott hagyja működése színterét , így került Tűr községbe. Udvari András úgy vélte, hogy új helyén múltjára és eddigi működésére fátyol borul. A MNSz kiskükülőmegyei szervezetének ébersége azonban leleplezte Udvari Andrást. Isegállapította róla azt, hogy még az idénis 30 hold földet műveltetett meg híveivel, a termést maga használta fel, de nem átallotta a 30 hold föld adójának megfizetését híveitől követelni. Udvari András egy 30 évvel ezelőtt kelt körlevélre hivatkozott, amikor az egyházi föd adóját 3 hívőkre kívánta hárítani. A főözrség öntudatos dolgozó parasztsága azonban nem kér kmbet ilyen körlevelekből. Udvari Andrásnak végül mégis meg kellett fizetnie az adót. Íme egy példa arra, az öntudatos parasztság hogyan veszi fel a. osztályharcot a falusi kizsák Hiányoló elemekkel és ezek képviselőivel.