Népujság, 1948. december (5. évfolyam, 279-304. szám)
1948-12-31 / 304. szám
nevMű Éljen a Román Munkáspárt, a Román Népköztársaság vezető ereje! Jogegyenlőségünk birtokában írta KOVÁCS GYÖRGY / 48-- Román Munkáspárt K. V. Poétikai Irodájának a nemzeti kérdésben beadt határozata rámutat arra a történelmi tényre is, hogy annak idején, a polgáriföldesúri Romániában a Román Kommunista Párt volt az egyetlen párt, amel is következetesen harcolt a nemzeti kérdés demokratikus megoldásáért. A RKP létezése első pillanatától egyik alapvető feladatként tűzte ki a nemzeti elnyomás elleni harcot. Harcot az együttlakó nemzetiségek teljes jogegyenlőségéért gazdasági, politikai és kulturális téren. A dicsőséges Szovjet Hadsereg győzelmei által történt felszabadításunk után, a munkáscsatály élharcos pártja, mint a román népi demokratikus erők vezető ereje, megbuktatva a reakciós Sanatescu-Badescu kormányt, a hozzálátott a nemzetiségi jogegyenlőség gyakorlati megvalósításához, követve a marsizmus-leninizmus tanításait és felhasználva azokat a hatalman tapasztalatokat, amelyeket a Szovjetunió ért el a nemzetiségi kérdésben, megvalósítva a hatalmas Szovjetunióban élő nemzetiségek testvériségét és teljes egyenjogúságát. A román demokratikus erőknek, a munkásosztály élharccs pártja által vezetett eme küzdelme szorosan összefügg a régi kapitalista rendszer, a polgári életforma, a polgári nacionalizmus, a vad sovinizmus ellen vívott harccal s eredményeiben követte azokat az óriási sikereket, amiket egyrészt a nemzetiségek közt tenyésző revizionista- Sovinista mórért keveréssel, másrészt a román nacionalizmussal szemben vívott harcunkban értünk el. Szívós, kitartó, céltudatos küzdelem árán sikerült megdöntenie az ország demokratikus erőinek a Román Kommunista Párt vezetése mellett a román polgári-feudalista államformát, a monarchiát és megalkotni helyette a dolgozó nép Szabad hazáját a Román Népköztársaságot, amelynek egyéves fennállását a mai napon ünnepeljük. A Népköztársaság kikiáltása egy esztendővel ezelőtt, lehetővé tette, hogy a munkásosztály élharcos pártja célkitűzéseinek megvalósulása a mindennapi életben meggyorsuljon s a Párt vezetése mellett már azelőtt kivívott nemzetiségi egyenjogúságunk kimélyüljön olyan mértékben, amilyen mértékben le tudjuk gyűrni a régi kizsákmányoló, rendszer maradványait, felszámolni azok gánc-Soskedó tevékenységét román, magyar és más nemzetiségi vonatkozásban, vagyis, amilyen mértékben előre tudunk haladni a népi demokrácia útján a minden féle kizsiákmányoást megszüntető szocializmus felé. Népköztársaságunk egy éves, rövid történelmen dolgozó nép ellenségei fölött aratott győzelmek egész sorát írta be hazánk történelemkönyvébe. S minden újabb és újabb győzelem az ország nemzetiségi (magyar) dolgozóinak is jogegyenlőségét mélyítette, életszínvonalát emelte, mint ahogy szélesítette a román nemzetiségű dolgozók jogait és emelte azoknak életszínvonalát. Népköztársaságunk demokratikus erői, élükön a Román Munkáspárttal, miután a dolgozók millióinak akaratából megnyerik a választásokat: új, demokratikus alkotmányt hoztak életre, mely az ország dolgozóinak, férfiaknak, asszonyoknak jogai mellett biztosítja a nemzetiségek jogegyenlőségét is. Ennek az új demokratikus alkotmánynak a G dp elvei szerint szélesedett ki a jogegyenlőség az állami élet minden területén, nemzetiségi, magyar dolgozók elfoglalták a nekik biztosított helyeket az államapparátus legfelsőbb szervéig, a minisztériumokig, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsáig mindenütt. A fontosabb ipari üzemek államosításával a magyar nemzetiségű munkásság nemcsak bőségesen adott munkásigazgatókat az államosított üzemek élére, hanem tömegeiben is megszabadult a kizsákmányolástól ezekben az üzemekben s ugyanúgy az ő tulajdonává váltak az államosított üzemek, mint román munkástársainak. A nemzetiségi magyarság jogegyenlőségének gyakorlati valósága is egyik tényező lett azokban a munkaversenyekben, amelyek akár november 7., akár december 30. tiszteletére folytak az üzemekben s melyekben egyforma lelkesedéssel vette ki részét román és magyar dolgozó. De nemcsak gazdasági és politikai téren mélyítette ki ennyire a nemzetiségi jogegyenlőséget a román népi demokrácia a munkásosztály élharcos pártjának vezetésével Népköztársaságunk rövid egy éves fennállása alatt. Kimélyült a jogegyenlőség kulturális vritilitásban is. Az iskolák államosítása révén a magyar tannyelvűállami iskolák 2245-re szaprodtak , a Bolyai egyetemen és zeneművészeti főiskolán kívül új főiskolák létesültek az ország magyar nemzetiségű lakossága számára, így a kolozsvári képzőművészeti főiskola, a kolozsvári gazdasági főiskola, a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti intézeti fakultással, stb. A nemzetiségi jogegyenlőség a kulturális élet minden területén kimélyült s ezáltal közművelődési életünk olyan virágzásnak indult, amilyenre a múltban sohasem volt példa népünk életében. Falusi kulturotthonok százai, ezrei létesültek az ősz folyamán (cenk a székelyek által lakott megyékben máris megközelíti a kulturotthonok száma a félezret), napilapjaink megizmosodtak, kibővültek ez alatt az egy esztendő leforgása alatt, megnőtt a romániai magyarság fővárosi napilapja, a Romániai Magyar Szó, megnőtt a Román Munkáspárt erdélyi napilapja az Igazság, valamint a többi magyar lapok is, mint a kolosvári Világosság, temesvári Szabad Szó, marosvásárhelyi Népújság, nagyváradi Fáklya, Szatmári Dolgozók Lapja, stb. Ugyancsak fejlődésének új korszakába érkezett kotelmi folyóiratunk, az Utunk, mely kéthetenkénti megjelenéssel csaknemkétszeresére növelte eddigi oldalszámát. Megjelent ebben az esztendőben a Művelődési Útmutató, mely rövid idő alatt a városi és falusi dolgozók művelődési életének nélkülözhetetlen irányítójává lett. Hasonló fejlődést mutat a falusi dolgozók lapja, a Falvak Népe, vagy a szakszervezetek magyar nyelvű lapja, a Szakszervezeti Élet. Népköztársaságunk megvalósítása tette lehetővé a romániai magyar könyvkiadás rendszeresítését, az Állami Kiadó magyar osztálya létesítésével. Az Állami Kiadó magyar osztálya felbecsülhetetlenül értékes munkát végzett már eddig is azzal, hogy egész sor magyar tankönyvet juttatott gyermekeink kezébe és további tankönyvek megjelentetését készítette elő, szépirodalmi kiadványaival, amelyek közül főleg Salamon Ernő, a fasiszta pribékek által meggyilkolt kiváló munkáskötő verseinek összegyűjtése és kiadása, valamint szépen illusztrált, értékes meséskönyvek kiadása figyelemreméltó. De már a közeljövőben megjelenik romániai magyar írók jónéhány alkotása, novel álantológia, regények, verseskönyvek, stb. Népköztársaságunk, illetve vezető erejének, a Román Munkáspártnak megvalósításai közé tartozik nemzetiségi kulturális vonatkozásban három ailan, de állami magyar ,színház(Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad) és egy államilag támogatott Népszínház (Sepsiszentgyörgy) létesítése, illetve fentartása. December első felében, a Magyar Népi Szövetség rszágos kongresszusa, alkalmával nyílt meg Kolozsváron fiatal Népköztársaságunk legújabb magyar kulturális alkotása, az Állami Magyar Népopera. A rmániai magyarság népi demokráciánk megerősödésével olyan bőséges lehetőségeket kapott nemzeti formájú és demokratikus tartalmú kultúrája fejlesztésére, amilyennek birtokában sohasem volt. Meg kell azonban állapítanunk, hogy ezeket a kereteket nem mindig tudjuk megtölteni megfelelő tartalommal. Színpadi irodalmunk messze mög' Lötte marad azoknak az igényeknek, melyeket az ország magyar dolgozóinak érdeke támaszt. Úgyszintén íróinkat terheli elsősorban a felelősség azért, hogy könyvkiadásunk, vagy folyóirataim, nem érik el azt a tartalmi színvonalat, amit joggal követel a saját problémáinak irodalmi vetülete felé érdeklődéssel forduló új olvasóközönség , amelyben a dolgozók százezrei harcos szövetséget szeretnének találni új, szabad életformájukat építő küzdelmükben. Napilapjaink egy rezének tartalma szintén nem éri el azt a színvonalat, amelyre pedig fel kell emelkednünk, hogy közös hazánk építési munkájában ne csak a meggyőzés, hanem a tömegek mozgósítására hivatott szerepet is be tudjuk tölteni. Nehéz küzdelmekből született Népköztársaságunk életének eme első éves határkövénél el kell tökélnünk magunkat, hogy eddigi nagy eredményeinket megvédjük és továbbfejlesztjük Népköztársaságunk külső és belső ellenségeivel szemben. Forró hazaszeretet hatja át a román dolgozó nép mellett vállvetve küzdő és építő magyar nemzetiségű dolgozók százezreit, akik a BMP vezetése mellett, Népköztársaságunk megszilárdításában bizonyságát látják Petőfi megállapításának: „Haza csak ott van, hol fog is tani’“ Ez a mai évforduló koránt sem jelent puszta alkalmat arra, hogy eredményeinket számbavegyük és összegezzük. Eredményeinket, Népköztársaságunk vívmányait, alkotásait számba sem tudjuk venni egy két vagy több újságcikk keretében, hiszen azok keresztül-kasul behálózzák életünket, egyéni és közösségi életünk minden mozzanatát. De az elért eredményekre vetett pillantás erőt, biztonságot és bátorítást nyúújt ez ország minden becsületes gondolkozású dolgozójának nemzetiségre való tekintet nélkül hogy újabb harcok megvívására erősítsük román és magyar dolgozók, munkások és parasztok szövetségét és Népköztársaságunk eredményeinek fokozására, köszörüljük munkakedvünket. Varrógépek, kerékpárok, gyermekkocsik vétele, eladása, szakszerű javítása Hívásra házhoz is megyek Haranamnál Sztálin-tér 5. szám A Román Népkööztársaság egy éve Hadseregünk — a nép hadserege Ahol a nemzetiségek közötti barátság épül Az új hadsereg, népi demokráciánk legszebb megvalósításai közé tartozik. Míg a letűnt kapitalista rendszerek idején a hadsereg a sovinizmus, gyűlölet és embertelen kizsákmányolás melegnaságot arra használták fel hogy maságot arra használták ,sőt, hogy apáikkal és testvéreikkel szemben szuronnyal védelmezzék a maroknyi kapitalista réteg érdekeit, — addig ma a Román Népköztársaság hadseregében a román és magyar és valamennyi itt élő nemzetiség fiai a legnagyobb egyetértésben, testvériségben, szerenzben élnek egymás mellett, saját anyanyelvükön tanulnak, művelődnek és miközben a legkorszerűbb katonai kiképzésben részesülnek- Marx-Lenin és Sztálin szellemében arra nevelik őket, hogy a béke és szabadság védelmezői legyenek. PETŐFI ÉS BALCESCU KÉPEI ALATT A laktanya szobák falán — azokban a termekben , ahol ma nem sovinizmust és egymás elleni gyűlöletet szítanak, hanem az osztályharcról, a szegény paraszt, közép paraszt és a kulák helyzetéről és a Román Munkáspárt vezetése alatt szocializmust építő munkásság harcáról és eredményeiről beszélnek — ezeknek a szobáknak a falán Petőfi és Balcescu képeit láthatjuk és a faliujságon, melynek ..Szabadság — Libertatea1’ nevet adták, ezt olvashatjuk. ..Mi román és magyar dolgozók egy célért harcolunk. Minket a dicsőséges Szovjet Hadsereg szabadított fel és mi megtanultuk a szovjet népektől, hogy csak egymással szoros szövetségben harcolhatunk eredményesen a kizsákmányolok ellen, a dolgozók boldogabb holnapjának megteremtése érdekében" A kaszárnyák falain belül épül és erősödik az együttélő nemzetiségek közötti barátság. A Magyar Népi Szövetség és valamennyi más demokratikus tömegszervezet kulturgárdái gyakran keresik fel a kaszárnyák if jajt. Magyar és román nyelvű egy felvonásos színdarabok, szavalatok és ének számok, zene és tánc csoportok Szórakoztatják a különböző anyanyelvű ifjakat s megismertetik velük egymás kultúráját, művészetét, népszokásait. Székely József újonc, amig bevonult katonának, bizony mindég csak rosszat hallott a hadseregről. össze is szorult a szive, amikor átlépte a kaszárnya küszöbét. Gyerekkorában másról sem beszéltek a katonaviselt legények, csak arról, hogy Így és úgy bánnak a Szegény fiukkal a kaszárnyában. Mindenki tudja milyen volt az élet Horthy és Antonescu hadseregében. De a kulákok fiainak ott is jól ment s°ra. Többet ültek otthon, mint a kaszárnyában. Igaz aztán, hogy visszatértükkor mindig vitatok valamit — egy sonkát, egy tábla szalonnát, néhány Szárnyast — az őrmester urnák és a főhadnagy urnák. Székely Jóska azonban most más világot talált a rettegett és Jak között. Őt is épp oly szerep tettel fogadták, mint a román újoncokat. Érezte, hogy haza érkezett hogy nem tekintik idegennek, hogy ez az ország neki, hazája és ekkor levelet írt haza szüleinek: „Kedves szüleim, tudatom magukkal, hogy jól vagyok. Amit édesapám és a legények meséltek az ők katonáskodásuk idejéről, olyan állapotok most nincsenek. A hadseregnél, most mindenkit szeretettel fogadnak, akár román akár magyar, fiú az illető." ISKOLA ÉS OTTHONI , Nagy Sándor falusi földműves* legény boldogan írta haza barátjának az egyik Régen környéki faluba: „Soha sem hittem volna, hogy ilyen jó dolgom legyen a katona,ságnál. Feljebbvalóink soha sem bántanak, hanem szeretettel oktattak bennünket. Ennivalót bőségesen kapunk. Terített asztalnál eszünk. Látnád csak Pista, milyen szépen fel van díszítőé az ebédlő Szobánk! A faliújságon már gyár írások is vannak. Mi írja ki azokat. Van egy társunk, aki rajzolni is tud. Ő aztán rajzolt egy román és egy magyar földművest, amint éppen kezet szokta* vak egymással. A képet a had, nagy úr is megdicsérte.“ Fülöp Péter nyáradment Jegeny írja: „Nem tanultam otthon sem* mi mesterséget. Iskolába is alig jártam.. Amíg bevonultam katonadnak csak a földműveléshez értettem valamit. Most azonba már sokat tudok. Másfél éve györi katona és ezalatt megtanultam gépkocsit vezetni. Ismerend a motorok szerkezetét és ha leszerelek, traktros akarok lenni../« így bűzélnek katona életükről a dolgozó nép fiai, akik a Román Népköztársaság laktanyáiban is a kólára és otthonra találtak, akik a munkássággal, dolgozó parasztisággal és haladó értelmiséggel együtt biztos alapokra helyezik az épülő szocializmust. Erőss Aitol Emlékezet egy nő Egy évpel ezelőtt beteljesen ett a dolgozók vágya, megdőlt a királyság. A haladás utolsó gázolója, a király, elveszítette hatalmát, kénytelen volt otthagyni jól bebiztosítóinak hitt állását. Megnyílt az út a haladás, a szocializmus felé. Mi, nők is meg,réz* tűk már akkor e történelmi tény hatalmas fehentőségét, bolyog, megelégedett arcokat láttunk mindenfelé. Reménység sugárzott a Szemekből. Egy új, jobb élet kapuja tárult ki előttünk. Láttuk a cél, amiért dolgoznunk kell, most már magunkért, magunkénak. Új életcélokat tűzhettünk ki magunk elé s megindulhattátig ezek megvalósításának útján. De ez az öröm nem volt általános. A sok-sok örvendező arc között elve gyülve, otthonaikban megbújva ott voltak még az elégedetlenkedők, a tegnap urai. Kétségbeesett arccal jártak köztünk s nem akartak megérteni hogy ezentúl már nekik is dolgozniok kell Nem akarták megérteni hogy Népköztársaságunk nem a vagyont, a pénzt írta zászlajára, hanem a munkát tette meg legfőbb értékké. Népköztársaságunk fennállásának is 5 évében küzdenünk kellett a feltoroigusuló nehézségek ellen, de látjuk a kibontakozó jövőt is. Ezzel az érzéssel köszöntjük Népi Köztársaságunk első évyfordulóját. BERTALAN ISTVÁNNÉ h