Népujság, 1949. április (6. évfolyam, 74-97. szám)

1949-04-01 / 74. szám

6­23 városi és falusi dolgozója tanul a medgyesi középfokú MüSz káderiskolában (Medgyes — Kiküldött mun­katársunktól) Sárgára meszelt, barátságt­an épületnek látszik kívülről a Magyar Népi Szövet­ség középfokú káderiskolája, de amikor a napfényéé, fehérfa­lu, ragyogóan tiszta termekbe lépünk egyszeribe szertefosz­lik az épület külsejéről alkotott véleményünk. "a med­gyesi MNSZ káde­risko­lában Szamos, Kis- és Nagykü­küllő, Nemes, Brassó és Udvar­hely megye dolgozói közül ki­választott férfiak és nők gyara­pítják általános kulturális és politikai ismereteiket­ Az iskola két fiatal, lelkes ve­zetője, Ráduly Mihály és Szeke­res Lajos pillanatok alatt el­mondanak mindent az iskolá­ról és az „iskolásokról”. — Január 26-án kezdte meg működését a medgyesi káderis­kola — mondja Szekeres Lajos Az első tízhetes tanfolyamunk mely április 3 án fejeződik be 6 nő és 23 férfi hallgatója van. A hallgatóság kizárólag fizikai dolgozókból áll­ A tanulók leg­nagyobb százaléka, számszerint 23 szegényparaszt, 3 hallgató üzemi munkás, 2 hallgató kö­zépparaszt és­ egy hallgató kis­iparos származású illetve fog­lalkozású. 10 HETES TANTERV Miután pontosan megismer­jük a káderiskolások n­pirend­j­ét, melyben a t­anulás mellett az olvodásra, szórakozásra és pihenésre is meglehetősen sok idő marad, megtekintjük az is­kola gazdag könyvtárát, mely­et. szorgalmasan tanulmányoztak a hallgatók, majd Ráduly Mi­hály kimutatást tesz elénk, melyből megtudjuk, hogy mit tanulnak tíz hét alatt a káder­iskolában a tanulni és szellemi­leg fejlődni vágyó városi és fa­lusi dolgozók. A 36 előadásból álló tanfolya­mon — amint p­a­nterv bizo­nyítja, — a világtörténelemre és ezt® belül elsősorban az er­délyi forradalmi mozgalmak is­mertetésére, majd a világ dolgo­zóinak a kapitalizmus elleni küzdelmeinek tárgyalására for­dítanak nagy gondot". A taniterv több előadást szentel a kapita­lizmus és imperializmus, majd­­a szocializmus fogalmának tisz­­tázására, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom jelentőségé­nek kielemzésére, a szovjet vil­lám, a szovjet alkotmány és a n­ép­tan­ácsok ismertetésére. A tantervben a sztálini ötéves ter­vek ismertetése megfiít a ma­­-Kas­phraszt szövetség, a nemze­tiségi kérdés, és az osztályharc kerdése is jelentős helyet fog­­lal­­t. A Román Népköz­társa­ság alkotmánya, az első állami terv és a Román Munkáspárt, illetve azelőtt a Román Kom­munista Párt és a mögéje sora­kozott munkásság harcának is­ten­etése mellett, a marxiz­­mus és leninizmus alapjogar­­ak,­smertetésére, a nőmoz­galom kérdése és egy egész m mr egyéb fontos probléma megtár­gyllására törekednek. A növendékek 90 százaléka olyan dolgozók közül került ki. Ráduly Mihály, — akiinek a múltban még arra se ige® jutott idejük, hogy az C e" 'ik­kolá­tT nyugodtan elvé­vé 4? k‘ Nem eg­y olyan né­­v?JjkQ van M iskolának, aki i. gai, n^Zetiségi elnyomatás-8 (fejtette: ^ anva°yelvét V«Te a délutáni előadásnak. getülk beszél­ 'ZABÓ ERZSÉBET szentíotai munkáslány, ami­kor X kadenskorába került a líra 4 magyarul, holott apiamyja magyar nemzetisé- A sötét antopascanus c^ok latt mindent elkövettek a re®k0 soviniszta bérencei egy megfosszák anya iyelvé­u° fi,® , ?r meg elemi iskolá­ba leányt. Mo. már kifogástalanul be­­szél .agyarul Szabó Erzsébet de ma nena mégis megakad a nyelv Annál jobban tudja azonbi az itt tanult anyagot f®n,an Ismeri a nőmozgalom kér­eteit és tapasztalt grahem­ber ódjára beszél az állami tervre djiel Dénes szolokai szegény paraszt. — Sat csavarogtam kenyér után téletben — mondja a jól dieszik nyugodt és értemes hangján. Dolgoztam mint föld­műves, majd mint fazekas, vol­taan gazdasági cseléd uraknál és kulákoknál egyaránt. — milyen élete volt a kulákok­­nál ? — kérdezzük Dániel Dé­liestül, aki most megvetően le-­gyint kezével, — mint a kutyának — hang­zik a válasz. Egy napi kaszálás vagy aratás után, egy kupa liszttel fizettek ki. Előfordult hogy az öcsém Jakab Áron nagy gazdától földet bérelt harmadába s e­zen kívül még három nap hasz-napszámot is követelt tőle a telhetes­en uzso­rás. S ha panaszra mentünk, ne­künk soha sem volt igazunk meg sem halhatták a szegény embert, mer­t a múltban nem az volt a fontos, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy ki az, aki mondja. Ha nagy gazdi modott valamit, az mindig he­lyes volt. Minket be spám enged is a .svülésekre, nekünk nem volt ott helyünk. Most aztán "neg ők prüszkölnek, hogy nem kapnak s­ót s hogy nem ural­kodhatunk most is a munkás felett. Kezdődik az egyéni tanulás Mindenki elfoglalja helyét a hatalmas terem U alakú asztal soránál. A kénekkel, faliújság­gal, térképekkel és jelszavak­kal feldíszített napfényes te­remben csend lsz. Tanul az új világ új embere. Erősy Attila ANNABELLE BUCAREZ­I IGNZSMQ az amerikai diplmáciáról Előszó Az elmúlt év nyoy változást ho­zot­t életembe. Született amerikai vagyok, szeretem é­s orszagomat és önzetlenül szolgáltam,­­tutiak el­lenére, hogy az elmút évben elha­tároztam, hogy állandólag a Szov­jetunióban telepszem le, ebben az országban, amelyet jól megsze­­re­tem és megismertem, bár csak két éve élek itt. Tévedés le­nne azt gon­dolom, hogy könnyen határoz­­tam el magam erre. 11 oázisán is aggódóan mérlegeltem az összes körülményeket, amelyek erre a lé­pésre kényszerü­ln­ek, valamint azokat is, amelyek ellene voltak. És ha az előbbire határoztam el magam, ez azért volt, mivel sú­lyos okaim voltak erre. Ellenségeim magu ■életemben ke­resik ezeket az okokat, ám mi spies távolabb az igazságtól. Va­lóságban ezek az okok te­j­sin tár­gyiak. Azért határoztam el ma­gam erre, mert meggyőződtem arról, hogy az Egyesült Államok uralkodi körei Amerikát és vele együtt t egész világot borzalmas hatasza felé vezetik. Meggődésem s­em hirtelen alkotta meg és nem a béke har­cosaitól de beszédek és röpira­­tok erediye volt. Ez a meggyő­­ződés azt a napi munkn­ak és szemei urülkezésnek volt az ereamist amely csaknem három évig tar, a swashingto­n kül­­ügyminizm­umban és a m­oszk­­­vai ameá nagykövetségen Wa­shington,­ éppen úgy, a mit Moszkva, megfigyeltem, hogy azok az ii­­kai diplomaták, akik felelősek, Egyesült Államok húlpo­dlert, hogyan tesznek meg min­dehe­­t arra, hogy a­­i­ágra nse­delmet hozzanak. A pojillih mindig is a Szov­jet­u­nó­n irányult, amely amint az egér,­ettem, álla dóén megsemmne a világbéke, vala­mint a n, jobb és boldogabb életre­­ törekvés* ellen, irá­nyuló földalatti erőfeszítéseiket. Ezek a diplomaták teljes egé­szanen megellenék­ezi a •■ogy a özunje.uuu) m­egaitauulycz­­u uz ame, inat biuiom­osokat a miaguiuloMoUh. Ezért legkeveseb­­b­ céljuk diszkreditálni a Szovjet­­u­not, támauo szándékot tuiajuo­­■ ■tíva neki, tza-.oi igazolni s­iai Oroszország elleni háborús céljai­kat. az alatt az idő alatt, amit a •*u,u,jyu.i.osztélium­ban ta a mts.j. vat amerikai nagykövetségen túl lettem, meggyőződém­ arról, hogy e eh lek uz j t-Zmn,nyzh,iek a m­a­­gasrangu vezetői ezt a célt követik t­ermeszetesen a következő dip­­loma előtt tatdtam magami vaau hadga-ok­ is vakon teljesítem­­a kulcsgymvasztaium­ és a moszk­­vai amerikai nagy­követségen évő háborús úsztok összes parancsait és megosztom velük ezt az óriási felelősséget az egész világ népeivel zemben, vagy felemelem szavam remito tetteik ellen. Am tiltakozá­som a követségen pusztában el­­hangzott szó lett vol­a csupán azért határozot több lépést tud tennem, amely a­kaimat ad atkor,­ hogy részt vegyek a háborúra ussí ton elleni harcban. Ahhoz, hogy ezt tegyem, szükséges volt effe­­kt kenem minden személyi is ér­­zelmi szempontról és ezt meg­­­tettem. Lemo­ntam követségi állásom­ról és elhatároztam, hogy a Szov­jet­unióban maradok, ahol legjobb képességeim szerint résztve­ttek a békéért és a népek boldogulá­­saért folytatott harcban, ha a könyv a hosszas ér­intkezés eredménye azokkal, akiktől az amerikai nép azt várja, hogy fen­­tartsuk és kifejlesszek az orcz.s államokkal, de különösen a Szov­jetunióval való jó szomszédságot azzal az országgal, amely oly nagy szolgálatot tett az emberi­etek a fasizmus halálos része Tévéké* A penn.« lett Sgy’ Szüleim, környéki lók voltai jobb éle­te amint azt cég, a száj hercségek Mint leim he­delme ellen vívott harcban ezonaitae az a tevékenye,­­ Lun a kiuugyniiiuzténnal a mosztivai umenkáu uaui­u, gén tapasztaltam, kiál.ó e.,e aik­ az amerikai nép ebben hozdsuval, háttam Dainoktem Jót ott függni az emberise tejeit, a per­ge lassan fars erta muenet­, fenyegető '.Sínei vérbe'i* ' o . Hei4 ’'J-vi--» v.0.\ Nfm­musa 15 P­ROGRESUL (volt Copilol) mozgó BRASSÓBAN Az ITA Marosvásárhelyen Marosvásárhelyen vasárnap az NB I negyedik tavaszi fordulójá­ban az aradi ITA csapata játszik a BATÁ-val. A két csapat talál­kozója nagy küzdelmet ígér. A forduló többi mérkőzései: Buka­reszbei: Petrolul—Jiul (0:1), CFR, Bük.—Dinamo (1-0) Nagyvárad: ICO—Hadsereg (3:3)­ Temesvár: ESE—CFR. Kv. (2:0 Kolozsvár: KESE—CFR. Ty’(1:5) Medgyes; Gázmetán—Metalochi­mic (3:5) Vasárnap, április­­ szer.e népi futóverSet* tanak. Marosvásárhely^, sei.y reggel 9 órakor . Az OSP, a ssak zsi-vez'^ IMSz már most hatdi? ízületeket tesznek, de eny úgy résztvevők, m’* z:s szempontjából jól y s sikeresen készí­te e* senyzö’.d­­a ..Köszönt« a* elsejét“ nagy népi futói A verseny táv’ w», ■ 400 és 600 m„ 500 és 1000 m' Az országo ság ei (Brassói­­ között tartottá: -íz országos ec got. Eredménye te fiber 1. Cocc Tvár) 552, 2 r. Műhely) 549;‘3­9»S, Kvár) 556 100-as dobás; (Vörös Zászló, 2. Simon József ( M6; 3. Campian 215. ' 200 dobás telibe Tibor (Bo'ipar, Mv. h­­ile'cu T (Me aloe 3. Dán László forda). 200-as dobás: 1. Raco­c3a (LkR, Tv) 437- o PA.*- • .Bőripar, Műhely) 430. 3^C (Ifea, Tv.) 410. 300-as dobás telibe: 1. cire Ion (Vörös Zászló, Brad ;• Dani Vasile (Sodronyi forda); 3. Chilea Nicolae (­ Szatmár). 500-as’dobás: 1. Coco( Hsa, Tv.) 661; 2. SzöUCsi Gye (Indumin, Műhely) 648 • 3 Ra­­ea Gh (CFR, Tv.) 618;’ 4.'­­eanu Ion (Ferar, Brassó) 611 ★ Labdarúgó eredmé­neye Brat ,an: Trac­orul—Cf­ R, Brassó ,0:0), Vörös Zászló-művek_C Brassó 2:1 (0:0), Temen­a—Ve Partizán 2:1, Izvorul, Hosszúi -Vo­ga, Földvár 1:0, Petro­rasSó—Barsa, Zennest 5­0­ áros­vásárhely sakk. t­apa­bajnokságának eddigi eredményei (Marosvásárhely­) Marosvásár­­hely első hivatalos sakk-csapat­bajnoksága március 23-án kezdő­dött meg 11 igazolt és 2 diákcsa­­pat részvételével. Az első négy forduló eredményei.­­1. forduló: MNSz—Építők 9-1, Ruházat—Egészségügy 8:2, Muze­­ul—Cukorgyár 8:2, Metalochimie Kaláka 8:2, Kisiparosok—Fá­sok 10:0, Magyar líceum—Román Uceum 5.5:4.5, I. forduló: Kisiparosok—Ma­gyar líceum 7:3, Vasas—Fások 6:4, Muresul—Kaláka 9:1, Egész­ségügy­­—Cukorgyár 8:2, MNSz— Ruhs­zit 8:2, Építők—CFR 7:3 III. forduló: Ruházat—CFR 9:1, MNSz—Cukorgyár 10:2 Ég­sz­egügy—Kaláka 7:3, Muresul— Fások 9:1, Magyar líceum—Va­sasok 6.5:3.5, Kisiparosok—Ro­mán liceum­ 10:0, IV. forduló: Román Líceum— Vasasok 8.5: 1.5, Muzesul—Ma­gyar liceum 6.5:3.5, Egészségügy -Fások 6.5:3.5, MNSz—Kaláka —CFR 7.5:25, Ruházat—Építők 7:3. ★ AZ ELMÚLT HÉTEN bonyol­­í­tták le az RNK—Magyarország nemzetközi postacéllövő versenyt Hétízletes eredmények: Női kis­­puska: RNK 1782, Ma-'­arország mint-férfi kisöblű puska 40 lövés: RNK 1781, Magyaro: Sz­t.K *fa.09 P?"4- Férfiak térdeplő hely­eik: RNK 1859, Magyarország 1918 pont. Férfiak fekvő helyre­t HNK 1949, Magyarország 194/ nőnk m­..,

Next