Népujság, 1949. augusztus (6. évfolyam, 176-200. szám)
1949-08-03 / 177. szám
nPOHANIAI HAGYAR NÉPI SZ Szerda, 1949 augusztus 3 ARA 4 LibILDI NAPI LAPJAI évfolyam 177 szánt 51 Középisku művészei! :so!áh léíesü£nek Háromszéken rohamosan emekedik az áj szövsittezets .ago. számi A román és magyar dolgozók testvériségének jegyében Méltó külsőségek között zajlott le Segesváron Petőfi Italása 103 éves évfordulójának megünneplése Miron Constantinescu a RMP és Andics Erzsébet a MDP Központi Vezetősége politikai irodájának tagja méltatta a nagy költő politikai jelentőségét (Segesvár. — Kiküldött munkatársunktól.) Petőfi halála centenáriumának megünneplése Segesváron hatalmas lelkesedés mellett, a harcvállalás jegyében folyt le. Már szombaton reggel a város teljes díszben várta az érkező vendégeket. Az ország különböző városaiból jötek küldöttségek, munkások, földművesek és értelmiségiek, képviselve az ország dolgozóit és kultúrintézményeit. Az ünnepségek szombaton este kezdődtek meg a főtéren felállított szabadtéri színpadon, amelyet Petőfiképe és egyik versének idézete díszítettek. A megnyitó szavakat Boian Mihály, a járási ideiglenes bizottság elnöke monda, méltatva az ünnep jelentőségét. A RNK írószövetségnek nevébe 11 román nyelven Cicerone Teodorescu beszélt, ismertetve Petőfi életét és harcát. Magyar nyelven Páll Árpád tartott előadást. Petőfi harcáról megemlékezve a szónok, a következőket mondta: — A szabadságharc ideje alatt azokkal harcol, akik le akarják ráznii az idegen igát, de az ő célja továbbtekintő a népet akarja felszabadítani következetesen végigvitt demokratikus forradalommal. A hazát át akarja változtatni, hogy abban a nép számára gyümölcsözzenek a jogok. Az ünnepi beszédek utn kultúrműsor következett, amelynek során Senkálszki Endre, a kolozsvári Állami Magyar Színház tagja ,,Egy gondolat bánt engemszt’ című Petőfi költeményt adta elő. A műsoron szerepelt még két román nyelvű szavalat, Erdőszakáll (Maros megye) román tánccsoportja, Oklánd (Udvarhely megye) díjnyertes énekkara, Vámosgájfalva énekkara, Nagykun, Kecsetkisfalu, Fehéregyháza, és Szentlászló (Nagykükülő mg. ) tánccsoportjai. A kultúrműsor befejezése után éjfélkor a Déva-telepi csángó zenekar és a medgyesi IRTI üzemek zenekara szerenádot adott a kivilágított váron. Iinescu miniszter, a BMP politikai bürojának tagja, a Magyar Köztársaség küldöttsége, Andics Erzsébet dr. egyetemi tanár, a Magyar Dolgozók Pártja politikai bürojának tagja, Zejk Zoltán költő, a Szabad Nép, a MDP központi napilapjának szerkeztője, Kucka Péter költő, Kacsó Sándor, a Magyar Népi Szövetség országos elnöke, Hodos Nicolae miniszterelnökségi államtitkár, Takács Lajos dr. helyettes miniszter, Széll Jenő, a Magyar Köztársaság bukaresti követe, meghatalmazott miniszter, Zabria Stancu, a RNK írószövetségének elnöke, Beniuc Mihai író, Révi Ilona, a MNSz központi vezetősége politikai bárójának tagja, Gaál Gábor, a RNK akadémiájának tagja, Balogh Edgár, a Bolyai tudományegyetem rektora, Aszódy János, az Állami Könyvkiadó magyar tagozatának igazgatója, valamint politikai és szellemi életünk számos kiválósága. A vasárnapi ünnepség Vasárnap reggel zeneszóra ébredt a város. Két zenekar járta végig az utcákat. A dolgozók a város főterén gyülekeztek, ahonnan zászlók és felmondatos táblák alatt felsorakozva zarándokoltak a fehéregyházi Petőfi emlékműhöz. A fehéregyházi síremléket zászlóerdő vette körül. A RNK zászlója mellett a Szovjetunió és a baráti Magyar Közársaság zászlóit lengette a szél. A jelmondatok a béke megingathatatlan bástyáját, a Szovjetuniót, a Román Népköztársaságot és annak vezető erejét, a Román Munkáspártot, valamint a baráti Magyar Köztársaságot éltették. Az emlékmű két oldalán Petőfi és Balcescu képei voltak elhelyezve. Az emlékmű előtt pedig terméskő alapra helyezett emléktábla volt vörös lepellel letakarva. Az emlékmű lábánál román és magyar népviseletbe öltözőt, ifjak és lányok álltak díszőrséget. Délelőtt 10 óra után néhány perccel érkeztek ki az emlékműhöz a városból elindult dolgozók. Rövidesen megérkeztek a vendégek: Bányai László, a RNK Nagy Nemzetgyűlése elnöki tanácsának tagja, Miron Constan Az első öt után tíz öt kollektiv gazdaság létesült július 31-éi g Sáros — kiküldött munkatársunktól. Országunk első öt kollektív gazdaságának a napokban történt megalakulása után, július 31-én újabb tíz községben avattak fel ünnepélyes keretek között kollektív gazdaságokat. Az újabb kollektív gazdaságok a következő községekben létesültek: a Ialomita megyei Progresul községben, a Buzau megyei Calduresiben, (utóbbi az „1907” neve kapta) a Covurlui megyei Urlestiben, a V’ulcea megyei Ceamurlia de josban, (Referit néven), a szatmármegyei Batizban, (Petőfi nevét viseli), a szilágymegyei Berezinben, a Temes-Torontál megyei Lenauheimban, (Victoria néven), a szeben megyei Selimbarben, (Március 6-ról elnevezve), a Teleormán megyei Slobozia Mândrun, „1907” néven), valamint a nagyküküllő megyei Sáros községben. A sárosi kollektív gazdaság ünnepélyes felavatásán a dolgozók ezrei vettek részt. Medgyesről és a környező falvakból a gyári munkások és szegényparasztok hosszú sorokban, érkeztek Sárosra, hogy részt vegyenek a 67 taggal megalakult kollektív gazdaság ünnepélyes megnyitóján. Úgy a gyári munkások, mint a dolgozó földművesek sok ajándékot hoztak ekéket, gazdasági felszerelést stb. Az ünnepség vasárnap reggel 10 órakor kezdődött. Sáros község kollektív gazdaságának vezetőségét egyhangú lelkesedéssel választották meg. Elnök: Serianu Vasile, tagok: Pintea Martin, Sandru Ileana, a KDNSZ helyi elnöke, Bob Gheorghe és Mafias Samuila, ellenőrök: Deac Vasile, Benoie Vasile és Moraru Ion. Részletes beszámolót az ünnepségről lapunk legközelebbi számában közlünk. Zaharie Stancu, a RNR írószövetségének elnöke beszél Az ünnepséget a Román Népköztársaság, a Magyar Köztársaság és a Szovjetunió himnuszainak hangjai nyitották meg, majd Carolan N. Nagykükülő megye ideiglenes bizottságának elnöke üdvözölte a vendégeket és a megjelent küldöttségeket. Ezután Zaharia Stancu, az írószövetség elnöke mondott beszédet román nyelven, ismertetve annak a harcnak jlentőségét, amelyet Petőfi Sándor, a nagy költő ésforradalmár folytatott a népek szabadsága érdekében. A dicső Szovjet Hadsereg által felszabadított népi demokráciájú országok minden városában ma Petőfi-ünnepségeket tartanak — mondotta Zaharia Stancu. — A Szovjetunióban is ma Petőfi emlékének hódolnak, mert Petőfi nem csak a magyar nép, hanem az egész békét és haladást szerető emberiség költője volt. Ma a nagy forradalmár halála századik évfordulóját a két tábor, a Szovjetunió álal vezetett békéért harcoló imperialistaellenes tábor és Truman és néhány bankár által vezetett imperialista tábor közötti harc egyre jobban kiéleződésének pillanatában ünnepeljük meg. A szónok részletesen ismertette a mozzanatait annak a harcnak amelyet Petőfi folytatott és az általa folytatott harc mai jelentőségét, majd így folytatta beszédét: — Az a szabadság, amelyért Petőfi élt, harcolt és meghalt, 100 év után megvalósult. A dicső Szovjet Hadsereg, a Sz.UK.(b.)P. a nagy Sztálin vezetése mellett felszabadította az elnyomott népeket. A Petőfi által elindított harc azonban nem ért véget, mert a burzsoázia szolgálatában állók meg akarják gátolni a népek Szabadságát. Befejezésként Zaharia Stanca a következőket mondotta: — Eljöttünk Petőfi Sándor, románok, magyarok, munkások és földművesek, oda, ahol te az életedet áldoztad és kiáltjuk: éljen a Román Népköztársaság és a Román Munkáspárt. Éljen a Magyar Köztársaság és a Magyar Dolgozók Pártja. — Itt vagyunk Petőfi Sándor és azt kiáltjuk: Éljen a Szovjetunió, éljen Sztájin. — Itt vagyunk Petőfi Sándor és azt ígérjük, ahogy te kívántad, megvédjük, ha kell életünkkel is a békét és a szabadságot. Leleplezik az emléktáblát A Magyar Köztársaság Küldöttségének nevében Andics Erzsébet, a Magyar Dolgozók Pártja politikai bárójának tagja, egyetemi tanár beszélt, amire lapunk legközelebbi számában térünk vissza. A következő szónok Miron Constantinescu, a BMP politikai bárójának tagja, miniszter volt. Miron Constantinescu a RMP Központi Vezetősége nevében és a RNK kormánya nevében hódolt Petőfi Sándor emlékének Beszédében, — amelyet lapunk következő számában fogunk teljes egészében leközölni. — Petőfinek az együttélő népek barátsága érdekében folytatott harcáról emlékezett meg. Kihangsúlyozta, hogy azt, amiért Petőfi 100 évvel ezelőtt életét áldoza, ma a Szovjetunió által folytatott harc következtében megvalósul . A szónokot gyakran szakította félbe a tömeg lelkes éljenzése, melynek során a románok magyarul, magyarok románul éltették a románi-magyar barátságot, a Szovjetuniót és a Román Munkáspártot. Beszéde végén Miron Constantinescu leleplezte azt az emléktáblát, amelyet Petőfi halála centenáriumának alkalmából Népköztársaságunk dolgozói emelek. Az emléktáblán, román és magyar nyelven az alábbit felirat áll: Jertek ki hozzám s ott kiáltsatok Síromnál éljent a respublicára“. Petőfi Sándor Ezt az emléktáblát a Román Népköztársaság második évében emelték Petőfi Sándor emlékezetére. A nagy forradalmi költő ezen a síkon esett el 1849 július 31-én. 1949 július 31.“ Ezután az „Egy gondolat bánt engemet című Petőfi verset adta elő Sehkálszki Endre, román nyelven pedig a ReSpubLifea című verset szavalták el, majd a küldöttségek megkoszorúzták az emlékművet. A RMP K. V. koszorúját Miron Constantinescu, a Román Népköztársaság kormánya koszorúját Takács Lajos dr- helyettes miniszter helyezte el.Ezután egymás után helyezték el koszorúikat a Magyar Köztársaság küldöttsége, a bukaresti magyar követség, a RNK Külföldi Kapcsolatokat Ápoló Szerve, a RNK írószövetsége, a MNSz központi vezetősége, a RMP nagykükülőmegyei Szervezete, a megyei idiglenes bizottság, Segesvár városa a tömegszervezetek, az üzemek, a földvári téglagyár, Fehéregyháza, Bihar, Hunyad, Héjjasfalva dolgozói, a kolozsvári román mű