Népujság, 1949. szeptember (6. évfolyam, 201-226. szám)

1949-09-23 / 220. szám

2 , y . ' .. , '■ r í ■ I. Emb­errablás, gyilkosság, árulás [ fi (Első oldali cikkünk folytatása) pést a vele való összeköttetésre. , Stolpe táru­lkozott Sonaborival, aki B.^Vi6t»w JöSva• t városb^ti az ot­­, tani ám^fikai kém­.szer'vezet irod.fi­­.'Sájjó®, volt' atrcalmazisban. Som­. Ezután, dr. Szöbetif *i volt ‘’rtlirti'V ■ terel'p.öksígi állam­titkárt ye-ejl.k a bíróság elé. fanők.i. Beszélje,n ,'arrol,. .mit ■ fud Rajk ‘Lászlónak a bplügym­i­* nisztéi^mban’’ kifdjtett févekterr^­­. öé^rők’ mi'-i.isz.ersígíf foT­. hajwiiHfg •%h­'a, 'Hogy az akkerj . kö^tli­s.tu?.á­lle­nes öscsiesküvés egy^.. résztvevőit. Bar­tha '.Antalt,, díj. Náffik ?egéncét asegmeetsa?. •• - te^éni: 194(­ végén és ,19 1­7, első; Laftmadarcán folyt az államvédel­mi osztályon' copább... társai­­(i&Szeer.küvési' ü­gyén­e­k' nyomozása. .Ez! a_Nyomozást. Rajit-saját r­tga ye^ié. A. nyomozásban ; én is xaMis&fa ,'úgy. hogy'­ r.dz]r.e.­ .. Rajk . akkori' tevé­'kórr^gfif/­ .Saij’tjS' terhelői adat de mutatkoztak Btrríh'a Albert .vezár­­' .yz védés.- akkori honvédelmi • mir.« sz­ítás­ valamint­­Nagy­ Ferenc »fin. •mif j.r Nagy­ Ferenc- akkori r­enyorki - követségi- attaséval szemben.: Rajk .Iroj Ádkottore ,vonatkozólag ,az jegy­zőkönyveket magics vette és utá­. Pit ást­ adott arra, hogy » nyomo­­zátt 'védető közegek tovább ne működjenek.' Rajk ezután, maga­­, Sho'rs hívatta Bartha Albertet és ...-ajánlotta­,mosdjok­ le .honvédelmi Am­iniszteri tisztségéről,, és kilátás­ba helye^te, hogy eU'211« a nyopip­.,.zast be fogja­ ^ziniijtni. Ba­rtha bori Remutifffa ""Stolpet hivatalfő­nökének, Mr. Caldwellnek, aki az irányba­n érdeklődött’nála, hogy Rítik képes lesz-e arra, hogy tar­tósan kiemelkedő szerepet vállal­hasson, illetve .vigyen a Magyar­­ Kommunista Pártban. ‘1% is mondott és később megszö­kött az or*sá,g'Wtt1947'vfg’én íta'fk i./.41Uercstc,JS'a.?v..i:i*i«i)c miniss*fMk elnököt, s közölte vele,­ hogy fiára vonatkozó,­­terhelő adatok vannak •^iripjpb.mv n$^, folytatja le 'a nyom­ozást s elért fiát értesítse. ' ftogy mondjo-i m­ére' térjén vissza az orá'igba. Ifj. • Nagy Fer­en­c. azonban nem tért vissza tte or­szágba» * « rSzeljeni ekujiáp azt is fekcnndja,­ hogy az akkori összeesküvésre vo- i ^lH^sh^l-;-,Ratjk.;írrr.sán­oz vett egy bro urat, amelyben töb­­­­bek között arról is szó volt,, hogy a magyar koijinrágyon bellii cíteio­­­nalista cftögotí "rfiíiködik am­ely­­­nek‘ legyilí vezetője Rájk László, lRajkr utask^.ttíb'ft-' nyomozó -szerv, veket, hogy erről a brosúráról ■a nyomozás során ne tegyenek említést. Ezenkívül, 1947­, január­jában az egyik gyanúsított laká­sán lefoglaltak­ egy levelest is, ame­lyet tíz egyik­­összesküvő'egy iná- i'síkhoz írt. Ebben arról, volt 'szó,­­h hogy ellenforradalm­i csoport'mű­ködik a magyar 'kormányon belül, 'amelynek vezetője' Nagy Ferenc. Ri­sk 'ezt a legyeset 'is 'magához vette és elvonta a­ bizonyítási el­­járás alól. Azért volt erre­­ illető­sége, mert a hivatomozást saját ma­ga irányította­ ’ , kémtevékenységet folytasson.. Javorszky őrnagy jugoszláv ka­tonai attasé helyettes egyik követségi látogatása alkalmá­val kijelentette előtte, köteles­sége a jugoszláv kormányt mindenben segíteni. Tudomása volt arisztokrata és egyházi "személyekkel " Való" .Kapcsolatai'' ról és azt kérte tőle, hogy kémlelje ki, hogyan viszonytal mák és­­ az "élemért "'a jugo­szláv és a magyar kormán­y­­­hoz, milyenek a politikai néze­teik, kapcsolataik. Ribar ezt nem fogadta el. Ezután­ Csacsi­novics -egy alkalommal* -a kö­vetségre hivatta. Ott megmu­tatták neki egy ’jugoszláv la­,­pót, hogy bátyját Jugoszlávia ,bank,állam,e­llenes­ cselekm­ény miatt letartóztatt­ák Megfe­nyegették — ismerve, család­­jához való szeretetét, — hog­y csak akkor segítenek bátyján, ha az ők Szolgálatukba áll. Ek­kor' sem 'egyezett bele.‘ 47 ben vízumkérés miatt a követség­re ment. Ekkor letartóztatták és jugoszláv követségi gépko­csin két napi fogvatartás után Jugoszláviába szállították. • Bel­grádban az UDBA fogházába aláírattak vele egy nyilatko­zatot:,'. hogy ’ á. ju­go­szláv kém­­szervezetnek fog dolgozni, majd visszaszállították Buda­pestre •­­ ” , , ' - Elsu­skasstott bírósági­ oko­k f?ájk, és a spanyol treekípsia v­easen­í. Ifasacso’at?* _Ezután Rajk régi spanyolon Franciaországba­ szók ti».- Rajk , SzágT barátja és sajtófőnöke' .' CSéréSn^^S' Sálidöf teihá" meg . tmW\%l\on­aasát.- Cseresznyés 19% -j^naéjatOY M afigof kém í, s?©ígáfkt,.tagja, - egyúttal az M ‘-gol hadseregben teljesít szol­gálatot. 1944 szeptemberében ,immár­ összeköttetésbe került a jugoszláv kémszervezettel. A jugoszláv és­ • angol hírszerző szolgálattól azt az utasítást kapja, hogy keresse fel Raj~­t,'scót, aki 'elfogja őt' helyezni' a ’belügyminnisztériumban. Spa­nyolországban és a francia' in­tern­álótábor éléban együtt van Rajkkal'. Élők: Tud Ön Rajknak a­­­Cspanyel •­trockijisták Vezetőjé­vel' való kapcsolatáról? Cseresznyés: 1838-ban’ szo­ros' kapcsolat állt fenn­­ Rajk '• és Gironella közötti, aki a spa­nyol/ trockijista, szervezetek fő­titkára volt. Giropella a május 2.i “Véres felkelés’sövén’“a­­Bran­ko­ hadsereggel együttm­űkod­­. Ve felkelést­'szított a ko/tár­sa­sági­­kormány ellen. A bák­e-, lónai népb­iróság 1­933-bari fts­­látra.. ítélte. Sikerül,. azonban kai a kapcsolatot ' Ve*, ne'­ben vette' fel." Gironellát késbb • a francia titkos­szolgálat embe­re?- Mexikóba *irán\R «Miért. ,.*JÖSé?Oszfiyés Ardról -tu«;, hogy - Rajk összek'hott.'ásben ■állott - a francia séifszolgál­attal is.- ■•- '• .­Dr. Tarisznyas Györgyi, a paksi kereskedelmi iskola ta­nárnője Rankovics ■­­­ jugoszláv belügyminiszter és Rajk­ paksi találkozójáról számol be­ Mra­­zovics jugoszláv követ, akivel jó barátságban volt, kérte meg őt, hogy a találkozón vegyen részt, hogy annak kirándulási jelleget adjon. A két­ ismeret­len férfi — Rankovics és Stajk —­ egy csőszkunyhó, előtt tár­gyaltak egymással. Az egyik magyarul, a másik szláv nyel­ven beszélt és Mrazovics kö­vet tolmácsolt. Ezután a különtanács elnöke egy­­ fényképet mutatott a­ ta­nunak, aki felismerte benne Rankovics.«. belügyminisztert. .Klein Antal paksi­­földbirto­kos-szintén a­ találkozó körül­ményeiről beszél. Ezután Pálfi ha­tárvadász -ve­zérkari főnökének kihallgatá­sára került sor. 1948-ban Moszkvába került, mint kato­nai­­attasé. Az­ volt a feladata, hogy addig is,­míg Moszkvá­ban a jugoszláv hírszerző szer­vek felveszik vele a kapcsola­tot, igyekezzék adatokat sze­rezni a szovje­­i hadser­­e szer­vezeti felépítésére, felfegyver­zésére, anyagi ellátására és fegyelmére vonatkozólag. Mra­zovics,­­ akkor még Moszkvai ju­goszláv nagykövettel 1949 ta­vaszán egy fogadáson vette fel­­* kapcsolatot. Ekkor adta i­t*-először. Mrjazovicsnak az ál­tala addig összegyűj-tött­ Mrém IjjV-agot.' . . ... _. ■ t A^. j&Latok^a elsosqrbqp ^an-r fiák1 a bizalomnak az, alapján nj4ta- meg^zerf­zni,’ , arpej.y,et v.eje. jzetJjbW. tpiftt baráti ' ka­tonai attaséval szemben első­sorban a­ szovjet hadsereg tiszt­ei és a népi demokráciák kato­­­nai attaséi tanúsítottak. Eze­ket az adatokat azután Mrako­ácsnak a sajtófogadásokon át adta-Rex József és Hegedűs Jó­zsef mindkétt­en beszervezett jugoszláv kémek voltáig le Utób­bi tud arról, hogy Brankov a Tájékoztató Iroda­­- határozata után továbbra is­ folytatta ma­gyarországi k­ént t­e­v­é­k­e­n­y­s­é­get. Esvbhefra é­­s Ljubica Kitár tanú elmon­dotta, milyen erőszakos eszkö­zökk­el szervezték be a jugo­szláv­­kémszervezzetbolt CSacsi­­nov jugoszláv kéműmel együtt, mint menekült tartózko­dásét Magyarországon. Csacsinov­ót riggi , barátságra való tekintet­tel arra akarta rábírni, hogy . ,, és gyll '-'-o­sa? Ezután­. 2­sirkó. Bparov,, volt jugoszláv sajtóattasét . Moics Milos gyilkosát­ vezetik elő. Brankov utasította 1947-ben arra, hogy jiépszerüsit£e Titót és. .politikáját. A Magyar—Ju­goszláv. társaság politikáját Tito politikának ... ínggfelel.ggn irányitotta ss az ő kezében volt izztársaság" elfolyóóirasa "a Déli Csillag is.­ Részletesen előadja­ Moics Milos meggyilkolásának, körülményeit. Határozottan megállapítja, hogy Brankov és Mrazovics Tito és Ranko­vics utasításaként közölték ve­le, hogy meg kell gyilkolnia Moics Milost. Bourov azt állít­ja vallomása során, hogy ő Mrazovics és,Brankov előtt el­lenezte Moics meggyilkolását. Brankov az elnök, kérdésére megállapította,­­hogy ez nem felel­ meg a Valóságnak."' A szembesítés alkalmával Eöií:' rov' fenntartotta Vajlóírlását. Vak­ar­a és Szőnyi ( m’iantójásja);- Jaa-'al- Földi Iván, a Szőnyi-féle kém­­csoport tagja, elmondotta, milyen kapcsolatban­ állott­­Szőnyi a­z­z -ame ■ rikai és jugoszláv hírszerző szer­vekkel, milyen gyakorlati kém­te­­vékenységet folytatott és milyen s­erepe­ volt­«a magyar­­államrend elleni összeesküvésben. Kálmán András, Szőnyi kém­bandájának másik tagja, hasonló­­képű­ibi’váll­ó volt az, aki­ Svájc­ban Allan Dullestől átvette a kém­­csoport­­ hazautazásához szükséges okmányokat és a költségekre 4 ezer­ svájci fyankot^^alloplasglpa bizonyítja azt a szoros kaödső­­­futót, amely az amerikai­, jugo­szláv, és­­francia h­írnze­tti szolgálat között fennállott. .Réti Miklós,­­volt pécsi detektív­­felügyelő, arról vallott, hogyan felvezték be Szalai András,- be­­­utgónak­. • Lindenberger­­Lajos, a sátor­­a­ljaúj­helyi börtön­ volt felügyelő­je.­ elmondja. Szalai miképpen árulta el a s^toraljaújhelyi bör­­tönben lévő politikai foglyok lá­zadását. E­­nnek folytán 54'jcg'vot megöltek, 11-et fied'g -d­atái'ál,s után kivégeztek. • Ji&jg’ils'itvc-fj'Ils csc^ flórig :at'57:;rve*,^tt­yVm^orj György i . ny'elvtanár'n­ő elmondta, hogy Jusztus Pál­ még a inváz­ió'írén ideglenes ísás köré .­­ Napról napra újabb megvalósu­­l­sokat eredményez a megyei, vá­­r­ro­si, járási és községi ideiglenes bizottságok­ munkája. Megkezdőd­tek a£­­őszi mezőgazdasági muo­­pkák­ cipjcészületei, városain, falun előkészítették az iskolákat a dol­­­­gozók tudományszomjas gyerme­­keinek fogadására­, százkilóméte­­res vonalakon tűnnek el az utak gödrei, megjavítják az idő vas­­i­oga által megör­ölt hidakat itt-ott köf-árd­okcsi -,rijpirhozások .-.folynak, újb­ós új kincseit fedezik fel az országnak, mint a nép közös ja­vait."A n­épi demokratikus állam, h­ helyi szervei az ideiglenes bizott­ságok útján erős fegyvernek bizo­nyul a munkásosztály és szövet­ségese, a ’ dolgozó parasztság, kezé­­­­ben m­i.:dezsi;!,en az’akciókban, a­­ szocialisztus építésének. művébee. A­ népi demokratikus állam ki­apadhatatlan­­-erőforrása" a dolgo­zó tömegekkel­­való kapcsolat­.­­ Az­ ideigyes­­elt bizottságok éppen­­a dolgozók­ bevonásának alkalmas formáját jelentik az állami tevé­kenységbe. A bizottságok tagjai ké­csits ig­án' sokán ‘ bizottyíték'át adták annak, hogy tudatában van­­nak­ annak, hogy az: ideiglénes­­bj- i­zottságok, el’éjen­ek forr­ása, siller rónák titka a tömegfekkel’’ való elválaszthatatla­n kapcsolat. Ezek­­ az 'első népeseket teszik 'ebben;; az ' k­ártyhan; " .. ]' !­­Számos ideiglenes bizottság nyilvános gyűlést rendezet­t, ame­­lyet a­ bírálat szellemében meg­vitatják bizottság tevékenységet, javaslatokat tesznek és konkrét munkavállalásokat Valamely fel­adat elvégzésére.' ' ’ Az eredmények nem maradnak el. Szamos--megyében ^például a ihelyi ö?rv- keretéberpvjjgtitközségi .istállót ..ipitettek, ..ja§gii®zdíak ja?, új javitási. munkákat,.. hida­kat. épit­­­tettek .íj. jávitodtak. sokat közü­lük a dolgozó'lgép .önkéntes.'.'m­uh­­k'Aja segitségével. szülőházakat és gondozókat létesítettek, gyümölcs aszalókat építettek. 50­0 községet láttak el könyvtárral stb. Mégis vannak m­ég ideiglenes bizottságok, amelyek, másodrendű font­osságot­ tulajdonítanak a dol­­go­zók tömegi bevonásának ide­iglenes bizottságok tevékenységei­be, így Konstanca, Vlasea, Ilfov megye ideiglen­es bizottságainak még gyenge­ kapcsolatuk­­ van a dolgozó tömegekkel/ Egyes miegye! .ideiglenes bizottságok,:, ahint-pél­­■dúul ,A?gc?;: -Brassó. .-Csik.u'is Dőlj megyékbe, általában, a régi köz­­igazgatási szervek módjára —.u- i kedvek. Azoll az ideigh­íves' 'bizottságok, amelyek­­a­­ tömegektől való elsza­kadás- irányzatot mnutatják,; neih­­csak az elvesztegetett hatalmas támogatás meg népi értéséről tesz­nek tanúságot, hanem általában, az államhatalom ezen újtipusú szegyei forrad­alm­i , tartalminak meg'nSffiLCT^OToT^is.***­*•*• Az állampolgári a«bizottság, A legszélesebb és legszervezettebb formái a tömeg részvételének a közügyek ■ vezetésében". Ezeket­­ az­onban, nana lehet bürokratikus m­ó­don, döntvények és korraride­­letek útján létesíteni,, ezek a tö­­svegek fokozóitói- dina­miz­ásák­.ak ’gyümölcsei a közfeladatok betöl­tésire. . . . .. - A szovjetek példáját és tapasz­­­­ta­latait felhasználva a­ polgári .bizottságok ? előkészítésében.-a meglevő kapcsolatok, .m­egszerv.e­­zzé-'cben az ideiglenes bizottságok . feladata állampolgári aktivák-í t ' létesíteni, amelyek a kialakuló állampolgári bizottságok magvát 'alkotják.15"' Az ideiglenes bizottságok­ körüli aktivok ♦megteremtése jelenti aa . első lépést., a dolgozó .tömegekkel .való szervezett kapcsolat iránya­, ban. Egyes " ideiglenes bizottságok . meg is kezdték az. aktivok. ,meg­­­­alaki­tását. Banlad . városában' és 3 TtutpVa. rmfc_gyé'_ pgy^. •' községeiben­­ a'­­ párt és 'tömegszerve­zetek támo­­­gat­ásával megalakultak az akti- I vak' az. ideiglenes bizottságok mel­­­­lett. jB.ufííU megye megyei, járási I és kö­z­s­égi ideiglenes v bizottságai jelentékenyen, megjavítva­­ kap­­­­csolataikat. . ..tömegekkel,. .. .egész sor községben­­ létesítettek aktivá­­'tat. ■ .a. v* Kétségtelekül támogatni kell -éa továbbfejleszteni­­ezt a ‘kfezdat'ot. Az ideiglenes '•bizottságokn­ak ■ mindenütt határozott a harcot kell r tititfitolptfa, pte-: i A fáillít Zio&r&en mcsvalósitását cr^. *. . . Az .ideiglenes..bizottságok akti'* i­váinak" magukban "kell foglaljiok a. dolgozók leghaladottabb. gyak­­­kodást, kezdeményezési, szerve­­zési képűs­éggel 'r^'-delkezö ele­meit. - a ... -• . • r . -a­­ A Párt'1-az ideiglenes­ bizottsá* . gokban látja­­ a­­legnagyobb" lehe* , tőséget’"»' -dolgo­zók bevonáséra, a . tömegek politikai aktivizálására a­­ szcendizmusárt vívott piarcban. A pá­rtszervezeteknek ezért erőtelje­se­n" kell támogatatok az ide­iglenes­­ bizottságokat, önálló tevékenysé­­g e­gfik"­ biztosítása,­­ a­' tömegekkel va­ló kapcsolatuk állandó" erősítése­­ céljából. Ezen a vonalon, minden pártszervezetnek — a meg­yei bi­­­­zottságtól, a falusi. alapszervezs­­­tekig­— , elsőrendű kötelessége ’ megadni mertlen politikai és szer­­vezési támogatást. " az­ ideiglenes bizottságok aktíváinak­­ megala­kítására. • . S'E',epítek­a’bína' ikfil­íiót an­áls az iskolákben (Bukarest). A közoktatásügyi minisztérium közölte, hogy az összes 4 és 7 osztályos ele­mi iskolákban, líceumokban, pedagógiai ikolákban és műszaki középiskolákban hétfőn, szeptember 26-án megkezdődik a tendás. -------...... --------.. ,r*— am két munkáspárt, egyesülése­­előtt felszólította, hogy szervezzen il­legális csoportot abból a célból,­­hogy folytassa azt a trockijista •".tuborképzést, amelyet Jusztu­s a­z '-d­á'tromokra, a pártszervezete­ c­­scn'"elkezdett- Er­r­ek a csoportnak '. feladata az,volt, hogy a empor! tagjai további csoportokat szer­vezzenek be. A csopoth­oz meg is 'e -orvosle a • z £»0 főből állott.. Több­pör ishgális’ t's:rejövd;elő-' *!:’et' tc'ffo­ta;?,**nmilyálfc’i Ju­ 2fhs züoWO\$ . leül- ***4T*bilpoíitikaj' Ge­­?z ’melót. Gyűlölettel beszélt­­ a­ magyar -népi demokráciáról. Az' állította, hogy a magyar népi de­mokrácia nem hal­ad szocializ* idus útján.^Ragadmazta a kormány tagjait és különösen" élete"»' tá­­m­a­ dta a kormán­y külpolitikáját Szovjetunió' f­:lé*v»!ó cMeot&Sióvfd­ kapcsolattan. Ügyesükkor han­goztatta a­­Tito Jugoszláviájával való­ baráti­­politika fontosságát. Fleischer d­­íaáí­lóné. .. Jusztus tit­kárnője elmondotta, hogy Jusztus összek­ötte­tésbben állott, egy Vadas revü #emberrel,­ aki a jugoszláv hitszErrősseláál^t egyik embere volt Lal­áffi­­rt többször találko­zott Ga'chot ■ francia séfért hasé­val,­ aki­­a Jufetussal.» dwtetatot* i.beszélgetés folyamán jegyzctck€' készített.

Next