Népujság, 1949. szeptember (6. évfolyam, 201-226. szám)
1949-09-23 / 220. szám
2 , y . ' .. , '■ r í ■ I. Emberrablás, gyilkosság, árulás [ fi (Első oldali cikkünk folytatása) pést a vele való összeköttetésre. , Stolpe tárulkozott Sonaborival, aki B.^Vi6t»w JöSva• t városb^ti az ot, tani ám^fikai kém.szer'vezet irod.fi.'Sájjó®, volt' atrcalmazisban. Som. Ezután, dr. Szöbetif *i volt ‘’rtlirti'V ■ terel'p.öksígi államtitkárt ye-ejl.k a bíróság elé. fanők.i. Beszélje,n ,'arrol,. .mit ■ fud Rajk ‘Lászlónak a bplügymi* nisztéi^mban’’ kifdjtett févekterr^. öé^rők’ mi'-i.isz.ersígíf foT. hajwiiHfg •%h'a, 'Hogy az akkerj . kö^tlis.tu?.állenes öscsiesküvés egy^.. résztvevőit. Bartha '.Antalt,, díj. Náffik ?egéncét asegmeetsa?. •• - te^éni: 194( végén és ,19 17, első; Laftmadarcán folyt az államvédelmi osztályon' copább... társai(i&Szeer.küvési' ügyének' nyomozása. .Ez! a_Nyomozást. Rajit-saját rtga ye^ié. A. nyomozásban ; én is xaMis&fa ,'úgy. hogy' r.dz]r.e. .. Rajk . akkori' tevé'kórr^gfif/ .Saij’tjS' terhelői adat de mutatkoztak Btrríh'a Albert .vezár' .yz védés.- akkori honvédelmi • mir.« szítás valamintNagy Ferenc »fin. •mif j.r Nagy Ferenc- akkori renyorki - követségi- attaséval szemben.: Rajk .Iroj Ádkottore ,vonatkozólag ,az jegyzőkönyveket magics vette és utá. Pit ást adott arra, hogy » nyomozátt 'védető közegek tovább ne működjenek.' Rajk ezután, maga, Sho'rs hívatta Bartha Albertet és ...-ajánlotta,mosdjok le .honvédelmi Aminiszteri tisztségéről,, és kilátásba helye^te, hogy eU'211« a nyopip.,.zast be fogja ^ziniijtni. Bartha bori Remutifffa ""Stolpet hivatalfőnökének, Mr. Caldwellnek, aki az irányban érdeklődött’nála, hogy Rítik képes lesz-e arra, hogy tartósan kiemelkedő szerepet vállalhasson, illetve .vigyen a Magyar Kommunista Pártban. ‘1% is mondott és később megszökött az or*sá,g'Wtt1947'vfg’én íta'fk i./.41Uercstc,JS'a.?v..i:i*i«i)c miniss*fMk elnököt, s közölte vele, hogy fiára vonatkozó,terhelő adatok vannak •^iripjpb.mv n$^, folytatja le 'a nyomozást s elért fiát értesítse. ' ftogy mondjo-i mére' térjén vissza az orá'igba. Ifj. • Nagy Ferenc. azonban nem tért vissza tte országba» * « rSzeljeni ekujiáp azt is fekcnndja, hogy az akkori összeesküvésre vo- i ^lH^sh^l-;-,Ratjk.;írrr.sánoz vett egy bro urat, amelyben többek között arról is szó volt,, hogy a magyar koijinrágyon bellii cíteionalista cftögotí "rfiíiködik amelynek‘ legyilí vezetője Rájk László, lRajkr utask^.ttíb'ft-' nyomozó -szerv, veket, hogy erről a brosúráról ■a nyomozás során ne tegyenek említést. Ezenkívül, 1947, januárjában az egyik gyanúsított lakásán lefoglaltak egy levelest is, amelyet tíz egyikösszesküvő'egy iná- i'síkhoz írt. Ebben arról, volt 'szó,h hogy ellenforradalmi csoport'működik a magyar 'kormányon belül, 'amelynek vezetője' Nagy Ferenc. Risk 'ezt a legyeset 'is 'magához vette és elvonta a bizonyítási eljárás alól. Azért volt erre illetősége, mert a hivatomozást saját maga irányította ’ , kémtevékenységet folytasson.. Javorszky őrnagy jugoszláv katonai attasé helyettes egyik követségi látogatása alkalmával kijelentette előtte, kötelessége a jugoszláv kormányt mindenben segíteni. Tudomása volt arisztokrata és egyházi "személyekkel " Való" .Kapcsolatai'' ról és azt kérte tőle, hogy kémlelje ki, hogyan viszonytal mák és az "élemért "'a jugoszláv és a magyar kormányhoz, milyenek a politikai nézeteik, kapcsolataik. Ribar ezt nem fogadta el. Ezután Csacsinovics -egy alkalommal* -a követségre hivatta. Ott megmutatták neki egy ’jugoszláv la,pót, hogy bátyját Jugoszlávia ,bank,állam,ellenes cselekmény miatt letartóztatták Megfenyegették — ismerve, családjához való szeretetét, — hogy csak akkor segítenek bátyján, ha az ők Szolgálatukba áll. Ekkor' sem 'egyezett bele.‘ 47 ben vízumkérés miatt a követségre ment. Ekkor letartóztatták és jugoszláv követségi gépkocsin két napi fogvatartás után Jugoszláviába szállították. • Belgrádban az UDBA fogházába aláírattak vele egy nyilatkozatot:,'. hogy ’ á. jugoszláv kémszervezetnek fog dolgozni, majd visszaszállították Budapestre • ” , , ' - Elsuskasstott bírósági okok f?ájk, és a spanyol treekípsia veasení. Ifasacso’at?* _Ezután Rajk régi spanyolon Franciaországba szók ti».- Rajk , SzágT barátja és sajtófőnöke' .' CSéréSn^^S' Sálidöf teihá" meg . tmW\%l\onaasát.- Cseresznyés 19% -j^naéjatOY M afigof kém í, s?©ígáfkt,.tagja, - egyúttal az M ‘-gol hadseregben teljesít szolgálatot. 1944 szeptemberében ,immár összeköttetésbe került a jugoszláv kémszervezettel. A jugoszláv és • angol hírszerző szolgálattól azt az utasítást kapja, hogy keresse fel Raj~t,'scót, aki 'elfogja őt' helyezni' a ’belügyminnisztériumban. Spanyolországban és a francia' internálótábor éléban együtt van Rajkkal'. Élők: Tud Ön Rajknak aCspanyel •trockijisták Vezetőjével' való kapcsolatáról? Cseresznyés: 1838-ban’ szoros' kapcsolat állt fenn Rajk '• és Gironella közötti, aki a spanyol/ trockijista, szervezetek főtitkára volt. Giropella a május 2.i “Véres felkelés’sövén’“aBranko hadsereggel együttműkod. Ve felkelést'szított a ko/társaságikormány ellen. A báke-, lónai népbiróság 1933-bari ftslátra.. ítélte. Sikerül,. azonban kai a kapcsolatot ' Ve*, ne'ben vette' fel." Gironellát késbb • a francia titkosszolgálat embere?- Mexikóba *irán\R «Miért. ,.*JÖSé?Oszfiyés Ardról -tu«;, hogy - Rajk összek'hott.'ásben ■állott - a francia séifszolgálattal is.- ■•- '• .Dr. Tarisznyas Györgyi, a paksi kereskedelmi iskola tanárnője Rankovics ■ jugoszláv belügyminiszter és Rajk paksi találkozójáról számol be Mrazovics jugoszláv követ, akivel jó barátságban volt, kérte meg őt, hogy a találkozón vegyen részt, hogy annak kirándulási jelleget adjon. A két ismeretlen férfi — Rankovics és Stajk — egy csőszkunyhó, előtt tárgyaltak egymással. Az egyik magyarul, a másik szláv nyelven beszélt és Mrazovics követ tolmácsolt. Ezután a különtanács elnöke egy fényképet mutatott a tanunak, aki felismerte benne Rankovics.«. belügyminisztert. .Klein Antal paksiföldbirtokos-szintén a találkozó körülményeiről beszél. Ezután Pálfi határvadász -vezérkari főnökének kihallgatására került sor. 1948-ban Moszkvába került, mint katonaiattasé. Az volt a feladata, hogy addig is,míg Moszkvában a jugoszláv hírszerző szervek felveszik vele a kapcsolatot, igyekezzék adatokat szerezni a szovjei hadsere szervezeti felépítésére, felfegyverzésére, anyagi ellátására és fegyelmére vonatkozólag. Mrazovics, akkor még Moszkvai jugoszláv nagykövettel 1949 tavaszán egy fogadáson vette fel* kapcsolatot. Ekkor adta it*-először. Mrjazovicsnak az általa addig összegyűj-tött Mrém IjjV-agot.' . . ... _. ■ t A^. j&Latok^a elsosqrbqp ^an-r fiák1 a bizalomnak az, alapján nj4ta- meg^zerfzni,’ , arpej.y,et v.eje. jzetJjbW. tpiftt baráti ' katonai attaséval szemben elsősorban a szovjet hadsereg tisztei és a népi demokráciák katonai attaséi tanúsítottak. Ezeket az adatokat azután Mrakoácsnak a sajtófogadásokon át adta-Rex József és Hegedűs József mindkétten beszervezett jugoszláv kémek voltáig le Utóbbi tud arról, hogy Brankov a Tájékoztató Iroda- határozata után továbbra is folytatta magyarországi ként tevékenységet. Esvbhefra és Ljubica Kitár tanú elmondotta, milyen erőszakos eszközökkel szervezték be a jugoszlávkémszervezzetbolt CSacsinov jugoszláv kéműmel együtt, mint menekült tartózkodásét Magyarországon. Csacsinovót riggi , barátságra való tekintettel arra akarta rábírni, hogy . ,, és gyll '-'-osa? Ezután. 2sirkó. Bparov,, volt jugoszláv sajtóattasét . Moics Milos gyilkosát vezetik elő. Brankov utasította 1947-ben arra, hogy jiépszerüsit£e Titót és. .politikáját. A Magyar—Jugoszláv. társaság politikáját Tito politikának ... ínggfelel.ggn irányitotta ss az ő kezében volt izztársaság" elfolyóóirasa "a Déli Csillag is. Részletesen előadja Moics Milos meggyilkolásának, körülményeit. Határozottan megállapítja, hogy Brankov és Mrazovics Tito és Rankovics utasításaként közölték vele, hogy meg kell gyilkolnia Moics Milost. Bourov azt állítja vallomása során, hogy ő Mrazovics és,Brankov előtt ellenezte Moics meggyilkolását. Brankov az elnök, kérdésére megállapította,hogy ez nem felel meg a Valóságnak."' A szembesítés alkalmával Eöií:' rov' fenntartotta Vajlóírlását. Vakara és Szőnyi ( m’iantójásja);- Jaa-'al- Földi Iván, a Szőnyi-féle kémcsoport tagja, elmondotta, milyen kapcsolatban állottSzőnyi azz -ame ■ rikai és jugoszláv hírszerző szervekkel, milyen gyakorlati kémtevékenységet folytatott és milyen serepe volt«a magyarállamrend elleni összeesküvésben. Kálmán András, Szőnyi kémbandájának másik tagja, hasonlóképűibi’válló volt az, aki Svájcban Allan Dullestől átvette a kémcsoport hazautazásához szükséges okmányokat és a költségekre 4 ezer svájci fyankot^^alloplasglpa bizonyítja azt a szoros kaödsőfutót, amely az amerikai, jugoszláv, ésfrancia hírnzetti szolgálat között fennállott. .Réti Miklós,volt pécsi detektívfelügyelő, arról vallott, hogyan felvezték be Szalai András,- beutgónak. • LindenbergerLajos, a sátoraljaújhelyi börtön volt felügyelője. elmondja. Szalai miképpen árulta el a s^toraljaújhelyi börtönben lévő politikai foglyok lázadását. Ennek folytán 54'jcg'vot megöltek, 11-et fied'g -datái'ál,s után kivégeztek. • Ji&jg’ils'itvc-fj'Ils csc^ flórig :at'57:;rve*,^ttyVm^orj György i . ny'elvtanár'nő elmondta, hogy Jusztus Pál még a invázió'írén ideglenes ísás köré . Napról napra újabb megvalósulsokat eredményez a megyei, várrosi, járási és községi ideiglenes bizottságok munkája. Megkezdődtek a£őszi mezőgazdasági muopkák cipjcészületei, városain, falun előkészítették az iskolákat a dolgozók tudományszomjas gyermekeinek fogadására, százkilóméteres vonalakon tűnnek el az utak gödrei, megjavítják az idő vasioga által megörölt hidakat itt-ott köf-árdokcsi -,rijpirhozások .-.folynak, újbós új kincseit fedezik fel az országnak, mint a nép közös javait."A népi demokratikus állam, h helyi szervei az ideiglenes bizottságok útján erős fegyvernek bizonyul a munkásosztály és szövetségese, a ’ dolgozó parasztság, kezében mi.:dezsi;!,en az’akciókban, a szocialisztus építésének. művébee. A népi demokratikus állam kiapadhatatlan-erőforrása" a dolgozó tömegekkelvaló kapcsolat. Az ideigyeselt bizottságok éppena dolgozók bevonásának alkalmas formáját jelentik az állami tevékenységbe. A bizottságok tagjai kécsits igán' sokán ‘ bizottyíték'át adták annak, hogy tudatában vannak annak, hogy az: ideiglénesbj- izottságok, el’éjenek forrása, siller rónák titka a tömegfekkel’’ való elválaszthatatlan kapcsolat. Ezek az 'első népeseket teszik 'ebben;; az ' kártyhan; " .. ]' !Számos ideiglenes bizottság nyilvános gyűlést rendezett, amelyet a bírálat szellemében megvitatják bizottság tevékenységet, javaslatokat tesznek és konkrét munkavállalásokat Valamely feladat elvégzésére.' ' ’ Az eredmények nem maradnak el. Szamos--megyében ^például a ihelyi ö?rv- keretéberpvjjgtitközségi .istállót ..ipitettek, ..ja§gii®zdíak ja?, új javitási. munkákat,.. hidakat. épittettek .íj. jávitodtak. sokat közülük a dolgozó'lgép .önkéntes.'.'muhk'Aja segitségével. szülőházakat és gondozókat létesítettek, gyümölcs aszalókat építettek. 500 községet láttak el könyvtárral stb. Mégis vannak még ideiglenes bizottságok, amelyek, másodrendű fontosságot tulajdonítanak a dolgozók tömegi bevonásának ideiglenes bizottságok tevékenységeibe, így Konstanca, Vlasea, Ilfov megye ideiglenes bizottságainak még gyenge kapcsolatuk van a dolgozó tömegekkel/ Egyes miegye! .ideiglenes bizottságok,:, ahint-pél■dúul ,A?gc?;: -Brassó. .-Csik.u'is Dőlj megyékbe, általában, a régi közigazgatási szervek módjára —.u- i kedvek. Azoll az ideighíves' 'bizottságok, amelyeka tömegektől való elszakadás- irányzatot mnutatják,; neihcsak az elvesztegetett hatalmas támogatás meg népi értéséről tesznek tanúságot, hanem általában, az államhatalom ezen újtipusú szegyei forradalmi , tartalminak meg'nSffiLCT^OToT^is.****•*• Az állampolgári a«bizottság, A legszélesebb és legszervezettebb formái a tömeg részvételének a közügyek ■ vezetésében". Ezeket azonban, nana lehet bürokratikus módon, döntvények és korrarideletek útján létesíteni,, ezek a tösvegek fokozóitói- dinamizásák.ak ’gyümölcsei a közfeladatok betöltésire. . . . .. - A szovjetek példáját és tapasztalatait felhasználva a polgári .bizottságok ? előkészítésében.-a meglevő kapcsolatok, .megszerv.ezzé-'cben az ideiglenes bizottságok . feladata állampolgári aktivák-í t ' létesíteni, amelyek a kialakuló állampolgári bizottságok magvát 'alkotják.15"' Az ideiglenes bizottságok körüli aktivok ♦megteremtése jelenti aa . első lépést., a dolgozó .tömegekkel .való szervezett kapcsolat iránya, ban. Egyes " ideiglenes bizottságok . meg is kezdték az. aktivok. ,megalakitását. Banlad . városában' és 3 TtutpVa. rmfc_gyé'_ pgy^. •' községeiben a' párt és 'tömegszervezetek támogatásával megalakultak az akti- I vak' az. ideiglenes bizottságok mellett. jB.ufííU megye megyei, járási I és községi ideiglenes v bizottságai jelentékenyen, megjavítva kapcsolataikat. . ..tömegekkel,. .. .egész sor községben létesítettek aktivá'tat. ■ .a. v* Kétségtelekül támogatni kell -éa továbbfejleszteniezt a ‘kfezdat'ot. Az ideiglenes '•bizottságoknak ■ mindenütt határozott a harcot kell r tititfitolptfa, pte-: i A fáillít Zio&r&en mcsvalósitását cr^. *. . . Az .ideiglenes..bizottságok akti'* iváinak" magukban "kell foglaljiok a. dolgozók leghaladottabb. gyakkodást, kezdeményezési, szervezési képűséggel 'r^'-delkezö elemeit. - a ... -• . • r . -a A Párt'1-az ideiglenes bizottsá* . gokban látja alegnagyobb" lehe* , tőséget’"»' -dolgozók bevonáséra, a . tömegek politikai aktivizálására a szcendizmusárt vívott piarcban. A pártszervezeteknek ezért erőteljesen" kell támogatatok az ideiglenes bizottságokat, önálló tevékenység egfik" biztosítása, a' tömegekkel való kapcsolatuk állandó" erősítése céljából. Ezen a vonalon, minden pártszervezetnek — a megyei bizottságtól, a falusi. alapszervezstekig— , elsőrendű kötelessége ’ megadni mertlen politikai és szervezési támogatást. " az ideiglenes bizottságok aktíváinak megalakítására. • . S'E',epíteka’bína' ikfilíiót análs az iskolákben (Bukarest). A közoktatásügyi minisztérium közölte, hogy az összes 4 és 7 osztályos elemi iskolákban, líceumokban, pedagógiai ikolákban és műszaki középiskolákban hétfőn, szeptember 26-án megkezdődik a tendás. -------...... --------.. ,r*— am két munkáspárt, egyesüléseelőtt felszólította, hogy szervezzen illegális csoportot abból a célból,hogy folytassa azt a trockijista •".tuborképzést, amelyet Jusztus az '-dá'tromokra, a pártszervezete cscn'"elkezdett- Errek a csoportnak '. feladata az,volt, hogy a empor! tagjai további csoportokat szervezzenek be. A csopothoz meg is 'e -orvosle a • z £»0 főből állott.. Többpör ishgális’ t's:rejövd;elő-' *!:’et' tc'ffota;?,**nmilyálfc’i Ju 2fhs züoWO\$ . leül- ***4T*bilpoíitikaj' Ge?z ’melót. Gyűlölettel beszélt a magyar -népi demokráciáról. Az' állította, hogy a magyar népi demokrácia nem halad szocializ* idus útján.^Ragadmazta a kormány tagjait és különösen" élete"»' táma dta a kormány külpolitikáját Szovjetunió' f:lé*v»!ó cMeot&Sióvfd kapcsolattan. Ügyesükkor hangoztatta aTito Jugoszláviájával való barátipolitika fontosságát. Fleischer díaáílóné. .. Jusztus titkárnője elmondotta, hogy Jusztus összeköttetésbben állott, egy Vadas revü #emberrel, aki a jugoszláv hitszErrősseláál^t egyik embere volt Laláffirt többször találkozott Ga'chot ■ francia séfért haséval, akia Jufetussal.» dwtetatot* i.beszélgetés folyamán jegyzctck€' készített.