Népujság, 1950. január (7. évfolyam, 1-23. szám)

1950-01-01 / 1. szám

2 A hitleri Ném­etország a Szovjet­unió «lenn­lakó hódító háborúját számára kedvező körülmények kö­zött kezdte meg. A hitleri hadsereg már­­éjjelen mozgósítva volt és a Ny­ugat-Európá­ban háborúban szerzett tapadta'."­, okkal rendelke­zett- Százhetven adatot hadosztály, hnákor.-.ill és repülőgépek ezreivel­­el­fegyverezve vonult fel a Szovjet­unió határaihoz és váratlanul ráron­tott a Szovjetek országára. A béke­szerető Szovjetunió Fegyveres Erői a háború elején kedvezőtlen hely­zetben voltak. A hirtelen rajtaütés előnyeit kihú­ználó e­ledség számbeli és technikai fölényének nyomása alatt a S­ovjet hadsereg kénytelen volt harcolva visszavonulni az or­szág belsejébe-A hitleri seregeknek a háború első tíz napja alatt sikerült elfoglalni Lit­vániát. I­ Ottor­n­á, jelentékeny részét, Bieloru­szia nyugati részét, Nyugat- Ukrajna egy . é .7.ét.. A Szovjetunió felen komoly ve­zé­r tornyosult. 1941. jún­.us 3-án Sztálin elvtárs rá­dióbeszédben fordult a szovjet nép­ihez, a Vörös Had­ereg és a Hajóhad harcosaihoz. Ebben a történelmi je­lentőségű be civilen Szt­álin elvtárs a folyamatban levő eseményeket mély elemzés alá vet­e és kijelölte a had­­seregnek 6 népapjc a szocialista ha­za védelmében­­(c jenendő feladatait-Sztá­m­en t­ars a kialakult hac­ihel­y­­zóiról elnuomolta a komor valót, fel­hívta a szovjet embereket arra, hogy értsék m­eg a hasát fenyegető veszély egész nagy ágát és rázzák le ma­gukról. a béké é, i­őm­unka hangula- Sztá­­n elv.A..- figyelmeztetett az­­h­ogy a­­zovjet emberek közt nem ' Jábrakopika a gondtalanság­­nemtörődöm égnek, hogy a­z ■i nem szabad félelmet ismer­moszkvai Idegermyelvü Iro­­­adó 1847-ben kiadott műve ulője, hogy orbusburt nem­ '.ehet he ve a sopánkodó­knak, pánik terje_.Z'.ők­ne­k é • s z ö k e­­t íny e­­ r c k • Sztálin elvtár, feltárta a hitleri Né­­m­etország célját a Szovjetunió ell­eni előké?zeti háborúban­ «Az ellenség kegyetlen és kéne■ hetente» célja az, hogy rangúhoz ragadja verejtékünk­kel öntözött földjeinket­, hogy meg­kaparintja munkánkkal szerzett gabo­nánkat és kőolajunkat. Célja az, hogy visszaállítsa a földesurak ural­mát, visszaálít­sa a caturnust,, hogy szétrombolja az oroszok, ukránok, bielorusszok, litvánok, lettek, észtek, üzbégek, tatárok, n­o­dovánok, grú­zok, örmények, azerbajdzsánok és a Szovjetunió többi szabad népének nemzeti kultúráját é­s nemzeti állami­ságát, hogy elnévzetesitne, s a német hercegek és bárók rabszolgáivá te­gye őke,. 'l h it a SzovjetáHa® «leté­ről é; h ». van szó, arról, hogy szabadok i .,a„'adjanak-e a Szovjetunió népei, vagy r­abszolga-ágba süllyed­jenek.» A Szovjetuniónak a fasiszta Német­ország ellen viselt háborúja céljait meghatározva, Sztálin elvtárs rámu­tatott arra, hogy ez a háború az egész szovjet nép­ nagy háborúja a német fasiszta hadak ellen. Az egész nép Honvédő. Háborújának a célja nem­csak­ az, hogy az országunk fe­lett tornyom­ló részé­­t megszüntes­se, hanem az is, hogy segítséget nyújtsunk egész Európa összes né­peinek, melyek a német fasizmus igá­ját nyögik. Sztálin elvtárs prófétai előrelátás­sal megmondotta, hogy ebben a fep *£abad»to háborúban a szovjetembe­­rek na an i*sane& egyedit­ «Hazánk szabadságiért viseit háborusik egybe hg rtweiwi Európa és Amrmösa, mir peinek függetlenségükért, demokra­tikus szabadságjogaikért folytatott harcával! Egységfrontja lesz ez azok­nak a népeknek, amelyek harcolnak a szabadságért,, az ellen, hogy Hitler fasiszta hadseregei­ leigázzák és le­­igázással fenyegessék őket-» Az élet igazolta Sztálin elvtársnak lett a jövőbelátá­st. 1941. július 12-én Anglia «Egyezményt* kötött a Szov­jetunióval «A Németország ellen fo­lyó, háborúban való együttműködés­ről­». Később (1942. júniusában) az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió aláírták az «Egyezményt az agresszió elleni háború folyamán egymásnak nyújtandó kölcsönös se­gítségre vonatkozó elvekről». Kiala­kult az angol-szovjet-amerikai koalí­ció, amely az olasz-német koalíció szétzúzását tűzte ki céljául. Sztálin elvtárs felszólította a szov­jet népet, hogy állítsa át egész mun­káját a háború követelményeinek megfelelően, ter­deljön alá mindent a front érdekeinek és annak a feladat­nak, hogy megszervezzék az ellenség r­egse­m­e­l­ését- A Vörös Hadse­regnek és Hajóhadnak és a Szovjet­unió minden polgárának kötelessége minden talpalatnyi Szovjetföldet vé­deni, kötelessége minden egyes, vá­rosért és faluért utolsó csepp véréig harcolni. Sztálin elvtárs rámutatot arra, hogy meg kell szervezni min­den téren a Vörös­ Hadsereg támo­gatását, meg kell erősíteni mögöttes területét, el kell látni a hadsereget fegyverzettel, lőszerrel, élelmiszerrel. Sz­álin egvtárs utasítást áttett, hogy­ a Vörös Hadsereg Csapatainak kény­szerű visszavonulása esetén nem. sza­bad otthagyni az ellenségnek egyet­len mozdonyt sem, egye­tlen vasiés kacsint •&«&*'» ktognama gabona* egyetlen li­cr benzint sem Sztálin elvtárs le­tr, n a népet parti.­.állosz­­tagok szerv­ezé­sre, arra, hogy az el­lenség hálában 10 jó partizánháborut egyesítsék a Vörös Hadsereg had­műveleteivel. «A nép, minek»­z éjét ve­tik harc­ba az ellen ég szé,zutá.,á,a!» sEliőr®, a győzelemért!» — mon­dotta Sztálin elv­társ. A párt fe hr.á ára a Szovjetunió minden népe a haza véd­elm­ére kelt- Az egész népgazda ág, valamennyi párt, állami és társadalmi szervezet­­)nek a h­áború követelményeinek, a front szükségleteinek megfelelő, át­szervezése gyorsan és erélyesen ment végbe. A­ front és a h­átország egységes elválaszthatatlan harci tá­borrá alakult át­ Az egész szovjet­­nép szilárdabban, mint valaha egye­sült és tör­ökü­lt a bolsevik párt és a kormány köré. Rövid idő alatt az egész ipart át­állították a honv­édelemhhez szükséges term­ékek gyártó ára- Az ellenség ál­tal fenyegetett kerületekből a kiürí­tés során az ipari üzemek ezreit tek­­iítették át a hátországba, ahol az­után folytatták munkájukat.. Az or­szág kelep vidékein sikeresen folyt a védekező­ céljait szolgáló új ipari üzemek épitége. A Vörös Hadsereg­be új utánpótlások olvadtak be. A front mögötti terület városaiban és kerületeiben népfelkelő osztagok ala­kultak. Az ellenség által ideiglene­sen megszállt terü­ezeken mindjárt a háború elő­­napjaiban működni kezd­ték a nép­bosszú harcocsai — a vak­merő s­zo­vjet partizánok. 194­1. július 19-én a Szovjeturuo Legfelsőbb Szovjetjének Elnöksége Jósát Visszárionovics Sátállal a Szovietuasó Honvédelmi Népkaussá­nak nevezte ki. Sztáii elvtárs óriási ramunkásságot tett ki a szovjet Fegy­veres Erők mege­m i­ ése érdekében. Az ő vezet­é­s alatt valódtotta meg a Szovjethadsereg az aktív védelem taktikáját, amelynek az volt a cé­ja, hogy az ellenfele­ felőrölje, ember­állományát és te hinkai felszerelését a lehető legnagyobb, mértékben pusz­títsa és a támadásba való átmenet feltételeit előkészítse­ A híjlevi hads­eregparancsnokság, amely a Szovjetunió villámgyors szétzúzására, Moszkva és Leningrád gyors elfoglalására számított, a né­met hadseregnek emberanyagban és technikában szenvedett óriási vesz­teségeivel nem törődve dobta tar­talékait a szovjet-német frontra. Ok­tóberben a­z érmeteknek roppant vesz­teségek árán sikerült a moszkvai t®­­rüietre behatolásuk. Az 1941-es hadjárat egész ideje alatt ekkor állt elő a jegyeszedelme­­sebb helyzet- Moszkva felett halálos veszedelem tornyosult­ 1941. o­któber 19-én az Állandi Védelmi Bizottság elnökének .Sztálin elvtársinak aláírá­sával megjelent rendelet alapján Moszkvában kihirdették az ostrom­­átkípői­t- Sztálin elvtárs dolgozta ki és fényesen meg is valósította a fő­város védelmének tervét, a német csapatok Moszkva alatti szétverésé­nek terv­ét-Az ellen ég közvetlenül Moszkva előtt ál­lott- 1940 november 6-án, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 24. évfordulója alkalmából, Moszkvában mégis megtartották a dolgozók küldöttei Moszkvai Szov­jetjének, Moszkva városa párt- és társadalmi szervezeten­el együtt ren­dezett hagyományos ünnepi ülését. Az ünnepi szónok Sztálin elvtár* vök­ (Folwaet* kdwetkwcag Jossif Ifisszim­onovics Sittin (Rövid életrajz) XX. L­evelezőink jelentik a nagy kulim versenyről (Bárót) A baráti járás három körzetében, Nagyajtán, Köpe­­cen és Nagybaconban ünnepé­lyes keretek között rendezték meg a falusi kultúrotthonok kö­zötti versenyeket, amelyeket mintegy 3900 főnyi ünneplő kö­zönség nézett végig. A verse­nyeken 518 szereplő vett részt, tudásuk legjavát adva. A verse­nyek résztvevői, valamint a versenyeket végignéző dolgo­zók üdvözlő levelet küldtek a dolgozó emberiség lángeszű, ve­zetőjének, népünk felszabadí­­tójának és barátjának, Sztálin elv­társnak. A nagyajtai körzetben Boton, Nagy­aj­ta, Középajta és Ormos színjátszó, dalos, tánc és sza­való kultúr csoportjai versenyez­tek. Ebben a körzetben 221 sze­replőt mozgósítottak. A szín­ját­szó­ csoportok között a bölöni, a daloscsoportok versenyében a nagyajtai, a tánccsoportok kö­zött az ürmösi, a szavaló kóru­sok közötti versenyben pedig a középajtai kultúr csoport lett az első. A kultúrterem zsúfolásig telt ünneplő közönséggel, úgy­­annyira, hogy sokan be sem tudtak lépni a terembe. Köpecen Miklósvár, Barát, Köpecbánya és Köpec községek kultúrotthonai versenyeztek. 134 szereplő vett részt a ver­senyben. Színjátszásban első lett Miklósvár, karénekben Kö­­pec, táncban Köpecbánya ku­t­­túr ott­hona. Nagybaconban Zalánpatak, Nagy­bacon, Szárazajta, Uzon­­kafürdő és Bodas 16,3 szereplője vett részt a k­u­ttúr versen­ye­n. Szín­játszásban­-a 60—80 tele­pesből álló Uzonkafürdő lett az első. Színjátszói súgó nélkül, kitűnően játszottak. A dalos­csoportok versenyében Bodos, a tánccsoportokéban pedig Nagybacon került ki győztes­ként. A körzeti kulúrversen­yek el­ső helyezettjei december 30-án a járási kultúrversenyen mérték össze tudásukat. A kultúrottho­nokban friss lendülettel folyik tovább a szervezőmunka, a pró­bák, az előkészületek a kultúr­forradalom győzelmének jelsza­vával, hogy a haladó kultúra a dolgozó nép közkincsévé vál­jék. M. L. levelező flitwista Csittszentivány és Bergenye nem­es versenyzése (Csittszentivány) Nagyszámú közönség jelenlétében zaj­lott le a csittszentiványi és bergenyei kultúrotthonok közötti verseny. A versenyt a csittszentiványi kultúrcsoport nyer­te meg, amely dicséretre méltó felkészültséggel állt ki a ver­senyre. A bergenyeiek közül kiváltak a színjátszócsoport tag­jai. Bögner Károly levelező A három Készen versenye (Kászonaltiz) A három Ká­szom Impér, Attéz, Feltiz közöt­ti kul­túrv­er­senyén a községek dolgozói nagy lelkesedéssel je­lentek meg. Impér és Altiz kö­zösen színdarabbal és tánccal, Feltiz szintén tánccal és szín­darabbal lépett fel. A verseny­ben, Altiz és Impér színdarab­bal, Felitz­a táncával győzött. A járási versenyre Csikszent­mártonban került sor. OKOS DÉNES levelező Ifi I* SM in U9b (Mezőkapus) A községben 3 falu: Mezőkapus, Nagyik- IzmU. Kisikland kultúrotthonai versenyeztek. A verseny sikerét, kultúr­csoportok tagjainak lelkesedé­sét cipőszárig érő sár sem csökkentette. Az ünnepségen részvett a BMP községi alapszervezeté­nek, az Ekésfront, RDNSz, MNSz és ÍMSz helyi szervezetének vezetősége, a „Victoria“ állami gazdaság vezetősége, valamint mintegy 350­ dolgozó földműves. A verseny során mindhárom kultúrotthon kultúr csoportja igyekezett tudása legjavát ad­ni. A versenyben N­agyikland kultúrotth­ona 3, Kisikland 7, Merőkanun pedig 20 pontot ért el. Domokos Epistémia levelező OLVASSUNK TANULJUNK ! Nikoláj Virta: A sztálingrádi csata — Állami Könyvkiadó Bukarest — Joszif Visszárionovics Sztá­lin születésnapjának tisztele­tére az Állami Könyvkiadó díszes külsőben, román és magyar nyelven kiadta Niko­­láj Virta szovjet író „A sztá­lingrádi csata“ c. filmszce­­náriumát. A szovjet filmipar ennek a forgatókönyvnek az alapján készítette el az azo­nos című hatalmas filmalko­tást, mellyel Népköztársasá­gunk dolgoznak éppen a legutóbbi hetek folyamán volt alkalmuk megismerked­ni. Sztálin elvtárs 70. szüle­tésnapjának tiszteletére ren­dezett ünnepi filmbemutatók keretében. A sztálingrádi csata a má­sodik világháború legdön­tőbb eseménye volt. A hitleri fasizmus nemcsak katonai vereséget szenvedett a legen­dás város romjai között, de végső pusztulása is itt kezdő­dőtt meg. Sztálingrád neve a német fasizmus sírját is jelzi. it­t mindvégig drámai fe­szültségű, mesterien pergő filmkockákból a lángeszű stratégiának, a bölcs sztálini hadvezetésnek roppant ará­nyai bontakoznak ki. Sztá­lingrád ragyogó példája a sztálini hadvezetés fölényé­nek a lerohanásokra épített hitleri hadvezetéssel szem­ben. A Vörös Hadsereg ma­tematikai biztonsággal kiszá­mított csapásainak súlya alatt az ellenség a végső ösz­szeomlás, a teljes megsem­misülés felé halad. A láng­ésszel megalkotott sztálini haditerv a legszilárdabb, ala­pokon nyugszik: a Vörös Hadsereg, az egész szovjet nép önfeláldozó, hősi erőki­fejtésén, a hadsereg is a hát­ország lelkes összeműködé­­sén, a nép emelkedett öntu­datán, mely tudja, hogy ha­záját, életét egész nagyszerű jövőjét védi a fasiszta beto­lakodókkal szemben. Sztálin alakja világítóto­ronyként emelkedik ki az események tengeréből. Egyé­niségének fénye besugározza az egész szovjet népet. Sztá­lin példáját követik, rája füg­gesztett szemmel indulnak harcba a Vörös Hadsereg ka­tonái, az üzemek munkásai, h°gy, egyre több, egyre jobb egyre tökéletesebb felszere­léssel lássák el a hadsereget, rája gondolnak a kolhozpa­rasztok, amikor megsokszo­rozott erővel dolgoznak azon, hogy minél több kenyér jus­son az országnak. Olyan em­berek akadnak közöttük, mint Golovotilj, a kolhozmun­kás, aki egész megtakarított pénzén, 100.000 rubelen re­pülőgépet vásárol a Vörös Hadseregnek. Példájából ha­talmas népmozgalom nő ki, nagyarányú hazafias meg­mozdulás, mely még szoro­sabbra fűzi a hadsereg és a hátország viszonyát. És mindenütt jelen van, mindenütt megmutatja hatal­mas mozgósító, irányító ere­jét a Szovjetunió Kommu­nista (bolsevik) Pártja, me­lyet az egész nép bizalma és szeretete övez. A Párt sza­va úgy és akkor harsan meg­­a szovjet nép fiainak szívé­ben, amikor a legdöntőbb el­határozások előtt állanak, amikor biztos iránymutatás­ra van szükségük. Nikoláj Virta forgató­­könyve a Sztálini vezetés, a bolsevik munkamódszer, a szovjet hazafiasság hőskölte­ménye. Újabb, meggyőző bi­­zonyítéka annak, hogy azt a népet, amelynek ilyen fiai vannak és amelyet Sztálin vezet, a világ semmiféle ha­talma sem rendítheti meg vi­lágtörténelmi aivatásának teljesítésében

Next