Népujság, 1950. február (7. évfolyam, 25-48. szám)

1950-02-01 / 25. szám

Szerda, 1950 február 1. ARA 4 LEI VII. évfolyam 25 szám A francia simion fekozzik illeSiordai Luca László elvtárs beszéde 1960. évi állami költségvetésünkről A Román Népköztársaság 1950. évi költségvetését tartalmazó törvénytervezet benyújtása alkalmával Luca László elvtárs, a RMP KV titkára, miniszterelnökhelyettes és pénzügyminiszter, a következő beszédet mondotta: Képviselő elvtársak és elvtársnők! A minisztertanács megbízásából benyújtottam az 1950. évi költségvetési tervet és az 1947-48. évi költségvetés végrehajtásának végleges eredményeit, azzal a céllal, hogy a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése megvizsgálja és jóváhagyja. Az 1947-48., valamint az 1949. évi költségvetés végrehajtása, s az 1950. évi költségvetési tervezet a munkásosztály nagyszerű sikereit tükrözi abban a történelmi munkában, amelyet a dolgozó parasztsággal szövetséges és a Román Munkáspárt vezette munkásosztály a burzsoá földesuri uralom végleges felszámolásával s a szocializmusnak a Román Népköztársaságban való felépítésével folytat. (Taps). Miután eltávolítottuk a kormányból az utolsó burzsoáföldesuri elemeket, amelyek országunk gazdasági-pénzügyi helyreállítását szabotálták, monarchia megdöntése s a Román Népköztársaság megalakulása után, amikor az egész politikai államhatalom átment a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezébe, — a Román Népköz-,társaság határozottan rátérhetett a kapitalista kizsákmányolás felszámolásának és gazdasága új, szocialista alapon való újjáteremtésének útjára. Az 1948 évi gazdasági-pénzügyi feladatokat, mégpedig: a pénzreform megszilárdítását,a főbb termelőeszközök, szállítóeszközök, biztosítási és bankvállalatok államosítását, az államosított vállalatok fejlődésének biztosítását, a költségvetés megvalósításának biztosítását az új feltételek között becsülettel teljesítettük, ez t®nak a lelkesedésnek tulajdonítható, amellyel országunkban a városi és falusi dolgozók, a Román Munkáspárt vezetésével hozzáfogtak a kapitalizmus felszámolásához. Bár majdnem az összes államosított vállalatok élére egyszerű munkások kerültek, az államosított vállalatok új vezetőségének hamarosan sikerült elsajátítania a vezetés művészetét, sikerült általában jól hasznosítania azoknak a régi mérnököknek és technikusoknak segítségét, akik nagyrészt csatlakoztak a népi demokratikus rendszerhez és becsületesen dolgoznak a szocializmus építéséért, így nem csupán a termelés folytonosságát és növekedését, hanem az állami vállalatok jövedelme 80 bérjét is biztosították. Az 1948-as költségvetés, bár megőrzött még egyes régi szervezeti rémákat, az 1948 április elsejei pénzügyi reformok alapját képező új felfogásban mégis különbözött a® előző költségvetésektől, valamint abban is, hogy — az ország költségvetésének történetében először, jelentős összegű, termelői elegű fontos beruházásokat folyósítottunk, s egyúttal, a múltban ismeretlen arányú alapokat fordítottunk a dolgozók gazdasági és társadalmi-művelődési szükségleteinek kielégítésére. Az új költségvetési reform,melynek nyomán a költségvetési év egybeesik a naptári évvel) következményeképpen az 1948-49. évi költségvetés végrehajtása 9 hónapra szűkült, vagyis 1948 december 31- ig befejeződött s ehhez képest módosultak a megfelelő költségvetési előirányzatok is. Ebben az időszakban az állami jövedelmek 105,595 millió lejt tettek ki, a kiadások pedig, amelyekben benne foglaltatnak azok a kiegészítő kölcsönök is, amelyeket az év folyamán, tevékenységük megszilárdítására és kiszélesítésére, a minisztériumoknak folyósítottunk, valamint a befektetésekre folyósított kiegészítő hitelek, 195.860,4 millió lej összegre emelkedtek. Az 1948-as (9 hónapos) költségvetési év tehát 12.734,6 millió lejes többlettel zárult. A költségvetés teljesítése és túlteljesítése elsősorban annak közönhető, hogy a Szovjetunió a békeszerződésekből folyó terhek csökkentésével segítséget nyújtott; továbbá annak tulajdonítható, hogy fokozottabb mértékben hajtottuk be a kapitalistáktól és a zsirosparasztoktól az adókat, fokoztuk az adócsalások elleni küzdelmet, megújítottuk a pénzügyi gépezetet és mindenekfölött a Román Munkáspárt vezette munkásosztály hatalmas erőfeszítéseket tett a termelés növelésére az állam tulajdonába került gazdasági vállalatokban. Az 1949 esztendő az első év volt, amelyben dolgozó népünk, a Román Munkáspárt vezette munkásosztállyal az élén, a Szovjetunió és vezetője Sztálin elvtárs testvéri segítségével, valamint a többi népi demokratikus országok együttműködésével, a szocializmus építésének útjára lépett. Az 1949. év a tervgazdaság első, kísérleti éve volt. Első állami tervünk teljesítése és túlszárnyalása a termelés növekedése során, valamint a több mint 100 milliárd lej értékű beruházások újabb és újabb vállalatok, a villamosítás, utak, közlekedés, vasútvonalak, vízduzzasztó gátak és a Duna-Feketetenger csatorna céljaira, valamint mezőgazdaságunk kifejlesztésére és gépesítésére, mind élő tanúbizonyságai gazdasági erőnk növekedésének és a Román Népköztársaság politikai megszilárdulásának. A termelés növekedése és újabb kulturális és egészségeügyi intézmények létesítése, az állami társadalombiztosítás ingyenes voltának bevezetése és kiszélesítése hasonlóképpen hozzájárultak a városi és falusi dolgozók gazdasági és kulturális színvonalának szüntelen növekedéséhez. Első tervévünk eredményei nemcsak az ország gazdaságipénzügyi megszilárdulását és a népi demokratikus rendszer megerősödését jelentették, hanem széles távlatokat nyitottak a Román Népköztársaság fejlődése és felvirágzása és a béke erős tényezőjeként való megerősödésében ama országok keretében, amelyek , élükön a Szovjetunióval és Joszif Visszárionovics Sztálinnal, a nagy tanítónak és felülmúlhatatlan stratégának a vezetésével — sikerrel védelmezik a békét, a szabadságot, a szabadságszerető népek biztonságát és nemzeti függetlenségét. A szocializmus építésének első évében elért sikerek újabb harci fegyverek a dolgozók és minden haladó ember kezében, az imperializmus és valamennyi táncos kutyája ellen, amilyenek a jobboldali szociáldemokraták, Tito gyilkos fasiszta bandája és a másfajta reakciósok és fasiszták. Az első állami terv sikerei erős fegyverek a kizsákmányoló osztályok maradványainak és a nép összes ellenségeinek felszámolására Köztársaságunkban. Hála a dolgozó parasztsággal szövetkezett munkásosztály lelkes erőfeszítésének, hála a Szovjetunió tapasztalatai mind szélesebb körű felhasználásának a szocializmus építésében, hála a Párt és kormányunk helyes irányításának, az 1949. évi költségvetést— jóllehet évközben a bevételi és kiadási tételeit egyaránt felemeltük, — jelentős többlettel hajtottuk végre. Ez a költségvetés teljesen fedezte az állam szükségleteit, biztosította a nemzetgazdaság és az állami tervbe® előirányzott összes fontos beruházások pénzellátását. termelési terv túlszárnyalása, a termelés növekedése, általában az önköltség csökkentése egész sor terméknél, valamint a költségvetés jelentős felesleggel való végrehajtása megerősítették a lej vásárlóértékét, megerősítették az idegen valutákkal szemben (Folytatás a 3-ik oldalon) A maradiság elleni harc jegyében Marosvásárhelyi munkásujitók első találkozója A C. F. R. négy munkásujitója beszélt munkamódszereiről (Marosvásárhely) A vörösterítővel fedett asztalnál komolyan, öntudatosan, talán kissé megilletődötten a CFR műhelyek újító munkásai ülnek. Hátuk mögött a falon a nagyszerű, lelkesítő, mozgósító szavak: „A Sztahánov mozgalom alapjaiban mélyen forradalmi mozgalom“. A terem széksoraiban dolgozók tömegei a termelésben élenjáró munkások és értelmiségiek, akik egy nálunk új, nagyjelentőségű kezdeményezés első mozzanatának résztvevői. A munkásújítók első találkozása történt meg Marosvásárhelyen vasárnap dél-előtt a Román-Szovjet Barátság Házában. A termelés élharcosainak rendszeres találkozója, tapasztalatcseréje a munka termelékenysége emelése érdekében egyike azoknak az értékes módszereknek, amelyeket a nagy Szovjetunió dolgozói állítanak példaként elénk. Amikor a sztahánovizmus forradalmi mozgalma széles, hatal-A marosvásárhelyi munkásújítók találkozója, — amely nemcsak városunkban, hanem Erdélyben is az első. — Benczel Béla rövid beszédével kezdődött, aki a maros megyei Arlus vezetősége nevében vázolta az összejövetel célját és jelentőségét, rámutatva arra, milyen felbecsülhetetelen értékkel bírnak számunkra a nagy szovjet nép tapasztalatai a szocialista ipar kifejlesztésében. A sztahánovista mozgalom keletkezését és jelentőségét román nyelven Kormos Vasile, a Simó Géza gyár ifjúmunkása, az IMSZ megyei vezetőségének tagja, magyar nyelven Verdes Margit, az Arlus megyei fiókjának kultúrfelelőse ismertette. Különösen kidomborították a termelékenység emelkedésének más és más jelentését a kapitalista és a szocialista, vagy a szocializmus útján haladó társadalomban. A tőkés gazdasági rendszerben a munka termelékenységének emelkedése, a termelőeszközök fejlesztése munkásokat tesz feleslegessé, a munkanélküliek seregét növeli. Ahol azonban a termelőeszközök a dolgozó nép közös vagyonát alkotják, — így a RNK-ban is — a termelékenység emelése a jólét, a boldog jövő építésének nagyszerű eszköze, más tömegmozgalommá nőve- ját, az úgynevezett „sztáháno- dolgozóink is a termelés és a kedett a Szovjetunióban, szovjet vista kedd“-et amely azóta is termelékenység emelése, a szakszervezetek hivatalos lap- a szovjet dolgozok gyakorlati ....... . „ , , ja, a ,,2Tud'’ kezdeményezte és tapasztalatcseréjének egyike az unitált nagy feladatok szervezte meg a sztáhá®ovis legeredményesebb formája, mielőbbi teljesítése érdekét a élmunkások első találkozó- Ezt a módszert alkalmazzák be. A termelékenység emelése - a lólét eszköze Beszélnek a munkásújítók A beszédek elhangzása után a CFR műhelyek munkásújítói mondották el, hogy mi ösztönözte őket az újítások bevezetésére, s hogyan sikerült újításaikat megvalósítaniuk. Először Sipos Sándor elvtárs, a marosvásárhelyi CFR sűtőház helyettes művezetője. Munkaéremmel kitüntetett újító beszél. — A Román Munkáspárt megtanított engem arra, hogy számunkra a legértékesebb tőke az ember, segített megérteni ezt a bölcs sztálini megállapítást. Láttam, hogy mi(Folytatás a 8-ik oldalon)