Népujság, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-01 / 101. szám

­ A demokrácia táborába egyesült széles néptömegek ezen a napon a békéért, demo­kráciáért és szocializmusért ví­vott harc zászlaja alatt harci erejük seregszemléjét tartják. Sztálin elvtárs, az egész vi­lág dolgozóinak zseniális taní­tómestere és vezetője, 1912- ber. Május 1. eredetéről be­szélve ezeket mondotta: . A munkások elhatároz­ták, hogy éppen a mai napon, Május elsején, mikor a termé­szet felserken téli álmából, mi­kor az erdők és hegyek zöldbe öltöznek, mikor a mezők és ré­tek virágdíszt öltenek, mikor a nap melegebben kezd tűzni és a megújulás öröme száll a le­vegőben, a természet pedig fel­tartóztathatatlanul újjászüle­tik teljes pompájában — úgy döntöttek, hogy éppen most hirdessék ki fennhangon és bátran az egész világnak, hogy a munkások hozzák az embe­riségnek a tavaszt és a felsza­badulást a kapitalizmus bilin­cseiből, hogy a munkások hi­vatottak megújítani a világot, a szabadság és a szocializmus alapján.” Sztálin elvtársnak ezek a csodálatos szavai: «A nemzetkö­zi munkásmozgalom meggá­tolhatal­an növekedésével egy­idejűleg beigazolták a mély igazságokat. Mérleget vonva arról a harc­­ra, amelyet az elmúlt öt év alat az egész világ dolgozói vívtak, megállapítjuk, hogy 1930 Május 1.-ét olyan feltéte­lek közöt­t ünnepeljük, mikor a Szovjetunió népei Lenin és Sztálin dicsőséges Pártja által vezetve, történelmi diadalokat aratnak a kommunizmus építé­sében, a földgolyó egyhatodán, olyan feltételek között, mikor a kommunista és munkáspár­tok vezetésével a népi demo­krácia országaiban Európában és Ázsiában, az óriási Kínai Népköztársaságban, a dolgo­zók az imperializmus láncaiból felszabadult százmilliós bizako­dással haladnak a szocializmus építésének útján az új, boldog élet építése útján. 1950 Május 1.-én a kapita­lista országok munkásainak milliói a kommunista pártok vezetésével törhetetlen akara­tukat fejezik ki, hogy nagyobb elszántsággal harcolnak az im­­perialista rabság ellen. A szocializmus erőinek növe­kedése fölötti veszett dühükben az egész világ kapitalistái, élü­kön az Egyesült Államok és Anglia bankáraival és gyáro­saival, azt remélik, hogy a szocializmus és demokrácia erői ellen, a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen, a sa­ját népeik ellen indított hábo­rúval meghosszabbíthatják megszámlált napjaikat. Az ágyúgyárosok és az em­beri élet kereskedői, az ameri­kai és angol imperialisták, akik zsákkal gyűjtötték az aranyat felperzselt városok és dolgozók millióinak vére árán az elmúlt háborúban, most lázasan ké­szítenek elő egy harmadik vi­lágmészárlást Elmúltak azonban azok az idők, amikor a­z emberiség szörnyetegei kényük-kedvük szerint vethették a népeket a háború szakadékába. A népek meggyőződtek ar­ról, hogy elegendő erejük van új világmészárlások megaka­dályozására, századunk első fe­lének két világháborújában vé­­rezve győződtek meg erről. Megtanulták, hogy ha szoro­san tömörülnek a béke bás­tyája, a népek nemzetközi test­vériségének zászlóvivője, a Szovjetunió köré és ha tevé­kenyen harcolnak az új hábo­rút előkészítő angol-amerikai imperialisták ellen, akkor meg tudják védeni a békét 61 év óta Május 1-én a mun­kásosztály győzelmének biztos tudatában lépésről-lépésre va­lósítja meg Karl Marx nagy biztatását: „Világ munkásai egyesüljetek!” 1890 óta napjainkig, a mun­kásosztály minden Május 1-én egyre nagyobb erőkkel vonul fel Amerika, Európa, Afrika, Ázsia és Ausztrália városai­nak utcáin. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után Május 1. a szovjet népek szá­mára a szocialista társadalom építéséért vívott harcban elért győzelmek ünnepe lett Országunk munkásosztálya számára Május 1. a legdrá­gább hagyományok egyikét je­lenti. Óriási forradalmi átala­kulások történelmi korszaka választja el a múlt század végi első romániai Május 1.-i tünte­tést, amelyen csak néhány ez­ren vettek részt, a mai nagy­szerű demonstrációktól, melye­ken százezrek vonulnak fel. Ennek a történelmi időszak­nak legnagyobb része súlyos, gyakran véres harcokkal telt el, a proletáriátus a polgári­földesúri rendszer ellen vívott harcaival. De bármilyen nehe­zek is voltak a feltételek, bár­a Terror, or­szágunk munkásosztálya évről­­évre felemelte Május 1.-én a vörös zászlót a sziguranca és a csendőrség golyói, a jobbolda­li szociáldemokraták bomlasz­tó kísérletei ellenére. A munkásosztály hősei által hullatott vér azonban nem folyt hiába. Országunk a dicső­séges szovjet hadsereg általi felszabadítása lehetővé tette, hogy a kövekező esztendőkben Május 1.-e alkalom legyen a proletariátus mozgósítására az államhatalom meghódításáért és a szocializmus építésére va­ló áttérésért vívott harcban. A Román Kommunista Párt Szovjetunió veze­tő frontjá­ban vállvetve a többi népi de­mokráciákkal országunk dol­gozói a Román Munkáspárt ve­zetésével a szocializmust építik, megvalósítják azt az eszmét, amelyért évtizedek óta harcolt és vérzett a munkásoszály. A béke és a szocializmus Szovjetunió veze­tő frontjában, vállvetve a többi népi demokrá­ciákkal országunk dolgozói a Román Munkáspárt vezetésé­vel a szocializmust építik, meg­valósítják azt az eszmét, amelyért évtizedek óta harcolt és vérzett a munkásosztály. Országunk munkásosztálya jelentős megvalósításokat ért el nemzetgazdaságunk fejlesz­tése és elsősorban a szocialis­ta ipar t­erén A főbb ipari termelőeszkö­zök államosítása óta eltelt kö­zel két év alatt a dolgozók ha­zafias lendülete és helyes gaz­dálkodna következtében fé­nyes sikereket értünk el szocia­­lista iparunk fejlesztésében... Az 1919 évi Állami Terv tel­jesítése és túlszárnyalása, a Szovjettyvó nyújtotta anyagi és erkölcsi segítség által ma szer­számgépeket, traktorokat, vil­lanymotorokat, golyóscsapágya­­kat, petróleum ipari felszerelé­seket, vagyis olyan cikkeket előállító gyárakat építünk, amelyeket eddig nehéz pénzen külföldről szereztünk be. Megyénkben is létesült és fejlődik egy lastorgyár, amely szintén hozzájárul a szocialista gazdaság építéséhez, a dolgo­zók boldog és bőséges élete épí­téséhez. A városunkban a Maros-gát építésétől a Duna-feketeten­­geri csatorna építéséig eddig csak a Szovjetunióban ismert arányú munkálatok folynak, a dédai vagy görgényüvegcseri kultúrotthon építésétől a Scân­­teia háza poligrafikai üzem épí­téséig minden vidék, orszá­gunk minden sarka hatalmas M­ÁJUS 1. Irta: Cozma Ioan, a BMP marosmegyei bizottságánál a­trifeára Éljen Május 1­9 a munkásosztály szolidaritásának nemzetközi napja, a világ dolgozói harci erőinek seregszemléje!

Next