Népujság, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-01 / 203. szám

Népi színjátszó csoportjainkról Kultúr csoportjaink közül népi s­zjátszócsoportjainknak kell a legnagyobb tömegmozgósító erő­vel rendelkezniük, mivel erőtel­jesen be kell kapcsolódniuk abba a küzdelembe, mely országunk­ban Pártunk vezetésével a szo­cializmus építéséért folyik. A gyakorlati tapasztalat sze­rint, míg dal és tánckultúránk rohamosan fejlődik, népi szín­játszásunkat ebben a fejlődés­ben időleges lemaradás veszélye fenyegeti. Elemzésünkben a csíkmegyei népi színjátszócsoportok munká­ján keresztül világítjuk meg azo­kat a hiányosságokat, melyek sok színjátszócsoportu­­k munká­jában fenn­állanak. Ami a darabválasztás kérdé­sét illeti, kultúrotthonaink legna­gyobb részében a Művelődési Útmutatóban megjelent egyfel­­vonásosokat mutatják be, néhol azonban elhanyagolják ezek be­mutatását, amin sürgősen segí­teni kell. Ezeken a darabokon kí­vül kultúrotthonaink évenként egy-két háromfelvon­ásos dara­bot is bemutatnak. A fejlettebb népi színjátszócsoporttal rendel­kező kultúrotthonok néha négy­et háromfelvonásos színművet is bemutatnak. A legnagyobb sikerű darab Szigligeti — Móricz:’ Csikós cí­mű műve. Mivel kultúrotthona­ink közönsége szeretne több ze­nés darabot látni, termékeny len­ne az a kezdeményezés, melynek eredményeképpen népi dalmű­vek születnének, melyek a szo­cialista munka szépségéről és a falvainkon kialakuló új életről szólnának. Az Állami Könyvkiadónak többi kiadványai közül több helyen bemutatták Gergely Sándor: Vitézek és hősok és Caragiale: elveszett levél című darabját, sehol sem játszunk azonban a me­gyében Szolovjev Csendháborító című darabját és Mikszáth: Kü­lönös házasságát, bár előadásu­kat több helyen is tervbe vették. •—---------,— nagy Moliére ! MEGLEPŐEN új kultusz van ebben a vármegyében. A fös­vény, Scapin furfangjai, Botcsi­­nálta doktor, minden második harmadik kultúrotthon műsorán szerepel. Helytelen azonban, hogy az előadások előtt nem ma­gyarázzák meg a nézőknek a da­rab eszmei mondanivalóját és nem segítik hozzá a nézőket a darab helyes megértéséhez. Nagy sikerre számíthanának Mo­liére magyarított színművel, mert magyar környezetbe he­lyezve a nézők könnyebben meg­értenék azokat, időszerű lenne a Cartuffe magyarítása. De szerepelnek a népi színját­szócsoportok műsorán olyan régi álromantikus darabok is, mint a ,,Csáki bíró lánya’­ és a Petőfi fogságáról szóló „Viharmadár“’, melynek szövegkönyvét sajnos sehol sem sikerült megkapnunk. Legszembetűnőbb hiányosság, hogy kultúrotthonaink műsorá­ból csaknem teljesen hiányoz­nak az olyan háromfelvonásos darabok, amelyek az osztály­harc jelenlegi szakaszát, a kollek­tív gazdaságok megalakulása kö­rüli harcot, az ipari munkásság a termelés emeléséért folyó küz­delmét ábrázolják. Ezen úgy íróinknak, mint könyvkiadóink­nak segíteniök kell. Színj­átszócsoport­jaink munká­jának legnagyobb hiányossága, hogy értelmezőpróbákon, a marxizmus—leninizmus tanítá­sai fényében nem elemzik ki a darabok eszmei mondanivalóját, vagyis nem tisztázzák a szerep­lőkkel a darab fő és mellékkon­­fliktusait, nem állapítják meg, hogy kik a darabok haladást kép­viselő és haladás ellenes alakjai, nem elemzik ki a szereplők egy­más közötti viszonyait, az egyé­ni összecsapások mögött nem lát­ják meg a társadalmi osztályok harcait és néha még helytelen szereposztással is tetézik a bajo­kat, így például kultúrverse­________________Jay­gaui e­nyék Csíkszeredai döntőjén az egyik csoport az „Éhes disznó makkal álmodik“’ című darabot mutatta be. Ebben a darabban a kulák figuráját egy kb. 22 éves, nagyon rokonszenves, mu­latságos népi színjátszó szemé­lyesítette meg, aki azonban ala­kításával nem tudta meggyűlöl­­tetni a kulák figuráját. Az arisz­tokratát megszemélyesítő kb. 17 éves népi színjátszó pedig nem tudta az ilyen egyének demok­rácia ellenességét kellően tolmá­csolni, mivel szintén komikus oldaláról közelítette meg szere­pét és ennek következtében nem hatott elég meggyőzően a nézők­re és nem ösztönzött a le­vitéz­lett feudális világ csökevényei­­vel szembeni fokozott osztály­éberségre. A darab a haladást képviselő, pozitív alakjai szintén, tizenhat, tizenhét éves ifjak voltak, akik, már gyenge hanganyaguk miatt is, lemaradtak a haladásellenes szereplők mögött és akiknek ala­kításából nem tűnt ki a munkás­osztály tagjainak ereje, osztály­ébersége és osztályharcos szel­leme. Ezen a példán keresztül mind­annyian világosan láthatjuk, hogy a szereposztásra is milyen nagy gondot kell fordítani, a szereplők életkor szerint történő összeálításával együtt. A színjátszás kollektív művé­szet. Az egyes szereplők a szín­padon állandó kapcsolatban van­nak a többiekkel, hatnak egy­másra és az egymásnak elmon­dott szövegek nyoma- a szerep­lők lelkében különféle érzések ébrednek, különféleképpen rea­gálnak a darabban történő ese­ményekre stb. Ezeket a kérdése­ket sok népi színjátszócsoport elhanyagolja és így előadásuk széteső lesz. Külön meg kell emlékeznünk a próbák kérdéséről. Egyfelvoná­­sos darabok előadására legalább három hétig kell készülni és leg­alább húsz próbát kell tartani. Merőben káros az a nézet, hogy akkor a legsikerültebb az elő­adás, ha két három próbával mutatjuk be. Háromfelvonásos darabok előadására háromszor ennyi időt kell fordítani és a pró­bák között tíz olvasó- és két há­rom értelmezőpróbának is sze­repelnie kell. Nagy gondot kell fordítani a jelmezes, díszletes próbákra is, melyek száma leg­alább hat nyolc kell legyen. Ez azért fontos, mert ezeken a Pró­bákon kell elsajátítani a szere­pek átélését és biztosítani a za­vartalan összjátékot-­ AZ ISKOLÁS­­ szempontjából rendkívül lénye­ges lenne pionérdarabok és me­sejátékok bemutatása. Sürgősen közkinccsé kell tenni Mihalkov: Vörös nyakkendő, Titkos külde­tés, Katajev: Ványa az ezred­ea, Aligher: Zó­ja című darab­jait más szovjet mesejátékokkal együtt. Hazai íróinkat is ösztönözni kell ifjúsági, gyermek és mese­játékok írására. Az elmúlt év­ben a Művelődési Útmutatóban megjelent „Piroska és a farkas” című darabot a közönség nagy szeretettel fogadta. Népi színjátszásunk az elmúlt évekhez viszonyítva nagyon so­kat fejlődött. A fejlődést meg­könnyíti a kultúrotthonok egy­­más közötti tapasztalatcseréje és vendégjátéka. Ahhoz, hogy a né­pi színjátszás komoly művészet­té fejlődjék, a fent felsorolt hi­bák kiküszöbölése szükséges. Va­lamint az, hogy a népi színját­szócsoportok vezetői minél ko­molyabban elsajátítsák a marx­izmus—leninizmus tudományát és alkalmazzák azt a színdara­bok rendezésének szép és fele­lősségteljes munkájában. G. G [urie Krimov: 99fflPav S» «?*»■•: „Az OROSZ KÖNYV" kiadása A könyv a sztahanovista mozgalom kezdetén íródott. Erdeit feszítő történet keretében mutatja be a szerző a sztahanovista gondolat meggyökeresedését a gazdasági élet egyik ágában. A „Derbent" petróleumszállító a Kaspi tengeren közleke­dik. Teljesen elhanyagolt, rosszhírű, kullogó hajó, ahol a le­génység kényszermunkának tekinti a szolgálatot. Az egyetlen öntudatos ember, Bászov főgépész. Mind­járt kezdetben átlátta , hogy fel kell emelni a gépek teljesítő képességét. Munkatársai azonban ellenszenvvel fogadták ja­vaslatát. „Miért nem teszi meg főgépész elvtárs? — kérd kihívóan Huszein, a motorkezelő — „Hiszen semmi az egész". Bászov nyugodtan válaszol: „Egyedül nem foghatok hoz­zá semmihez. Csak közös erővel érhetünk el eredményt“. A hajó legénysége szocialista versenyre hívja ki az „Aga­mali" élenjáró hajót" Boszov­­ogépész elérte célját. A versenyből a „Derbent"került ki győztesen. A legénység a munkával szembeni magatartása teljesen megváltozott. Az emberekben fölébredt a közösségi és bajtársi­ szellem. Hőstettszámba menő bravúrok mennek végbe a hajón. Az „Üzbekisztán" testvérhajón tűzvész üt ki. A „Derbent” legény­sége hősies magatartást tanúsít, jóllehet a vezetőségbe befura­kodott reakció, mindent megkísérel ennek letörésére. Bászov főgépész mélyről jövő szocialista meggyőződése és határozottsága döntő fordulatot ad az eseményeknek. Krintov szocialista realizmussal megírt nagysikerű regénye megfelelő olvasmány a szocializmus építői számára. NÉPÚJSÁG­ A Román Munkáspárt kiadásában magyar nyelven megjelent V. Luca: Javítsuk meg a­­Táros és falu közötti áruforgal­mat. I. Chisinevschi: A jugoszláv Göbbelsek a háborús uszítók szolgálatában „Falusi esti párttanfolyamok részére” című sorozatban. Minden kommunista alapvető kötelessége ismerni a mun­kásosztály pártjának politikáját és harcolni gyakorlati meg­valósításáért. ______________ Növekszik a tudásszomj ifjainkban Kétszer annyi pályázó jelentkezett a nagyküküllő­­megyei középiskolákba, mint amennyi hely van (Segesvár) Az új iskolai év megnyitását alapos előkészítő munka előzte meg Nagyküküllő megye városaiban és falvaiban. Az iskolahelyiségek berendezése szeptember 1-re az egész megye területén befejeződik, úgyhogy a tanítás akadálytalanul megkez­dődhetik. Az iskolaköteles gyermekek nagy száma miatt párhuzamos osztályokat létesítenek. A közép­iskolák s különösen a szakisko­lák tanulóinak emelkedő létszá­ma bizonyítja a Párt művelődési politikája eredményeit, az ifjú­ság tudásszomját. A segesvári fémipari szakiskolába például 200-an jelentkeztek 100 helyre, a medgyesi fémipari szakiskolá­ba 270-en 80-ra, a medgyesi tex­tilipari iskolába 97-en 40-re, a segesvári pedagógiai iskolába edig 375-en 150 helyre. Az előkészületek során felül­vizsgálták az összes iskolai könyvtárakat, s előkészítették a szükséges tanszereket. Igen jó eredményekkel járt a Segesváron, a tantestület szá­mára rendezett ICD tanfolyam, amelyen 270 tanár és tanító vett részt. A tanszemélyzet a szovjet tudományos módszerek felhasz­nálásával készítette elő anyagát. Az új iskolaévben 8 újabb fa­lusi internátust létesítenek, 400 tanuló számára. Az eddigiek mel­lett 9 falusi óvodát, Medgyesen és a nagyágotai November 7. gyárban napközi otthont létesí­tenek. Az új tanév sokkal nagyobb lehetőségekkel és képzettebb tanszemélyzettel indul meg, ami nagy mértékben a tanügy­ben és a kultúrmunkában alkal­mazott szovjet tapasztalatok eredménye. Gh. Rádulescu levelező Fontos tényező a mozi a kolhózparasztság kultur- és művészi színvonala emelésében Egyre több kolhozt és szov­­hózt látnak el mozifelszereléssel A mozi ma már — a kommuniz­mus építésének, a békért vívott harcnak a szolgálatában — fon­tos nevelő és kultúrszerepet tölt be a kolhózfalu életében. A brianszki tartományban újabban 23 kolhozban létesítet­tek állandó mozit s ezenkívül még 14 új mozikaravánt is út­nak indítottak. Ezzel az állan­dó mozik száma 55-re, a vándor moziké pedig 175-re emelkedett. A kolhozparasztság soraiból egyben jól képzett mozitechni­kusokat és filmpropagandistá­kat nevelnek, akik a kolhozdol­­gozók tömegeit a szovjet haza­­fiság szellemében nevelik és újabb hőstettekre serkentik a munka mezején. Számos ilyen propagandista példaképül szol­gálhat a kulturális nevelőmun­ka terén. Zaharilla Ivánovics Jákov például nem sajnál sem időt, sem fáradságot, azért hogy a kievi tartomány legtávolabbi kolhozában is bemutathassa a szovjet filmművészet legújabb remekeit. Zaporozsje tartomány kolhozparasztjai nagyon becsü­lik és szeretik mozigépészüket, Hudolej Ivánovics Fjodort, aki már húsz éve azon fáradozik, hogy a körzetébe tartozó min­den kolhozban be tudja mutatni a legújabb és legtanulságosabb szovjet filmeket. SPORT *­lól szerepelt Maros megye a Haladás sportközösségek atlétikai versenyén (Marosvásárhely) A Haladás sportkollektívák közötti versenyei mindössze Kolozs, Naszód és Ma­ros megyék vettek részt, a több­­m megyék különböző okok miatt nett jelentek meg. Eredmények a következők: Női grénátdobás: Schuler Jolán (Kolozs) 21.71 m. Női távugrás Kozma Lukrécia (Maros) 3.77 m Női diszkosz: Schuler Jolán (Ko­lozs) 21.39 m. 200 m. női: Nagy­ Mária (Kolozs) 32 p. 8 top. 4x10. női váltó (Kolozs­ megye) 1 p. 61 mp. 200 m. férfi Mogyorós György (Maros) 25.3 mp. Férf súlydobás: Holló Vilmos (Kolozs 9.93 fz.. 800—400—200—100 fér­ Balkán váltó (Maros­ megye) 3 f A körzeti céllövő bajnokság eredményei (Marosvásárhely) A hat megye legjobbjainak részvételével a So­mostetőn megtartott körzeti céllö­vő bajnokság az alábbi eredmé­nyekkel végződött: Kispuska (férfi) 1) Kulcsár Bé­la (Maros-megye) 235 pont, 2 Dóval Joan mérnök (Brassó me­gye) 232 pont, 3) Perjesy János (Maros-megye) 228 pont, Kispuska (női) 1) Brechne­ Gizella (Maros-megye) 140 pont, 2) Gábor Margit (Maros-megye 139 pont, 31 Burszán Ilona (Ma­ros-m­egye) 75 pont. Az öt legjobb eredményt elérő verseny­ző résztvesz az országos bajnokságon. : 51.4 m­p. 1500 m. férfi: Konrád­i (Maros) 4 p. 57.3 mp. 400 m. fér­­­fi: Budai András (Maros) 58 mp. 1 5000 m. Nagy Márton (Kolozs)­­ 17 p. 1 mp. Férfi gerely dobás: De­meter András (Maros) 42.19 m. 4x200 m. férfiváltó (Maros m.) 1 1 .­ 42 mp. Férfi magas ugrás: Tarbuter Sándor (Maros) 150 cm. 4x400 m. férfiváltó (Maros­ m.) 4 p. 3.2­ mp. Férfi gránátdobás: , Demeter András (Maros) 57.85 m. , Elismerés illeti a városi ideig­­­lenes bizottság kantinját, amely a­­ verseny tartama alatt ingyenesen­­ adott étkezést a versenyzőknek. , A versenyzők köszönetet mondtak a m­arosmegyei Haladás sportkö­­­­zösségnek a kitűnő rendezésért­­ és jó ellátásért. A középdöntőjének 14-ik fordulójá­ban kemény és szívós küzdelmek alakultak ki. Az utolsó fordulók­­­ban a versenyzők mindegyike kl­­­­szántan küzd a pontosé­rt. A 34­ . ik fordulóban Izrael és Kiss kö­­­­zö­­tt folyt a legnagyobb küzdelem, végül Izrael nyerte meg a játsz­­­­mát.­­ Eredmények- Izrael — Kiss 1:0 , Silberman — Szabó István 1.2: ■ 1.2, Soós — Radulescu 0:1 Izsák — Theiler 1.2,1.2, Voicu­­­lescu — Karácsonyi 1.2,1.2, Va­­silescu — Szabó Jenő 1:0, Dobos­i — Marianciu 0:1. A torna állása a 14-ik forduló után: 1) Szabó István 11 pont (15 játszma) 2) Radulescu 10­­ pont (12 játszma) 3) Izrael 10 pont (13 játszma). ★ Kínai Népköztársaság diákválo­gatott. — Bukarest diákválogatott 47:39 (26:22). Az országunkban tartózkodó kínai diák kosárlabda csapat első mérkőzésén szép já­tékkal győzött Nagy küzdelmek a sakkbajnok­ság utolsó fordulóiban­­Marosvásárhely, A sakkba­j­­nokság Marosvásárhelyen folyó

Next