Népujság, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-01 / 229. szám

­­ff­a A ROMIÁNIAI MAGYAR NÉPI SZÖVETSÉG SZÉKELYFÖLDI NAPILAPJA Vasárnap 1950 október 1 ÁRA 4 LEJ VEL évfolyam 229 sz£m Maros tartomány több kollektív gazdaságában 60-80 százalékban teljesítették már a vetési tervet Fokozni kell a munka ütemét a nyárádszeredai és nyárádszentannai kollektív gazdaságokban (Marosvásárhely) Maros tar­tomány kollektív­ gazdaságai a kerelőszentpáli kollektív­ gazda­ság versenyfelhívása után nagy lendülettel kezdtek hozzá az őszi vetési terv teljesítéséhez. Számos kollektív­ gazdaságban, ahol helyesen megszervezték a munkát, versenyt indítottak a brigádok és csoportok között, az előirányzott terület 60, sőt 80 százalékát is bevetették már, mint az ákosfalvi, marosszent­­annai, koronkai, jeddi, udvar­falvi és várhegyi kollektív­ gaz­daságban. Nem ez az eset a nyárádsze­­redai „Lenin útja’ kollektív­­gazdaságban, ahol teljesen szer­vezetlenül folyik a munka. A tagokkal nem dolgozták fel a kerelőszentpáliak versenyfelhí­vását, elmulasztották a brigá­dok és csoportok közti verse­nyek megszervezését, s így ed­dig a vetési terv alig 15 száza­lékát teljesítették. A kollektív­­gazdaság vezetősége a lemara­dást a szárazságnak tulajdonít­ja, nem tesz azonban semmit az ebből adódó nehézségek leküz­désére. A kollektív-gazdaság 62 fogatját nem használják ki. A „Lenin útja” kollektív-gaz­daság vezetősége változtasson eddigi magatartásán. Tegyen meg minden szükséges intézke­dést a vetési terv teljesítésének érdekében, vegye fel a harcot a nehézségekkel. Hasonló a helyzet a nyárád­­szentannai „Nyárádvölgye” kol­lektív­ gazdaságban is, ahol az előirányzott 75 hektárból eddig mindössze 5 hektárt vezettek be. Itt a lemaradásért a maros­vásárhelyi gépállomás vezetősé­gét okolják, mivel a traktorbér­­leti szerződés értelmében szep­tember 21-re kellett volna a traktoroknak kimenniök, de szeptember 27-ig még nem érkez­tek meg a gépek a községbe. Nem lehet azonban a késést a traktorokkal magyarázni, hiszen a gazdaság elegendő fogattal rendelkezik, amelyeket azonban nem használnak ki. A nyárádszentannai kollektív­­gazdaság tagjainak tudniok kell, hogy a vetési terv idejében­ tel­jesítésével erősítik a béke tá­borát, s megteremtik a feltéte­leket kollektív­ gazdaságuk fel­virágoztatására. Ezért kell min­den erejük megfeszítésével, a lehetőségek legjobb felhaszná­lásával igyekezniük az őszi ve­tés mielőbbi befejezésére. A Román-Magyar Barátsági­ Hét keretében Fővárosi üzemeket és intézményeket látogattak meg a Magyar Népköztársaság küldöttei (Bukarest). A Román-­Magyar Barátsági Hét ünnepségeire a fővárosba érkezett magyar vendé­gek bukaresti intézném­eket és gyárakat látogattak meg.­­ Jóboru Magda, a Magyar Nép­­köztársaság közoktatásügyi állam­titkára és Alexits György, a Ma­gyar Népköztársaság Tudományos Akadémiájának főtitkára látoga­tást tettek a közoktatásügy minisz­tériumban. A vendégeket Popescu- Doreanu miniszter és a miniszté­rium igazgatói fogadták. A magyar vendégek érdeklőd­tek Népköztársaságunk közoktatás­ügyi minisztériumának megszer­vezéséről, a különböző fokú isko­lák tananyagáról, a tanügyi ká­derek ideológiai és szakmai szín­vonalának emeléséről, valamint az egyetemek tudományos kutatá­sainak támogatásáról és irányítá­sáról. Tóbor­ Magda röviden be­számolt a Magyar Népköztársa­ság közoktatásügyének megszer­vezéséről. MAGYARORSZÁGI ÉLMU­N­KÁSok a fővárosi ÜZEMEKBEN Varga Barnabás, Szöllősi Ibo­lya és Gigler Márton magyaror­szági élmunkások látogatást tet­tek a fővárosi Vatura Romana de Bombar” fonodában. Az üzem dolgozói, meleg szeretettel fogad­ták a magyar vendégeket. A magyar élmunkások megte­kintették a gyárat és Szöllösi Ibo­lya, aki maga is textilmunkásnő, értékes felvilágosítással szolgált az üzem dolgozóinak, akik ismer­tették munkamódszereiket. A gyár dísztermében ünnepség volt, melynek során a résztvevők hosszasan és lelkesen tüntettek a román—magyar barátság mellett és éltették Gheor­g­iu-Dej és Rá­kosi Mátyás, ezvtársaket. A magyar­­em­legek látogatást tettek a fővárosi folklór intézet­ben is.­­AZ ÁLLANDÓ „J. V. SZTÁLIN KIÁLLÍTÁSON” A magyar küldöttség tagjai lá­togatást tettek az állandó „J. V. Sztálin kiállításon”, ahol nagy ér­deklődéssel tekintették meg a ki­állítást, amely dolgozó népünk nagy felszabadítója, Sztálin elv­társ iránti mérhetetlen szeretetét tükrözi. A magyar vendégek ki­jelentették, a kiállítás arra tanít, hogyan kell harcolni a szocializ­mus magasztos győzelméért. Itt írjuk meg, hogy Jóbora Magda, a Magyar Népköztársa­ság közoktatásügyi államtitkára tegnap visszatért Budapestre. A termelés emelésével, javításával készülnek Marosvásárhely üzemi dolgozói a béke-világkongresszus fogadására (Marosvásárhely.) A béke hí­vei második világkongresszusá­nak tiszteletére Népköztársasá­gunk dolgozói országszerte fo­kozzák békeharcukat. Az elmúlt napokban számos marosvásárhelyi üzemben meg­tartott békegyűlések is ezt mu­tatják. A gyűléseken mindenütt meg­jelent egy-egy az országos bé­kekongresszuson résztvett kikül­dött, akik ismertették a RNK békekongresszusának határoza­tát. A „Textila Mures“ termelő szövetkezetben, az Unitatea szö­vetkezetben, az IPEIL-nél, a Carpati szövetkezetben, a Fák­lya­malomban és­ a Szövetkezeti Központban tartott békegyűlése­­ken a dolgozók újabb feladato­kat vállaltak a békeharc fokozá­sára, a béketábor további meg­erősítése érdekében. A Carpati szövetkezetben szá­mos igen értékes munkavállalás történt. Kocsis elvtárs a kenyér minőségének 10 százalékos eme­lését vállalta. Hogy a dolg­ozók állandóan tisztában legyenek a világszerte folyó békeharc ered­ményeivel, vállalta, hogy az új­ságolvasást újjászervezi. Nagy Ákos ugyancsak a kenyér minő­ségének emelését vállalta. Ner­­baum elvtárs vállalta csoportja nevében, hogy 20 százalékos norma túlszárnyalást valósíta­nak meg. Ezenkívül kérte nor­mája 10 százalékos felemelését is. A Fáklya malom dolgozói vál­lalták, hogy az olajütési idény megkezdésére kijavítják a gépe­ket. Csoboth elvtárs vállalta a falak kibontását és a tartály fel­húzását. A malom többi dolgo­zói is értékes munkavállalásokat tettek a második békevilágkon­gresszus tiszteletére. Az IPEIL és a Szövetkezeti Központ tiszt­viselői nagyarányú irodaszer takarékosságot vállaltak. Értékes munkavállalások tör­téntek a „Textila Mures“ terme­lő szövetkezetben és az Unita­tea szövetkezetben is. A munkavállalásokkal Maros­­vásárhely üzemi dolgozói ismét bebizonyították, tisztában van­nak vele, hogy a béke megvédé­sének legjobb fegyvere a terme­lés állandó emelése, javítása. l­bs • • Elítélték dr. H. Aroneanu gyilkosait (Bukarest) Az ítélőtábla most hozott ítéletet H. Aroneanu or­­gyilkosainak ügyében. A földes­úri tőkés rendszer hóhérai 1920- ban gyilkolták meg dr. Aronea­­nut, aki bátran élére állt a munkások jobb életért vívott harcának. A bíróság Baboi Dra­­goroizt életfogytiglani súlyos börtönre, Gh. Cordureanut 15 évi kényszermunkára, V. Das­­calescut 20 évi kényszermun­kára, az eltűnt Gafenco Rosettit és Holosiu Constantint pedig 25—25 évi kényszermunkára ítélte. A gyilkos pribékek elnyerték igazságos büntetésüket. ­i­­­o A néptanács-választási törvény dolgozó népünk új, fényes győzelme A néptanácsi képviselők meg­választásáról szóló törvény, me­lyet nemrég szavazott meg a m­­agy Nemzetgyűlés, a népi de­mokrácia újabb megerősödését, a dolgozó parasztsággal szövet­séges munkásosztály államha­talmának megerősítését jelenti hazánkban. A törvény nemzetiségre, nem­re, fajra, műveltségi fokra, vagy foglalkozásra való tekintet nél­kül felhívja hazánk minden 18 évet betöltött becsületes állam­polgárát, hogy titkos, egyenlő és közvetlen választás útján küldjék be képviselőiket a nép­tanácsokba, az államhatalom helyi szerveibe. A törvény min­den feltételt biztosít, hogy dol­gozók vezessék a közügyeket, akik valóban a dolgozó nép ér­dekeit és akaratát képviselik. Figyelmesen megvizsgálva, könnyen felismerhetjük a mi tör­vényünk és a polgári úgyneve­zett „demokráciák" választási törvényei közötti óriási különb­séget. Nemrég még a mi orszá­gunkban is, az „általános“ sza­vazati jog komédiája ellenére, rendszeresen megakadályozták a szavazásban az asszonyokat, ka­tonákat, a köztisztviselőket és mindazokat, akik nem voltak ínyére a kormányklikknek. Kik jutottak be akkor a községi, vá­rosi és megyei bizottságokba? A földesurak, a nagyiparosok, a kereskedők, a spekulánsok, a kulákok és más vérszívók, akik magától értetődően úgy intézték a közügyeket, ahogy érdekeik megkívánták, vagyis még job­ban fokozták a dolgozó tömegek nyomorúságát és duzzasztották vagyonukat. Íme, az új törvény, csak­úgy, mint a Nagy Nemzetgyűlés által hozott egyéb törvények, a dolgo­zó nép kezébe helyezi a köz­­ügyekben való rendelkezés jo­gát. A néptanácsokba csak be­csületes embereket választhat­nak. A kulákoknak,­ a volt föld­­birtokosoknak és tőkéseknek sem választói, sem megválasztható­­sági joguk nincs. Csodálkozha­­tik ezen épelméjű ember? Sen­­ki sem kételkedik abban, hogy ezek a banditák még reményked­nek „elveszített mennyorszá­guk" visszatérésében. Ezek a gazemberek cinkosságban Tito ügynökeivel, sötétben mesterked­nek N­épköztársaságunk ellen, aljas, áruló és kémkedési akció­kat szőnek, szabotázs-cselekmé­nyekre, sőt gyilkosságokra ve­temednek. Hogy adhatnánk a kezükbe annak a lehetőségét, hogy a közügyek vezetésébe ele­gyedhessenek? Hogyan enged­hetnénk meg nekik, hogy a po­litikai hatalmat használják? Nem kétséges, hogy ezt a hatal­mat arra használnák fel, hogy a nép vívmányaira, a szocialista építésre sújtsanak, a béke ellen, a háború érdekében, az imperia­lista járom visszaállításáért. A törvény mélységesen de­mokratikus jellege még jobban kitűnik a jelöléseknél. Itt meg­mutatkozik, hogy jelölési joguk a Román Munkáspárt szerve­zeteinek, a szakszervezeteknek, az Ekésfrontnak, IMSz-nek, RDNSz-nek, Magyar Népi Szö­vetségnek és az együttélő nem­zetiségek más szervezeteinek, a tudományos és művelődési, a szövetkezeti szervezeteknek és más tömegszervezeteknek van. A vállalatoknál, intézmények­ben, kollektív gazdaságokban, falvakon és községekben nép­­gyűlésekre összegyűlt dolgozók, továbbá az egységenként, vagy szolgálati áganként összegyűlt katonák is előterjeszthetnek je­löléseket. Nyilvánvaló tehát, hogy az egész dolgozó nép részt vesz azoknak kijelölésében, aki­ket képviselőjéül választ. Magá­tól értetődik, hogy legjobb fiait választja meg, azokat, akik ed­digi munkájukkal bebizonyítot­ták a nép iránti odaadásukat, azt, hogy következetes harcosai a munkásosztály ügyének, a bé­kének. Küldhette a nép a múttban igazi képviselőit a községi bi­zottságokba? Ki javasolta a je­lölteket a múltban? Politikai klikkek, verekedő, huligán ban­dákba tömörült kapitalista cso­portok. Ha néha megtörtént, hogy a dolgozó tömegek a Párt, vagy más demokratikus szerve­zetek jelöltjeinek listáját letehet­­ték, akkor a jelölteket egysze­rűen letartóztatták, meg­kínoz­ták s végül, ha­ mégis megvá­lasztották őket, akkor a bizott­ságból távolították el. Ez a gyakorlat ma is nagyon elterjedt a kapitalista országok­ban, ahol az állampolgárok nagy számától lopják el a sza­vazati jogot. Az Egyesült Álla­mokban nincs szavazati joguk azoknak, akik mm fizetnek bi­zonyos jövedelemadót, az írás­­tudatlanoknak, vagy akiknek nincs iskolájuk, akik nem lak­nak huzamosabb ideje jelenlegi lakhelyükön, akik nem tudják bizonyítani állandó lakóhelyü­ket, a nőknek, ifjaknak, nége­reknek. Hasonló a helyzet más tőkés országokban is. Mindenki tudta a múltban,, hogy a polgári pártok jelöltjei csak a választások idején jöttek a szavazók közé. Miután meg­választották őket, nyomtalanul eltűntek. Senki sem érdeklődött többé az állampolgár baja iránt. A jelenlegi, választási tö­vény azonban világosan rámutat ar­ra, hogy visszahívhatják azt a képviselőt, aki nem felel meg a tömegek által rábízott feladatok­nak, vagyis visszavonják a vá­lasztók által adott megbízást és más képviselőt választanak he­lyébe. Ilyen módon erősödik a képviselők és a választók kö­zötti kapcsolat. A választók bár­mely pillanatban számadást kér­hetnek képviselőiktől abban a szervben kifejtett tevékenysé­gükről, amelybe beválasztották. Köteles jelentést tenni, a válasz­­tók előtt. Az a tény pedig, hogy a jelöléseket kerületenként, vég­zik, hogy egy kerületben egyet­len képviselőt választanak, lehe­tővé teszi a választó számára a jelölt alapos megismerését, az pedig közelről megismeri vá­lasztói helyzetét. A néptanácsi képviselők meg­választásáról szóló törvény új, ragyogó győzelme dolgozó né­pünknek, amelyet Pártunk veze­tésével aratott. A pártszervezeteknek és a tö­­megszervezeteknek kötelességük széleskörű felvilágosítá­s a tör­vényt, annak alapelveit népsze­rűsítő kampány szervezése és levezetése. A törvény alapelveit, valamint azokat a jogokat, ame­lyeket a törvény a dolgozóknak biztosít, jól kell ismerni és al­kalmazni. A RNK minden egyes állampolgárának a választásira előkészülve, tudatában kell len­nie az esemény fontosságának. A néptanácsi képviselők megvá­lasztása a RNK államhatalmá­nak megerősítéséhez vezet és előfeltételeket teremt népünk­nek a Párt vezetésével elérendő újabb győzelmei számára, a bé­kéért és a szocializmusért vívott harcban.

Next