Szabad Szó, 1948. július (5. évfolyam, 167-194. szám)

1948-07-26 / 190. szám

SZABAD SZÓ 1% olimpiai eszme­­i értelmezéss — ПТИТПЧ1ПГП1И Ilin III Illír- IIIIIIHI' I Г ' II IMII—Him III II l—IIIH I .mi ■ ■ hí ■ I I ■■ .1 In ■ II .11 ---------------­ Ha valaki rózsaszínű szemüvegen át nézi a világot, az valóban nem is láthat mást az Olimpián, a világ ifjúságának pompás sportmérkőzésein, mint a legna­­gyobb sporteseményt Békés egyetértés­ben és nemes vetélkedésben találkoznak itt egymással a fehér, fekete, sárga, barna bőrűek és az ember könnyen abba a ha­mis ábrándban ringatja magát, hogy az Olimpia a világbéke leghatásosabb esz­­köze. Aki nem foglalkozik a társadalmi fejlődés erőivel, a háború okaival és aki nem hajlandó a minden áron való derű­látás rózsaszínű szemüvegét letenni a szeméről, az 1936-ban is úgy hihette, hogy ime az Olimpia megteremtette a felebaráti szereteten alapuló emberi test­vériséget ér- gonosz ünneprontó az, aki ellentétekről beszél. Nem kellett túlságosan éles szem ahhoz, hogy valaki észrevegye az 1936 évi ber­lini Olimpia csillogásának hamisságát. A tömeggyilkosok, akkor az Olimpia­ esz­­méjének fényében csillogtak és a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság, amely bü­szkén hangoztatta az olimpiai eszme politikai mentességét, segédkezet nyújtott ehhez a nagyszabású náci propaganda»ü­nnepségé­hez. Ugyanakkor azonban még vissza­ riadt annak a gondolatától, hogy a Szovjet­unió fiatalsága részt vegyen az olimpiai játékokon. Volt tehát politika bőven az olimpiai játékokon, csak hely­­telen politika-A régi görög olimpiai játékokon csak a szabad görögök indulhattak, a rab­­szolgák nem. Ez is bizonyítéka annak, hogy az olimpiai eszme nem valami el­­vont, a valóságtól távolálló fogalom, ha*­nem pontos visszatükrözője az illető kor­nak- A régi Olimpián arra tettek esküt a résztvevők, hogy szabad születésű gö­­rögök, az újkori Olimpiákon pedig az eskü lényege az amatőrség megvonása volt. A szél­ják tehát a sport bérmunkásait a professzionistákat. Ez a megkülönböz­­tetés magán hordja az osztály különbség bélyegét. A gyári munkások verejtékéből és sokszor véréből élő iparmágnások fia természetesen a saját kedvtelésére spor­­tolt, de ha a kiuzsorázott munkás fia történetesen tehet­éges labdarúgó volt és leszerződött profinak, hogy saját és csa­­lád­ja megélhetését biztosítsa, akkor már pestises professzionalistává vált, akit az urak lenéztek. A kapitalista társadalom­nak ez a sajátos erkölcstana ott tündö* költ az olimpiai eszmében se. Aki helyesen látja a társadalmi fejlő* dés okait, az jól tudja, hogy a sportban az amatőr*profi kérdés nem erkölcsi, ha­­nem gazdasági kérdés, a tőkés államok társadalmi igazságtalanságai egyik kö­vetkezménye. A Román Népköztársaság­ ban a sportoló helyet, munkát és megél­­hetést talál a termelésben és h­­gy a pro*­fesszionalizmusnak a sportban meg kell szűnnie. Az Olimpia és általában a sport csak akkor alkalmas a népek közötti barát­­ság kimélyíté­sre, de ez a barátság meg­van, tehát ha van mit kimélyíteni. En­­nek a barátságnak azonban a politikai feltételeit кеП előbb megteremteni és nincs az a olimpiai eszme, amely Franco Spenyi­tországát közelebb hozná a népi peimtokráciá­­­hoz. A Szovjet*Unió nem lesz ott a londoni Olimpián, az a Szovjet*Unió, amelynek legnagyobb része van abban, hogy 1948- ban Olimpiát egyáltalán rendezhetnek. A Szovjet-Uniónak több nemzetközi szakszövetségbe aló felvételét szabotál­­ták. Nem teljesítették a Szovjetunió fel­­tételeit, amelyek között a legfontosabb az volt, hogy zárják ki a fasiszta Spanyol­­országot, annak a Minős rendszernek a képviselőjét, amelyért a második világ­háború folyt és amelynek leverése érd­e­kében a Szovjet*Unió olyan mérhetetle­­nük­ sokat áldozott. A jelenlegi nemzetközi helyzet nem m­egfelelő arra, hogy éppen ez legyen az elő Olimpia, amelyen a szocializmus országa is részt vesz. Az eszményi Olim­­piának egy haladottabb világ sportját kell képviselnie. Olyan világot, amelyben szabadon sportolhatnak a ma még állati sorsban tartott gyarmati gyapotmunkás, a kínai kuli és­ a világ minden, ma el­nyomott dolgozója. TELEKI LÁSZLÓ További harcok Malájföldör* Szingapúr. — A brit hatóságok be­ismerték, hogy Guamitsurgban, Kelantang­tól délre, a kormánycsapatok és a maláji partizánerők­­között újabb összetűzésekre került sor. A harc hat óra hosszat tartott. A kormánycsapatok katonákat és tiszte­ket vesztettek. Hongkongi jelentés szerint teljes harci fegyverzettel angol csapato­­kat küldtek Malájföldre. Ugyanoda brit légierők is érkeztek. Griffr­­y ausztráliai miniszterelnök legutóbbi nyilatkozata szerint az ausztráliai kormány száz gép­­fegyvert hadianyagot és felszereléseket küld a malájföldi brit hatóságoknak. 6 De G­operi hivatalosan is bejelentette a szakszervezetek elleni terror­intézkedéseket Róma. Az olasz szenátus keresz­énydemokratapárti többsége az árul S­­zakádár Saragat*féle jobboldali szocialist­ákkal és a reakció többi erőivel szövetk­­ezve 173 szavazattal 83 szavazat érte­lében levette napirendről a De Gasperi kormány elleni bizalmatlansági indít­­ványt De Gasperi miniszterelnök beszédében. »valósan kitért a Togliatti elleni me­­rényletért vadló felelősség elől és ehelyett bejelentette, hogy szigorú intézkedéseke léptetnek életbe a szakszervezetek ellen Termeim kommunista szenátor, a nem­­zetgyűlés volt elnöke felszólalásából élesen megbélyegezte a kormánynak ezt a lépését, amely a Vatikán — és rajta keresztül az amerikai imperialisták - utasításait követi, az olasz i munkásmoz­galom­ ellen. Temesvár vízellátásának története a titniszos viznél, a tőséges, egészséges ivóvízig Biztosítják a temesvári vízellátás folytonosságát Temesvár. A vízvezeték és a csa­tornázás neve a modern techn­ka vívmá­nya. Már зеюо—4000 év előtt is alkalmaz­­ták, úgy régi Indiában, mint Egyiptom эап, mert a szennyvizek levezetése már akkor is életbevágóan fontos volt min­denütt, ahol nagy népi tömörülések kelet­keztek- De különösen nagy fejlődésnek indult és tökéletességre tett szert a csa­tornázás az antik görög és római világ­­ban-Tífusz következtében 1­80 születés, 400 halálozás Annál meglepőbb, hogy Temesváron csak 1914-ben valósították meg a vízveze­téket és csatornázást- Holott már évszá­­zadok előtt, a török hódoltság megszű­nése után belátták, hogy erre feltétlenü­l szükség van. A tervezgetés azonban ma­radt, így dühöngött Temesvárott a szenny­víz és a rossz ivóvíz következtében sza­kadatlanul a tífusz, mely 1721-ben pél­dául úgy elhatalmasodott, hogy minden 80 születésre 4®° halálozás esett. Mit mond a városi vízvezetéki és csa­tornázási vállalat vezetősége városunk vízellátásának történetéről? Tanulságos, hogy megismerjük ezt a folyamatot. Annak idején 13—80 méter mélységben a Mehala határában találtak jó vizet. Azonban a talált víz kevésnek bizonyult, így tovább folytatták a kutatást, amíg Gyirok és Medves határában találtak megfelelő, de e­rősen vastartalmú vizet, mely élvezhető ugyan, de a mosásnál rozsdafoltokat hagy a ruhán-Lássuk most már mi történik a vízzel, m­i az a csapból számunkra kifolyik? A vizet ma, mélyfuratú kutakból szivattyúk­kal hozzák felszínre, másodpercenként 40­0 de literrel- A felszínre jutott vizet a szivattyúk a központi vastalanító és szűrő üzemek telepeibe juttatják. A vizet az­után porlasztják, mert alkalommal az cseppenként sok oxigént is vesz magába. Ugyanakkor a vastartalom is kiválik a vízből. De még mindég zavaros a vas* rozsda-részecskék miatt. Ezért ismét le­­szűrik egy vastag foxszűrőn, majd átveze­­tik a homok­szűrőbe- Em­e bonyodalmas eljárás után nagy vízmedencékbe gyűjtik a­i­zet és gy szivattyúzzák tovább a víz­vezetékbe. Eredetileg három vízfoglaló állomást, majd 1917-ben egy negyediket is létesítettek. Ezek azonban már részben apadnak részben nem tudnak elegendő vi­zet nyújtani a lakosságnak- Új kúttelep nyílik a nyáron, több vizünk lesz Temesvár városának népi demokratikus vezetősége elhatározta, hogy gondoskodik a város tökéletes vízellátásáról- A polgár­mester, a városi vízvezeték- és csatorná­zási vállalat választmánya és a vízveze­téki szakszervezet vezetősége együtt ké­szítették el az új vízellátási tervet. Két új kúttelep létesítését határozták el, me­lyek egyike már a nyár folyamán műkö­désbe lép- Ugyancsak tanulmányozzák azt a problémát is, hogyan lehetne a Sega vizét is megfelelő eljárással a vízellá­tásba bekapcsolni, így­ biztos reménysé­günk van, hogy nemsokára biztosítva semz a vízellátás folytonossága- Ami annyit je­­lent, hogy megszakítások nélkül folyik majd a csapból a tiszta baktériummentes víz, amelynek jóságát a vegyvizsgálatok állandóan ellenőrzik. (FoI) AMOIMIX KÉNSAV ш VEGYI CIKKEK GYÁRA Nagybánya (Baia-ilare) Álamosított vállalat vevői, szállítói és az összes érdeklődők tudomására hozza, hogy a volt bukaresti igazgatóság likvidálására való tekintettel, minden ügyben a nagybányai igazgatósághoz forduljanak Pénzkü­deményeket kérünk a Banca Nationala­­ Ro­mániai nagybányai fiókjának 6 sz. folyószámlára átutalni. Hétfő, 1948 július 36 Beszámoló a kolozsvári állami magyar színház működéséről Kolozsvár. — A Romániai Magyar Szó hasábjain Szentimrei Jenő tollából cikk jelent meg, meyben ismerteti a Kolozsvári Álami Magyar Színház és Opera ez évi működését A cikk tárgyilagos bírálat tárgyává teszi a kolozs­­­iri Állami Magyar Szín*­ház működését és megállapítja, hogy a kolozsvári Állami Magyar Színházzal szemben is támasztott fokozott igények* nek a színház csak részben és fogyatéko­san tudott­­megfelelni. Ez elsősorban an* nak volt tulajdonítható, hogy a lektor* bizottság által összeállított műsor nélkü­­lözte a tervszerűséget, a bemutatókat pedig nem minden alkalommal kerettettük elő elég műgonddal Mindezek ellenére a műsor minőség tekintetében és ideológiai szempontból az előző érvekhez viszonyítva, határozott javulást mutatott. Az 1947—1948-as évadban tizenhárom bemutatót tartottak és tíz felújítást felölelő prózai műsort mutattak be. A kolozsvári Állami Ma­­gyar Színházban játszották először a Váratlan vendég*et, az Elcserélt Ifjúság* ot, az Isten, császár paraszt*ot, Kassák kamarajátékát, ... és* átlépte a­ küszöböt, Ocskó Viktor Szabadság-szerelem alkalmi játékát, az Orosz kérdésit, az Egerek és embereket. A bemutatott, illetve felújított 23 prog­zal mű­ Kolozsvárott és vidéken összesen 173 előadásban, a 16 zenés felújítás­a Ko­lozsvárott, Marosvásárhelyen és Tordán összesen 170 előadásban került színre. Ezek közül 26 előadást a szervezeti mun­kásság részére és 16-ot a tanulóifjúság részére rendezett a színház. A színház és az Állami Magyar Zene- és Színművészeti iskola között szoros együttműködés áll fönn az utánpótlás­ eredményes megoldása érdekében. Tíz akadémiai növendéket kiebb-nagyobb szerepekben állandóan foglalkoztatott rt színház­ vezetősége. A kormány támogatása lehetővé tette a színház zenés együttesének népi dal­­játék-együttessé való kiépítését. A szer­vezés munkája a nyári szünet alatt is szakadatlanul folyik. A színház saját vendégjátékait azzal az elgondolással szervezte meg, hogy a kis ■ebb magyarlakta városok és nagyobb gyártelepek dolgozó tömegeit is hozzá­juttathassa a fejlettebb színpadművészet és színpadi irodalom megismeréséhez, így, többek között, meglátogatták a Zsilvölgyi vasutas* és bányász*telepeket, Petroz­ényt, Petrulát, Lónyabányát, Un­gényt és Vulkánt. A színház művészi és műszaki személy*­zete tíz hónapot töltött állandó megfeszi­ tett munkában. Ebből Э54 előadási napot tartott­ A társulat munkafegyelme az előző évekhez viszonyítva határozott ja­vulást mutat és ezzel arányosan javult az előadások művészi színvonala is-Hogy mindezeket a színház elérhette és megvalósíthatta ez a Román Munkás­­pártnak, a Népköztársaság kormányának­ és a Magyar Népi Szövetség támogatásá­nak köszönhető. . Figyelem! Hétfőn, kedden és szerdán 50° 16-os kedvezmény az APQLLO-moziban, ahol a szenzációs szovjet filmet vetítik A Unmmálya jelen szelvény felmutatója a pénztárnál egy egész jegyet (27 lej) vált és ezzel két személy látogathatja az előadást, .«ею гвяаяттштшштяятттяшт

Next