Szabad Szó, 1959. január-március (16. évfolyam, 1-76. szám)

1959-01-29 / 24. szám

A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának munkálatai Megkezdődött N. Sz. Hruscsov elvtárs jelentésének­ ­ vitája 1 _i.iita.nis, Moszkva. (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: A Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXI. kongresszusának január 28-i ülésén megkezdték a vitát Nyikita Hruscsov „A Szovjetunió 1959—1965. évi népgazdaságfejlesz­tési ellenőrző számairól“ című be­számolójával kapcsolatban. A január 28-i délelőtti ülésen Mihail Szuszlov elnökölt. Az ülésen elsőnek Nyikolaj Pod­­gornij, Ukrajna képviselője emel­kedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy az elhangzott beszámoló ki­fejtette a kommunizmus általáno­san kibontakozó építésének tartal­mában nagyszerű és méreteiben gigászi tervét. A jelentés harcos akcióprogrammal vértezi fel a Szovjetunió Kommunista Pártját, erősíti az egész szovjet népet, a testvéri kommunista pártokat. Podgornij hangsúlyozta hogy a hétéves terv az egész nép gondo­latait és törekvéseit tükrözi. Ukraj­nában mintegy 12 milló munkás, kolhozparaszt és értemiségi vett részt Nyikita Hruscov elvtárs je­lentése téziseinek viájában, Ukraj­na Kommunista Pártjának kong­resszusa mindenen helyeselte a téziseket és megállapította, hogy Ukrajnában a fétéves terv a kü­lönböző iparágiban 5—6 év alatt, a mezőgazdaság terén pedig 5 év alatt teljesített. Podgornij ezután behatóan fog­lalkozott a kolhozista építés kérdé­seivel. Mengen helyeselte a párt első titksának jelentésében kitű­zött azon feladatot, hogy a kolhoz­falvakat városjellegű településekké kell vátoztatni, jól berendezett há­zakkal és megfelelő közszolgálta­tással E cél elérésére — mondot­ta — minden egyes kolhoznak sa­ját hétéves terve kell legyen. A szónok keményen elítélte a le­leplezett pártellenes csoport frak­­ciós tevékenységét, hangsúlyozta, hogy ez a csoport meg akarta aka­dályozni a XX. pártkongresszus határozatainak valóraváltását. — A moszkvai kommunisták — mondotta Vlagyimir Usztyinov, a Moszkva városi pártszervezet első titkára a kongresszuson elhang­zott beszédében — lelkesen helyes­üli a Szovjetunió hétéves népgaz­daságfejlesztési programját. Usz­tyinov hangsúlyozta, hogy Moszk­vában, a Szovjetunió egyik leg­nagyobb ipari központjában az el­következő hét év alatt elsődlege­sen a gépipart fejlesztik. 1065-ig­­— hangsúlyozta a szónok — a Szovjetunió fővárosában az újjá­építés folytán néhány teljesen au­tomatizált vállalatot helyeznek üzembe. Vlagyimir Usztyinov támogatta a Nyikita Hruscsov jelentésében foglalt azon javaslatot, amely a meglévő vállalatok újjáépítését irá­nyozza elő. Ezúttal ismételten hangsúlyozta, hogy az újjáépítés gazdasági szempontból sokkal elő­nyösebb, mint az új építkezés. Vla­gyimir Usztyinov példaként hozta fel azoknak a gazdasági szakembe­reknek a számításait, akik a moszkvai I-es­ számú golyóscsap­­ágy-gyár újjáépítését indítvá­nyozták. A szónok beszélt a Moszkvában jelenleg kibontakozó óriási lakás­építkezésről és rámutatott arra, hogy a szovjet fővárosban 1965-ig mintegy 20 millió négyzetméter lakóterületet építenek, amely meg­felel két forradalom előtti Moszkva lakóterületének. Dimitrij Poljanszkij, az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke beszé­dében elemezte az OSZSZSZK le­hetőségeit a mezőgazdasági ter­melés növelése terén. Ez a köztár­saság — a Szovjetunió legnagyobb köztársasága — szolgáltatja az ország ipari termelésének kéthar­madát és a mezőgazdasági terme­lés több mint felét. Poljanszkij hangsúlyozta, hogy az OSZSZSZK nagy tartalékokkal rendelkezik a gabona, a hús, a tej és más mezőgazdasági termékek termelésének fokozására. Adatokat idézett, amelyekből kitűnik, hogy a köztársaság kolhozai és szovhozai a mezőgazdaság fejlesztése terén nemcsak teljesíthetik, hanem túl is szárnyalhatják a hétéves terv mu­­tatószámait. Poljanszkij behatóan foglalko­zott a kolhozok kapcsolataival a termelés terén. Mint mondotta, e­­zek a kapcsolatok az utóbbi időben különböző formát öltenek: közösen építenek villanytelepeket, ország­utakat, internátus-iskolákat. E kapcsolatok megerősítésének célja előmozdítani a nagy főépítkezések­­ tervének teljesítését. A terv előirá­nyozza: 1959—1965 között a köz­társaság falusi körzeteiben a nagy főépítkezések az előző hétéves idő­szakhoz viszonyítva csaknem két­szeresére emelkednek. Poljanszkij a hétéves tervet a kommunizmus nagyszabású építési programjaként jellemezve kidom­borította az N. Sz. Hruscsov je­lentésében a kommunista társada­lom két szakaszáról, a szocializ­(Folytatás a 4-ik oldalon). N. Sz. Hruscsov Jelentése a Szovjetunió népgazdasága 1959-1960­ é­v­i fejlesztésének ellenőrző számairól . Kivonatos N. Sz. Hruscsov beszéde elején kifejtette, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresz­­szusa megvitatja az általánosan kibontakozó kom­munista építés programját, amely egyet jelent a Szovjetunió gazdasági és kulturális életének s a dolgozók anyagi jólétének további felvirágoztatá­sával. Az SZKP XXI. kongresszusa — mondotta N. Sz. Hruscsov — megvizsgálja a Szovjetunió 1959—1965. évi népgazdaságfejlesztési ellenőrző számait. A tör­ténelemben példátlanul álló grandiózus program ez. Három év telt el az SZKP XX. kongresszusa óta — mondotta az SZKP KB első titkára. — Ezekben az években a Szovjetunió biztos léptekkel haladt to­vább a lenini után a kommunizmus felé, ereje még jobban megszilárdult, s nemzetközi tekintélye a népek közötti béke és barátság megerősítéséért ví­vott harcban még jobban megnövekedett. A szocializmus világa — folytatta N. Sz. Hrus­csov — ma sokkal erősebb, összeforrottabb és le­­győzhetetlenebb, mint bármikor eddig. A szocializ­mus világa döntő módon befolyásolja az emberiség egész fejlődését. Teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy minden haladó törekvésben a szocialista or­szágok járnak az élen. N. Sz. Hruscsov közölte a kongresszusi küldöt­tekkel, hogy az SZKP XXI. kongresszusára 70 or­szág kommunista és munkáspártja küldte el képvi­selőit. A kongresszusi küldöttek, az egész párt és az egész szovjet nép nevében N. Sz. Hruscsov melegen üdvözölte a testvérpártok vezető aktivistáit. A szónok a továbbiakban a szovjet nép sikereire és az általa megvalósított mélyreható változásokra utalva kidomborította a pártnak és Központi Bizott­ságának vezető szerepét, amelynek élén hosszú éve­ken át Joszif Sztálin állott. A múltban elmaradott országunk szocialista ipari­ kolhoz nagyhatalommá vált — hangsúlyozta az SZKP KB első titkára. — Az ipari össztermelés tekintetében a Szovjetunió jelenleg az első helyet foglalja el Európában és a második helyet az egész világon. A burzsoá közgazdászok és politikusok — mu­tatott rá N. Sz. Hruscsov — nem egyszer jósolgat­ták, hogy a Szovjetunió, miután helyreállította a második világháború után népgazdaságát, kénytelen lesz lelassítani a gazdasági élet fejlesztésének üte­mét. Ezek a jóslatok azonban úgy szétpukkantak, mint a szappanbuborék. A Szovjetunió gazdasági élete továbbra is gyors ütemben fejlődik. Az a legfontosabb tényező, amely meggyorsí­totta a népgazdaság fejlesztését, az ipar és az épít­kezések irányításának átszervezése volt — mondotta N. Sz. Hruscsov. — A népgazdasági tanácsok tevé­kenységének viszonylag rövid ideje alatt máris ki­domborodott az ipari vezetés új formájának jelentős mérvű felsőbbrendűsége, konkrétebbé vált a terme­lés irányítása. Gyorsabb ütemben növekszik az ipari termelés, jobban hasznosítjuk a termelés belső erőtartalékait és az ország természeti kincseit, foko­zódott a munkások, mérnökök és technikusok tevé­keny részvétele és kezdeményező készsége. N. Sz. Hruscsov a továbbiakban kidomborította, hogy a pártnak, a munkásosztálynak, a kolhozpa­rasztságnak és a szovjet értelmiségnek a mező­­gazdaság szakadatlan fejlesztéséért kifejtett kitartó munkája révén az utóbbi öt évben az átlagos évi gabonatermelés 39 százalékkal növekedett a megelőző időszakhoz viszonyítva. Ez pedig, elvtársak, hatal­mas győzelem — jelentette ki N. Sz. Hruscsov. A szocialista gazdaság általános fellendülése, a munkatermelékenység növekedése alapján szakadat­lanul növekszik a szovjet nép anyagi jóléte. A mun­kások és tisztviselők reáljövedelme 1958-ban csak­nem megkétszereződött 1940-hez viszonyítva, míg a parasztok egy dolgozóra számított reáljövedelme több mint kétszeresére növekedett. A Szovjetunióban példátlanul felvirágzott az­ összes nemzetek és nemzetiségek kulturális élete — hangsúlyozta a szónok. — Ma a népgazdaságban foglalkoztatott felsőfokú és középfokú képesítésű szakemberek száma megközelíti a 7.500.000-et, azaz 39-szer nagyobb, mint 1913-ban volt. A Szovj­unió felsőoktatási intézeteiben hozzávetőlegesen négyszer annyi hallgató tanul, mint Angliában, Franciaor­szágban, Nyugat-Németországban és Olaszország­ban együttvéve. A Szovjetunió főiskoláiban majd­ sz­öveg­e nem háromszor annyi mérnök végez, mint az USA főiskoláiban. N. Sz. Hruscsov jelentésében erőteljesen kiemelte a szovjet tudósok, géptervezők, mérnökök és mun­kások kiemelkedő eredményeit, s hangsúlyozta, hogy ezek a szakemberek újabb világjelentőségű hőstet­teket hajtottak végre, amikor többlépcsős űrrakétát bocsátottak fel sikerrel a Hold irányába. Az első mesterséges holdak sikeres felröpítése kiemelkedő győzelme volt tudósainknak, az egész népnek; ragyogó bizonyítéka volt ez a Szovjetunió magas ipari-műszaki fejlettségi színvonalának. Az egész világ lelkesen köszöntötte ezt a győzelmet, s úgy tekintette, mint új korszak kezdetét a természet meghódításának történetében, a kozmikus tér meg­hódításának kezdetét. A Föld első mesterséges holdja a szovjet mes­terséges hold volt, a naprendszer első, mesterséges bolygója pedig a szovjet bolygó — jelentette ki az SZKP KB első titkára, a kongresszusi küldöttek viharos tapsa közepette. Évről évre egyre jobban erősödik a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége — a dolgozók soknemzetiségű állama, a szocialista nemzetek ön­kéntes szövetsége — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov. — Az utóbbi években jelentősen kibővítettük a szö­vetségi köztársaságok jogkörét, s ez újabb, maga­sabb fokra emelte az egyes köztársaságok gazdasági és kulturális fejlődését. A Szovjetunió belső és nemzetközi helyzete soha­sem volt még annyira szilárd, mint napjainkban. A Szovjetuniónak, a szocializmus legyőzhetetlen tábo­rának, minden szükséges eszköze megvan ahhoz, hogy fékentartsa az agresszív erőket. A Szovjet­unió, a szocialista tábor a népek békéjének és biz­tonságának hatalmas bástyája. N. Sz. Hruscsov a továbbiakban a Szovjetunió 1959—1965. évi hétéves népgazdaságfejlesztési ter­vének főbb feladatait ismertette. Rámutatott arra, hogy a szovjet nép a gazdasági és társadalmi-poli­tikai élet minden területén a fejlődés oly magas csúcsaira emelkedett, oly hatalmas átalakításokat hajtott végre, hogy most fejlődésének újabb, leg­nagyobb jelentőségű szakaszába­n az általánosan kibontakozó kommunista építés szakaszába léphet. N. Sz. Hruscsov röviden ismertette, hogy e szakasz legfőbb feladata: megteremteni a kommu­nizmus műszaki-anyagi alapját, szakadatlanul erősí­teni a Szovjetunió gazdasági erejét és védelmi ké­pességét, s ugyanakkor egyre teljesebb mértékben kielégíteni a nép szakadatlanul növekvő anyagi és szellemi igényeit. Gyakorlatilag azt a történelmi feladatot kell teljesítenünk — hangsúlyozta az elő­adó —, hogy az egy főre számított termelés tekin­tetében utolérjük és túlszárnyaljuk a legfejlettebb kapitalista országokat. Miután rámutatott arra, hogy az elkövetkező hétéves terv alapvető problémája a lehető legnagyobb időnyerés a szocializmus és a kapitalizmus közötti békés versenyben, N. Sz. Hruscsov megfogalmazta a szovjet nép konkrét feladatait gazdasági, politikai, ideológiai és nemzetközi téren. Gazdasági téren a nehézipar elsődleges fejlesz­tése alapján sokoldalúan fejlesztenünk kell a ter­melőerőket, olyan mértékben kell növelnünk a ter­melést a gazdaság minden ágában, hogy megtehes­sük a döntő lépést a kommunizmus mű észak­-ariyagi alapjának megteremtésében és a Szovjetunió győzel­mének biztosításában a kapitalista országokkal foly­tatott békés versenyben. Az ország gazdasági po­tenciáljának megerősödése, a népgazdaság vala­mennyi ágának szakadatlan műszaki fejlődése, a társadalmi munka termelékenységének szüntelen nö­vekedése a nép életszínvonalának jelentős emelke­­dését kell hogy biztosítsa. Politikai téren szakadatlanul erősítenünk kell a szovjet szocialista rendszert, a szovjet nép egységét és összeforrottságát, fejlesztenünk kell a szovjet demokráciát, tovább kell fokoznunk a széles nép­­tömegek tevékeny és alkotó részvételét a kommu­nista társadalom építésében, szélesítenünk kell a tömegszervezetek feladatkörét az állami kérdések megoldásában, növelnünk kell a párt és a szocia­lista állam szervező és nevelő szerepét, minden úton-módon szilárdítanunk kell a munkások és a parasztok szövetségét, hazánk népeinek barátságát. (Folytatás a 2. oldalon) C­t-Vdlí díí Mai számunkban — A szovjet dolgozók nagy­gyűléseken köszöntik az SZKP XXI. kongresszusát (4. oldal) — A Kínai NK és a Német DK közös nyilatkozata (4. oldal) — Indonéziai—bolgár kereske­delmi egyezmény (4. oldal) — Sport (4. oldal) |­­______________________________ A vajdahunyadi kohászok felhívása a resicai kohászokhoz az acél-, nyersvas- és hengereltáru-termelés ______növelésére_______ A vajdahunyadi kohászati kombinát dolgozói a kohászati be­rendezés kihasználási mutatószámának legalább 10 százalékos növe­lése alapján vállalják, hogy az idén terven felül az alábbi termé­keket állítják elő: 30 ezer tonna kohászati kokszot, 20 ezer tonna dúsított vasércet, 40 ezer tonna martin­ acélt, 5000 tonna villamos acélt, 20 ezer tonna nyersvasat, 40 ezer tonna acéltömböt, 6000 tonna hengerelt acélt. A munkatermelékenységet a tervhez képest 5 százalékkal növelik. Több mint 12 millió lej megtakarítást érnek el. A párt és a kormány állandó képest legalább 10 százalékkal nő­­gondot fordít az ország szocia- velhető, a vajdahunyadi kohász,a-­ista iparosítására. Ennek erede­ti kombinát munkásai, technika­­ményeként a vajdahunyadi kohá­­sai és mérnökei hazafias érzés­­szati kombinátot évről évre újabb­től áthatva vállalták, hogy az nagy termelékenységű gépcsopor- idén terven felül az alábbi tor­­tokkal szerelték fel, s így hazánk méheket állítják elő: 30 ezer ton­­legfőbb fémtermelő vállalata lett. na kohászati kokszot, 20 ezer A kombinát munkásai, technika- tonna dúsított vasércet, 20 ezer sas és mérnökei a múlt évben gyű­ tonna nyersvasat, 40 ezer tonna mölcsöző tevékenységet fejtettek martin-acélt, 5000 tonna villamos ki és jelentős sikereket értek el a acélt, 40 ezer tonna acéltömböt, tervfeladatok teljesítésében és túl­ 6.000 tonna hengerelt acélt, 800 teljesítésében. Egyebek közt téz- tonna kátrányt, 200 tonna olvasz­­ven felül előállítottak 39 ezer 700 tott ként és 420 tonna tiszta ben­­­ tonna kokszot, 51 ezer 570 tonna zent. Elhatározták azt is, hogy a dúsított ércet, 26 ezer tonna mar­­mun­ka termelékenységét a terv­­tinacélt az 1-es számú acélműben, hez képest 5 százalékkal, az 1958. I 17.710 tonna hengerelt acélt a évi színvonalhoz viszonyítva pe- 800-as hengersornál stb. A munka­­ig 27 százalékkal emelik, termelékenysége 1957-hez viszo- A vajdahunyadi kohászok­nál­­nyitva 23,77 százalékkal növelte- látták, hogy a termelési terv tür­dést, vagyis 3,83 százalékkal fe-­teljesítésével, a munkatermelé­­s elmúlta a tervfeladatot; az ön­­kénység növelésével és a fajlagos költség csökkentése révén 16,5 mi­­ koksz-, ócskavas-, mészkő-, üzem­­k­ő­lejt takarítottak meg. anyag- és villamosenergia. fo-A szerzett tapasztalatok alap-­gyasztás csökkentésével az idén ján a vajdahunyadi kombinát több mint 12 millió lejjel leszál­­munkaközössége az idén lelkese­ iítják az önköltséget. Az önkölt­­déssel -látott hozzá a párt KV cég csökkentésére indított akció-1958. novemberi plenáris ülésén a ban élen jár az 1-es számú acél­kohászati ipar számára kijelölt mű, melynek dolgozói vállalták, nagy és felelősségteljes feladatok hogy az acél tervezett önköltségét valóra váltásához A vajdahunya- tonnánként 10 lejjel csökkentik; a­mi kohászok nemrégiben számos 2-es számú acélmű dolgozói tok­­­konkrét vállalást tettek az 1959. nőnként 12 lejjel, a villamos n­­évi tervfeladatok teljesítésével és célma tonnánként 20 lejjel, az túlteljesítésével kapcsolatban. Egy­ előhengerbe tonnánként­ 10 lejjel, idejüleg versenyfelhívást intéztek Az 1-es számú nagyolvasztó dol­­a resicai kohászokhoz. gorzói megfogadták, hogy a nyers-A kombinát munkásai, mérnö- vas önköltségét tonnánként 10 lel­kei, technikusai és tisztviselői — jól csökkentik, hangzik a felhívás — nagy öröm­ A vajdahunyadi kohászok fej­­mel fogadták az RMP KV 1958 hívják a resicai fémipari kombi­november 26—28-i plenáris alé­­nát kohászait, hogy csatlakozva sen kijelölt feladatot szocialista ehhez a kezdeményezéshez, fokoz­­iparunk fokozott ütemű fejlesztő-­zük a fémtermelést, s ez legyen fére. Felismerve a fémtermelés az 1959. évi szocialista verseny gyors növelésének szükségességét fő célkitűzése, — amelyet Gheorghe Gh­eorghiu- Azzal a felhívással fordulunk a Dej elvtárs vázolt a plenáris a­ zsilvölgyi, teleki és gyalári bü­­fésen megtartott beszámolójában nyavállalatok dolgozóihoz, hogy —, a vajdahunyadi kohászok az támogassanak bennünket, küldje­ 1959. évi tervfeladatok megvitatá­­nek nagyobb mennyiségű kokszo­­sa alkalmával elemezték lehetősé­ sirható szenet és jó minőségű vas­­geiket az idei termelési tervfelm­­ércet, hogy teljesíthessük vállala­­datok teljesítésére és túlteljesíté­­sainkat. sére. Biztosítjuk a pártot és a kor-A S­zovjetunióbeli magnitogor­­mány­t — hangzik a felhívás —, szki kombinát kohászainak érte- hogy minden erőnket latba vetve kés tapasztalatait felhasználva a valóra váltjuk az állami tervből vajdahunyadiak már 1958 decem­- ránk háruló feladatokat és hiány­­herében, a kombinát valamennyi talanul teljesítjük vállalásainkat, részlegén, csoportokat alakítottak. Ezzel járulunk hozzá az ország amelyek a múlt évi eredmények többi dolgozóival együtt a szocia­­alapján tanulmányozták, milyen rizmus építéséhez hazánkban, intézkedéseket kell tenni a terme­lést gátló körülmények kiküszö­bölésére. Több mint 400 műszaki­­szervezési intézkedést magába foglaló konkrét tervet dolgoztak ki, amelyeket utólag kiegészítet­tek a kombinát termelési értekez­letén a munkások és technikusok több javaslatával A részlegenként megtartott termelési értekezleten kitűnt, hogy a vajdahunyadi ko­hászok nagy tartalékokkal rendel­keznek a kohók, a martinkemen­cék, a hengersorok és a többi ko­hászati gépcsoport kihasználási mutatószámának fokozására. Abból kiindulva, hogy a munka jobb megszervezésével és a terme­lési folyamatok hozzáértőbb irá­nyításával a gépcsoportok kihasz­nálási mutatója az idén a tervhez A szövetkezet által értékesítik termékeiket A románboksári Munca fogyasztási szövetkezet vezetői és tanácstagjai nagy figyelmet fordítanak arra, hogy minél több dolgozó paraszttal kössenek szer­ződést mezőgazdasági termékekre és jó eredményeket értek el a gabona­szerződés terén. Január 24-ig a szö­vetkezet 44.870 kg kukorica, 70.580 kg. búza, 14.635 kg napraforgó és 3.150 kg árpa átvételére kötött szer­ződést a helyi lakosokkal. Ez főképp annak tulajdonítható, hogy a földműve­lők ismerik az előnyöket, amelyekben részesülnek, ha szövetkezet által érté­kesítik mind gabona, mind egyébb mezőgazdasági termékeiket. Jó példát mutatott Pârvu Nicolae, aki naprafor­góból 200 kg-ra kötött szerződést, továbbá Barbu Petru, Cionvică Di­­mitrie és mások. A szerződéskötések tovább folynak s a helybeliek igyekeznek mind na­gyobb mértékben hozzájárulni a város és a falu közti árucsereforgalom ki­szélesítéséhez, az állami központosí­tott alap növeléséhez. ROTARESCU ION, levelező XVI.évfolyam^4^zán^^||^^^^d­^l ára 20 bani | Csütörtök, 1959 január 29 A 1933. évi vasutasharcok évfordulója alkalmából kitüntettek több Temesvár,tartományi dolgozót Tegnap délután a Temesvár-tartományi néptanács dísztermében ünnepélyes keretek között, több dolgozónak átadták „A vasutasok és kőolajipari munkások hősi harcának 25. évfordulója“ érdemérmet. Az ünnepi ülést Ghedeon Iosif elvtárs, a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke nyitotta meg. Beszédében felidézte a 26 év előtti eseményeket, amikor népünk fiai hősi harcot vívtak az elnyomók ellen. — A dolgozók érdekeiért harcoltak — hangsúlyozta — azért a szabadságért, amelyet ma hazánk minden becsületes állampolgára élvez. A pártvezette munkásosztály örökre szétzúzta a kizsákmányo­lás bilincseit s a boldog szocialista jövőt építi. Ezután Sírbu Dionisie elvtárs, a végrehajtó bizottság titkára fel­olvasta a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának rendeletét, amelynek alapján többek között a következő elvtársakat tüntették ki: Bică Iacob, Fehér István, Gáspár Ioan, Hornug Sándor, Olaru Ioan és Valea Grigore. Isac Martin elvtárs, a tartományi pártbizottság első titkára me­legen üdvözölte „A vasutasok és kőolajipari munkások hősi harcának 25 évfordulója“ érdeméremmel kitüntetett elvtársakat s további sike­reket kívánt a szocialista haza építéséért vívott harcukban. Újabb futószalagot helyeztek üzembe A temesvári „Nikosz Belojánnisz“-gyárban e hét elején újabb futószalagot helyeztek üzembe. A „szvit“-típusú futószalag-rendszer üzembehelyezésének nagyon örvendtek a dolgozók, mert mint mond­ják, ezáltal kiküszöbölődött a hajrá, amely sokszor a minőség rová­sára ment, most ütemesen folyik a munka. Azt azonban kevesen tudják, hogy a futószalag mielőbbi megindítása érdekében az üzem lakatosai Hegedűs Lajos párttaggal és Nyári Ferenccel az élen, még a szabad idejükben is dolgoztak. A futószalag működésében annak megindítása óta nem volt sehol fennakadás. Említésre méltó az is, hogy az új futószalag alkalmazásával a munka termelékenysége 5 százalékkal növekedett az osztályon. Az új futószalag. A Bonán NK kormányának nyilatkozata a Törökország és az USA közötti katonai egyezmény m megkötéséről E. Mezincescu, a Külügymi­nisztérium főtitkára január 26-án kihallgatáson fogadta C. T. Kara­­sapant, Törökország bukaresti nagykövetét, akinek átadta a ro­mán kormány nyilatkozatának szö­vegét, a Törökország és az USA közötti kétoldali katonai egyez­mény megkötésével kapcsolatban. Az alábbiakban közöljük a nyi­latkozat szövegét: A Román Népköztársaság kor­mánya attól az őszinte óhajtól vezérelve, hogy fejlessze baráti kapcsolatait a szomszédos balkáni államokkal, minden igyekezetével azon fáradozott, hogy kedvező lég­kört teremtsen az együttműködés­re e térség összes országai kö­zött. A román kormány igyekezeté­nek ékesszóló bizonysága az 1957. szepte­mber 10-i kezdeményezés, a­­mikor javasolta a balkáni orszá­gok kormányfői értekezletének összehívását, hogy megvizsgálják a béke megszilárdításának és az együttműködésnek kérdéseit, a bal­káni országok kapcsolatainak sok­oldalú fejlesztését és megfelelő határozatokat hozzanak. A közvélemény helyesléssel fo­gadta a román kormány kezde­ményezését, elsősorban realista jellege miatt, és azért, mert kife­jezésre juttatja a balkáni orszá­gok békére és barátságra törekvő népeinek alapvető érdekeit és leg­­hőbb érzelmeit. Bár a balkáni országok kap­csolatainak szorosabbra fűzéséhez megvannak a legelőnyösebb fel­tételek, a török kormány nem fő­­kedvezően a román kor­­mány konkrét javaslatát, amely­ 1958 nyarán teljes egészében visz­nek az volt a célja, hogy a biza­­szavonták a Szovjetunió határai som és a kölcsönös barátság alap­ mögé.­jalra helyezze a két ország és az Másrészt jól ismert tény, hogy a összes többi balkáni országok kap- béke biztosításáért és a népek csalatait. Viszont köztudomású, közti barátságért szüntelenül hár­­hogy az USA és Törökország je- coló szocialista országok részéről jenleg tárgyalásokat folytatnak sohasem érheti fenyegetés Török­­egy katonai egyezmény megkötése ország függetlenségét és szuvere­­érdekében Az egyezmény értelme- mitását. ben Törökország az USA rendel- Magától értetődik azonban, hogy kezesére bocsátja nemzeti terület a török és amerikai államférfiak­­ét, hogy ott rakéta-kilövő bázi- nyilatkozatai, valamint a török és sokat és újabb támaszpontokat e­ nemzetközi sajtó híradásai­ra ké­­pítsen nukleáris fegyverrel felsze­­tabázisok létesítéséről és atom­­bett amerikai katonai egységek fegyverrel felszerelt amerikai ka­szánnó ka­­tonai egységek állomásozásáról Ez a politika, amely a béke és Törökországban, csupán jogos ag­­a népek biztonsága szempontja­­godalmat válthatnak ki a román­ból igen veszélyes, a nemzetközi kormány és a román nép része­feszültség fokozódásához vezet­és­ről, akadályozza az államok kapcsa- A Román Népköztársaság kor­­látainak javulását ebben a térség- mánya Törökország és a Román ben. Népköztársaság sokoldalú együtt-Az érdekelt körök, hogy indo- működéséért, a kereskedelmi és kötni próbálják katonai előkészü- kulturális csere fejlesztéséért, a leteiket és az új katonai egyet- román és török nép, valamint az­ményeket, azt a koholmányt hoz­ összes balkáni népek közötti ha­zák fel, hogy különböző balkáni válságot javasolta az atomfeljegy­­szocialista országokban szovjet vetkőzés, a távirányítású rakéták csapatok tartózkodnak, s hogy e­- kilövőpályáinak létesítése és a ka­­zekben az országokban rakéta- zonai előkészületek fokozása hő­­támaszpontok épülnek. Az ilyen lyett­ állítások nem felelnek meg a va- A Román Népköztársaság kor­lóságnak mánya reméli hogy a török kor-Az említett körök rosszhiszemű- mány a legkomolyabban megfen­­ségének bizonyítására elegendő tolja, hogy újabb katonai­­ köre­­megemlítenünk azt, hogy a fe­­lezettségek vállalása az USA és más Népköztársaság kormánya és a NATO iránt milyen következ­­ő szovjet kormány között létre-­menyekkel járhat Törökország, és jött megegyezés folytán, a szov­­a Román Népköztársaság jövi­­set csapatokat, amelyek a Varsói szonyának fejlődésére, valamint a Szerződés alapján állomásoztak a balkáni népek békéjére és bizton­ Román Népköztársaság területén,­ságára nézve.

Next