Szabad Szó, 1961. január-március (18. évfolyam, 1-77. szám)

1961-02-04 / 29. szám

Szombat, 1961 február 4 Az Ocskó Teréz gyár tegnap fr­zitós­ig).­­ Egy fejlődő közös gazdaság eredményeiről í­ rta az ember idegen helyre lá­togat, önkéntelenül is ismerő­sök után kutat, s ha talált ilyet, valahogy mindjárt otthonosabban érzi magát. A véletlen úgy hozta, hogy az Ocskó Teréz gyárban tett látogatásunkkor, ahogy belép­tünk,­­ mindjárt régi ismerősünk­kel, Kovács Katalin elvtársnővel, a szakszervezeti bizottság elnöké­vel találkoztunk össze. Kovács elvtársnő szívesen vállalkozott ar­ra, hogy végigvezessen a gyáron, s megmutassa az utóbbi időben végbement változásokat, megis­mertessen a gyökeresen megvál­tozott munkakörülményekkel. Fénycsöves világítás az udvarban Nem kellett messze mennünk, ahhoz, hogy kísérőnknek mutatni valója akadjon. Ahogy a szépen díszített boltíves kapube­járatból a gyár területére léptünk, nem is udvar, hanem szépen rendezett virágoskert gyeptéglákkal sze­gélyezett ágyúsai keltették ben­nünk az első jó benyomásokat. Az utak mentén zöldre festett kerti padok, arrább ügyesen megépített szökőkút. A sétányok szélén pe­dig, bizonyos távolságokra cső­oszlopokon a korszerű közvilá­gítás jellegzetes tejfehér üveg­hengerei — a fénycsövek. Mikor afelől érdeklődünk, mennyibe került az üzemnek az, hogy ilyen szemet gyönyörködte­tő parkot teremtettek a régi gyárudvar helyére, kiesésőnktől a következő felvilágosítást kapjuk: a munka nagy részét maguk a gyár dolgozói végezték el, önkén­tesen. Megszépítették az udvart, hogy szívesen essen a belépés. Az első emeleti osztályon a kor­szerű ketlizőgépek egész sora áll. A tágas, nagy ablakok bőkezűen ontják a fényt, s a szépen par­kettázott termet, üdén viruló dísznövények teszik barátságosab­bá, otthonosabbá. — Aki néhány évvel ezelőtt dolgozott itt, rá sem ismerne a részlegre — mondja kí­sérőnk — az épületen kívül, min­den újjászületett. — Nézze meg ezt a képet itt a falon — mutat kísérőnk a fo­lyosón egy berámázott panoráma képre — ez a régi osztályt ábrá­zolja. Még múzeumi darabnak sem tartottunk meg egyet sem a régi asztalokból. Ahogy jobban szemügyre vesz­­szük, rájövünk arra, hogy a kép oidóban az imént látott osz­tályt ábrázolja — mégpedig, amint értesültünk róla, a néhány év előttit. A háttérben deszkából összetákolt hajtószíjvédő, szinte a mennyezetig ér — annak idején egy motor hajtotta az összes gé­peket. A régi típusú ketlizőgé­pek hosszú, otromba asztalok­ra szerelve, alattuk meg egy erőát­viteli tengely vonul végig, rajta sok-sok szíj tárcsával. A mennye­zetről csupasz dróton függnek alá a bádogvédős villanykörték. Most minden gépre állítható lám­pák vannak szerelve, s mindegyik­nek saját, halkan búgó villany­­motorja van. Még húsz darab új gép Ahogy belépünk a gombolyító részlegbe, két vadonatúj gép vonja magára figyelmünket. Rögtön meg is kérdezzük, mikor szerelték fel és kapnak-e még be­lőle, mennyivel könnyíti ez az itt dolgozók munkáját. A több Az udvarra nyíló csendes, meghitt ter­met, amelybe most lép­tünk, minden túlzás nélkül nevezhetjük a Scultura­ hajlékának. A falak mentén, a gépek helyett sok polcos áll­vány takarja el a ta­pétát, 3.777 kötet könyv sorakozik itt szép rendben. A könyvtár minap készített statisztikája az alábbiakról számol be: A lepergett év alatt az olvasott kötetek száma eléri a 3.882-t. A gyár dolgozói közül 547 rendsze­res látogatója a könyvtárnak. Az olvasók: román, magyar, német, szerb és orosz nyelvű könyvet is találnak itt A megvalósítások seregszemléje az, amit rövid körsétánk alatt az Ocskó Teréz gyárban láttunk. sípos János Egy villanásnyi mult hanoik. .­­.....7.7,__A megalakulás esz­­rvfalviak is fő felada­növekedett - l^áM^s Azóta, több . .. 7... V/i •• mint 11, eredmények­számítások szerint körülbelül 60 százalékkal. Az új technika tér­hódításához ezen a részlegen még húsz ilyen nagytermelékenységű gépet számíthatunk, a­­miket rövid időn be­lül felszerelnek. Még mielőtt tovább ... g°t­ Évről-évre bebi­­mennénk, egy pillán- b•­zonyosoik­k, hogy tást vetünk a védjegy- eredményes közösen re, hogy elmondhas- , dolgozni, mert nem­­sok­: az uj gépek a ma-­­ csak a gazdaság gya­­rosvásárhelyi Encsel ■: rapodik, fejlődik. Már üzemek dolgozói- * hanem javultuik a nak munkáját dicsérik. A kollektivisták élet­­i feltételei, munkakö­­­ö­rülményei is. Soroljunk itt fel csak néhány példát­­ az elmúlt, év eredmé­­­­nyeiből. Beszédes bi­­­­zonyítékai ezek a kö­lt­­ös munka eredmé­­ny­yrességének.­­ Az állatállomány­­ gyarapítását a szapá- A kultúra hajléka Tiszta, világos termekben jobban megy a munka­ ért PIT könyvtárban. (Folytatás az 1. oldalról) hitte volna, hogy bonyolult gépet fog kezelni. Fiatalabb korában pásztor volt. Aztán otthagyta a juhokat és Karánsebesre jött sze­rencsét próbálni. Mint minden ember, jobb életre vágyott. Ezt azonban csak a felszabadulás után sikerült elérnie. Különböző szakképesítő tanfolyamokon vett részt, aztán a hántológéphez ke­rült, s ott is maradt. Megszerette ezt a munkát, évek óta élenjáró. A gyár egyúttal iskola is. A legtöbb dolgozó faluról jár be, öltözékükön is meglátszik. Első­sorban a szakma elsajátítására, pontosságra, fegyelemre kellett nevelni őket. Hogy ez mennyiben sikerült, a következő is bizonyít­ja. Roşu Constantin például né­hány évvel ezelőtt azt sem tudta, milyen egy furnérlemez-préselő gép. A kommunisták és a régebbi munkások formálták öntudatos dolgozóvá, majd élenjáróvá, s ké­sőbb brigádvezetővé. A „tanuló­ból“ pedig tanító lett, a brigád­jában dolgozó parasztokat, él­munkásokká nevelte, a brigád pe­dig a legjobb lett a gyárban. A volt parasztok, juhászok kö­zött nyitó is akad. Vasilescu Ghe­­orgh­e néhány esztendővel ezelőtt került a csiszolóosztályba. Először a félkészárut hordta, aztán se­gédmunkás lett, majd az egyik csiszológép kezelője. Tavaly az egyik napon munkatársai arra fi­gyeltek fel, hogy nagyon töpreng valamin. Az egyik párttag meg is kérdezte: — Baj van, Gheorghe? — Azon gondolkodom — felel­te — miért kell 12 asztalosnak csiszolnia a széktámlákat, amikor tudásukat más munkafázisnál elő­nyösebben érvényesíthetnék. Ha én ezt a gépet átszerelhetném, például így. . . — s kezdte ma­gyarázni — akkor kétszer annyit csiszolnánk. De én nem értek a gépészethez, segítség kéne. . . Mit jelent ez? Azt, hogy a vala­mikor földjének élő ember való­ban munkássá lett. Nemcsak sa­ját magára gondol, hanem munka­társaira, a gyárra. Ötlete újítás­nak számított, s megvalósításá­hoz segítséget kapott Ujváry Jó­zsef és Waninger Ferenc pártta­goktól. Ma már három ember végzi azt, amit azelőtt egy tucat, és kétszer annyi széktámlát csi­szolnak. Előzetes számítások alap­­ján újításával a gyár évente 29.872 lejt takarít meg. Nemrég a „grundoló“ műhelyben is üzem­be helyeztek egy saját készítésű gépet, Báli Aladár és Buzoi Petra újítását. Az újítás által meggyor­sult a széklábak fényezése, nőtt a munkatem­elékenység, csökkent az anyagfogyasztás és évi 30.000 lej megtakarítást valósítanak meg. És sok ilyen újításról lehet beszélni. Természetesen itt még szólni kell arról, hogy sokan nem elég­szenek meg a hétosztályos tudás­sal. Az esti líceumba minden nap 46-an járnak. Bischof Ferenc VIII-ba jár, Barbes Ion IX- be, mindkettő eddigi osztályzata 8-as, 9-es és 10-es. Többen, akik annak idején csak négy elemit vé­geztek, most pótolják. A gyár ve­­zetősége minden támogatást meg­ad a munkás tanulóknak. — Miért tanulnak? — kérdez­tük egyiket is, másikat is. — Az új gépekhez, az új tech­nikához nagyobb tudás kell — hangzott a logikus válasz. A gyár vezetősége több dolgo­zót mesteriskolába küldött, mint Pandei Nicolaet, Szabó Zoltánt, Fejes Floaret, Újvárosi Józsefet, Deaconu Veronicát és másokat. A „grundolóban“, a tágas, vi­lágos, jól fűtött csarnokban több­nyire nők dolgoznak. Román, ma­gyar, német, sőt néha cseh­ szó is megütötte a fülünket. Nevet­géltek, beszélgettek, miközben villámgyors mozdulattal kenték az alapfestéket a székalkatré­­szekre. Közelünkben ketten be­szélgettek: Moraru Marita anyag­­hordó, akinek éppen Szucsek An­na grundolónő segített. Mint meg­tudtuk, mindkettőt képviselője­löltnek javasolták. Moraru Ma­ri­tát a 40. és Szucsek Annát a 43. számú rajoni választókerületben. Elbeszélgettünk velük. Kitűnt, hogy az igaz barátság mély szálai fűzik egymáshoz ezeket az asszo­nyokat. Amikor kilőttünk a gyárból, s az autóbuszt vártuk (azelőtt ez sem volt) elnéztük, mennyire megváltoztatta ezt a városrészt a gyár. Ahogyan fejlődtek az embe­rek, úgy nőtt a gyár és a környé­ke. Ma egészségügyi rendelő áll rendelkezésükre, orvossal, két fog­orvossal, egészségügyi személy­zettel. A munkásnőknek nem gond a gyermekek elhelyezése a munkaidőben. A bölcsödében és a napközi otthonban messzeme­nően gondoskodnak a kicsinyek­ről. A város központ­jába vezető út jobboldalán, nem is olyan rég még a tehenek legeltek. 1954-ben azonban a munkások házat kezd­tek építeni hosszúlejáratú állami kölcsönből. Székely Imre, aki fe­leségével együtt a gyár élenjáró­ja. Madarász Imre, a „grundoló“ mestere, Spaia Achim, Reiner Er­nő és mások, összesen 20-an, 1955-ben már be is költöztek új családi házukba. A következő években újabb husz család költö­zött új hajlékába. Hét család pe­dig saját erejéből emelt otthont magának. Most is építkeznek. 1959-ben a gyár közelében épült 18­ lakásos tömbh­ázba többek kö­zött beköltözött Boglea Remus asztalos, Ciucur Nicolae raktári dolgozó, Vasilescu Gheorghe, a fennebb említett nyitó, aki három­szobás lakást kapott. Mozi is van ebben a munkások lakta negyed­ben, így nőtt ide a város pereme Balta járatá­hoz, így szűnt meg a távolság a város és a gyártelep között. Ha egy idevalósit benn a városban megkérdeznek, hol la­kik, büszkén feleli Balta Sáratá­n. Büszkén, mert tartományunk — és nem csak tartományunk — leg­szebb, legkorszerűbb fafeldolgozó gyára van itt. S ahogyan elnéztük ezt a vidé­ket, mindinkább kikristályosodott bennünk az, amit láttunk, hallot­tunk. E gyár ma sokszorta any­­nyit termel mint a múltban, s a tavalyi globális tervet 106, az árutermelési előirányzatot pedig 108 százalékban váltották valóra. Az önköltségcsökkentés­nél 11 hónap alatt 657.000 lejt takarítottak meg és 490.000 lej terven felüli jövedelmet, valósí­tottak meg. Ez nemcsak a gyár munkásainak erőfeszítéséből szü­letett. Az ő sikerükhöz hozzájá­rultak a sok száz kilométerre fek­vő üzemek, gyárak munkásai is, akiknek hazafiakhoz méltóan vég­zett munkája nyomán született meg ez az új gyár is. A szél most is úgy fút mint tegnap, s a havasok üdvözletét hozta Muntele Mic felől, meg az erdőkét, amelyeknek évszázados fáiból itt, Balta Sărată-n is a dol­gozóknak termel a gyár. Megújult élet a kéklő havasok alatt SZABAD SZÓ ben gazdag esztendő telt el, a szapáryfal­­­é­vi kollektíva pedig­­­ nagyot fejlődött. Ma már több mint 600 személy mondja ma­­g í­rnénak a már millio­­­­mossá lelt gazdasá­g szarvasmarhák számát, s jelenleg 96 fejőstehene, 600 ju­ha és 77 sertése van iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiyj I Szapáryfalva a kollektív gazda­ságnak. Csupán az állattenyésztésből több mint 4­4.000 lej jövedelmet köny­velt el a gazdaság. A 127.929 liter tejen kívül 246 kövér li­bát, 1.079 más szár­nyast, 124 sertést és 41 szarvasmarhát ad­tak el 1960-ban. A hat hektáros kertészet is jól jö­vedelmezett. Az e tő­­terü­letről befolyt jö­vedelem meghaladja a 283.000 lejt. Az újonnan emelt gazda­sági épületek, az új hizlalda, tehénistál­járultak hozzá. En­nek értéke megha­ladja a másfél mil­lió lejt. A gazdaság fej-j­lesztésén kívül a­­ szapáryfalvi kollek­t­­­tivisták derekasan iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniHiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiii hozzájárultak az ál­lami központi alap létrehozásához, de jutott termény a tagoknak is bőven. Azok a kollektivis­ták, akik egész év­ben szorgalmasan dolgoztak a közös­ben, most, az osz­táskor sem mentek üres kézzel haza. Vári Lajos, Oláh Sándor és sokan má­sok, több tíz mázsa gabonát, jelentékeny összegű pénzt kap­tak az év végi elszá­molás alkalmából. VANCZA LAJOS, levelező A szakképzettség növelése is előfeltétele a minőségi munkának A zsombolyai Horia cipőgyár­ban, a pártszervezet útmutatásá­ra, nagy gondot fordítanak a munkások, munkásnők szakkép­zettségének emelésére. Tavaly a gyárban több mint 200 dolgozó növelte szakképzettségét s míg azelőtt csupán egy munkafázis­nál tudott dolgozni, most minde­gyikük alaposan ismer 3—4 fá­zist. Ebben segítették őket a rész­legek mesterei is. A vállalat tervezőkollektívája, figyelembe véve a növekvő igé­nyeket, az idén eddig 6 új, szép férficipő-modellt dolgozott ki. Az új modellek valóraváltásában sok feladat hárul a felsőrész-szabá­szokra és varrónőkre, s ezért itt is nagyon szükséges a szakkép­zettség emelése. E részleg meste­re, Kincses Katalin, valamint Takács Borbála és Mertes Ele­na brigádvezetők segítik társai­kat, hogy elsajátítsák az igénye­sebb új modellek kiszabásának s megvarrásának módját. A különböző részlegek kollektí­váit nagyon segíti a minőség javításában az, hogy alkalmaz­zák a láncszerű minőségi ellenőr­zés módszerét. ORDÓDY STEFÁNIA, levelező Felelősségteljesebb munkát a javítóműhelyben A végvári állami gazdaság gépé­szei megkéstek a traktorok és me­zőgazdasági gépek javításával. Ezt minden kétséget kizáróan tük­rözi a napi nyilvántartás is. Csu­pán néhány adatot idézünk eb­ből, a mondottak igazolására. A terv szerint február 1-ig, a gépészeknek 35 traktoron kellett volna kisebb javításokat végez­niük, a nyilvántartás és Udrea Traian igazgató szavai szerint a­­zonban, ebből ez ideig csupán 23 készült el. Ami az általános és fő­javítások számát illeti, ez éppen­­hogy elérte a tervezettet. A 2 SEC 2 típusú, javításra szoruló kukoricavetőgépekből még 4 vár javításra, m­íg a kalászosok veté­sére szolgáló gépek közül, az elő­irányzott 14-ből január 28-ig csu­pán 7 készült el. Ugyanezt elmond­hatjuk a kultivátorokról és csil­lagkoronákról is. A javításra elő­irányzott felszerelések alig 50—60 százalékát állították munkára ké­szen, a színekbe. Ezek teh­át a tények. Nézzük meg, melyek azok az okok, ame­lyek hátráltatták a végvári állami gazdaság gépészeinek munkáját, és m­i a teendő a továbbiakban. A gazdaság igazgatója, Udrea Traian mérnök szavai is azt iga­zolják, hogy a lemaradást részben szubjektív okok idézték elő. El­sősorban a főgépész, Barkóczy Béla hibája az, hogy nem gondos­kodott megfelelő mennyiségű cse­realkatrész megrendeléséről, még a javítások megkezdése előtt. E­zenkívül hiba az, hogy a vezető­ség nem biztosított megfelelő szá­m­i és szakképzettségű gépészt, s így bizony sok esetben lassú és minőségileg rossz munkát végez­nek a javítóműhelyben. Ezeket a hiányosságokat még az olyan gé­pészek és traktorosok, mint Szűcs Károly, Mureşan Liviu, Lauben­stein Gyula szorgalma és hozzá­értése sem tudja pótolni, akik pe­dig mindenkor derekasan helyt­állnak munkahelyükön. Nem nyi­latkozhatunk ugyanilyen elisme­rőleg Martinescu Nicolaeről, a şoşdeai részleg főgépészéről, aki ahelyett, hogy tevékenyen részt venne a javításokban, igazolatla­nul hiányzik munkahelyéről, így természetesen, nem hogy meggyor­sítaná, hanem inkább akadályoz­za a munka menetét. Ezzel a ma­gatartással magyarázható az is, hogy az illető részleg traktorainak és mezőgazdasági gépeinek nagy részét nem helyben igyekeznek megjavítani, hanem a központi ja­­ví­tóm­ű­hely­be irány­ít­j­á­k. Az említett okokon kívül, vol­tak olyan tényezők, amelyek az állami gazdaság munkaközössé­gének hibáján kívül késleltették a javítások menetét. Ezek egyike a megfelelő javítóműhely hiánya volt. A gépészek egészen decem­ber 24-ig kinn dolgoztak, mert a kiutalt épületet a Tartományi Be­gyűjtő Központ tartotta lefoglal­va, így, a többi egységben lénye­gesen későbben kezdhettek teljes lendülettel munkához. Tehát látjuk, hogy a lemaradás meglehetősen nagyszámú — rész­ben szubjektív, részben pedig ob­jektív — ok következménye. Néz­zük azonban meg, mit tett a gaz­daság pártalapszervezete, s a ve­zetőség a jelenlegi helyzet változ­tatására. Azt mindjárt elöljáróban meg kell állapítanunk, hogy az emlí­tett szervek meglehetősen későn — csupán január végén — tettek intézkedést a javítások ütemének meggyorsítására. A január 23-án megtartott bővített pártalapszer­­vezeti gyűlésen határozták el a hosszabbított műszak és a II. vál­tás bevezetését a javítóműhely­ben. Baj azonban, hogy a vezető­ség nem törekedett nagyobb szá­mú, és jobb felkészültségű szak­ember alkalmazására, pedig jó gé­pészeket ott helyben, Végváron is találhatnának. Az elkövetkező idő­ben a javítóműhely minden egyes dolgozójának, és elsősorban a fő­­gépésznek, Barkóczy elvtársnak nagyobb felelősségérzettel, szor­galommal kell dolgoznia munka­helyén: igyekezzenek helyben megoldani egyes kérdéseket s ne várják azt, hogy más segítsen raj­tuk, terjesszék ki szélesebb kör­ben a kopott alkatrészek újrahasz­­nálhatóvá tételét, nem tévesztve szem elől egyetlen percre sem a minőség kérdését, mert csak így válik lehetővé, hogy a kitűzött ha­táridőre az utolsó traktor, vető­gép és kultivátor is munkára ké­szen elhagyja a javítómű­helyt. GÖDÖR KÁROLY SZÍNHÁZ - MOZI MA, SZOMBATON: Román Színház (19,30 Állami kor): Kerge birka. Állami Magyar Színház (19,30 óra­kor): A medikus. MOZIK: MAXIM GORKIJ (8, 3, 5): Merénylet az árnyékban. ARTA (1­, 3, 5, 7, 9): Zavarosban halászók. I. L. CARAGIALE (11, 3, 5, 7, 9): Ró­­meó és Julia; ALEXANDRU SAHIA (10, 2, 4, 6, 8): A kutyás hölgy; VIC­TORIA (11, 3, 5, 7, 9): Szombattól hétfőig; FILIMON SIRBU (11, 3, 5, 7, 9): Mexikó énekel; IFJÚSÁGI MOZI (3, 5, 7, 9): Baráti kötelesség; Az árva fenyőcske; VI. KERÜLETI MUN­­KÁSMOZI (3, 5, 7): Bolondos vasár­nap; SZABADFALUSI MUNKÁSMOZI (5, 7): A vihar. VÖRÖS CSILLAG, MEHALA (5, 7): Májusi csillagok. HOLNAP, FEBRUÁR 1-ÉV BUKAREST­I MŰ­­SORA: 6,00: Szóra­koztató dallamok; 6,30: Román népi zene; 7,00: Hírek és a központi lapok tartalmából; 7,15: Reggeli hangver­seny ; 8,00: A vi­dámság klubja; 8,20: Szovjet népda­lok; 8,40: Könnyűzene; 9,00: Zenetan­folyam; 9,30: Rádiószínház gyermekek számára; 10,18: Román népi táncok; 10,30: Könnyűzene; 11,00: Amatőr művészalakulatok stúdiónkban; 11,30: Emberek és tettek; 11,40: Tartomá­nyaink néptanácsi zenekarainak és szó­listáinak műsorából; 12,15: Operett­zene; 13,00: Rádióhiradó; 13,10: Min­denről, mindenkinek; 13,45: Vízállás­jelentés; 14,00: Zeneműsor az élen­járók kérésére; 14,30: Ismeri a dalla­mot és előadóját? — könnyűzene mű­sor; 15,00: Román szimfonikus zene­darabok Panciu Vladigherovtól. Elő­adja a szófiai Állami Filharmonikus Zenekar Szasa Popov vezényletével; 15,30: Kóruszene Nicolae Ursutól; 15,50: Román népi táncok; 16,14: Operazene hangverseny román alakulatok és szó­listák előadásában; 17,00: A fonóban; 17,40: Román könnyűzene; 18,00: Szimfonikus zene; 18,40: Kubai nép­zene; 19,00: Hírek; 19,05: Szvit Richard Strauss Rózsalovag című ope­rájából ; 19,30: Rádiószínház; 20,55: Könnyűzene; 21,15: Újabb felvételek: négy bagatell Opus 126, Beethoventől zongorán előadja Maria Fotino; 21,30: Románcalbum; 22,00: Rádióhiradó, idő­járásjelentés és sport; 22,30: Tánczene; 23,10: Kamarazene; 23,52—23,55. Hirek. Ma, szombaton: az 1. KERÜLETBEN: _ az 1. számú (Engels 10 utca 9) 7—15 óráig; upycid­esi ?• sztum am'{ Uli I­­II Endre utca 1) al­­lht.)landó, a 3. számú (Augusztus 23 kör­út 11) 7—15 óráig; a II. KERÜLETBEN: a 4. számú (Ște­fan cel Mare utca 3) 7—15 óráig; az 5. számú (Dacilor utca 10) állandó, a 6. számú (Petru Maior tér 2) 7—15 óráig; a III. KERÜLETBEN: a 7. számú (Porumbescu utca 3) 7—21 órá­ig; a IV. KERÜLETBEN: a 8. számú (Miron Costin utca 1) 7—15 óráig, a 9. számú (Gojdu utca 2) 7—21 óráig, a 10. számú (Tolbuhin tér 9) állandó, a II- szám­ú (Preyor utca 1) 7—15 óráig; az V. KERÜLETBEN: a 12. számú (Cloşca utca 18) 7—21 óráig; a VI. KERÜLET­BEN: a 13. számú (Primăriei utca 13) 7—21 óráig; SZABADFALUN: a 29. számú (Ion Slavici utca 25) 7—15 órá­ig; RONÁCON: a 68. számú gyógyszer­­tár (V. Magdi utca 31) 9—17 óráig tart nyitva. H­I­ROSTÉL­EK A TEMESVÁRI OLEA GYÁR II. kerület Szekfű utca 2 szám napraforgó­ mag héjat ajánl eladásra 30 lejes tonnánkénti áron a szocialista szektor és magán­személyek részére. A szállítás költségei a vevőt terhelik.­­Nyitva naponta 7—15 óráig. (40) HŰRŐL IN­ O tv HEX DL IDEAL DURAI NÚVÓLin .DÓZSA GyÖMForEM T£ MESVAR, Penes Curcanul -sor 5 $7 Tel. 25-71. ?s-77 VG (FOGAST­ALAN MINŐSÉGI V.EGE'ZNEK A KOMEUKEXO KIZSIPAJAI,, TERMELŐ -­SZÖVETKEZETEK: Temesváron Aradon ; .Lwgosou ..... j Resicán ; Orsován ; Nagyszentmiklóson Zsombolyán ; Lippán , Karánsebesen a Dinamó a Precizia a Munca a Bírzava a Cérna Piet­arul a Viitorul a Mureşul a Semenicul A Fogyasztási Szövetkezetek Rajoni Szövetsége Temesvár, Dimitrov utca 2 szám ALKALMAZ — középiskolai végzettséggel rendelkező FŐ KÖNYVELŐ KÉT falusi szövetkezetek részére, valamint­­ hétosztályos iskolai végzett­séggel ren­delkező ELADÓKAT. Felvilágosítások a személy­zeti osztályon kaphatók, na­ponta 8—15 óra között. (45) Sportolnak a tanulók KÖZÉPISKOLAI TORNA-VERSENY Az elmúlt napokban bonyolítot­­ták le Temesváron a középiskolai torna-bajnokság városi szakaszát, amelyen 7 iskola 52 fiú és 9 lány tornásszal vett részt. A lányok csapatversenyében a 4.­. számú középiskola győzött 157,35 ponttal, a 2. számú közép­iskola 140,55 ponttal a második helyen végzett. A fiúk versenyét a 4. számú középiskola nyerte 168,55 ponttal — ellenfél nélkül. — íme, az egyéni győztesek név­sora: Lányok: I. osztályú verseny­zők: Doboşan Cristina (4. számú középiskola) 53,20 ponttal; II. osztályú versenyzők: Berényi Zsuzsi (zeneművészeti középis­kola) 25 ponttal; ifjúsági I. osz­tályú versenyzők: Glass Else (4. szám­ú középiskola) 27,45 ponttal; ifjúsági II. osztályú versenyzők: Constantin Ana (zeneművészeti középiskola). Fiuk: I. osztályú versenyzők: Gruin Alexandru (4. szám­ú kö­zépiskola) 23,40 ponttal; II. osz­tályú versenyzők: Kun Viktor (Építészeti technikai iskola) 25,80 ponttal; ifjúsági I. osz­tályú versenyzők: Lak­oi Dánila (4. számú középiskola) 27,70 ponttal. A SZAKMAI ISKOLÁK SPORTOLÓI HÁROM SPORTÁGBAN MÉRIK ÖSSZE EREJÜKET Az Electromtor iskolacsoport sportegyesülete kupát írt ki a szakmai és a technikai iskolák versenyzőinek a részére, akik két sportágban vetélkednek. Az eddig lejátszott három forduló után a rangsor a következő: SZAKMAI ISKOLÁK Sakk: 1. Kémiai iskola 12 pont­tal, 2. Építészeti iskola 9 V 6 pont­tal, 3. Ipari iskola 7 ponttal. Asztalitenisz: 1. Kémiai iskola 3 győzelem. 2. Electromotor isko­lacsoport 2 győzelem. 3. Ipari iskola 2 győzelem. TECHNIKAI ISKOLÁK Sakk: 1. Villanyenergiai iskola 5 ponttal, 2. Rádió-iskola 3 V 6 ponttal. Asztalitenisz: 1—2. Villany­­energiai iskola és Rádió­iskola 2—2 győzelemmel. JÓ EREDMÉNYEK AZ­­ IFJÚSÁG TÉLI SPARTAKIÁD­JA KÜZDELMEIBEN Az Electromotor iskolacsoport sportegyesületének if­júi nagy­számban vesznek részt az Ifjú­ság Téli Spartakiádja küzdelmei­ben. Az első fordulóban 686 fiú és 15 lány küzdött a továbbjutá­sért. A súlyemelésben 368, a népi birkózásban pedig 163 fiú mérte össze erejét. Az egyes sportágak győztesei a következők voltak: Asztalitenisz: Groza Tiberiu, illetve Dragoi Angh­elina; sakk: Beretzky M., illetve Roşu T. Súlyemelés: Foiloş I., Şerbescu D., Kreiling­­ és Sinea I. RÖPLABDA A-osztályú bajnokság: Temesvári Ştiinţa—CCA, vasárnap 11 órakor a Sportcsarnokban. SPORTVERSENYEK A FEBRUÁR 16 KUPÁÉRT A grivicai Vasúti Műhelyek dolgo­zóinak hősies harca tiszteletére a Temesvári CFR sportklub sportverse­nyeket rendez, a február 16-kupáért. A kézilabda-tornán 6 férficsapat küzd, a mérkőzéseket február 5-én és 12-én bonyolítják le a Sportcsarnokban (14 órai kezdettel). A röplabda körmérkőzésen 8 csapat méri össze erejét. A mérkőzéseket feb­ruár 4-én, 6-án, 11-én és 13-án bonyo­lítják le a Sportcsarnokban. Temesvár 8 elsőosztályú tekecsapatt február 7-én kezdi és 15-én fejezi be a CFR tekepályáján, a február 16-kupa küzdelmeit. LABDARÚGÁS Barátságos mérkőzés: Tehnometal— Zsombolyai Recolta, vasárnap a Teh­­nometal pályán 11 órakor. JÁTÉKVEZETŐK, JÁTÉKOSOK ÉS SZURKOLÓK TALÁLKOZÁSA A temesvári labdarúgó játékvezető, testület, vasárnap, február 5-én a CFR munkásklub mozi­termében előadást tart a játékszabályokról és azok alkal­mazásáról. Az előadást vita követi. 3 A Központi Lottó 1961 február 3-i húzásán a követ­kező számokat húzták ki: 16,17, 39, 41, 73,77,11, 71, 34, 36 A-csoport: 71, 34, 41 B-csoport: 11, 16, 77 C-csoport: 73, 39, 17 Nyereményalap: 1,192.861 lej.

Next