Szabad Szó, 1966. április-június (23. évfolyam, 6570-6646. szám)

1966-04-20 / 6586. szám

MILLIÓS ÉRTÉKEK Május 8-a közeledtével, mind lendületesebb szocialista verseny bontakozik ki a Resicai Gépgyártó Üzem munkaközössége körében, hogy továbbfejlessze az eddigi si­kereket. A kollektíva a pártévfor­duló időpontjáig szóló felajánlá­sainak jó részét már teljesítette, így például, a jobb termelésszervezés nyomán, a globális tervet több mint 7 millió lej értékben halad­ták túl, az árutermelési tervet pe­dig 4,4 millió lejjel, ami a fel­ajánlottnál több. A vállaltnál több készült különleges acélból — 273 tonnával —, míg Diesel- és villany­­motor cserealkatrészekből 300 000 lejjel szárnyalták túl a felajánlás értékét. A sikerek főként a munka­termelékenység 1,26 százalékos ter­ven felüli növelésének köszönhetők, ami szintén túlhaladja a vállalást. DAL ÉS TÁNC AZ ERDŐTÖKNEK Nem olyan díszes, hatalmas palota, mint a resicaiak és a szom­szédos vörösacéliak kulturháza — csupán egyszerű, vörös tégla­épület a távol­i mun­kásklub. Nem mondha­tó túlságosan díszes­nek a berendezése sem — a fűrészárugyár munkásai, az erdőki­­termelő szektor dolgo­zói, a gépesüzők, az er­dei vasút mechanikusai és családjaik mégis szívesen keresik fel. Bizonyítékául annak, hogy — bár jó, ha van, de — nem kell feltétlenül elsőrendű felszerelés, berendezés ahhoz, hogy élénk mű­velődési tevékenységet fejtsél ki, hanem első­sorban SZÍV . . . ... A színpadon né­hányan valamilyen műszaki kérdésről vi­tatkoznak ... Talán itt is folytatják a gyá­ri vitákat? Talán itt tartják a termelési ér­tekezletet? ... Persze, kiderül, hogy nem így van: színdarabot pró­bálnak, Aurel Storin egyik szatíráját, ami az új technika beveze­tése körül játszódik le... — Nagyon tetszik nekem ez a szerep — mondja Caramaliu Du­mitru, aki a színda­rab „főhősét“ alakítja s „civilben“ technikus, no meg a KISZ-szerve­­zet titkárhelyettese. — Nagyon élő, hozzánk közel álló ez a kis mű ... Ezzel a színdarab­bal — próbál már elő­rehaladottak — még e napokban, körútra a­­karnak indulni. Ponto­sabban: vasárnapon­ként meglátogatnak egy-egy olyan falut, községet, ahol a Ka­­ránsebesi IF erdőmun­­kásai és családjaik él­nek. Teregovát és Po­iana Morului­t még a pártévforduló előtt fel­keresik, május 8 után pedig Margát, Fenest, Borlovát is...­­ De nem csupán ezzel a színdarabbal készülünk a pártév­forduló köszöntésére, — hangsúlyozza Sirbu Pavel, a klub igazga­tója. — Nemrégiben mutatkozott be először az újonnan alakult rigmusbrigádunk, a versenyben élenjárók tiszteletére írt műsor­ral, s most a néphata­lom éveinek megvaló­sításairól szóló irodal­mi-zenei montázs beta­nulásán fáradozik. A klub népi és köny­­nyűzenekarának, tánc­­csoportjának, énekszó­listáinak, no meg ter­mészetesen színjátszó­­csoportjának egy-egy tagja (vagy többen is) vesz részt a rigmusbri­gádban, arra törekedve, hogy e montázzsal is méltóképpen fogadják a történelmi évfor­dulót. P. G. Élénk szocialista verseny folyik a pártévforduló tiszteletére az aradi Vagongyárban. A teherva­­gonkészítők az idei év első ne­gyedében 165 vagont gyártottak terven felül. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ EKP BÁNÁT TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 6586. siám_______* 4 oldal, ára 25 iráni * Szerda,1966 április 20 A PART ÉVFORDULÓ KÖSZÖNTÉSÉRE A BÁNYÁSZOK SZAVATARTÓ EMBEREK Pártunk megalakulásának 45. évfordulóját kiváló munkasike­rekkel akarják köszönteni az Aninai Bányavállalat különböző egységeinek dolgozói is. Az elő­rehaladott szénkitermelési mód­szerek, eljárások kiterjesztésével, jobb munkaszervezéssel, a felsze­relések kihasználási mutatószámá­nak növelésével, már teljesítették a május 8-ig szóló vállalások nagy részét. A felajánláson felül kitermeltek eddig 734 tonna sze­net, amiből 472 tonna kőszén. A munka termelékenysége terven fe­lül egy százalékkal növekedett. MAGOCSI JÓZSEF és SCHNEIDER ISTVÁN, ketten a temesvári Ba­natul cipőgyár azon dolgozói közül, akik jelentős mértékben segítik elő a bőr ésszerűbb felhasználását. Új eszterga-típusok A bukaresti szerszámgép-gyárban rövidesen megkezdődik három ka­russzel-eszterga típus sorozatgyár­tása. Az 1000 mm átmérőjű mun­kadarabok megmunkálására szolgáló első típus szériagyártása már f­­­lyamatban van. Ez év folyamán megkezdik az 1250 és 1600 mm-es karusszel-esztergák sorozatos előál­lítását. Még erre az évre tervbe vették a 3200 milliméteres karusszel-eszterga gyártásának megkezdését is. Határidő előtt Néhány nappal határidő előtt üzem­be helyezték a Bucureşti-sud hőszol­gáltató villanyerőmű második 50 megawattos turbogenerátor-csoport­­ját. Az építők jelenleg az erőmű két újabb, egyenként 100 mega­wattos aggregáttal való bővítésén dolgoznak. (Agerpres) Az országos UNESCO-bizottság elnöke Párizsba utazott Kedd délelőtt Párizsba utazott Athanase Joja akadémikus, a román országos UNESCO-bizottság elnöke, az UNESCO Végrehajtó Bizottságá­nak alelnöke, hogy részt vegyen az UNESCO Végrehajtó Bizottságának 72. ülésszakán és annak a különbi­zottságnak az ülésén, amely kidol­gozza a nemzetközi kulturális együtt­működés elveivel kapcsolatos nyilat­kozat tervezetét. (Agerpres). Számolni nemcsak az év végén kell! Mezőgazdasági szövetkezetünkben mostanában sok szó esik a munka­egység szerepéről, ami nem csoda, hisz a terméseredménnyel együtt voltaképpen ez a tényező hat ki a legdöntőbb módon a munkater­melékenység alakulására. Az RKP KB múlt évi november 11—12-i plenáris ülése, amely a mezőgazda­ság vezetésének és tervszerűsítésé­­nek javításával kapcsolatos kérdé­seket elemezte, hangsúlyozta a munkaegység szerepét a szövetkeze­ti termelésben. Rámutatott arra is, hogy kizárólag a munkaegységek a­­lapján történő javadalmazás nem veszi figyelembe kellő mértékben a munka minőségét, és így nem elég­gé ösztönzi a tagokat a termelés növelésére. Ez bennünket is arra késztetett, hogy a munkaegység sze­rinti alapjavadalmazás mellett ál­talánosítsuk a pótjavadalmazás rendszerét is, mind a növényter­mesztésben, mind pedig az állat­­tenyésztésben. Idén mindegyik ü­­zemágban meghonosítjuk a pót­javadalmazást Ámbár az alábbiakban keveset szólok a pótjavadalmazásról, még­is megemlítem, mert ez lehetővé te­szi a munka minőségének javítását. Ahhoz, hogy az ösztönző javadal­mazást alkalmazhassuk, minden mun­kálatot, s annak minőségét is számba kell vennünk. Ezáltal állan­dóan nyomon követjük a munka­egység-felhasználást. Az év bármely szakában tiszta képet nyerünk ter­ményenként, brigádonként és az e­­gész szövetkezetre vonatkozóan a munkaegység-gazdálkodásról, lehe­tővé téve az azonnali intézkedést, ha netán pazarlás mutatkoznék. Más szóval nemcsak az év végén számo­lunk, vagy jobbik esetben — mint az elmúlt esztendőkben tettük ezt —, kétszer-háromszor egy évben, ha­nem azonnal s az ellenőrzést ha­vonta gyakorolja a revíziós bizott­ság. Miért kell tisztában lennünk azzal, hányadán állunk a munkaegység­felhasználással és mit érünk el vele? Az igaz, hogy az összesített kimutatásból kevésbé tudjuk meg, hol a bökkenő, ha a „túl­fogyasztás“ áll elő s csökkenni kezd a munka termelékenysége, „iigulni“ a munkaegység. De arra való a többi nyilvántartás, kezdve a csoportoktól a brigádig és a szö­vetkezet egészében, hogy megtud­juk növényenként is, sőt ezen be­lül minden egyes munkálatnál, mi­re ment a ráfordítás. S e téren az első és a legfontosabb lépés az, hogy a csoportfelelősök mindennap felmérik (nem pedig felbecsülik!) a csoportjukba tartozó tagok munká­ját. Ha ezt jól végzik, akkor min­den munkálatnál pontos képet nye­rünk. Ha már tavaly úgy szerveztük volna meg a nyilvántartást, mint az idén, azaz pontosabban ellenőriz­zük a munka mennyiségét, nem pe­dig bemondás alapján jegyezzük fel, kellemetlen meglepetést kerül­hettünk volna el. Ugyanis 100 000 kéve kukoricaszárral „többet hord­­tunk be“, mint amennyi a határ­ban volt. Miután ellenőriztük, benn is annyit számláltunk, mint a­­mennyit annak idején a határban. Természetesen nemcsak megszigo­rított munkaátvétellel, ellenőrzéssel akarjuk megszilárdítani a munka­egység-gazdálkodást. A gépesítés kiterjesztése s más hasznos intézkedés is elősegíti ezt. Tavaly 168 648 munkaegysé­get használtunk fel, illetve 3648-cal többet a tervezettnél. Milyen tanul­ságot vontunk le ebből? A búza termesztésére például hek­táronként majdnem 20 munkaegy­séget fordítottunk, mert vagy 300 hektáron kézzel arattunk. Minthogy idén kiterjesztjük a betakarítás gé­pesítését, tervünk szerint hektáron­ként csak 13,57 munkaegységet használunk el. De még ez is sok, módunkban áll csökkenteni. Ugyanis 50 hektáron kézi és 80-on kévekö­tő-aratógéppel való betakarítást irányoztunk elő. Az előbbire 700, az utóbbira 40 munkaegységet for­dítunk. Ehhez azonban még hozzá kell számítani a kalangyákba való hordást, ami 23,20 munkaegységbe kerül. A két munkálatra 823,20 munkaegységet fordítunk, s itt még hozzá kell tennünk­­ a hordásért, cséplésért járó munkaegységet is. Ha az említett területre is kiter­jesztjük a kombájnnal való beta­karítást, akkor a hektáronkénti munkaegység-ráfordítás nem egé­szen 2,30 munkaegység (a kézi ara­tásnál ez 14-et és az aratógépek­nél — a kévehordáson és cséplésen kívül — 1,54-et tenne ki). Mi arra törekszünk, hogy az egész területen gépesítsük a betakarítást. A kom­bájnnal való betakarításnál is mó­dunkban áll csökkenteni a munka­egység-ráfordítást, például a szal­­magyüjtésnél. Amikor a tervet készítettük, csak egy szalmaprés­gépet vettünk figyelembe. Az egy­ségünket kiszolgáló GTA azonban idén többet küld nekünk s ezál­tal a szalmagyüjtésre hektáron­ként nem 2,50 munkaegységet for­dítunk, hanem csak 0,15-öt. Más lehetőségeink is vannak. Azáltal, hogy műtrágyaszóró gépet kap­tunk, körülbelül 150 munkaegysé­get takarítottunk meg, nem kel­lett emberi erővel végezni. S bi­zony a sok kicsi sokra megy A búzatermesztésre — 580 hektá­ron vetettük el — 7874 munkaegy-SUTTYÁK FERENC, a tornyai mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke (Folytatás a 2. oldalon). 3.OLDAL Műszaki ismeretek terjesztésének forrásvidékein — ANKÉT — J. B. Tito látogatása Románia Szocialista Köztársaságban Folytatódtak a hivatalos­­ megbeszélések Kedd délelőtt Románia Szocia­lista Köztársaság Palotájában folytatódtak a hivatalos megbeszé­lések Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Chivu Stoica elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állan­dó Elnökségének tagja, Románia Szocialista Köztársaság Államta­nácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer elvtárs, az RKP KB Vég­rehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, Románia Szo­cialista Köztársaság Minisztertaná­csának elnöke, valamint Joszip Broz Tito elvtárs, Jugoszlávia Szo­cialista Szövetségi Köztársaság el­nöke, a Jugoszláviai Kommunisták­ Szövetségének főtitkára között. A megbeszéléseken részt vettek román és jugoszláv hivatalos sze­mélyek. A megbeszélések a meleg barát­ság elvtársi légkörében folytak le. (Agerpres) LÁTOGATÁS A BUKARESTI SZERSZÁMGÉP- ÉS AGGREGÁT-GYÁRBAN Joszip Broz Tito elvtárs és fele­sége, Chivu Stoica elvtárssal együtt, a jugoszláv és román hivatalos sze­mélyek kíséretében, kedden délután ellátogatott a bukaresti szerszám-, gép- és aggregát-gyárba. A testvéri jugoszláv nép küldöt­teit a nagy bukaresti ipari egység felé vezető úton meleg barátság­gal köszöntötték a gépkocsisor út­vonalán, a széles sugárutak mentén felsorakozott fővárosi lakosok és a főváros egyik leghatalmasabb mun­káscitadellájának — a 23 August ü­­zemek körül elterülő városnegyednek — lakosai. Ez az egész korszerű városnegyed az elevenség és opti­mizmus hangulatát árasztja. Mind­össze néhány év alatt mintegy 20 000 lakást építettek itt — egy kö­zepes nagyságú várost. A szerszámgép- és aggregát-gyár bejáratánál a vendégeket Mihai Ma­­rinescu elvtárs, gépgyártóipari mi­niszter, Aurel Bozgan, az üzem ve­zérigazgatója és a gyárvezetőség többi tagjai, a pártszervezet veze­tőségi tagjai, valamint munkások, mérnökök és technikusok fogadták. Fiuk és lányok virágcsokrokat ad­tak át a vendégeknek. Az igazgatóság irodájában Aurel Bozgan röviden ismertette a fiatal vállalat történetét. 1961 őszétől, a­­mikor az alapzat első betonoszlopait beágyazták, egészen a mai napig, a gépgyártóiparunk felszerelésében i­­gen fontos szerepet betöltő vállalat eredményekben gazdag utat tett meg. A gyár felszerelése ütemesen folyik. Az itt dolgozó munkaközös­ség 1966 első negyedében annyi gé­pet és aggregátot gyártott, amennyit az egész 1963-as esztendőben, a gyár beindulásának első évében. Ez a mérleg tükrözi a román mérnökök, tervezők és munkások el­képzeléseinek és alkotó munkájának gyümölcsét. Tito elvtárs kifejezte azt az óhaját, hogy megismerje a ter­melés automatizálási fokának jel­legzetességeit, az itt előállított ter­mékek műszaki színvonalát, a többi üzemmel való kooperáció módoza­tait és az üzem exportlehetőségeit. Ezután az impozáns méretű fő­csarnokot tekintették meg. Köröskö­rül a nagy térközökben a nagy pre­­cizitású gépek sorakoznak, mintegy arról tanúskodva, hogy elrendezé­süknél nemcsak a termelési követel­ményeket tartották szem előtt, ha­nem a tetszetősségre törekvő jó gazda szépérzékét is. A műszaki „intelligenciával“ felruházott és a megmunkáló műveletek sajátosságai szerint csoportosított gépek perc­ről percre alakítják a fémet. A nehézmechanikai osztályon Ti­to elnök figyelmesen megnézi a 2500 milliméteres karusszel-eszter­gáz, a gyár munkaközösségének el­ső szerszámgépét. A gyár igazgató­ja rámutat, hogy ez a komplex gép nagy érdeklődést keltett mind ná­lunk, mind külföldön. A vendégek meg-megállnak a ro­mán esztergák hosszú sora mellett, amelyeken a leendő szerszámgépek különböző alkatrészeit munkálják meg. Megvizsgálnak néhány alkat­­résztípust, figyelik a gépek meg­teremtőinek aprólékos munkáját. A munkások egy-egy pillanatra félbe­hagyják a munkát és melegen üd­­vözlik Jugoszlávia SZSZK elnökét. A szerelőrészlegen a vendégek megismerkednek egy másik géptí­pussal — a 2000 mm-es karusszel­esztergával, amelyen most végzik az utolsó technológiai próbákat. A gép mellett négy 1250 mm-es „test­vér“, átlátszó polietilén lapokba burkolva várja elszállítását a meg­rendelőkhöz. A vendégek figyelmét felkelti egy, nagy frekvenciájú árammal működő felületmódosító gép. Tito elnök érdeklődik ennek jellegzetességei iránt. Ezután be­mutatnak egy programvezérlésű maró- és csiszológépet. A vendéglátók ismertették a vendégekkel a fiatal bukaresti vál­lalat előtt álló széles távlatokat, szoros kapcsolatban azzal, hogy gyors ütemben látjuk el korszerű technikával gépgyártóiparunkat, hogy a gyár termékei egyre na­gyobb elismerést vívnak ki külföl­dön. Ez a korszerű vállalat a ro­mán nehézipar fejlődésének, pár­tunk és államunk e téren tanúsí­tott jelenlegi gondoskodásának tük­re. Tito elnök a következőket írta a vendégkönyvbe: „Ez a gyár na­gyon jó benyomást tett rám. Ma­gas színvonalú technikával látták el, és azt igazán jól használják ki tehetséges munkásai. Láttam a szer­számgép- és aggregát-gyár kiváló minőségű termékeit. Újabb munka­­sikereket kívánok az itt dolgozó munkásoknak“. VICTOR BIRLĂDEANU, GHEORGHE IEVA Jovanka Broz megtekintette Románia Szocialista Köztársaság Művészeti Múzeumát Jovanka Broz elvtársnő Mia Groza elvtársnő társaságában kedd délelőtt megtekintette Románia Szocialista Köztársaság Művészeti Múzeumát, ahol Virgil Florea elv­társ, a Művelődés és Művészetügyi Állami Bizottság alelnöke és M. H. Maxy festőművész elvtárs, a múzeum igazgatója fogadta. Megtekintették a Nemzeti Tár­latot és az Egyetemes Művészeti Tárlatot, valamint a flamand fali­szőnyegek kiállítását, amelyet a napokban nyitnak meg. Távozáskor Jovanka Broz elv­társnő beírta nevét a vendég­könyvbe. (Agerpres) Fogadás a Minisztertanács palotájának termeiben A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, és Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsa kedd este a Minisztertanács palotá­jának termeiben fogadást adott Joszip Broz Titonak, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláviai Kommu­nisták Szövetsége főtitkárának és Jovanka Broz elvtársnőnek a tiszte­letére. A fogadáson részt vettek a követ­kező elvtársak: Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Alexandru Bir­­ladeanu, Emil Bodnaraş, Petre Bo­rító, Constantin Dragan, Alexandru Draghici, Paul Niculescu-Mizil, Leonte Răutu, Leontin Sălaj­an, Ste­fan Voitec, Iosif Banc, Maxim Ber­­ghianu, Petre Blajovici, Dumitru Coliu, Florian Danalache, Fazekas János, Petre Lupu, Ilie Verdeț, Va­sile Vîlcu, Mihai Dalea, Manea Mă­­nescu, Vasile Patilinei, Virgil Pro­fin, Constanta Crăciun, Ilie Murgu­­lescu, Gheorghe Gaston Marin és Roman Moldovan. Részt vettek a jugoszláv hivatalos személyek: Cvietin Miatovics, Mar­ko Nikezics, Aleksandar Grlicskov,­ Gyurica Jojkics, Bogdan Crnobrina, Jaksa Petrics és Milorad Pesics. Jelen volt az RKP KB, az Állam­tanács és a kormány számos tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok, tudományos, kulturális és művészeti személyiségek, román és jugoszláv újságírók, külföldi hírügynökségek és újságok tudósítói. Ott voltak Románia Szocialista Köztársaságban akkreditált diplomá­ciai képviseletek vezetői. Elhangzott a két ország állami himnusza. A fogadás meleg, baráti légkör­ben folyt le. (Agerpres). A jugoszláv vendégek vidéki körútra indultak Joszip Broz Tito elvtárs, felesé­gével és a jugoszláv hivatalos sze­mélyekkel együtt, kedd este külön­­vonattal vidéki körútra indult Gheorghe Gheorghiu-Dej város felé. A vendégekkel együtt utaztak el a következő elvtársak: Chivu Stoica, Emil Bodnaraş, Mia Groza, a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke, George Macovescu külügyminiszterhelyettes, Aurel Mălnăşan, Románia Szocia­lista Köztársaság belgrádi nagykö­vete és más hivatalos személyek. (Agerpres)

Next