Szabad Szó, 1966. július-szeptember (23. évfolyam, 6647-6724. szám)

1966-09-11 / 6708. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ IMP­MI TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 6708. szám * 4 oldal ára 25 iráni 4 Vasárnap, 1966 szeptember 11 Mai számunkban 2.OLDAL — Tárt kapukkal 4.OLDAL — Külföldi események A párt- és államvezetők látogatása Bákó tartományban A Beszterce, Tatros, Szeret szép tájain elterülő városok és falvak munkásaival, szövet­kezeti parasztjaival, értelmiségeivel tartott kétnapos lelkes és gyümölcsöző találkozó u­­tán péntek este, rendkívül lelkes légkörben végetért a párt- és államvezetők látogatása Bá­kó tartományban. A látogatás erőteljes megnyilvánulása volt a tartománybeli dolgozók párt iránti szeretetének és odaadásának, eltökélt szándékuknak, hogy megvalósítják a Ro­mán Kommunista Párt IX. kongresszusa által kitűzött célokat. Lapunk mai számában: be­számolók a látogatás folytatásáról, találkozó a tartományi pártaktivával és Nicolae Ceauşescu elvtárs beszéde. A Moldva menti városban Roman ősrégi Moldva menti te­lepülés. Már messziről kirajzolód­nak a város körvonalai, a csőgyár impozáns csarnokai, a mai Roman névjegykártyája A hengerészek Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Petre Blajovici, Dumitru Coliu elvtár­sakat romani látogatásuk első állomásán párt iránti szeretetük egész melegével fogadták, amely mintha fémet alakító lángoknak a hevéből fakadt volna. Eljött a vendégek fogadására Ion Marines­­cu fémipari miniszter, Vasile Sav, az üzem vezérigazgatója, a helyi párt- és állam­i szervek, a párt­­szervezet, a szakszervezet képvise­lői, a munkások sokasága. A vállalat mai és leendő arcu­latát szemléltető terv és az üzem növekedését és fejlesztési távlatait beszédes számadatokkal jelző nagy grafikon előtt elbeszélgettek a munkaközösség ötéves tervfelada­tairól. A párt- és államvezetők ér­deklődtek a termelés és a munka­termelékenység jelenlegi helyzete, a berendezések és a termelési terü­let kihasználási foka iránt. Minthogy a termelés 60 százalé­kát exportálják, Nicolae Ceauşescu és Ion Gheorghe Maurer elvtársak ajánlották, hogy fordítsanak fo­kozott figyelmet a minőség szünte­len emelésére, hogy ez megfeleljen a világpiac növekvő igényeinek. Ezzel kapcsolatban az üzem továb­bi bővítéséről — a 6 colos henger­műről és az ötvözött acélcsövek műhelyéről — szólva, az RKP KB főtitkára és a Minisztertanács elnö­ke javasolta, tartsák szem előtt az üzem felszerelésénél azt is, hogy a gyártandó csöveknek el kell ér­niük a legmagasabb nemzetközi normákat. A munkásoktól, mérnököktől és technikusoktól mindenütt örömmel és lelkesedéssel fogadott vendé­gek nyomon követik az izzó acél útját attól a pillanattól kezd­ve, amikor az 500 kilós acélbugát a kemence lángjai elnyelik, egészen addig a pillanatig, amikor az izzó tömb a nyújtóművön megkezdi út­ját, s különböző aggregátokon át­ haladva 15 méter hosszú kerek csövekké átalakulva megpihen a hűtőpadon. Nagy hatást kelt óriási méreteivel az egyetlen hatalmas egészet alkotó hét óriási csarnok, amely 21 000 tonna technológiai berendezést foglal magában. Az üzemlátogatás befejezésekor a párt- és államvezetők a követ­kező szöveget írták be a vendég­könyvbe: „A derék romani henge­részek körében tartózkodva —, a­­kik korszakunkban új fejezetet ír­tak be a moldvai tájak iparosítá­­sának történetébe — kedvező be­nyomást tettek ránk alkotó erőfe­szítéseik eredményei. Kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy jo­gos büszkeségük, amit abból merí­tenek, hogy jelentősen hozzájárul­nak az ország ipari fejlesztéséhez, új tápot kap az ötéves tervben rá­juk háruló fontos feladatok sikeres teljesítésével“. A látogatás ezután Roman vá­rosban folytatódott. A gépkocsisor áthaladt az emberekkel zsúfolt utcákon. E tömegben külön szín­foltot alkottak a szép népviseletbe öltözött bo­ieni-i, gîdinţi-i, doghi­­ceai, doljeşti-i, poenari-i, moldo­­veni-i, sagnai stb. falusiak ezrei, akik szintén jelen akartak lenni ezen az emlékezetes eseményen. Az őszies szemerkélő eső ellenére egy pillanatra sem hagyták el az ut­cákat, ahol a vendégeknek át kel­lett haladniuk. A Roman főterén megtartott gyű­lésen a lakosok nevében Elena Teo­­dorescu tanárnő üdvözölte a párt­os államvezetőket. Gheorghe Iba­­nescu elvtárs, a Román városi pártbizottság első titkára kinyil­vánította a városi dolgozók azon elhatározását, hogy továbbra is odaadással fognak munkálkodni az RKP IX. kongresszusán hozott ha­tározatok megvalósításán. Hosszas taps közepette NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs emelkedett szólásra. Miután köszönetet mondott Ro­man város lakosainak a meleg fo­gadtatásért, a szónok ezeket mon­dotta: Roman városát a XIV. század végén alapították. A város sok vi­hart ért meg, sok nehézségen ment át. Az évszázados viszontagságok megedzették népünket, elszántab­­bá, határozottabbá tették abban az eltökéltségében, hogy óhaja szerinti jövőt teremt magának, mindent el­követ a haza nemzeti függetlensé­gének és szuveren­itásának biztosí­tásáért. Román, akárcsak egész Bákó tar­tomány a nemzeti és a társadalmi felszabadulásért vívott harc gazdag hagyományaival rendelkezik. Itt, a munkásosztály növekedésével egyidejűleg erőteljes forradalmi munkásmozgalom alakult ki a ki­zsákmányolás ellen, a munkásosz­tály, az egész nép hatalmának ki­vívásáért. A szocialista építés éveiben — mondotta a továbbiakban a szó­nok — városukban nagy változá­sok történtek, fejlődött az ipar, új­ra felszerelték és bővítették a régi vállalatokat, új vállalatok épültek. A csaknem 600 éves város megif­­jedik és nem kétséges, hogy a kom­munisták vezetésével, az itteni szorgalmas dolgozók kezemunkája nyomán egyre fiatalabb és virág­zóbb lesz. Amint tudják, a párt IX. kon­gresszusa kijelölte hazánk felvirá­goztatásának átfogó programját. E programból önökre, Roman lakosai­ra is fontos feladatok hárulnak. Fej­lődni fog a csőgyár, az erdőipari gép­gyár és más vállalatok. Városuk fejlődni fog, nagyobbak lesznek a lehetőségek arra, hogy új dolgo­zók lépjenek a termelésbe, növelve ezzel a városi lakosság jövedelmét, jólétét, egész népünk jólétének nö­vekedésével­ egyidejűleg. Mindaz, amit eddig elértünk, a párt politi­káját tántoríthatatlanul megvalósí­tó népünk fáradhatatlan munkájá­nak a gyümölcse. Voltak persze nehézségek, fogyatékosságok is. A IX. kongresszuson kijelölt program valóra váltása nem lesz könnyű. Munkát, erőfeszítéseket követel, de tudjuk, hogy ezeknek az erőfeszí­téseknek a nyomán örömmel lát­juk majd megvalósulni azt a tö­rekvésünket, hogy még gazdagab­bá, még virágzóbbá tegyük hazán­kat, hogy még bőségesebbé, még civilizáltabbá tegyük a román nép életét. A szónok hangsúlyozta, hogy a gazdaság és a kultúra fejlődése, a nép életszínvonalának emelkedése kézzel foghatóan bizonyítja a szó- Bakó ipari A néhány óra óta szemerkélő eső ellenére, Bákó város bejáratá­tól a faipari komplexumig a felso­rakozott lakosok tízezreinek hurrá­zása és éljenzése kiséri a vendége­ket. A faipari komplexum bejáratá­nál Mihai Suder elvtárs, erdő­gazdálkodási miniszter, a helyi pártszervek és a komplexum veze­tői, alkalmazottak százai fogad­ják a vendégeket. Az adminisztra­tív épület előcsarnokában a ven­dégek megtekintik a komplexum gyáraiban készült termékeket szem­léltető kiállítást. S. Buchler, a komplexum igazgatója az egyik makett előtt felvilágosításokat ad az itt épült gyárakról, a fameg­munkálási ipar e fontos létesítmé­nyének fejlődési kilátásairól. Bár a komplexum csak 1965-ben kezdte meg működését, eddig már mint­egy 20 000 lakáshoz szükséges bú­tort, épületasztalos árut szállított, s a belföldi és külföldi megrende­lők elismeréssel nyilatkoztak a termékekről. Az adminisztratív épület­s szo­cializmus felsőbbrendűségét, majd ezeket mondotta. Szép eredménye­ket értek el, de még akad ten­nivaló az önök üzemében. Nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a termé- | kek minőségére, hogy elérjék a vi- | lágpiacon forgalomban levő hasonló­­ termékek színvonalát. Csak ha töb­ | bet és jobbat termelünk, a legna­gyobb gazdasági hatékonysággal­ haladhatunk előre még gyorsabb ütemben a szocialista építés kitel­jesítésének művében, azoknak a fel­tételeknek a megteremtésében, a­­melyek lehetővé teszik, hogy ké­sőbb megkezdjük Romániában a kommunizmus építését. Befejezésül Nicolae Ceauşescu elvtárs gratulált Roman város, dolgozóinak az idei terv teljesítésé­ben elért eredményekhez, újabb sikereket kívánt nekik a IX. kon­gresszuson kijelölt program való­ra váltásához. Az RKP KB főtitkárának szavait hatalmas hurrázás és ováció kí­sérte. Ebben a lelkes hangulatban bú­csúztak el a vendégek Roman vá­ros lakosaitól, folytatva útjukat Bákó felé. övezetében lében az építők már lerakták a komplexum újabb létesítményei­nek alapjait. Ezek: az évi 45 000 tonna farostlemezt előállító gyár, amely a legnagyobb lesz a maga nemében az országban, a ládagyár és a mezőgazdasági építkezések céljaira szánt előregyártott fa­elem-gyár. Az ötéves terv végén e gyárak üzembe helyezésével a komplexum termelése háromszo­rosa lesz az 1966-ra előirányzott termelésnek. A vendégek ezután megtekintik a modern felszerelésű bútorgyár üzemosztályait. A berendezések legnagyobb részét gépgyártóipa­runk állította elő. A magas rangú vendégek ezeket írták be a kom­plexum emlékkönyvébe: „Megtekintve e modern vállala­tot, ahol az ősrégi moldvai erdősé­gek fája kecses és elegáns formát ölt, azt kívánjuk az itteni szorgal- GHEORGHE BADRUŞ ION GALETEANU (Folytatás a 3. oldalon). A párt- és államvezetők megtekintik a bákoi faipari komplexum fejlődését szemléltető maketteket. Megbeszélések a Román Kommunista Párt küldöttsége és az Ausztriai Kommunista Párt küldöttsége között Szombaton az RKP KB-nál to­vább folytak a megbeszélé­sek a Román Kommunista Párt Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP KB főtitkára vezette kül­döttsége és az Ausztriai Kommu­nista Párt Franz Muhri elvtárs, az Ausztriai Kommunista Párt elnöke vezette küldöttsége között. A megbeszélések meleg baráti, elvtársi légkörben folytak le. A két küldöttség megállapo­dott abban, hogy közös közle­ményt adnak ki az Ausztriai Kommunista Párt küldöttségének Románia Szocialista Köztársa­ságban tett látogatásáról. ★ Szombat délben ebédet adtak az Ausztriai Kommunista Párt Franz Muhri elvtárs, az Ausztriai KP elnöke vezette küldöttsége tiszteletére. Részt vettek a következő elv­társak: Nicolae Ceauşescu, Chivu Stoica, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Alexandra Bîrlădeanu, Paul Niculescu-Mizil, Leonte Răutu, Ștefan Voitec — az RKP KB Végrehajtó Bizott­ságának tagjai, a Végrehajtó Bi­zottság póttagjai és az RKP KB titkárai. BÚZAVETÉS ELŐTT A mezőgazdasági kampányok új szakaszába érkeztünk. Küszö­bön az ősz, szerte a tartomány­ban vágják a napraforgót, sze­dik a cukorrépát, több egységben pedig törik a kukoricát. Rövide­sen sor kerül a szalmásgabo­nák vetésére. Az őszi mun­kák sikere szoros összefüggés­ben áll a pártszervek és a mezőgazdasági szervek által ki­bontakoztatott szervező és poli­tikai munkával, az alapos szer­vezéssel. A tartományi me­zőgazdasági tanács, a termelő­­szövetkezetek tartományi szövet­sége és a trösztök, a tartományi pártbizottság bürójának kezde-­­­ményezésére, s a Mezőgazdasági Főtanács ajánlásai szellemében, a vetési kampány sikere érde­kében, jól átgondolt műszaki­­szervezési intézkedéseket fogana­tosítottak. Bánát földművesei az ötéves terv­ második esztendejében mint­egy 300 000 hektár területen ter­mesztenek kenyérgabonát. Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy a falvak dolgozói ezen az őszön a kapásnövények betakarítása mellett, aránylag rövid idő alatt, nagy volumenű munkálatot kell hogy elvégezzenek. A mező­­gazdasági géppark gyarapodása, a vezetők és a munkások sok­éves tapasztalata, a hatékony po­litikai és szervezői munka bizto­sítékát képezi annak, hogy az őszi kampánymérleg pozitív le­gyen. A szakemberek, szerte a tarto­mányban, aratás, cséplés után, hozzáláttak a vetésterület kijelö­léséhez, figyelembe véve a talaj termőképességét és az elővete­­ményt. A buza jelentős részének előveteményét pillangósvirágú növények és korai, félkorai te­nyészidejű kukorica képezi. Aján­latos, hogy a földművesek elő­ször a búza termesztésére kije­lölt területről gyűjtsék be a ter­mést. Ily módon a traktorosok a magágyat vetés előtt 15—20 nap­pal elkészíthetik. Az idei búza­termesztésből sok értékes követ­keztetést lehet levonni. A legfon­tosabb tanulság az, hogy azokban az egységekben, amelyekben a termelést differenciáltan, a he­lyi adottságok szem előtt tartá­sával szervezték meg, a kedve­zőtlen időjárás ellenére is jó termést értek el. A Claris-Vii ál­lami gazdaságban a búzát korán lekerülő elővetemény után, jól megművelt földben termesztették, s egy-egy hektárról 4000 kiló ke­nyérgabonát arattak. A lenauhei­­miek is kiváló búzatermesztők. A nagyőszi, győri.vámosi MTSZ-ben és több más egységben is, több mint 3000 kiló búza termett egy­­egy hektáron. E példák eléggé bizonyítják, hogy tartományunk­ban növelhető a búza-átlagter­­més. A mezőgazdasági tanácsok­nak, a szövetkezeti szövetségek­nek, Gostat-trösztöknek meg kell szervezniük és széleskörű ak­ció kibontakoztatásával álta­lánosítaniuk kell a termelés­ben mindazokat az agrotech­nikai intézkedéseket, amelyek előmozdítják a búzatermesz­tés növelését. Több gazdaságban a búzát búza után termesztik. Ebben az esetben a szakemberek nagyon figyelmesen cselekedjenek, mert jó eredményre csak akkor lehet számítani, ha a traktorosok a jól megtrágyázott, fertőtlenített te­rületet gondosan megművelik. Köztudomású, hogy a tiszta, egészséges, fajtaazonos, magas biológiai értékű vetőmagnak nagy szava van a búzatermesztésben. Idén egyes gazdaságokban a ve­tőmagtermesztő parcellákon ter­mesztett búza minősége nem fe­lel meg a követelményeknek. A tartományi mezőgazdasági szer­vek ezért vetőmagcsere-alapot hoztak létre. Nagyszentmiklós, Arad, Temesvár­ra,zonban a vető­magcsere üteme kielégítő. Detta és Oravica rajon egyes egységei­ben viszont, bár közeledik a ve­tés ideje, még nem gondoskod­tak vetőmagról, annak tisztításá­ról, laboratóriumi ellenőrzéséről. A búza a szerves- és mátró­­(Folytatás a 2. oldalon) FORGALMASAK A DÍJLŐUTAK A kürtösi Új világ mezőgazda­­sági termelőszövetkezet tagjai szorgalmasan dolgoznak a földe­ken, hogy munkájuk gyümölcsét mielőbb betakarítsák. Szinte az egész tagság a határban van, az ipari növények betakarítását siet­tetik azokon a parcellákon, ahová ezen az őszön búzát vetnek majd, s így igen forgalmasak a dülő­­utak. A zöldségfélét, cukorrépát és a kendert szállítják. Ámbár a cukorrépa betakarítá­sához csak a napokban fogtak hozzá, már 50 vagon terményt küldtek az aradi cukorgyárba. Ezt az ipari növényt 100 hektá­ron termesztették s egy-egy hek­tár területről 22 000—24 000 kilót takarítanak be az előirányzott 18 000 kiló helyett. A 100 hek­táron termesztett kenderből is jó a termés, körülbelül 440 000 lejt kapnak érte. Minthogy nö­vekedett az árutermelés és gya­rapodott a bevétel, a tagság is szépen részesedik. Ez ideig, mun­kaegységenként 10 lej előleget fizetett ki a szövetkezet pénztá­ra. (Levelezőnktől). ■ ........... rámen­te a HisenD Bprihezusen határidejét is A TRCB resicai 5. számú épí­­tőtelep-csoportjának (igazgató: Malache Eugen mérnök) munka­telepeit járva, szembetűnik az előrehaladott építkezési módsze­rek kiterjedt alkalmazása, meg a kivitelezés jó minősége. Ami a­­zonban az egyes objektumok el­készítési határidejének betartá­sát illeti, itt bizonyos fokú la­zaság mutatkozik. Igaz, egyes munkákat határidő előtt is be­fejeztek: a vaskői bánya új für­dőjét és öltöző termét például, aztán a Bichiştru-i malom villa­mosítását s határidőre adták át az oravicai nyolc tantermes is­kolát. Viszont más építkezések­nél, az eredeti határidőhöz vi­szonyítva, lemaradás mutatkozik. Azért mondjuk, hogy az „eredeti határidőhöz viszonyítva, mert e­­gyeseknél­­ a megrendelő, ez esetben a tartományi néptanács beruházási osztályának jóváha­gyásával — egyszerűen megváltoz­tatták a határidőket. Ez a hely­zet a resicai Berzava völgyi új lakónegyed 31. számú háztömb­jével (eredetileg augusztus 30-án kellett volna kész legyen, az új határidő szeptember 30), meg a 140 legénylakásos 36. sz. ház­tömbbel (szeptember 30 helyett október 15). Tény az, hogy ob­jektív okok játszanak közre a Berzava völgyi lakásépítkezések nem éppen folyamatos meneté­ben — jó volna azonban, ha az ilyen „házon belüli“ terminus­változtatás nem válna szokássá... A határidő-változások mellett, azonban, vannak olyan objektu­mok is, melyeknél az építőtelep­­csoport munkaközössége nem tartotta be a megszabott időpon­tokat Két oravicai háztömbnél — az A1 és B2 jelzéseteknél — a késés három hetes s ugyanitt jelentősen lemaradtak a közműve­­sítési munkákkal is (vízvezeték, csatornázás, utcák kikövezése, stb.), amiknek az értéke többszáz­ezer lej. Késedelmeskednek a re­sicai ICRA-raktár felépítésével, valamint az aninai’ 18 lakásos háztömb felhúzásával is. Utóbbi két esetben a megrendelőt — a temesvári Élelmiszer Nagykeres­kedelmi Vállalatot, illetve a tar­tományi néptanács beruházási osztályát — is mulasztás terheli, mivel nem juttatták el idejében az építőkhöz a tervrajzokat. De — amint azt a Beruházási Bank tartományi fiókjának ellenőrei megállapították — az objektív okokon túlmenően, hibás az épí­tő is, mivel például a raktárépí­téshez nem biztosított idejében exkavátorokat, bulldózereket. A resicai építőkollektíva képes arra, hogy bepótolja a mulasz­tásokat. A fontos az­, hogy a ve­zetőség az említett kisebb jelentő­ségű munkákra legalább olyan súlyt helyezzen, mint a nagy ér­tékű objektumokra, közelebbről ellenőrizze a központtól távol eső munkahelyeket is. Ne felejt­sék el, hogy ezek a kisebb mun­kák is kiteszik az évi összépít­­kezés értékének vagy 10 száza­lékát. Ugyanakkor az építők na­gyobb segítséget várnak a meg­rendelőktől, a tervezőktől, ők is szállítják a terveket... határ­időre. A tartományi néptanács beruházási osztálya ne egyezzen bele olyan könnyen határidő-vál­toztatásokba sem, mert ez laza­sághoz vezethet, azzal a veszéllyel jár, hogy az építők úgynevezett „objektív okok“ mögé bújtatják saját szervezési és más fogyaté­kosságaikat. PATAKI GÉZA

Next