Szabad Szó, 1966. október-december (23. évfolyam, 6725-6803. szám)
1966-10-19 / 6740. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! a. NKP BÁNÁT JARTOMÁRYI BIZOTTSÁGA IS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 6740. szám 4 oldalára 25 bani Szerda, 1966 október 19 JÓ SZÖVETSÉG- ÉS AZ EHZERŰ MUNKASZERVEZÉS Fémdarabolástól a próbapadig Tiszta papírlap került a rajztáblára. Schlee Iván mérnök, a központosított oxigénellátó berendezés kivitelezési tervének elkészítésén dolgozik. A tökéletesebb termelésszervezés egyik új objektuma lesz majd ez az egyelőre csak a tervezők elképzelésében élő létesítmény. Ilyen volt nem is olyan régen sok más objektum is, ami most már a termelést szolgálja. Köztük ott van a tervezésben levőnek „ikertestvére“, az acetilén-ellátó állomás, ahonnan vezetékekben áramlik a hegesztéshez szükséges gázok egyike a munkahelyekhez, a Temesvári Mechanikai Üzemek különböző csarnokaiba, ahol oxiacetilénes hegesztést végeznek. Az oxigént azonban egyelőre még a jól ismert acélpalackokban hozzák a munkahelyekhez. Mennyivel könnyebben, gazdaságosabban dolgoznak majd a hegesztők, ha elkészül az az állomás, melyet most terveznek a termelésszervezési osztály egyik irodájában. Mikor kilépünk az irodából, egyenesen az üzem egyik legnagyobb csarnokába kerülünk, a fémszerkezeti részlegbe. Szemben az ajtóval a vagon-forgózsámolyokat gyártó vonal húzódik. Alapozó festéktől pirosla forgózsámolyok állnak egymásra rakva. — Ma már mintegy négyszer annyi forgózsámolyt gyártunk, mint az új termelésszervezés bevezetése előtt! — jelenti ki Bumbăcilă Ioan mester, a szektor pártalapszervezetének titkára. Elmondta, hogy az utóbbi időben tovább tökéletesítették az itteni termelésszervezést. Látni, hogy minden munkahelyen olyan szerkezetek állnak az itt dolgozók rendelkezésére, amelyek megkímélik az embereket a nagy fizikai erőkifejtéstől, így a hajdani helyzethez képest jelentősen növekedett a munka termelékenysége ebben a szektorban. — Pártalapszervezetünk arra ösztönzi a mestereket és csoportvezetőket, hogy mind tökéletesebben szervezzék meg a munkahelyeket és hasznosítsák a munkások javaslatait — hangsúlyozza Bumbăcilă elvtárs. Majd megemlíti, hogy a kommunisták — Caraibot Ilie csoportvezető, Melin Ştefan főmester Blaga Nicolae lakatos, Horváth Károly, Bogdan Gavrilă és mások — különböző javaslatokkal és kitartó munkával segítették elő a szektorbeliek jó eredményeit. Az összeű termelésszervezés másik sikeres alkalmazását láthatjuk a csarnok túlsó felében, ahol a fémdaraboló szektor belső munkahelyei vannak. Ugyanis ennek a szektornak egyes emberei kint dolgoznak a fémszerkezeti csarnok előtt levő lemez- és idomvasraktár mellett, a nehéz lemezek szabásánál, amihez igénybe veszik a portáldarut és a többlángú fémvágó berendezést. Még nemrég a gépek és szerkezetek gyártásához szükséges lemezeket és fémidomokat külön szabták mindegyik feldolgozó részlegben. Az erők és eszközök szétforgácsolásával, a daraboló felszerelések tökéletlen kihasználásával járt a régi munkaszervezés. Az üzemvezetőség, igen helyesen, változtatott a helyzeten, amikor előzetes tanulmányozás alapján központosította a fémdarabolást. Hogy milyen előnyei vannak ennek? Erről hallgassuk meg Gocsics Dorin mérnök véleményét, aki jelenleg a fémdaraboló szektor irányításával foglalkozik. GYURCSIK MIKLÓS (Folytatás a 3. oldalon) Az aradi DECEMBER 30 gyárban utolsó ellenőrzésnek vetik alá a megrendelőkhöz szállítandó termékeket. Az éjszaka még viaskodott a hajnallal, de a csillagok sápadt fénye már a reggel közeledtét jelezte. Ébredezett a falu. Elsőnek a traktorosbrigád székhelyén indult meg az élet. Alig érkezett be Rummel Zoltán traktora a második műszakból, egymás után fordultak a brigádszékhely körülkerített udvarára a nappali váltás kerékpározó traktorosai is. Az üzemanyagpótlás, a motorellenőrzés és itt-ott ekevascsere még a hajnal félhomályában történt. Aztán felvillantak a fényszórók, motorberregés űzte el az éjszakáról itt feledkezett csendet... s máris magára maradt a brigádszékhely. Kinn az alig néhány napja letakarított kukoricaföldön viszont csak ezután kezdődött a nap. A frissen élesített ekevasak folytatták a küzdelmet a megkeményedett földdel, utánuk pedig a tárcsa fényesre csiszolódott vasa vágta, zúzta egyre apróbbra a rögöket. Nehéz munka, küzdelem a javából... a jövő évi kenyérnekvalóért! A ló szaporán ügetett a homokfutó előtt, sőt egyszer-egyszer vágtába csapott át s Akik megelőzik a hajnalt bizony ráijesztett utasaira. — Mintha érezné, hogy kampányban vagyunk — tréfálkozott Tóth Károly párttitkár — úgy látszik, ő is siettetni szeretné. Mert őszintén szólva ráférne egy kis segítség, különösen a kilenc traktor bizonyult kevésnek. S míg a lóhere- és a zöldellő árpaföldek között igyekeztünk a traktorosok munkahelye felé, hogy a hajnali kezdés folytatásának legyünk szemtanúi, kísérőnk szavaiból képet nyerhettünk a jelenlegi kampány lefolyásáról, a nehézségekről. Mert hogy van ebből is bőven, azt igen szemléltetően bizonyította a brigádszékhelyre már visszatért szétjavításra szoruló traktor is. — Nehéz a talaj, a szántás s a gépek egy része már javításra szorulna, de mi még ki akarjuk húzni velük az őszi kampányt, elsősorban a vetést. Aztán meg kevés a cserealkatrész, nincsen mivel pótolni a meghibásodott motorrészeket s bizony nem egyszer a traktorosok is részesei a munkakiesésnek ... A távolba vesző sínpár nőrincses oldalán, 32 hektár kukoricaföldön valóságos kampányláz uralkodott. A bodófalvi MTSZ legnehezebb határrészén szálltak harcba a traktorosok a kenyérnekvalót biztosító földdel. A tavaszon árvíz öntötte el ezt a területet, később a nedves föld megművelése tette méginkább kötötté a különben is kötött talajt. A mérnöknő boszszus arccal szemlélte a dűlővégen elmaradt, mintegy négy-öt méter széles szántatlan területrészt. — Hogy engedjem ide a vetőgépet, amikor nincsen felszántva a föld. A felszínen marad minden szem buza, kárbavész az egész! S meg kell mondjuk, hogy a mérnöknő bosszúsága valóban jogos volt, mert bizony a traktorosok, akik szorgalmasan, odaadóan dolgoznak kora reggeltől késő estig, egy-egy ilyen hibával árnyékot vetnek egész tevékenységükre. — Többségük, s gondolok itt elsősorban Herman Sándorra, Gyenes Józsefre, Rummel Zoltánra és még néhány gépkezelőre, minőségi szempontból is eleget tesz feladatának s végeredményben nekik köszönhetjük, hogy a búza közel 50 százaléka a földbe került. Vannak azonban mások, akiknek mindig a nyomukban kell legyünk, ahhoz, hogy menjen a szántás, legyen hol dolgozzanak a vetőgépek. — Varga János elnök szavai bizony komoly elmarasztalást fejeztek ki, s nem ok nélkül. A vasúti töltés átellenes oldalán már kizöldült a néhány napja vetett San Pastore buza. Ez dicséri művelőit s mintegy bizonyítja, hogy nagyobb figyelemmel, szorgalommal lehet jobban is dolgozni... amit el is várnak a termelőszövetkezeti tagok. GÖDÖR KÁROLY Készül a magágy Hosszú esztendők munkájához méltó öregkor Messzemenő anyagi gondoskodás Románia Szocialista Köztársaság Alkotmányának 20. szakasza meghatározza, hogy hazánk állampolgárainak joguk van öregségi, betegségi vagy munkaképtelenségi anyagi biztosításhoz. A nyugdíjhoz való jog alkotmányos joga minden becsületes dolgozónak. Ezt a jogot juttatja érvényre tökéletesített formában a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága legutóbbi plenáris ülésének határozata, amely a szocialista építés műszaki-anyagi alapjának fejlesztésében elért sikerek eredményeként, az így létrejött kedvező feltételek közepette, intézkedéseket szabott ki a jelenlegi nyugdíjtörvények módosítására, az összes nyugdíjasok jövedelmének növelésére. Ezen intézkedések fontos részét képezik az életszínvonal növelésére vonatkozó pártkongreszszusi célkitűzéseknek. Az új nyugdíjtörvény, amelynek szentesítésére ezután kerül sor, gondtalan öregséget biztosít, s ugyanakkor jelentős eszköze a dolgozók érdekeltetésének. Az eddig érvényben levő nyugdíjtörvények módosításának fő jellegzetessége elsősorban is a minimális nyugdíjak színvonalának emelésében és a kis nyugdíjak hangsúlyozottabb növelésében tükröződik. S amint Nicolae Ceauşescu elvtársnak az RKP KB plenáris ülésén elhangzott beszédéből kitűnik, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az összes nyugdíjasoknak több mint a fele felemelt nyugdíjban részesül PAULOVITS MAGDALENA, a Bánát tartományi néptanács népjóléti hivatalának vezetője majd, továbbá pedig azt, hogy a jövőben a korhatárt elérők, a teljes szolgálati idővel rendelkezők minimális nyugdíja 43 százalékkal lesz nagyobb, mint jelenleg. Ugyanakkor előirányozták a jelenlegi törvények szerinti nyugdíjaknál alkalmazott 1200 lejes felső határ megszüntetését. Méltó kifejezője a párt messzemenő gondoskodásának az a tény is, hogy felemelik a nyugdíját a baleset vagy betegség következtében rokkantakká vált személyeknek. Pártunk gondolt azokra, akik rendelkeznek kellő szolgálati idővel ahhoz, hogy nyugdíjat kapjanak. Jelentős mértékben növelik a társadalmi segélyt. Fontos részét képezi az új nyugdíjrendszernek — az állami társadalombiztosítási nyugdíjon kívül — a pótnyugdíj bevezetése az alkalmazottak személyes hozzájárulása alapján. A szocialista államunk életében végbemenő minőségi változásokra jellemző, hogy pártunk bölcs intézkedései alapján jönnek létre, s hogy véglegesítésük előtt ezeket az intézkedéseket megtárgyalják a dolgozók széles tömegei, így történik ez most is. A párt központi bizottságának plenáris ülése elhatározta, hogy az állami társadalombiztosítási nyugdíjak és az alkalmazottak hozzájárulásából létesített pótnyugdíj folyósítására vonatkozó törvénytervezetet közzé kell tenni a sajtóban és megvitatásra a dolgozók elé bocsátani, még mielőtt azt Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elé terjesztenék. Tartományunkban is ezrek és ezrek tanulmányozzák a megjelent törvénytervezetet, számítgatják kinek mennyi lesz majd a nyugdíja, s minden bizonnyal nem kevés azoknak a száma sem, akik hasznos javaslatokkal, hozzászólásokkal járulnak majd hozzá a törvénytervezet sikeres véglegesítéséhez. A törvénytervezet ésszerűen módosítja, javítja az eddig érvényben lévő nyugdíjtörvényt. Hasznos intézkedés például az, hogy az utódlási nyugdíjat most már nem 20 éves korig, hanem 25 éves korig is folyósítják még akkor is, ha a gyermek nem maradt teljesen árva, s ha az életben maradt szülő dolgozik. Új része a törvénytervezetnek az a kitétel, amely a megszakítatlan szolgálati időre vonatkozik. Ebből is kitűnik, hogy pártunk milyen nagy súlyt helyez a munkában való állhatatosságra, a munkával szembeni kötelességtudatra, megbízhatóságra. Érthető, hogy a mi rendszerünkben figyelembe veszik, s a nyugdíjazásnál megfelelőképpen csoportosítják azokat, akik nem változtatták kényük(Folytatás a 3. oldalon) A dolgos évek megbecsülésének bizonyítéka Jól emlékszem még azokra az időkre, amikor az öregek sorsával édeskeveset törődtek a múlt rendszer urai. Dolgozott, gürcölt az ember egy életen át, aztán mikor megöregedett, le is it, fel is it szedhette a sátorfáját. Ha voltak hozzátartozói, akik segíthették vagy az évek során összekuporgatott egy kis pénzt (már aki tehette!), akkor még eltengődött valahogy. Ellenkező esetben mehetett koldulni... Bizony borzasztó volt a távoli holnaptól, a kilátástalan öregkortól való félelem, mely a múltban végigkísérte az egyszerű munkásembert egy egész életen át! Mi, idősebbek ismerjük ezt a kérdést és éppen ezért igen nagyra értékeljük pártunknak, kormányunknak az öregekről való gondoskodását, a nyugdíj biztosítását. .. Ezekre gondolok most, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága plenáris ülésének a nyugdíjak emeléséről, a nyugdíjtörvény javításáról és az alkalmazottak hozzájárulásából való pótnyugdíj létesítéséről szóló határozata megjelenése után. És eszembe jut az is, hogy a mai fiatalokat már nem gyötri a jövőtől, a kilátástalan öregségtől való félelem — tudják, hogy jövőjük biztos kezekbe van letéve. A most megjelent határozat számomra is kedves meglepetést jelent: II. fokú rokkantsági nyugdíjam 25 százalékkal emelkedik. Nem csoda hát, hogy az egész ország népével együtt, jómagam is örömmel üdvözlöm az emberről való gondoskodás ez újabb bizonyítékát. VUC IGNAT, nyugdíjas ( vtvt c'ere?•'".ttt: VT: Tv'*\7T"f :T vt , • ' ■ ■ ■' ' ' - " , .V: Milyen íárcánt a Robi egyre halványabban emlékszik a papára. Jól megtermett alakját, a szemüveg alól felvillanó szemét sokszor maga előtt látja. Hangja és mosolya azonban valahogy a ködbe vész. Pedig egy éve sincs annak, hogy elköltözött hazulról. Egy fiatalabb, idegen nénivel látta utoljára. Eljöttek a mamához és a házban levő holmik elosztásáról vitáztak. Robit kiküldték a szobából és hallgatózás közben csak keveset értett meg a mondattöredékekből. Ha történetesen apjáról érdeklődik, édesanyja kurtán feleli szomorú rezdülésű hangján: — Más városba költözött kisfiam. Esténkint, amikor a mama délutáni váltásban dolgozik, eljön hozzájuk Elza néni, egy régi ismerősük. Ő vigyáz Robira, megmosdatja, lefekteti. Elalvás előtt mesét mond a kisfiúnak. Robi betéve tudja már Elza néni összes meséit. Tapintatosan úgy tesz, mintha figyelne, de gondolatai közben elkalandoznak. Akaratlanul is apjára gondol. Kutat kurta kis emlékeiben... ... Amikor még egész kicsi volt katonamundérban látta először apját. Soványabb, fiatalabb volt akkor. Mesélt is az otthoniaknak a katonaéletről. Robi a vállán levő rangjelzésről faggatta. ... Máskor kirándulni mentek kettesben a Vadászerdőbe. Előzőleg apja ragyogó fényesre pucolta a kerékpárját. Robit előreültette a kényelmes kis székbe. Lassan karikáztak a városból kifelé. Útközben mesélt, oktatott. Elmondta kisfiának, hogyan kell vigyázni a biciklistának, ha autók, villamosok jönnek, hogyan kell figyelni az útkereszteződésnél. Az erdőben sétáltak, leültek a vendéglőben. Robi is belekóstolt apja sörébe. — Keserű, nem jó a sör — állapította meg. A közeli fácánosban szeretett a legjobban tartózkodni a gyerek. Egyszer a papa sokszínű fácántollat talált. Most is ott van a toll Robi régóta kinőtt kis vadászkalapján. ... Csak a veszekedésekre nem emlékszik vissza szívesen. Pedig a válás előtt ez többizben is előfordult. Utóbb, amikor apját az idegen nénivel látta, értette csak meg, mit is jelentett az, amikor a mama azt mondta a papának egy este lefekvés után: — Én nem birom már így tovább! válassz... vagy vele megy, vagy velünk maradsz. ...Robi elszenderült. Elza néni gondosan betakarta és csendesen tette be maga után az ajtót. Nyugtalan álmai lehettek a gyereknek mert felébredt, amikor édesanyja hazatért a munkából. — Mama — szólította meg és felült kis ágyában. Ugye, több az ezredes, mint a szakaszvezető?. .. — Természetesen — felelt rá anyja. — Én ezredes akarok lenni! — Messze van az még kisfiam — mosolyodott el fáradtan a mama. — Tanulj meg előbb szépen írni, olvasni. Nem látod a tollszár is milyen bizonytalanul áll a kezedben? Na, de most aludi már későre jár az idő. Másik bácsi jön néha hozzájuk. Édességeket hoz, elviszi autózni Robit és édesanyját. Kedves a kisfiúhoz, de az nem nagyon vonzódik hozzá. Valahogy a csokoládé sem olyan jó és édes, mint amikor a papától, mamától kapta. Az autóval való száguldozás sincs az ínyére. Mennyivel jobb volt annak idején a papa biciklije. Igaz, az iskolaév megkezdése előtt őt is meglepte a mamája egy kerékpárral. Szép pirosra lakkozott jószág, gyorsan lehet száguldozni vele. Robi néha ragyogó fényesre pucolja. Kár, hogy csak a ház előtt, legfeljebb a sarokig szabad karikázni rajta. Robi mégis többször megszegi a tilalmat. Elkalandozik néha a második sarokig is, megáll ott ahol messze el lehet látni a villamos mentén. Várja, lesi a papát... Robi egyre halványabban emlékszik a papára. Vajon milyen is volt a hangja és a mosolya?... SINKA LÁSZLÓ a miniszter kedd délelőtt a Minisztertanács munkaülést hívott össze, amelyen megvitatták a lakosság őszi és téli ellátására vonatkozó intézkedések tervét. A munkaülésen részt vettek miniszterek, számos minisztérium, központi intézmény és társadalmi szervezet vezető káderei, néptanácsok, a fogyasztási szövetkezet, a tartományi kereskedelmi igazgatóságok képviselői. Az intézkedési terv célja biztosítani a lakosság tavalyinál sokkal jobb ellátását különböző termékekkel, valamint javítani a tej, a tejtermékek és a finomsütödés termékek eladását. Az ülés végén felszólalt Fazekas János elvtárs, a Minisztertanács alelnöke. (Agerpres) A Földközi-tenger tudományos kutatásával foglalkozó kongresszus folytatja munkálatait Kedden Bukarestben folytatta munkálatait a Földközi-tenger Tudományos Kutatása Nemzetközi Bizottsága XX. kongresszusának teljes ülése. A résztvevő országok tudósai közléseket terjesztettek elő a bizottság szakosztályaiban a tengeri faunával, flórával, mikrobiológiával, biokémiával és életkörülményekkel kapcsolatos kutatásaik eredményeiről, a fizikai óceánográfia terén végzett kutatásaikról stb. A kongresszus munkálatai folytatódnak. Ugyanaznap a kongresszus részvevői autóbuszokkal városnézésen voltak Bukarestben és megtekintettek számos történelmi és művészeti, emlékművet, múzeumot, parkot és lakónegyedet. (Agerpres)