Szabad Szó, 1967. július-szeptember (24. évfolyam, 6957-7033. szám)
1967-08-02 / 6984. szám
Folyamatosan értékesítjük a zöldségféléket AZ ARAD RAJONI termelőszövetkezetek gazdasági életében a zöldségtermesztési részlegeknek igen nagy fajsúlyuk van. A termelőszövetkezetek Arad rajoni szövetsége szoros együttműködésben dolgozik az MTSZ-ekkel, s az a törekvésünk, hogy a földművesek azokat a zöldségféléket termesszék, amelyekre a legjobb adottságok vannak. Kisiratoson, Kürtösön, Mácsán, Sofronyán, Szentmártonon, s néhány más mezőgazdasági termelőszövetkezetben a korai paradicsom, Kisperegen a paprika termesztésére szakosítottuk a kertészetet. Az Arad környéki MTSZ-ek elsősorban a belső piac, a Refacerea gyár ellátására hivatottak. Rajonunk termelőszövetkezeteiben megvan annak a lehetősége, hogy az árutermelési tervet teljesítsék. Idén, a múlt évhez viszonyítva nagyobb mennyiségű műtrágyát vásároltak, s a műanyag-fólia használata és az öntözés is újabb területeket hódít. Ezen intézkedések konkrét eredménye abban jut kifejezésre, hogy a termelőszövetkezetek kora tavasztól késő őszig a belföldi és a külföldi piacokon nagy mennyiségű zöldségfélét tudnak értékesíteni. A termelőszövetkezetek Arad rajoni szövetségének egyik fő célja megszervezni a termelt áru értékesítését a mezőgazdasági szövetkezetek támogatása révén az állami és szövetkezeti szervezetekkel való szerződéskötés terén, valamint a termékeknek a szövetkezetek által közvetlenül a piacon vagy a szövetségek közvetítése útján való eladása terén. Ezen alapvető kötelességünknek igyekszünk eleget tenni. A termelőszövetkezetek és a zöldség- és gyümölcs felvásárlásával foglalkozó Arad rajoni vállalat között szoros kapcsolat alakult ki. A grafikontervet közösen készítettük el és arra is kiterjedt a figyelmünk, hogy az MTSZ-ek vezetőtanácsai az áru értékesítését hozzáértő emberekre bízzák. A zöldségfélék átvétele elég gyors ütemben halad. Különösen a kürtösi átvevőközpont dolgozói végeznek jó munkát. Az MTSZ-ekben a korai paradicsom és a többi zöldségféle szedésével és osztályozásával hozzáértő kertészek foglalkoznak. EBBEN AZ IDŐSZAKBAN földműveseket, hogy a nagy mennyiségű zöldségfélét folyamatosan szedjék, s a külföldi és a belföldi piacokra jó minőségű árut szállítsanak. Az MTSZ-ek július 1-ig 1600 tonna korai paradicsomot, 450 tonna uborkát, 970 tonna új burgonyát, jelentős mennyiségű káposztát, földiepret és egyéb zöldségfélét küldtek külföldre. Különösen a mácsai, a kürtösi, kisiratosi, pécskai, koreai, majláthfalvi, szentmártoni és a szemlaki termelőszövetkezet kertészei értékesítettek nagy mennyiségű árut. A belső piac folyamatos ellátásáért is nagy erőfeszítéseket tesznek. A többi között zöldhagymával, salátával, borsóval, uborkával, káposztával, burgonyával, csipőspaprikával és korai paradicsommal járultak, illetve járulnak hozzá termelőszövetkezeteink a lakosság ellátásához. RAJONUNK TERMELŐSZÖVETKEZETEINEK termékei tartományunk határain túlra is eljutnak. A szövetkezeti szövetség tanácsa más tartománybeli szövetkezeti szövetségekkel elég szoros kapcsolatot alakított ki. A megrendeléseknek megfelelően készítjük el a grafikontervet. Az MTSZ-ek a korai zöldségfélék jelentős részét Krisána, Kolozsvár, Maros-Magyar Autonóm tartományban s más nagy munkásközpontokban adták el. Azt is meg szeretném említeni, hogy egyes termelőszövetkezetekben nem tartják szigorúan tiszteletben a grafikontervet. Az is előfordul, hogy a zöldségfélék osztályozását felületesen végzik. A zöldségfélék felvásárlásával foglalkozó vállalat egyes dolgozói pedig a jó minőségű árut leértékelik. A termelőszövetkezetek Arad rajoni szövetsége, szoros együttműködésben az MTSZ-ekkel és a zöldségfélék felvásárlásával foglalkozó vállalattal, a kampány teljében arra törekszik, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a nagy mennyiségű árut folyamatosan, jó körülmények között tudják értékesíteni, hozzájárulva ily módon az exportterv teljesítéséhez, a belső piacok jó ellátásához és a pénzbevétel, a munkaegység értékének növeléséhez. Pascali Vasile, az MTSZ-ek Arad rajoni szövetségének mérnöke na mozgósítjuk a A Resicai Gépgyártó Üzem két élmunkása, Gál Hermann és Munteanu Petru VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ RKP BANAT TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 6984. szám 4 oldalára 25 bani Szerda, 1967 augusztus Mint vasúti dolgozó, beosztásomnál fogva, eléggé sokat járok mindenfelé, dehát nem kell vasúti dolgozónak lenni ahhoz, hogy véleményt mondjon valaki az utasellátásról az állomásokon, hiszen a legtöbb embernek alkalma van utazásra (ha máskor nem, hát a pihenőszabadság idején), s különösen hoszszabb úton, bizony nagyon jólesik, ha a vasúti restiben ehet valamit, megihat valamilyen hüsítő italt. Az alábbiakban néhány személyes tapasztalatomról szeretnék beszámolni, az utasellátásról tartománybeli állomásokon. KÜRTÖS, e határállomás vendéglője, mondhatni, valóban vendéglátó egység, nemcsak a berendezése vonzó, hanem a pincérek is nagyon figyelmesek, gyorsak a kiszolgálásban, a menü változatos, a tisztaság pedig példás; természetes az is, hogy e helyen, ahol nagyon sok idegen is megfordul, a személyzet három-négy nyelvet is beszél... Az ARADI ÁLLOMÁS étterme is szépen berendezett, tiszta, a személyzet eléggé udvarias, ételválaszték is akad. Itt azonban már olyasmivel is találkozol, ami bizony hibás: nem mindig kaphatsz például gratárt.. . csak a nap bizonyos szakában, „mi tibil“ pedig egyáltalán nem. A személyzet azt állítja, azért nem tartanak „mititeit“, mivel hát ők... első oszályú vendéglő... Legyen szabad azonban megjegyeznem, hogy a fővárosi legelőkelőbb éttermekben is kapható „mititei“... dehát, úgy látszik, az aradi resti még ezeknél is „előkelőbb“, s nem hajlandó „mititei“-rel rontani a „Hírnevét“... Másik hiba itt, hogy az utas nehezen kaphat valamilyen , hideg ételt, amit becsomagolhatnának (például hideg sültet stb.). TEMESVÁR, ÉSZAKI PÁLYAUDVAR — a tartomány egyik legforgalmasabb állomása. Az étterme azonban távolról sem elégíti ki az igényeket. Már ahogy belépsz, kedvezőtlen képet alkotsz magadnak a nem éppen túlzott tisztaság miatt: az abroszok ételfoltosak, itt-ott italfoltokkal tarkítva; az egész helyiség levegője nehéz, füstös — nincs megfelelő szellőztetése. Ha mégis elhatározod magad, hogy rendelsz valamit, bizony elég sokat kell várnod, míg hozzád érkezik a pincér; az ételválaszték annyira sovány, hogy egykettőre végez a pincér a felsorolással: egy „csorba“, nagynéha leves és két-három féle másodikfogás, rendszerint mindig ugyanaz. Amikor megkapod az ételt, arról meg kiderül, hogy langyos, vagy éppen hideg, eléggé szellen... Reggelenként nagy a forgalom itt: az utasok a restin keresztül közlekednek, jönnek a vonatoktól, mennek a vonatokhoz, ráadásul a csomagolóeszközöket, üres üvegeket ott halmozzák fel a bejáratnál... BUZIÁS és LUGOS a tartomány két további forgalmas állomása, az első a gyógyfürdője miatt, a második pedig mivel több vonal csomópontja, rajoni székhely, iparváros stb. Itt a vendég meg kell elégedjen egyegy fajta levessel, második fogással; ha az útra akar csomagoltatni, nagyon sokat kell várnia, míg elkészítik. E vendéglők hűtőszekrényeiben... konzerveket, csokoládét, édességeket találhatsz, a legkevésbé azonban azt, amit hűteni kellene: a hűsítőitalt... KARÁNSEBES vasútállomására, a környékbelieken kívül, sokan érkeznek olyanok, akik a szomszédos hegyekben akarják tölteni pihenőszabadságukat. Az állomás vendéglőjének falán feliratok: „Nem szolgálunk ki a bárnál“, „Válogatott italokkal szolgálunk“, „Énekelni tilos“, „Tejfeles, túrós mamaligával szolgálunk“... A valóságban azonban mindezen feliratoknak éppen az ellenkezőjét kapod e testiben, ha véletlenül helyet foglalnál — bár ehhez bizonyára nincs semmi kedved, tekintve a helyiség és az abroszok — enyhéin szólva — kétes tisztaságát. . . De talán ennyi elég is annak szemléltetésére, hogy a tartomány sok állomási vendéglőjében az utasellátás még távolról sem kielégítő, sem az elemi tisztaságot, sem a kiszolgálást, sem pedig az ételválasztékot illetően. Ráadásul, meleg ételek rendszerint csak a nap bizonyos szakában kaphatók, pedig hát az utas akkor enne valamit, amikor van ideje erre, amikor érkezik, vagy indulás előtt, tehát a nappal és az éjszaka bármilyen szakában kellene kapjon valamilyen meleg ételt, méghozzá a lehető legnagyobb választékban, hogy változatos igényeket elégítsen ki s végre leszokhassunk arról, hogy „otthonról csomagoljunk“ (ez ugyanis távolról sem „modern“...). További megjegyzésem: nem mindenki hajlandó időt veszíteni, vagy pénzt áldozni vasúti éttermi kosztolásra, viszont valamilyen meleg étel (például kávé, virsli stb.) jólesne neki, miért ne biztosíthatnánk az ilyenfajta utasnak is mozgó büfét például, melegítő tartályokkal, ahonnan mindig melegen szolgálhatnák fel a kávét és más ételt? Azt hiszem, nagyon sok utas véleményét kifejezem akkor, amikor azt állítom, hogy az utasellátásban is sokkal több kezdeményezőkészségre volna szükség, azért, hogy kielégítsük a legváltozatosabb igényeket és hozzáigazodjon ez az ellátás a különféle utasok pénztárcájához is. Sura Ion, a Tartományi Vasútigazgatóság dolgozója A SZERKESZTŐSÉG MEGJEGYZÉSE: A tartományi kereskedelmi igazgatóság figyelmébe ajánljuk a fenti észrevételeket, hogy az illetékes vasúti és közétkeztetési szervek közreműködésével megoldást találjanak. A rékási állami gazdaság szőlővel beültetett domboldalain új, korszerű traktorok jelentek meg. Ezek segítségével sikerült megoldani a gondozási és talajművelési munkálatok gépesítését MAI SZÁMUNKBAN Művelődési jegyzetek (2. oldal) KISZ-élet: Fokozzák a fiatalok részvételét a munkában Cikkeink nyomán Sport (3. oldal) Új tájat varázsol az emberi akarat Minden nap elteltével egyre jobban kibontakozik az új város képe, az építők szüntelenül növelik arányait. A régi és az új Orsová közti különbség beszédesen igazolja, hogy az igények egyre növekszenek s a tervezők, építők igyekszenek lépést tartani ezzel. — Idén, az első félévben sikerült negyven lakással többet átadnunk a használatnak — mondotta leplezetlen büszkeséggel Reinholz Péter, az újváros építői „vezérkarának" főnöke, az építőtelep vezetője. — Mennyi idővel előbb adták át a lakásokat? — Körülbelül egy hónappal a határidő előtt mindegyik lakást, tömböt. Idei tervünk 340 lakást irányoz elő. Mi 460-at vállaltunk, de szándékunk, hogy 500-at építünk fel. S hogy az építés gyorsított üteme nem megy a munka minőségének rovására, arról az tanúskodik, hogy legutóbb is „kitűnő“ minősítéssel vette át a megrendelő a lakótömböket. Meglátogattam néhány nemrég elkészült épületet. A kettes számú tömb már „kulcsra“ kész, a lakókat várja, a beköltözést. Korszerű vonalával, kivitelezésével különösen szép látványként illeszkedik az újváros összképébe; színe, formája egyéni varázst kölcsönöz, harmonikusan eggyé olvad az országutat két oldalról keretező tömbökkel. Néhány lakás megtekintése meggyőz, hogy az átvevő nem túlzott, amikor a jó minősítést adta. A lakások szépek, levegősek, világosak, a munka minősége valóban megfelelő. Az egyes számú blokkban most dolgoznak a kikészítők. Ott találkoztam a Burcutean családdal. A családfő, Gavril, a kikészítők csoportjának felelőse, a felesége, Catifa és fia, Sabin szintén szobafestő és mázoló. A család a városépítők veteránjai közé tartozik. A múlt év augusztusa óta dolgoznak itt, részük van mindegyik lakás kikészítésében, kezdve a legelsőtől. S ha a határidő előtt történő átadásnál a lakótömbök „kiváló“ minősítést kapnak, az kétségtelenül az egész munkaközösség — s ugyanakkor a Burcutean család — érdeme is. Érdekes jelenséggel találkoztam az újvárosban. A házak a szó szoros értelmében „kinőttek" a földből s alapjuk is kiáll vagy másfél méternyire. Attól felfelé az épület már be van vakolva. Már költözhetnének az új lakók. Ám még nem lehet, mert a tömbök közötti területet fel kell tölteni a vakolat alsó széléig. Ez pedig azt jelenti, hogy vagy másfél méternyivel emelkedik az egyes számú tömb környékén a föld szintje. Az egyes számú tömb emeleti erkélyéről mutatja Iordache Dumitru, a ballasztosztályozó és a betonkeverő részleg mestere: — Itt, a tömb mellett néhány méterrel lesz majd a víz szintjének felső határa. Gyönyörű kilátás nyílik majd a hatalmas tóra... A tó helyén egyelőre még a Cserna követi évezredes medrében megszokott útját, de az egész környék jelenlegi képének „záros határideje“ van. Új tájat varázsol ide az emberi akarat. S az építők legfőbb gondja: hogyan lehetne idén 500 lakást felépíteni? Gere Vilmos HAZAI KRÓNIKA A Románia Szocialista Köztársaság Nemzeti Bankja 1967 augusztus 7-től új 25 lejes bankjegyet hoz forgalomba az állam „Republica Socialistă România“ elnevezésével. A Minisztertanács határozatának előírásai értelmében a jelenlegi 25 lejes bankjegynek, amelyet az állam „Republica Populară Română“ régi elnevezéssel nyomtattak, továbbra is teljes forgalmi értéke lesz az uj 25 lejes bankjeggyel párhuzamosan. Az uj 25 lejes bankjegyet fehér papírra nyomtatták, a papír egész felületén cikkcakkos vízjelek vannak. A bankjegy alapszíne sötét olajzöld barnával. Egyik oldalára Tudor Vladimirescu arcképét, a „Banca Naţională a Republicii Socialiste România" kibocsátó bank elnevezését, az ország címerét, a bankjegy értékét, a sorozatszámot és a rendszámot, az „1966"-os kibocsátási évet, a másik oldalára pedig az állam „Republica Socialistă România" elnevezését, a vajdahunyadi kohászati kombinát látképét és a bankjegy értékét nyomtatták. A vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszer építőtelepének több objektumánál az építkezési és szerelési munkák a grafikonok előtt járnak. A zsilipeknél, az egyik legfontosabb munkálatnál, már a teljes betonmennyiség csaknem egyharmadát kiöntötték. Itt naponta több mint 390 vagon betont öntenek és mintegy 18 vagon vasarmaturát szerelnek fel. Az új vasútvonalnál és országútnál két hónappal megelőzték a tervelőirányzatot. Az építkezési vállalat munkaközössége a két közlekedési útvonalon épülő kilenc alagút közül hetet már befejezett, mi A iaşi-i antibiotikumgyárban mintegy 9000 négyzetmétert kitevő új termelési területet építenek. Az új épületekben helyezik el a félszintézises antibiotikumok és a biostimulátorok osztályát, a mikroorganizmusokat szolgáltató törzsek kikísérletezésének és ellenőrzésének állomását, a biológiai és a fizikai-kémiai laboratóriumokat, az üzemi kutatólaboratóriumot és a nyersanyagraktárakat. S Bekapcsolták a borsai 110 kilovoltos állomást és a Tobaga hegycsúcs közötti nagyfeszültségű új vezetéket, amely a környéken folyó geológiai kutatásokhoz szükséges áramszolgáltatást biztosítja. Sí A Turnu Severin-i mechanikai üzemben megkezdték a sorozatgyártását azoknak a különleges cukornádszállító vasúti kocsiknak, amelyeket Kubába exportálunk. Egy-egy vagonnal 30 tonna cukornád szállítható óránként 80 kilométeres sebességgel. (AGERPRES) Temesvár, 1967 augusztus 1-22. Szerződéskötések az ipar és kereskedelem között fém- és vegyipari ágazatban Az idén, a Belkereskedelmi Minisztérium fém- és Vegyipari Termékek Vezérigazgatósága Temesváron szervezte meg a szokásos évi szerződéskötéseket az ipar és a kereskedelem között, a fémes vegyipari termékek ágazatában, az 1968. évi árualap biztosítása érdekében. A kereskedelem részéről e szerződéskötéseken, a minisztériumi szerveken kívül, részt vesznek a nagykereskedelmi vállalatok, valamint az önálló gazdálkodással rendelkező helyi kereskedelmi vállalatok képviselői, míg a termelők részéről: a Vegyiipari Minisztérium, a Könnyűipari Minisztérium, a Gépgyártóipari Minisztérium (a finommechanikai vállalatok), az Élelmiszeripari Minisztérium (kozmetika), az Építőanyagipari Minisztérium, valamint a helyiipar azon vállalatainak képviselői, melyek fém- és vegyipari termékeket állítanak elő, s természetesen az ezen ágazatban tevékenykedő kisipari termelőszövetkezetek is, az egész országból. A termelővállalatok nem csupán prospektusaikat, terveiket hozták el e szerződéskötési akcióhoz, hanem termékeik mintapéldányait is, főként az újdonságokat. A Sportcsarnok például ezekre a napokra valóságos kis kiállítási teremmé alakult át, ahol a helyiipar, valamint a kisipari termelőszövetkezetek képviselői mutatják be termékeiket a kereskedelemnek, kötnek szerződéseket velük; más vállalatok az Electromotor szakiskolában, illetve a Gyapjúipar és a Temesvári Mechanikai Üzemek szakiskolájában „ütötték fel sátrukat". A jelen pillanatban az ország kereskedelmi vállalatainak már körülbelül 600 képviselője tartózkodik itt, míg a termelő vállalatoknak vagy 800 küldötte, mintákkal, termékekkel „felszerelve“, s mondani sem kell, hogy a kereskedők máris sorra járják a standokat, hogy keressék, kutassák, mi újat nyújthatnának majd jövőre a legszigorúbb „kritikusnak", a vásárlónak.