Szabad Szó, 1968. július-szeptember (25. évfolyam, 7267-7337. szám)

1968-08-02 / 7294. szám

AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 7294. szám 4 oldal, ára 30 bani Péntek, 1968 augusztus 2 A Nyári Vásár keretében Újabb kiállítások Tegnap Temesváron a Mărăşeşti utca, 1 szám alatti tömbház több földszinti helyiségében elárusítással egybekötött kiállítás nyílt. A kiállítást a megyei kereskedelmi igazgatóság kezdeményezésére a helyi kereskedelmi szervezetek nyitották meg. Az üzlethelyiségekben a textilipar, a készruhagyárak és a bőrdíszmű műhelyek elsősorban azon termékeit állították ki, amelyek árát a nagy Nyári Vásár keretében leszállították. Ezenkívül berendeztek itt egy könyvesboltot és egy játékáru üzletet is, valamint cukrászdát. A kereskedelmi szervek azon fáradoznak, hogy a kiállítás helyiségeit megfelelően átalakítsák és felszereljék, hogy aztán, a Nyári Vásár bezárása, augusztus 31-e után, a kiállítások rendes üzletekké alakuljanak át. Itt működik majd a Liviu Rebreanu könyvkereskedés, valamint az Alba lulia utcabeli játéküzlet. VILÁS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK A termelés egybehangolása a kereslettel - jövedelmezőségi követelmény A Temes megyei vállalatok szép teljesítményekkel zárták az első félévet. Eladott és bevételezett árutermelési tervüket például 101,8, százalékra teljesítették. A termelés és a munka jobb megszervezése s a takarékos gazdálkodás nyomán előirányzaton felül 24,3 millió lejt takarítottak meg. Ugyanakkor 41 és félmillió lejes többletjövedelmet könyveltek el. E szép megvalósítások kivívásában jelentős szerepük volt a könynyű- és élelmiszeriparhoz tartozó vállalatoknak, melyek több mint 15 millió lej jövedelmet adtak terven felül a nemzetgazdaságnak. Olyan eredmények ezek, melyek jó kiindulási pontok, alapot jelentenek a megnövekedett második félévi terv teljesítéséhez is. Mindemellett nem hallgathatjuk el azt az egyik-másik gyengeséget sem, melyek jónéhány helyen fékezik az eredményesebb gazdasági-pénzügyi tevékenységet. Az alábbiakban ezekkel kapcsolatban szeretnék néhány tanulságos dolgot felvetni. Megyénk könnyű- és élelmiszeripari vállalatai forgóalapjában jelentős részarányt képvisel a készáru-készlet, mely július 20- án például 97 millió lejes értéket tett ki, 36 millóval többet az engedélyezettnél. E nagyarányú közfogyasztási cikkek raktáron rekedése kedvezőtlenül befolyásolja a pénzalapok körforgását, több vállalat gazdasági tevékenységét. Ez annál inkább elgondolkoztató, mivel a Temes megyei nagy kereskedelmi lerakatokban normán felül mintegy 10 millió lej értékű közfogyasztási cikk áll raktáron. Jogosan hívták fel tehát a vállalatok figyelmét a bankszervek a harmadik évnegyedi hitelfolyósításkor arra, hogy a kereskedelem által keresett árut termeljenek, s tartózkodjanak az olyan cikkek nagyobb mennyiségű gyártásától, melyekre nincsen szerződés, értékesítési fedezet. A pénzügyi ellenőrző szerveknek alapos okuk volt erre. Ugyanis a könnyű- és élelmiszeripari vállalatok július 20-i raktárkészletében mintegy hét és félmillió lej értékű olyan közfogyasztási cikk is volt, melyre nincs értékesítési biztosíték. Igaz, ennek zömét régebben termelték. Ám a szerződéses árulekötésre mégis sokkal több gondot kell fordítani. Úgy, ahogyan a temesvári Tebában, a Bőrgyárban és az Ambalajul Metalicban teszik, ahol nincsenek értékesítési fedezet nélküli árukészletek éppen azért, mert csak olyan cikkeket gyártanak, melyeket a kereskedelemmel és megrendelő vállalatokkal lekötöttek. így kellene eljárnia valamennyi közfogyasztási cikket gyártó vállalatnak. Sajnos, e fontos alapelvet nem mindenütt tartják kellően tiszteletben. A Bumbacul gyárnak például több mint 700 000 lej értékű kelméje „fagyott be“. 31 747 folyóméter textíliáról van szó, melyre egyelőre nincs szerződéses értékesítési biztosíték. A Temesvári Textilüzemekben sem sokkal jobb a helyzet ilyen vonatkozásban. Még szembetűnőbb esetekkel találkozunk a Gyapjúiparban, ahol jócskán hever raktáron olyan szövet is, melyet még 1963-ban és 1964-ben gyártottak. Önkéntelenül felmerül a kérdés: hogyan történhetett ez meg? Úgy, hogy a kereskedelem és a konfekciógyárak annak idején jelentős mennyiségű szövet átvételét utasították vissza azért, mert a Gyapjúipar azt jóval később szállította le a szerződésben megállapított határidőnél. A baj persze az, hogy erre az árura most nincs értékesítési fedezet, raktáron áll. íme, milyen következményeket von maga után a szerződéskötési terv be nem tartása. A December 13 gyárban is 332 000 lej értékű áru jutott az elfekvés sorsára, mert nem számoltak a kereslettel, nem törődtek eléggé az értékesítési feltételekkel, a szerződéskötésekkel. Ilyen „szépséghiba“ ejt foltot a Kalapgyár munkáján is, ahol büntetőkamat szikkasztja a bevételi forrásokat. Néhány helyen kisebb-nagyobb exporttételek visszautasítása — minőségi fogyatékosságok miatt — okoz gondot, pénzügyi nehézséget. A Dermatina gyárban például csaknem félmillióra rúg az a minőségi szűrőn kirostált PVC szőnyeg, mellyel egyelőre nem tudnak mit kezdeni. A Harisnyagyárban még tekintélyesebb, 765 000 lejnyi értékű az ilyen elfekvés, mely az exportvisszautasítás nyomán maradt a vállalat nyakán. E példák is azt bizonyítják, hogy a kifogástalan árutermelésnek, a minőségi követelményeknek, ha törik, ha szabad érvényt kell szerezni. Kiváltképpen az exportra szánt cikkeknél. Ellenkező esetben sok kellemetlenség, pénzügyi nehézség származik. Nem soroljuk tovább a példákat. Tény mindenesetre, hogy megyénk több közfogyasztási cikket gyártó vállalatában sokkal felelősségteljesebben kell viszonyulni a termelés és kereslet egybehangolásához. Elsősorban arra kell vigyázni, hogy a második félévi termelés értékesítési feltételeit mielőbb megfelelő szerződésekkel biztosítsák. A kereskedelem igényeivel, a kereslettel tehát jobban kell számolni. Lakatos Péter, a Nemzeti Bank Temesvári Igazgatóságának osztályvezetője V . Az esőzések után szépen fejlődik a kukorica — állapítja meg Luca Partenie, a lieblingi MTSZ elnöke és Schmelzli János brigádvezető Vakációs napló Barátom, a Hargita Hargita — áfonya ize van a szónak, s bóditó gyantaillata Hargita — feloldódik nyelvünkön mint a papirvékonyságu ostya hogy fogalomrendszerünk hatalmas csarnokában megszólaltassa a vadregényesség zengzetes orgonasipjait, a csodás legendák zümmögő kórusát, hogy képzeletünk vetítővásznán megelevenítse a nagy székely mesemondó, Benedek Elek, tündérszép figuráit — a jóságos királylányokat, a furfangos székelyeket —, hogy mellénk parancsolja Ábelt, Tamási Áron modern fogantatása pikareszkregényének kapésan bölcs hősét, hogy útjára indítsa bennünk az emlékezés tisztavizü hegyipatakát, melynek sajátos lugasa és napfény csillogása mindig arra ■sábit, hogy felkeressük bokrok alá búvá rejtett forrásait. Már gyermekkoromban sok szénét hallottam és olvastam erről a hegységről. Mikor aztán esztendőkkel később alkalmam volt felkeresésére indulni, féltem a találkozástól, a kiábrándultság sajgó fájdalmától, mert addig több alkalommal kellett ráébrednem arra, hogy nem olyan színes a világ, milyennek a gyermeki képzelet naiv álmodozással kirajzolja. A szorongás azonban valahogy már akkor felengedett, mikor a mádéfalvi állomáson kiszállva a vonatból szembetaláltam magam rejtelmes feketeségével, szelíd, de annál titokzatosabb magasságával. Ott állt földigéző erdősuhájával, komótosan pipázva — felhőfosslányok úsztak a völgyek felett —, mintha a havasi pásztorok egyetemes tömörségű masszív szobra lenne, ismeretlen művész halhatatlan remeke... No, de a Hargita él, lélekzik, ajándékoz — áfonyát, fenyőket, medvéket, farkasokat s büszke járású, gyorsfutásu őzeket nevel. Titkait csak az ismerheti meg, barátjává csak azt fogadja az „öreg“, aki bejárja kanyargó ösvényeit, meredek útjait. Van annak hat esztendeje, hogy Csikcsicsó felől egy ritkán járt ösvényen felkapaszkodtunk Hargitafürdőre, s onnan ki a csúcsra, a Bagolykőre. Vadregényes helyeken vezetett az ösvény, régi pókhálókat kellett szétszakasztani, megzavarva az erdő nyugodt Csipkerózsika-álmát. A sürü lomm fenyőfák alatt tucatjával nőttek a gombák, volt amelyik hatalmas kalapjával egyenesen az út közepére merészkedett. Válogatva, minden fajtából csak a szép példányokat figyelve, kezdtük szedegetni a gombát. S azt is csak úgy, hogy öt lépésnél nagyobb távolságra nem hagytuk el az utat, mégis rövid idő alatt annyi gyűlt össze, hogy nem volt már hova tennünk, s amit végülis haza cipeltünk, abból négy napig evett a nyolctagú család. Mikor hegyre mászik az ember, mi másról beszélhet, mint a hegyekről. .. Minden kaptatón megjegyzi, hogy járt már vagy nem járt hasonlatosan meredek helyen. Mi is igy tettünk... Néhány hónappal előbb jártam volt a Nyugati Kárpátok hegyei közt, ott v ettem először áfonyát — annyi volt az Öreghavas környékén, hogy áldozatok nélkül le sem tudott ülni az ember a földre. Ott alakítottuk volt meg diáktársaimmal a Feketeszájúak Klubját, amely szervezeti szabályzatában azt szögezte le első helyen, hogy a klub tagjai — vagy hatan lehettünk — bárhova mennek kirándulni, egy képeslapot küldenek a többieknek. Amit kisebb kivételektől eltekintve a mai napig be is tartottunk... Hát az ottani emlékek hatására, azok melengetésére kérdeztem meg csíki szüleit(Folytatás a 2. oldalon) Szekernyés János mmHAZAI KRÓNIKA ■ Csütörtök délben Ausztráliába utazott országunk tudósküldöttsége, hogy részt vegyen az Adelaide-ben sorra kerülő 9. nemzetközi talajtani kongresszuson. A kongresszuson a román delegáció fizikai, talajosztályozási és -térképezési értekezéseket terjeszt elő. Az új főiskolai tanév megnyitásával több mint 55 700 négyzetméteren új tanterületeket adnak használatba. Említésre méltó a Gazdaságtudományi Akadémia hétszintes pavilonja, a bukaresti Műépítészeti Intézet új épületszárnya, a iaşi-i Agronómiai Intézet új épületei stb. . Az ország több tudományos központjában építkezések folynak az akadémiai intézetek kutatási alapjának fejlesztésére. A fővárosi Griviţei után rövidesen tető alá kerül a Matematikai Intézet kilencemeletes épülete. Az Erdőkitermelési Kutatóintézet brassói műhelyeiben új erdei traktortípust állítottak elő. A traktort izert alvázzal látták el, ami lehetővé teszi üzemeltetését a legegyenlőtlenebb terepen is. A napokban Orsován, az új dunai városban megkezdődött a hajógyár építése és kibontakoztak az 500 méter hosszú új kikötő betonrakpartjának vonalai. A hajógyár többek között 2000 négyzetméternél nagyobb javítócsarnokkal, emelő és vízrebocsátó sólyával, hőfejlesztő központtal, pótalkatrészüzemmel rendelkezik majd. H lm BWOM-umw ■m A temesvári Cigarettagyárban Hollschwandtner Cornelia és Biserloan a dohánynedvesítési berendezés távirányítását végzik A fiatalok nevelésének alapvető kívánalmai: hánozatosság. A pártszervezetek ifjúságnevelőmunkájának egyik alapvető problémája a változatosság, folytonosság és állhatatosság szavatolása. Az utóbbi időben megjelent pártdokumentumok nyomán a Temesvár municipiumi pártbizottság bürója elemezte az ifjúság soraiban végzett nevelőmunka kérdését. A tapasztalatokat felhasználjuk a pártszervezetek irányítására, tájékoztatására, arra, hogyan vezessék gyakorlatilag a KISZ-szervezeteket. Temesváron számos pártszervezet — a temesvári Mechanikai Üzemekben, a Javítóüzemben, a Gyapjúiparban, az egyetemi központban, az építőipari szakiskolában, az 5., 6. és 10. számú líceumokban — bővített közgyűléseken mélyrehatóan elemezte, hogyan alkalmazzák az RKP KB 1967 november-decemberi plenáris ülésének és a KISZ országos tanácskozásának határozatait. Konkrét intézkedéseket dolgoztak ki, figyelembe véve az ifjúság soraiban végzett nevelő tevékenység sajátosságait, s ezek előmozdítják a jövőbeni munkát. Pártszervezeteink a vállalatokban, intézményekben, főiskolákon és líceumokban arra törekedtek — és tegyük mindjárt hozzá, sok helyen sikerrel —, hogy változatos és sajátos nevelési módszereket használjanak. Találkozókat rendeztek pártaktivistákkal, ahol válaszoltak a fiatalok kérdéseire, előadásokat és konzultációkat tartottak gazdasági és etikai kérdésekről vagy ismertették pártunk és államunk bel- és külpolitikáját. Említésre érdemes akciókat bontakoztattak ki a Villamossági Vállalatnál, a Harisnyagyárban, az Electro-Banatban, kereskedelmi és szövetkezeti egységekben. Itt kérdés-felelet formában több találkozót, szimpoziont szerveztek egyetemi tanárokkal, orvosokkal, mérnökökkel. A pártszervezetek gondoskodtak arról is, hogy a politikai oktatás köreiben, tanfolyamain részt vegyenek azok a fiatalok, akikiket beválasztottak a KISZ-szervezetek vezetőségébe, vagy élenjárók a termelésben. A nevelőmunka elősegítette, hogy a legszorgalmasabb, legképzettebb fiatalok felvételüket kérjék a pártba. Az említett tevékenységgel párhumarosan, több KISZ-szervezet eredményes munkát bontakoztat ki a szakképesítés s a szakmai továbbképzés terén. Azok a kezdeményezések voltak a leghatékonyabbak, amelyek figyelembe vették a fiatalok korát, szakmai felkészültségének fokát. A szakszervezetek segítségével megszervezték a fonók, szövők, lakatosok, motortekercsesők, esztergályosok szakmai olimpiászát. A vetélkedőn nagyszámú ifjú vett részt a Bumbacul gyárból, a Temesvári Mechanikai Üzemekből, az Autójavító Vállalatból, az Electromotorból és a Tehnometalból. A versenyek ösztönözték és fejlesztették a fiataloknál a választott szakma iránti szeretetet és a gyári védjegy iránti ragaszkodást. A KISZ municipiumi bizottságának irányításával, az eddiginél nagyobb mennyiségű és tervszerűbb hazafias munkát végeztek a jelen időszakban, amikor az első nagyszabású hazafias munkatelepek létesítésének 20. évfordulójára emlékezünk, ezer és ezer temesvári fiatal dolgozott önkéntesen a parkokban, a városba vezető főútvonalakon, a vállalatokon belül, sőt egyes új építkezéseknél is. A pártszervezetek s a KISZ-bizottságok törődnek a fiataloknak a művelődési és műkedvelő munkába való bevonásával is. Ez az igyekezet megmutatkozott az I.L. Caragiale fesztivál vetélkedőin is. De egyelőre a fiatalok még nem vesznek részt kielégítő számban a színjátszó csoportokban s más műkedvelő együttesekben. Tehát még sok helyen szükséges megértetni a KISZ-tagsággal, hogy főleg az ifjakra vár a közművelődési tevékenység fellendítése. Temesváron is a fiatal nemzedék szenvedélyesen vonzódik a sporthoz s a turista mozgalomhoz. A Dermatina gyárban, az Electro-Banatban, Electromotorban, az Autójavító Vállalatban például értékes tapasztalatra tettek szert a hétvégi kirándulások megszervezésében, több vállalatban azonban még ezután kell fellendíteni a turistamozgalmat. Általában az akciók folytonosságát biztosítják a fiatalság kívánalmainak figyelembevételével, arra irányítva a KISZ-szervezeteket, hogy új célkitűzéseket tűzzenek maguk elé és állhatatosan teljesítsék is azokat. Kitartó munkával, alapos szervezéssel jobb eredményeket érhetünk el az ifjúság nevelésében, a párt által kitűzött politikai és gazdasági feladatok valóra váltásáért. Plavosin Vasile, a Temesvár municipiumi pártbizottság aktivistája whk* [számunkba — Az első buktató -Heti televízióműsor — Hírek (2. oldal) — A sportoló — önmaga edzője — Válasz egy meghívásra (3. oldal) KÖZLEMÉNYT ADTAK KI AZ SZKP KB POLITBÜRÓJA ÉS A CSEHSZLOVÁKIAI KP KB ELNÖKSÉGE TAGJAINAK TALÁLKOZÓJÁRÓL (4. oldal) BRAZZAVILLE, A KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE FELOSZLATTA A NEMZETGYŰLÉST is Brazzaville (Agerpres) Alphonse Massamba Debat, Kongó Köztársaság (Brazza- Siviile) elnöke csütörtökön rádióbeszédben közölte, hogy fel ioszlatta a nemzetgyűlést és felfüggesztette a Forradalmi Nemzeti Mozgalom — az ország egyetlen pártja — Politbürószának tevékenységét, a pártkongresszus összehívásáig, s Massamba Debat felhívta a kongói népet, hogy őrizze meg nyugalmát, ne szervezzen tüntetéseket és legyen éber, jie hogy ne álljon elő olyan helyzet, amely veszélyeztetné a sr nemzeti függetlenséget. 3= Hírügynökségi jelentések szerint Kongóban (B.) az utóbi napokban tüntetések voltak Massamba Debat mellett. I NEMZETI GYÁSZ COSTA RICÁBAN — San Jose (Agerpres) 3 A Costa Rica Köztársaság kormánya három napos nemzeti gyászt rendelt el az Arénás tűzhányó kitörése áldozatáig 13 emlékére. A természeti csapásnak ideiglenes adatai S378 halálos és több mint 100 sebesült áldozata van. Ez ugyanakkor sürgősségi állapotot vezetett be országban. Ej Az Arénás tűzhányó, amel yy amióta Kolumbusz felfedezte Ej és óriási mennyiségű lávát id 3b mint 13 000 méter magasba dúsz mát, s a földrengésszerű robot Ej San Joseben is érezték. A szám elvitte a hamufelleget, amely Ej gua Köztársaság fővárosát. A vulkánkitörés okozta 1, 5 becsülik, flIIIIIIIIIIIIIHIIillIIJIIIIllllj Miért kell házalniuk a kertészekne k Végre! , Három hete várjuk, hogy kijöjjön valaki, s szállítási grafikont készítsünk. Fogalmuk sincs, hogy milyen nehéz az utóbbi időben értékesíteni terményeinket. Egyik üzlettől a másikig járunk, órákba telik, míg végre sikerül elhelyezni a zöldségfélét. Bezzeg amikor szárazság volt, naponta nyolcszor-tízszer is telefonáltak: „Küldjenek zöldségfélét, bármit, csak zöldségféle legyen“, s küldötteik, hárman-négyen is itt lábatlankodtak, hogy szedjük már a paprikát, paradicsomot ... — Ezt a szóáradatot a medvesi MTSZ elnöke és agrármérnöke zúdította rám. Azt hitték, hogy a temesvári Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Központtól jöttem Valóban nagy gondban vannak a medvesiek. Idén végre sikerült talpraállítaniuk a kertészetet, aránylag kis területről, 20 hektárról nagyon szép terméshozamokat érnek el, s mostanában nem tudják elhelyezni a paradicsomot, paprikát, vinettát. Ámbár a szerződés szerint a Balcescu téri 2-es számú egységet kell ellátniuk, ottan árubőségre hivatkozva nem mindig veszik át a portékát. S a medvesieknek házalniuk kell, üzletről üzletre járnak, amíg végre sikerül értékesíteniük a zöldségfélét. Egy maroknyi szövetkezeti tag, mint Mates Mária, Hoffmann Rozália, Botău Varvara, Tóth Ferenc, összesen 18-an, szinte csodát műveltek. Igaz, hajnali 4 órától este 10-ig állandóan öntözték a veteményeket, s odaadóan gondozták. De valóban gazdag termést érnek el. Az aszály idején is naponta 8—10 féle terményt, zöldborsót, paradicsomot, uborkát, gyökérzöldséget, káposztát s egyebet szállítottak a 2-es számú zöldséges üzletbe. Akkoriban anynyira örültek a medvesiek árujának, hogy átvételkor szinte nem is ellenőrizték annak sem a minnőségét, sem mennyiségét. A vásárlók azonban sohasem fizettek rá: szép zöldségfélét kaptak medvesiektől. Most meg gondot okoz az odaadó munka gyümölcsének értékesítése. Említésre méltó, hogy még most is van a melegágyakban vinetta, paprika, paradicsom. Hoffmann István kertész bebizonyította, hogy Medvesen is lehet kertészkedni, illetve egyre jövedelmezőbbé tenni ezt az üzemágat. Éppen ezért nem térhetünk napirendre afelett, ahogyan „elbánik“ a medvesiekkel a temesvári Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Központ vezetősége. Megszegi a szerződés előírásait, holott a temesvári piac kéri a zöldségfélét. Mingesz József