Szabad Szó, 1968. július-szeptember (25. évfolyam, 7267-7337. szám)

1968-08-02 / 7294. szám

AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 7294. szám 4 oldal, ára 30 bani Péntek, 1968 augusztus 2 A Nyári Vásár keretében Újabb kiállítások Tegnap Temesváron a Mărăşeşti utca, 1 szám a­­latti tömbház több föld­szinti helyiségében elárusí­­tással egybekötött kiállítás nyílt. A kiállítást a megyei kereskedelmi igazgatóság kezdeményezésére a helyi kereskedelmi szervezetek nyitották meg. Az üzlethelyiségekben a textilipar, a készruhagyárak és a bőrdíszmű műhelyek el­sősorban azon termékeit ál­lították ki, amelyek árát a nagy Nyári Vásár keretében leszállították. Ezenkívül berendeztek itt egy könyves­boltot és egy játékáru üz­letet is, valamint cukrász­dát. A kereskedelmi szervek a­­zon fáradoznak, hogy a kiál­lítás helyiségeit megfelelően átalakítsák és felszereljék, hogy aztán, a Nyári Vásár bezárása, augusztus 31-e u­­tán, a kiállítások rendes üz­letekké alakuljanak át. Itt működik majd a Liviu Re­­breanu könyvkereskedés, valamint az Alba lulia utca­beli játéküzlet. VILÁS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK A termelés egybehangolása a kereslettel - jövedelmezőségi követelmény A Temes megyei vállalatok szép teljesítményekkel zárták az első félévet. Eladott és bevételezett árutermelési tervüket például 101,8, százalékra teljesítették. A termelés és a munka jobb meg­szervezése s a takarékos gazdál­kodás nyomán előirányzaton felül 24,3 millió lejt takarítottak meg. Ugyanakkor 41 és félmillió lejes többletjövedelmet könyveltek el. E szép megvalósítások kivívásá­ban jelentős szerepük volt a k­öny­­nyű- és élelmiszeriparhoz tartozó vállalatoknak, melyek több mint 15 millió lej jövedelmet adtak terven felül a nemzetgazdaságnak. Olyan eredmények ezek, melyek jó kiindulási pontok, alapot jelen­tenek a megnövekedett második félévi terv teljesítéséhez is. Mindemellett nem hallgathatjuk el azt az egyik-másik gyengesé­get sem, melyek jónéhány helyen fékezik az eredményesebb gazda­sági-pénzügyi tevékenységet. Az alábbiakban ezekkel kapcsolat­ban szeretnék néhány tanulságos­­ dolgot felvetni. Megyénk könnyű- és élelmi­­szeripari vállalatai forgóalapjá­ban jelentős részarányt képvisel a készáru-készlet, mely július 20- án például 97 millió lejes értéket tett ki, 36 millóval többet az en­gedélyezettnél. E nagyarányú köz­­fogyasztási cikkek raktáron reke­­dése kedvezőtlenül befolyásolja a pénzalapok körforgását, több vál­lalat gazdasági tevékenységét. Ez annál inkább elgondolkoztató, mi­vel a Temes megyei nagy keres­kedelmi lerakatokban normán fe­lül mintegy 10 millió lej értékű közfogyasztási cikk áll raktáron. Jogosan h­ívták fel tehát a vál­lalatok figyelmét a bankszervek a harmadik évnegyedi hitelfolyó­sításkor arra, hogy a kereskede­lem által keresett árut termelje­nek, s tartózkodjanak az olyan cikkek nagyobb mennyiségű gyár­tásától, melyekre nincsen szerző­dés, értékesítési fedezet. A pénzü­gyi ellenőrző szerveknek alapos okuk volt erre. Ugyanis a könnyű- és élelmiszeripari vállalatok július 20-i raktárkészletében mintegy hét és félmillió lej értékű olyan közfogyasztási cikk is volt, mely­re nincs értékesítési biztosíték. Igaz, ennek zömét régebben ter­melték. Ám a szerződéses árule­kötésre mégis sokkal több gondot kell fordítani. Úgy, ahogyan a te­mesvári Tebában, a Bőrgyárban és az Ambalajul Metalicban te­szik, ahol nincsenek értékesítési fedezet nélküli árukészletek éppen azért, mert csak olyan cikkeket gyártanak, melyeket a kereskede­lemmel és megrendelő vállala­tokkal lekötöttek. így kellene el­járnia valamennyi közfogyasztási cikket gyártó vállalatnak. Sajnos, e fontos alapelvet nem mindenütt tartják kellően tiszte­letben. A Bumbacul gyárnak pél­dául több mint 700 000 lej értékű kelméje „fagyott be“. 31 747 fo­lyóméter textíliáról van szó, melyre egyelőre nincs szerződé­ses értékesítési biztosíték. A Te­mesvári Textilüzemekben sem sokkal jobb a helyzet ilyen vo­natkozásban. Még szembetűnőbb esetekkel találkozunk a Gyapjú­­iparban, ahol jócskán hever rak­táron olyan szövet is, melyet még 1963-ban és 1964-ben gyártottak. Önkéntelenül felmerül a kérdés: hogyan történhetett ez meg? Úgy, hogy a kereskedelem és a konfek­ciógyárak annak idején jelentős mennyiségű szövet átvételét uta­sították vissza azért, mert a Gyapjúipar azt jóval később szál­lította le a szerződésben megálla­pított határidőnél. A baj persze az, hogy erre az árura most nincs értékesítési fedezet, raktáron áll. íme, milyen következményeket von maga után a szerződéskötési terv be nem tartása. A December 13 gyárban is 332 000 lej értékű áru jutott az elfekvés sorsára, mert nem számoltak a kereslet­tel, nem törődtek eléggé az érté­kesítési feltételekkel, a szerződés­­kötésekkel. Ilyen „szépséghiba“ ejt foltot a Kalapgyár munkáján is, ahol büntetőkamat szikkasztja a bevételi forrásokat. Néhány helyen kisebb-nagyobb exporttételek visszautasítása — minőségi fogyatékosságok miatt — okoz gondot, pénzügyi nehézsé­get. A Dermatina gyárban példá­ul csaknem félmillióra rúg az a minőségi szűrőn kirostált PVC szőnyeg, mellyel egyelőre nem tudnak mit kezdeni. A Harisnya­gyárban még tekintélyesebb, 765 000 lejnyi értékű az ilyen el­fekvés, mely az exportvisszauta­­sítás nyomán maradt a vállalat nyakán. E példák is azt bizonyít­ják, hogy a kifogástalan áruter­melésnek, a minőségi követelmé­nyeknek, ha törik, ha szabad ér­vényt kell szerezni. Kiváltképpen az exportra szánt cikkeknél. El­lenkező esetben sok kellemetlen­ség, pénzügyi nehézség származik. Nem soroljuk tovább a példá­kat. Tény mindenesetre, hogy me­gyénk több közfogyasztási cikket gyártó vállalatában sokkal fele­lősségteljesebben kell viszonyulni a termelés és kereslet egybehan­golásához. Elsősorban arra kell vigyázni, hogy a második félévi termelés értékesítési feltételeit mielőbb megfelelő szerződésekkel biztosítsák. A kereskedelem igé­nyeivel, a kereslettel tehát jobban kell számolni. Lakatos Péter, a Nemzeti Bank Temesvári Igazgatóságának osztályvezetője V . Az esőzések után szépen fej­lődik a kukorica — állapítja meg Luca Partenie, a lieb­­lingi MTSZ elnöke és­­ Schmelzli János brigádvezető Vakációs napló Barátom, a Hargita Hargita — áfonya ize van a szónak, s bóditó gyantaillata Hargita — feloldódik nyelvünkön mint a papirvékonyságu ostya hogy fogalomrendszerünk hatal­mas csarnokában megszólaltassa a vadregényesség zengzetes orgo­­nasipjait, a csodás legendák züm­mögő kórusát, hogy képzeletünk vetítővásznán megelevenítse a nagy székely mesemondó, Bene­dek Elek, tündérszép figuráit — a jóságos királylányokat, a furfan­gos székelyeket —, hogy mellénk parancsolja Ábelt, Tamási Áron modern fogantatása pikareszk­­regényének kapésan bölcs hősét, hogy útjára indítsa bennünk az emlékezés tisztavizü hegyipata­­kát, melynek sajátos lugasa és napf­ény csillogása mindig arra ■sábit, hogy felkeressük bokrok alá búvá rejtett forrásait. Már gyermekkoromban sok szé­nét hallottam és olvastam erről a hegységről. Mikor aztán eszten­dőkkel később alkalmam volt fel­keresésére indulni, féltem a talál­kozástól, a kiábrándultság sajgó fájdalmától, mert addig több al­kalommal kellett ráébrednem ar­ra, hogy nem olyan színes a világ, milyennek a gyermeki képzelet naiv álmodozással kirajzolja. A szorongás azonban valahogy már akkor felengedett, mikor a mádé­­falvi állomáson kiszállva a vo­natból szembetaláltam magam rejtelmes feketeségével, szelíd, de annál titokzatosabb magasságá­val. Ott állt földigéző erdősuhájá­val, komótosan pipázva — felhő­­fosslányok úsztak a völgyek fe­lett —, mintha a havasi pászto­rok egyetemes­ tömörségű masszív szobra lenne, ismeretlen művész halhatatlan remeke... No, de a Hargita él, lélekzik, ajándékoz — áfonyát, fenyőket, medvéket, far­kasokat s büszke járású, gyors­­futásu őzeket nevel. Titkait csak az ismerheti meg, barátjává csak azt fogadja az „öreg“, aki bejár­ja kanyargó ösvényeit, meredek útjait. Van annak hat esztendeje, hogy Csikcsicsó felől egy ritkán járt ösvényen felkapaszkodtunk Hargitafürdőre, s onnan ki a csúcsra, a Bagolykőre. Vadregé­nyes helyeken vezetett az ösvény, régi pókhálókat kellett szétsza­­kasztani, megzavarva az erdő nyugodt Csipkerózsika-álmát. A sürü lom­­­m fenyőfák alatt tucat­jával nőttek a gombák, volt ame­lyik hatalmas kalapjával egyene­sen az út közepére merészkedett. Válogatva, minden fajtából csak a szép példányokat figyelve, kezdtük szedegetni a gombát. S azt is csak úgy, hogy öt lépésnél nagyobb távolságra nem hagytuk el az utat, mégis rövid idő alatt annyi gyűlt össze, hogy nem volt­ már hova tennünk, s amit végül­­is haza cipeltünk, abból négy na­pig evett a nyolctagú család. Mikor hegyre mászik az ember, mi másról beszélhet, mint a he­gyekről. .. Minden kaptatón meg­jegyzi, hogy járt már vagy nem járt hasonlatosan meredek he­lyen. Mi is igy tettünk... Néhány hónappal előbb jártam volt a Nyugati Kárpátok hegyei közt, ott v ettem először áfonyát — annyi volt az Öreghavas környékén, hogy áldozatok nélkül le sem tu­dott ülni az ember a földre. Ott alakítottuk volt meg diáktársaim­mal a Feketeszájúak Klubját, a­­m­ely szervezeti szabályzatában azt szögezte le első helyen, hogy a klub tagjai — vagy hatan lehet­tünk — bárhova mennek kirán­dulni, egy képeslapot küldenek a többieknek. Amit kisebb kivéte­lektől eltekintve a mai napig be is tartottunk... Hát az ottani em­lékek hatására, azok melengeté­­sére kérdeztem meg csíki szüleit­(Folytatás a 2. oldalon) Szekernyés János mmHAZAI KRÓNIKA ■ Csütörtök délben Au­sztráliába utazott országunk tudósküldöttsége, hogy részt vegyen az Adelaide-ben sor­ra kerülő 9. nemzetközi ta­lajtani kongresszuson. A kongresszuson a román de­legáció fizikai, talajosztá­lyozási és -térképezési érte­kezéseket terjeszt elő.­­ Az új főiskolai tanév megnyitásával több mint 55 700 négyzetméteren új tanterületeket adnak haszná­latba. Említésre méltó a Gazdaságtudományi Akadé­mia hétszintes pavilonja, a bukaresti Műépítészeti Inté­zet új épületszárnya, a iaşi-i Agronómiai Intézet új épületei stb. . Az ország több tudomá­nyos központjában építkezé­sek folynak az akadémiai in­tézetek kutatási alapjának fejlesztésére. A fővárosi Gri­­viţei után rövidesen tető a­­lá kerül a Matematikai In­tézet kilencemeletes épülete.­­ Az Erdőkitermelési Ku­tatóintézet brassói műhelyei­ben új erdei traktortípust ál­lítottak elő. A traktort izert alvázzal látták el, ami lehe­tővé teszi üzemeltetését a legegyenlőtlenebb terepen is.­­ A napokban Orsován, az új dunai városban meg­kezdődött a hajógyár építése és kibontakoztak az 500 mé­ter hosszú új kikötő beton­rakpartjának vonalai. A ha­jógyár többek között 2000 négyzetméternél nagyobb ja­vítócsarnokkal, emelő és víz­­rebocsátó sólyával, hőfejlesz­tő központtal, pótalkatrész­üzemmel rendelkezik majd. H lm B­WOM-umw ■­­m A temesvári Cigarettagyárban Hollschwandtner Cornelia és Biser­loan a dohánynedvesítési berendezés távirányítását végzik A fiatalok nevelésének alapvető kívánalmai: h­án­ozatosság. A pártszervezetek ifjúságnevelő­munkájának egyik alapvető prob­lémája a változatosság, folytonos­ság és állhatatosság szavatolása. Az utóbbi időben megjelent pártdokumentumok nyomán a Temesvár municipiumi pártbi­zottság bürója elemezte az ifjúság soraiban végzett nevelőmunka kérdését. A tapasztalatokat fel­használjuk a pártszervezetek irá­nyítására, tájékoztatására, arra, hogyan vezessék gyakorlatilag a KISZ-szervezeteket. Temesváron számos pártszervezet — a temes­vári Mechanikai Üzemekben,­­ a Javítóüzemben, a Gyapjúiparban, az egyetemi központban, az építő­ipari szakiskolában, az 5., 6. és 10. számú líceumokban — bőví­tett közgyűléseken mélyrehatóan elemezte, hogyan alkalmazzák az RKP KB 1967 november-decem­beri plenáris ülésének és a KISZ országos tanácskozásának határo­zatait. Konkrét intézkedéseket dolgoztak ki, figyelembe véve az ifjúság soraiban végzett nevelő tevékenység sajátosságait, s ezek előmozdítják a jövőbeni munkát. Pártszervezeteink a vállalatok­ban, intézményekben, főiskolákon és líceumokban arra törekedtek — és tegyük mindjárt hozzá, sok helyen sikerrel —, hogy változa­tos és sajátos nevelési módszere­ket használjanak. Találkozókat rendeztek pártaktivistákkal, ahol válaszoltak a fiatalok kérdéseire, előadásokat és konzultációkat tar­tottak gazdasági és etikai kérdé­sekről vagy ismertették pártunk és államunk bel- és külpolitiká­ját. Említésre érdemes akciókat bontakoztattak ki a Villamossági Vállalatnál, a Harisnyagyárban, az Electro-Banatban, kereskedel­mi és szövetkezeti egységekben. Itt kérdés-felelet formában több találkozót, szimpoziont szerveztek egyetemi tanárokkal, orvosokkal, mérnökökkel. A pártszervezetek gondoskod­tak arról is, h­ogy a politikai ok­tatás­­ köreiben, tanfolyamain részt vegyenek azok a fiatalok, ak­ikiket beválasztottak a KISZ-szer­­vezetek vezetőségébe, vagy élen­járók a termelésben. A nevelő­­munka elősegítette, hogy a leg­szorgalmasabb, legképzettebb fia­talok felvételüket kérjék a párt­ba. Az említett tevékenységgel párhumarosan, több KISZ-szerve­­zet eredményes munkát bonta­koztat ki a szakképesítés s a szak­mai továbbképzés terén. Azok a kezdeményezések voltak a legha­tékonyabbak, amelyek figyelembe vették a fiatalok korát, szakmai felkészültségének fokát. A szak­­szervezetek segítségével megszer­vezték a fonók, szövők, lakatosok, motortekercsesők, esztergályosok szakmai olimpiászát. A vetélke­dőn nagyszámú ifjú vett részt a Bumbacul gyárból, a Temesvári Mechanikai Üzemekből, az Autó­javító Vállalatból, az Electromo­­torból és a Tehnometalból. A versenyek ösztönözték és fejlesz­tették a fiataloknál a választott szakma iránti szeretetet és a gyá­ri védjegy iránti ragaszkodást. A KISZ municipiumi bizott­ságának irányításával, az eddigi­nél nagyobb mennyiségű és terv­szerűbb hazafias munkát végez­tek a jelen időszakban, amikor az első nagyszabású hazafias munkatelepek létesítésének 20. évfordulójára emlékezünk, ezer és ezer temesvári fiatal dolgozott önkéntesen a parkokban, a város­ba vezető főútvonalakon, a válla­latokon belül, sőt egyes új épít­kezéseknél is. A pártszervezetek s a KISZ-bi­­zottságok törődnek a fiataloknak a művelődési és műkedvelő mun­kába való bevonásával is. Ez az igyekezet megmutatkozott az I.L. Caragiale fesztivál vetélkedőin is. De egyelőre a fiatalok még nem vesznek részt kielégítő szám­ban a színjátszó csoportokban s más műkedvelő együttesekben. Tehát még sok helyen szükséges megértetni a KISZ-tagsággal, hogy főleg az if­jakra vár a köz­művelődési tevékenység fellen­dítése. Temesváron is a fiatal nemze­dék szenvedélyesen vonzódik a sporthoz s a turista mozgalom­hoz. A Dermatina gyárban, az Electro-Banatban, Electromotor­­ban, az Autójavító Vállalatban például értékes tapasztalatra tet­tek szert a hétvégi kirándulások megszervezésében, több vállalat­ban azonban még ezután kell fellendíteni a turistamozgalmat. Általában az akciók folytonos­ságát biztosítják a fiatalság kí­vánalmainak figyelembevételével, arra irányítva a KISZ-szervezete­­ket, hogy új célkitűzéseket tűz­zenek maguk elé és állhatatosan teljesítsék is azokat. Kitartó mun­kával, alapos szervezéssel jobb eredményeket érhetünk el az if­júság nevelésében, a párt által kitűzött politikai és gazdasági feladatok valóra váltásáért. Plavosin Vasile, a Temesvár municipiumi pártbizottság aktivistája w­hk* [sz­ámunkba — Az első buktató -Heti televízióműsor — Hírek (2. oldal) — A sportoló — önmaga edzője — Válasz egy meghívásra (3. oldal) KÖZLEMÉNYT ADTAK KI AZ SZKP KB POLITBÜRÓJA ÉS A CSEHSZLOVÁKIAI KP KB ELNÖKSÉGE TAGJAINAK TALÁLKOZÓJÁRÓL (4. oldal) BRAZZAVILLE, A KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE FELOSZLATTA A NEMZETGYŰLÉST is Brazzaville (Agerpres) Alphonse Massamba Debat, Kongó Köztársaság (Brazza- Si­viile) elnöke csütörtökön rádióbeszédben közölte, hogy fel­ i­­oszlatta a nemzetgyűlést és felfüggesztette a Forradalmi­­ Nemzeti Mozgalom — az ország egyetlen pártja — Politbüró­­sz­­ának tevékenységét, a pártkongresszus összehívásáig, s­ Massamba Debat felhívta a kongói népet, hogy őrizze­­­ meg nyugalmát, ne szervezzen tüntetéseket és legyen éber, jie hogy ne álljon elő olyan helyzet, amely veszélyeztetné a sr nemzeti függetlenséget. 3= Hírügynökségi jelentések szerint Kongóban (B.) az utób­­­­­i napokban tüntetések voltak Massamba Debat mellett. I NEMZETI GYÁSZ COSTA RICÁBAN — San Jose (Agerpres) 3 A Costa Rica Köztársaság kormánya három napos nemzeti­­ gyászt rendelt el az Arénás tűzhányó kitörése áldozatáig 13 emlékére. A természeti csapásnak ideiglenes adatai S3­78 halálos és több mint 100 sebesült áldozata van. Ez ugyanakkor sürgősségi állapotot vezetett be or­szágban. Ej Az Arénás tűzhányó, amel­ yy amióta Kolumbusz felfedezte Ej és óriási mennyiségű lávát id 3b mint 13 000 méter magasba dú­sz mát, s a földrengésszerű robo­t Ej San Joseben is érezték. A szá­m elvitte a hamufelleget, amely Ej gua Köztársaság fővárosát.­­ A vulkánkitörés okozta 1, 5 becsülik, flIIIIIIIIIIIIIHIIillIIJIIIIllllj ­ M­iért kell házalniuk a kertészekne­ k Végre! , Három hete várjuk, hogy kijöjjön valaki, s szállítási grafikont készítsünk. Fogalmuk sincs, hogy milyen nehéz az utób­bi időben értékesíteni termé­nyeinket. Egyik üzlettől a másikig járunk, órákba telik, míg végre sikerül elhelyezni a zöldségfélét. Bezzeg amikor szárazság volt, naponta nyolcszor-tízszer is tele­fonáltak: „Küldjenek zöldségfé­lét, bármit,­ csak zöldségféle le­gyen“, s küldötteik, hárman-né­­gyen is itt lábatlankodtak, hogy szedjük már a paprikát, paradi­csomot ... — Ezt a szóáradatot a m­edvesi MTSZ elnöke és agrár­mérnöke zúdította rám. Azt hit­ték, hogy a temesvári Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Központtól jöttem Valóban nagy gondban vannak a medvesiek. Idén végre sikerült talpraállítaniuk a kertészetet, a­­ránylag kis területről, 20 hektár­ról nagyon szép terméshozamokat érnek el, s mostanában nem tud­ják elhelyezni a­ paradicsomot, paprikát, vinettát. Ámbár a szer­ződés szerint a Balcescu téri 2-es számú egységet kell ellátniuk, ot­tan árubőségre hivatkozva nem mindig veszik át a portékát. S a medvesieknek házalniuk kell, üz­letről üzletre járnak, amíg végre sikerül értékesíteniük a zöldség­félét. Egy maroknyi szövetkezeti tag, mint Mates Mária, Hoffmann Ro­zália, Botău Varvara, Tóth Fe­renc, összesen 18-an, szinte cso­dát műveltek. Igaz, hajnali 4 órá­tól este 10-ig állandóan öntözték a veteményeket, s odaadóan gon­dozták. De valóban gazdag ter­mést érnek el. Az aszály idején is naponta 8—10 féle terményt, zöldborsót, paradicsomot, ubor­kát, gyökérzöldséget, káposztát s egyebet szállítottak a 2-es számú zöldséges üzletbe. Akkoriban any­­nyira örültek a medvesiek árujá­nak, hogy átvételkor szinte nem is ellenőrizték annak sem a min­­nőségét, sem mennyiségét. A vá­­sárlók azonban sohasem fizettek rá: szép zöldségfélét kaptak medvesiektől. Most meg gondot okoz az odaadó munka gyümöl­csének értékesítése. Említésre méltó, hogy még most is van a melegágyakban vinetta, paprika, paradicsom. Hoffmann István kertész bebizonyította, hogy Medvesen is lehet kertész­kedni, illetve egyre jövedelme­zőbbé tenni ezt az üzemágat. Ép­pen ezért nem térhetünk napi­rendre afelett, ahogyan „elbánik“ a medvesiekkel a temesvári Zöld­ség- és Gyümölcsértékesítő Köz­pont vezetősége. Megszegi a szer­ződés előírásait, holott a temes­vári piac kéri a zöldségfélét. Mingesz József

Next