Szabad Szó, 1969. július-szeptember (26. évfolyam, 7577-7655. szám)
1969-08-06 / 7608. szám
BE EGYÜTT, BIZALOMMAL A TEMESMEGYEI MAGYAR NEMZETISÉGŰ DOLGOZÓK ugyanazzal a teljes bizalommal tekintenek a ma megnyíló X. kongresszus elé, amely egész szocialista társadalmunkat jellemzi. A két előzetesen közzétett programdokumentum megvitatása a pártszervezetekben, vállalatokban és intézményekben, városon és falun egyaránt, tanúsága annak az egységnek, amellyel megyénk dolgozói, románok, magyarok, németek, szerbek és más nemzetiségűek a" párt köré felsorakoznak, vállalva, hogy teljes odaadással, minden erejükkel hozzájárulnak a Tézisekben és az Irányelv-tervezetben felvázolt perspektívák valóra váltásához. A német és szerb nemzetiségű dolgozók megyei tanácsával együtt a mi tanácsunk is bekapcsolódott abba a programba, amelyet a megyei pártbizottság irányításával a Szocialista Egységfront megyei tanácsa dolgozott ki a két dokumentum ismertetésére és megvitatására. Mélységesen demokratikus rendszerünk egyik fontos jellemzője, hogy mindenkinek módjában áll véleményt mondani, cselekvően részt venni a szocialista építés kiteljesítésére irányuló politika kidolgozásában, hozzájárulni az ország politikai és gazdasági jövőjét kijelölő irányelvek és célkitűzések körvonalazásához. Ennek megfelelően, a Szocialista Egységfront megyei tanácsának munkatervéhez igazodva, tanácsunk is kidolgozott egy, a magyar nemzetiségű lakosság politikai és kulturális nevelését célzó akcióprogramot, amelynek alapvető célkitűzése minél szélesebb körben ismertetni és magyarázni a párt politikáját. így, a magyarlakta helységekben, pl. Végváron, Óteleken, Ujmosnicán tanácsunk tagjai magyar nyelven beszéltek a tömeg előtt. Hasonlóan történt ez a német és szerb nemzetiségű dolgozók tanácsai esetében, amelyek ez illető lakosság előtt németül, illetve szerbül magyarázták a kongresszusi dokumentumok fontosabb tételeit. TEVÉKENYSÉGÜNK HOMLOKTERÉBEN, természetesen, a Dr. SISAK ERNŐ, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Temes Megyei Tanácsának elnöke gazdasági építés, a termelés kérdései állanak, igyekszünk minél hatékonyabban mozgósítani Temesvár, a megye magyar lakosságát az ipar, a mezőgazdaság, fejlesztésében, az anyagi javak termelésének növelésében való eredményes részvételre. Számolva azzal, hogy ilyen természetű feladataink nem szorítkoznak csupán a X. kongresszust megelőző időszakra, tervet dolgoztunk ki, miszerint a" kongresszus után, az ott elfogadott dokumentumok alapján tovább folytatjuk a politikai propagandát, úgyszintén a gazdasági feladatokkal kapcsolatos konkrét kérdések tárgyalását magyar nyelvű előadások, viták, tudományos ismeretterjesztő akciók és más rendezvények keretében. Pártunk X. kongresszusának köszöntésével szorosan egybefonódik az idei, jubiláns felszabadulási évforduló méltó megünneplése. A magyar anyanyelvű dolgozók előtt számba vesszük az elmúlt huszonöt esztendő sikereit, a politikai és gazdasági építés, a tudomány, az oktatás, a művészet, valamint a társadalom általános fejlődése terén elért eredményeket. Hazánk dolgozó tömegeinek hatalmas seregében, románok, németek, szerbek és más nemzetiségűek között a magyar dolgozók is derekasan kivették részüket ebből a nagy munkából.* Jelen voltunk az iparosítás minden szakaszában és ágában, a mezőgazdaság nagyátalakulásainak véghezvitelében. Szorosan felzárkózva a munkásság és a dolgozó parasztság mellett, megyénk magyar értelmisége önfeláldozó munkával támogatta a gazdasági-társadalmi átalakulások, a szocialista építés minden folyamatát. Éppen ezért, a közelgő évforduló ünnepi számvetésén, hazánk egész népével egyetemben, megyénk magyar dolgozói is az alkotók elégedettségével és örömével tekintenek vissza az elmúlt negyedszázad sikereire, s amelyek lelkesítenek s arra köteleznek bennünket, hogy fokozott lendülettel munkálkodjunk a szo- jo cializmus építésének kiteljesitésé- I nek nagy művén. A X. PÁRTKONGRESSZUS I KÖSZÖNTÉSÉN és felszabaduld- I sunk 25. évfordulójának megün- | neplésén kívül az említett akció- « programunk ezekben a hónapok- I ban még két jelentős ese- 8 ményre vonatkozik. Az egyik J Petőfi Sándor halálának 120. év- 8 fordulója, a másik pedig a szép- Itemberben sorrakerülő ünnepség a " Temesvárt említő első okirat 700. " évéről. Előbbiről a megyei műve- Ilődés- és művészetügyi bizottság " gal s a temesvári irodalmi társa-iággal közösen rendezett ünnep- B régen emlékeztünk meg. Taná- " esünk arra törekszik, hogy Te- I mesvár soron levő ünnepének I rendezvényeiben is kivegye ré- * szét, ez alkalommal is minél szé- jg lesebb tömegeket mozgósítva a testvériség jegyében. " Uj szerv vagyunk, az első hó- | napok gyakorlatával, kereséseivel és tapasztalataival s ezért különösen értékes számunkra az a hat- hatos segítség, amelyet a tanács I megalakulása óta kaptunk a helyi sajtótól, a Temesvári Állami Ma- 8 gyar Színháztól, a Temesvári Ino- Idalmi Társaságtól. Munkánkban, mint Temes megyei adottságot, s figyelembe vettük azt a tényt, hogy itt a román lakosság mellett a három nemzetiség fiai élnek és dolgoznak. Arra törekedtünk te- hát, hogy minél szorosabb kapcsolatokat építsünk ki a német, illetve a szerb nemzetiségű dolgozók megyei tanácsával. Ugyanazt a kölcsönös megbecsülést és a tér- B tekkel bizonyított együttműködési szándékot tapasztaljuk a német I és , a szerb nemzetiségű dolgozók tanácsai részéről. Feladataink teljesítésében, célkitűzéseink valóra váltásában összeegyeztettük tér- Teveinket, igyekeztünk tanulni egy- más tapasztalataiból. A tavasz fa(Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJA),EGYESÜLJETEK ! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 7608. szám Szerda, 1969. augusztus 6. 6. oldal, ára 30 bani Éljen a Román Kommunista Párt X. kongresszusa! A kommunisták legmagasabb fóruma Alkotó lendület légkörében, a Román Kommunista Párt egész bel- és külpolitikája iránti mélységes ragaszkodással, hazánk népe — és soraiban Temes megye lakossága — lelkesedéssel köszönti a ma megnyíló X. kongresszust, pártunk életének, a szocialista Románia fejlődésének rendkívüli jelentőségű eseményét. A pártszervezetekben, majd pedig népgyűléseken széleskörű össznépi vita előzte meg a kongresszust. Ez alkalommal, akárcsak az egész országban, megyénkben is kifejezésre jutott a kommunisták, az összes dolgozók teljes csatlakozása, tántoríthatatlan ragaszkodása a haza felvirágzásának napfényes programjához. E viták szemléltették szilárd elhatározásukat, hogy nem kímélik erőiket az országépítés további programjának valóra váltására. Ékesszólóan megnyilatkozott ugyanakkor az ország népének egysége és összeforrottsága a párt és vezetősége körül, élen Nicolae Ceauşescu elvtárssal, akinek újraválasztásáért a Központi Bizottság főtitkárának magas tisztségébe teljes egyöntetűséggel síkraszállt egész pártunk, az ország összes dolgozói. A felszabadulás 25. évfordulójának jubileumi esztendejében kerül sor pártunk X. kongresszusára, amikor mérleget készítünk a gazdasági, társadalmi, művelődési és politikai élet minden területén e negyedszázad során megtett dicsőségteljes útról. A nagy vívmányok és győzelmek, éppúgy mint a nemzetközi tevékenységben elért sikerek, elválaszthatatlanul összefonódnak a párt széleskörű alkotó munkájával, társadalmunk irányító és vezető erejeként betöltött szerepének szüntelen növekedésével. A Román Kommunista Párt létrejöttének első percétől kezdve vezette a dolgozók harcát és magasabb fokra emelte népünknek a társadalmi és nemzeti felszabadulásért vívott küzdelmében kialakult dicsőséges hagyományait. A párt az egyedüli haladó, határozott s következetes erőként nyilvánult meg a dolgozóknak a társadalom forradalmi átalakításáért, a haza felvirágzásáért vívott harcában. Akárcsak egész népünk, Temes megye román, magyar, német, szerb és más nemzetiségű dolgozói is bizalommal és ragaszkodással követik a pártot, politikáját joggal tekintik saját politikájuknak. A párt — közel öt évtizedes harcában — mindenkor tettekkel bizonyította, hogy becsülettel tölti be történelmi elhivatottságát, a munkásosztálytól, az összes dolgozóktól kapott megbízatását, hogy az ország sorsát vezesse. A párt és a nép közötti megbonthatatlan egység, a pártvezetés kiteljesedése — ez a forrás a szocialista társadalmunk dinamizmusának, ez a biztosítéka szüntelen előrehaladásának. Napjainkban szüntelenül növekszik a párt felelősséges vezető szerepének állandó fokozása alapvető követelmény, hiszen szocialista társadalmunk fejlődésének új, magasabb szakaszába lép, feladataink minden területen megsokasodtak, egyre nagyobb méreteket ölt a dolgozó tömegek részvétele a gazdasági, politikai és művelődési élet vezetésében s a társadalom fejlődése érdekében igen nagy fontossága van az ideológiai és nevelő tevékenység erősítésének. Az utóbbi esztendők, az élet fényesen igazolták azoknak az elvi útmutatásoknak a helyességét, amelyeket a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa, majd pedig az Országos Konferencia dolgozott ki. Bebizonyosodott, hogy a négy évvel ezelőtt kijelölt nagy országfejlesztési program a realitásokon, a lehetőségek tudományos felmérésén alapult. Pártunk következetesen és alkotó módon alkalmazza országunk sajátos feltételeire a marxizmusleninizmus általános érvényű alapelveit. Állandó törekvése, hogy sokoldalúan tökéletesítse a közélet szervezését és elmélyítse a szocialista demokráciát, a gazdasági és társadalmi előrehaladás egyre fokozottabb követelményeinek megfelelően. S a párt egyben nyító szellemet érvényesít minden területen, felkarolja mindazt, ami előremutató a társadalmi gondolkodásban és gyakorlatban. Mindezek, az utóbbi esztendőkben biztosították a nemzetgazdaság gyors ütemű fejlődését, egész társadalmi-politikai életünk dinamizmusát. Temes megye pártszervezetének küldöttei — az ország többi pártszervezeteinek küldötteihez hasonlóan — ma a jól végzett munka elégtételével jelentkezhetnek a kongresszuson, hírül adva a haza e tájai román, magyar, német, szerb és más nemzetiségű dolgozói lendületes munkájának eredményeit. 1966 és 1968 között az ipari össztermelés átlagos évi növekedési üteme 12,1 százalékos volt, az előirányzottnál nagyobb , s az idén megyénkben egyetlen hónap alatt többet termelünk, mint az egész 1938-as évben. A megye iparának exporttermelése tavaly már 1,1 milliárd lejt tett ki s e termékek 35 országba jutnak el. Az idén fél év alatt a terven felüli jövedelem 39,3 millió lej volt. A kongresszusi verseny eredménye, hogy az eredeti egész évi felajánlást vállalati kollektíváink már túlhaladták — hét hónapra a túlszárnyalás 109,2 (Folytatás a 2. oldalon) MMVI MAI SZÁMUNKBAN A változó falu arculata Faragó ember unokája Napról napra ROMÁNIA, 1969 A párt programja a mi programunk Már az ország termőföldjein gyümölcsözik Szellemi mérföldkövek (4. oldal) NAGYÜZEM ÉS EMBEREI (2. oldal) (3. oldal) (5. oldal) Jelentjük a pártnak ! Keveset lehet egy rövid híradásban csokorba fonni abból a sok munkasikerből, melyet megyénk iparvállalatai a X. pártkongresszust köszöntő szocialista versenyben elértek, így hát csak néhányat villantunk fel. Mindenekelőtt azt, hogy az ez évre vállalt 200-ból mintegy 110 millió lej értékű terméket készítettek előirányzaton felül. A X. pártkongresszusig felajánlott eladási és bevételezési feladatot pedig már negyven százalékkal szárnyalta túl megyénk ipara , a pénzügyi, gazdasági hatékonyságot tükröző vállalások is számottevőek. Hisz az egész évi 35-ből máris 39,3 millió lej többletjövedelmet könyvelhettek, el. S a kongresszusig felajánlott 25 helyett 30 millió lejt takarítottak meg az önköltség jelentős csökkentésével a Temes menti tájak vállalatai. Jelentős a túlszárnyalás a megyei felajánlás legtöbb pontjánál. Hisz az egész évre szóló 160 helyett már 224 gépet korszerűsítettek, illetve szerkesztettek önfelszereléssel. Igen sokat mond az is, hogy a kongresszusig vállalt 30-cal szemben mostanig már 105 új termék gyártástechnológiáját dolgozták ki, s vezették be a termelésbe. •» A nyár legszebb, s egyben legnehezebb munkája, az aratás befejeződött. Leálltak a kombájnok, s a traktorosok már a jövő évi, az ideinél gazdagabb terméshozamok megvalósítására gondolnak. Idén megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek dolgozói búzából hektáronként 2000 kilót meghaladó átlaghozamot valósítottak meg. A gépkezelők a szeszélyes időjárás ellenére derekasan helytálltak, s megyei viszonylatban az MTSZ-ek földjein 104 993 hektárról takarították be a búzát. A grabáci, nyerői, lenauheimi, sándorházi, újhelyi, nagyjécsai, bogárosi és a kisőszi szövetkezetekben 3500—3860 kiló volt a hektáronkénti átlaghozam. A X. pártkongresszus tiszteletére folyó versenyben megyénk állami mezőgazdasági vállalatainak dolgozói is jó eredményt értek el. A grabáci ÁMV munkásai például az előirányzott 3850 kiló helyett 4182 kiló búzát takarítottak be hektáronként. A gyarmatai állami farmokon dolgozó kombájnosok 1.700 hektárról a tervezetthez viszonyítva hektáronként 300 kilóval több búzát gyűjtöttek be. A kongresszus előestéjén az állami mezőgazdasági egységek dolgozói is befejezték a kenyérgabona aratását. Mihai Beniuc Hogy szóljak rólad? Adjak aranyló szárnyakat a szónak, Hogy csillogjon, mint napfény, ha vakít? Vagy tán Apolló szárnyas lovait Fogjam be én a nap tűzszekerébe, S tiszteletedre Egy nap s egy éjjel száguldjam be vele Harsány örömben az eget, Hajtsam, miként egy fényfergeteget? Vagy szerkesszek tán bűvös messzelátót, Amelyen át a szemem egyszerre átfog Múltat s jövet; olyant, amelyen át Egyszerre látni az egész hazát, S a néped, Amint korunk lépcsőjén felfelé megy A munka széles zászlaját kibontva? De hát a szám már mindezt eldalolta, A turbinákat, gátakat, , Magasba nyúló házakat, A számos iskolát, A tegnap fojtó nyomorát, S a holnap boldogságát. Még mi marad reám hát, Mi mondanivaló, Mikor te mindent, még szebben, kimondtál, S meg is valósítottál? Dalolni rólad mit lehet, Hogy énekem, A szivem mélyéből kirobbant Örömnél több legyen, Az örömnél, hogy törvényed vezet? Talán a legerősebb villanyáram Vonhatna méltó fénybe s zengne lágyan Búgó jelet, Tehozzád méltó éneket, S nem a szavak dicsérő rendje, — ennél Te ezerszerte többet érdemelnél... Próbálok éneket írni tehozzád, És arra ébredek, Hogy azt mondom: Párt... Kiss Jenő fordítása szóljak rólad? s Fărcaş Mircea, a Solventul Gyár munkaérdemrendes hegesztő csoportvezetője Kedden délben Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP KB főtitkára, az Államtanács elnöke, Ion Gheorghe Maurer, Ilie Verdeţ, Dumitru Popa, Vasile Patilineţ elvtársakkal együtt, látogatást tett a báneasai aeronautikai anyagjavító vállalatnál. Jelen voltak a következő elvtársak: Mihai Marinescu, a Minisztertanács alelnöke, Ion Avram gépgyártóipari miniszter, Cornel Burtică külkereskedelmi miniszter, Ştefan Ispas mérnök, vezérőrnagy, a Gépgyártóipari Minisztérium repülőgépgyártási igazgatóságának vezérigazgatója. Constantin Oprişan, a vállalat igazgatója ismertette a vendégekkel a vállalat tevékenységét, ahol 1960 óta különböző típusú közhasznú repülőgépek gyártását vezették be, folytatva a hazai repülőgépgyártás hagyományait. giiuuiimimmiimiiiimiiimimm!immmimmmiiiimmmiiiimiiimiiimii!§ I Ma, augusztus 6-án rádió- és televíziós állomásaink 9.00 óra körül egyenes adások ban közvetítik a Palota terméből a Román i I Kommunista Párt X. kongresszusának meg- is nyitó ülését. '• s Szemléltették az Islander tipusú repülőgép gyártásában a brit B.N.L. céggel kooperálásban folytatott tevékenységet. Az üzemcsarnokban, ahol repülésre készen állt az új géptípus, Nicolae Ceauşescu elvtárs elbeszélgetett sir Mark Normannal, a brit cég igazgatójával és atöbbi angol szakemberrel. Ezután bemutatták az új gépet, amelyet sokoldalúan felhasználhatnak utas- vagy áruszállításra, egészségvédelmi célokra. A látogatás végén Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer elvtársak és a többi párt- és államvezetők megtekintették a Baneasa repülőtéren az új gép próbarepülését. Búcsúzáskor Nicolae Ceauşescu elvtárs gratulált a konstruktőröknek szép eredményükhöz. (Agerpres) *jj£ S temesvári ipari táj Robicsek Imre légifelvétel»