Szabad Szó, 1969. október-december (26. évfolyam, 7656-7734. szám)

1969-11-22 / 7701. szám

Mutatószámok vállatása Iparvállala­taink gazdasági hatékonysága szorosan össze­függ az álló- és forgóalapok ésszerű felhasz­nálásával. Még­is, sok esetben a tevékenység elem­zésekor _________ csak az ered-­­ ményeket tekintik — az áruter­melést, a jövedelmet, felhalmo­zást stb. —, ami önmagában nem ad pontos képet valamely­­ipari egység gazdasági hatékony­ságáról. Az idei esztendő elmúlt idő­szakában eladási és bevételezési terveiket iparvállalataink túl­szárnyalták, valamint a terv­­szerűsített jövedelmet is 35 mil­lió lejjel túlhaladták. Ezek az eredmények a pártszervek és -szervezetek irányításával dol­gozó munkások, mérnökök és technikusok helytállásának tu­lajdoníthatók. Ám ha alaposabban szemügy­re vesszük a vállalatok tevé­kenységét, megállapíthatjuk: a gazdasági hatékonyság fokozá­sának még számtalan belső tar­talékát nem használták ki. A beruházások ésszerűtlen felhasz­nálása, a termelés alacsony szín­vonala — annak ellenére, hogy államunk magas fokú műszaki felszerelésekről, anyagi alapok­ról és kiváló szakemberekről gondoskodott — még visszahúzó erő és előidézője a gyenge gazdasági hatékonyságnak. Hiba például az, hogy a te­mesvári Kalapgyárban, Azúrban, Modernben, a Temesvári Mecha­nikai Üzemekben, a Lugosi Tex­tiliparban több mint 20 millió értékű felszerelés kihasználatlan. Másutt a tervszerűsített üzemel­tetés mintegy 5—10 százaléka nem valósul meg a műszaki- és anyagellátás zökkenői vagy a gyártástervezés hiányosságai mi­att, valamint felületesen javít­ják meg a felszereléseket. Pe­dig köztudomású, hogy a gépek és felszerelések hiánytalan ki­használása fokozza a termelést és csökkenti az önköltséget. Számos vállalatban tovább ja­víthatnák a váltásonkénti ki­használási együtthatót. Ha me­gyénkben e téren csak 0,1 szá­zalékos javulást érnének el, jó félmilliárd lej értékkel termel­hetnének többet. Éppen ezért az ügyviteli vezetőségek, az igazga­tó bizottságok kötelessége az álló alapok tökéletes kihasználá­sának biztosítása, a tervszerűt­len munkamegszakítások mini­mumra csökkentése, a javítások minőségének ellenőrzése és min­den feleslegesen veszteglő gép és felszerelés azonnali üzembe­helyezése. Úgy véljük, hogy mind a tervszerűsítésben, mind a gazdasági tevékenység elemzése során helyes alapul venni az 1000 lej értékű állóalapra eső árutermelési eredményeket, me­lyek további tennivalókra fi­gyelmeztetnek. A gazdasági hatékonyság nö­velésének másik fontos tényező­je a forgóalapok jó felhasználá­sa, melyek forgási sebességétől nagyon sok függ a jövedelmező­ség, gazdasági hatékonyság nö­velése szempontjából. Az anya­gi értékek és pénzeszközök forgási sebessége az egyik leg­fontosabb mutatója minden vál­lalat tevékenységének. Az elmúlt három évnegyed mérlegeiből kitűnik, hogy szá­mos iparvállalatban befagyasz­tották a forgóeszközöket, mert az előírt mennyiségen felüli nyersanyagot és más anyagokat tároltak, több mint 100 millió lej értékű készlethalmozást „hoz­tak össze“, ami jelentős büntető­­kamatot von maga után. Ebben a vonatkozásban különösen a Temesvári Mechanikai Üze­mekben, a Banatul cipőgyár­ban, a nadrági Ciocanul ü­­zemben, a Lugosi Textil­iparban és néhány más válla­latban vannak komoly rendelle­nességek. Ezek miatt a forgóesz­közök tervszerűsített forgási se­bessége az en­gedélyezettnél lassúbb ezek­ben a vállala­tokban. Persze, a kész­lethalmozásnak több oka van, így reális szak- _________ séglet felületes " felmérése, egyes szerződések betartásának elmu­lasztása, a termelési terv módo­sítása, (amikor az eredeti terv szerinti megrendelések nem vál­toznak), a rendszertelen árule­­szállítás, a gyenge minőségű termékek gyártása stb. Függet­lenül az objektív vagy szubjek­tív okoktól, ezek minden eset­ben anyagi eszközöket fagyasz­tanak be, ami általános nemzet­­gazdasági érdekeink szempontjá­ból sem előnyös, nem beszélve minden egyes vállalat érdekeiről. Azonkívül, hogy anyagi eszközö­ket köt le, további veszteséget okoz, mert sok raktáron heve­rő áru veszít minőségéből, azon­kívül kamatot von maga után az idejében vissza nem fizetett termelési hitel. Az év első ki­lenc hónapjára fizetett ilyen büntető kamatok összege megha­ladta az 5 millió lejt, amit a Te­mesvári Gépkocsijavító Vállalat, a Fructus, a Victoria gyár és mások idéztek elő. A normán felüli készletek gazdaságos körforgásának hely­reállítása minden igazgató bi­zottság és ügyviteli vezetőség elsőrendű kötelessége. Természe­tesen a leghelyesebb megelőzni ilyen készletek létrejöttét s en­nek érdekében már a legkisebb jeleknél felelősségre vonni az il­letékeseket, hogy anyagi felelős­ségük tudatában végezzék be­szerzői és termelés-irányítói te­vékenységüket, a felesleges kész­lethalmozás megelőzése, elkerülé­se érdekében. Ugyanakkor a pénzügyi ellenőrző szerveknek is nagyobb körültekintéssel kell eljárniuk, hogy felszámolják a befagyasztott anyagi eszközöket. Ennek érdekében, a még hát­ralevő időszakban, a jövő évi terv véglegesítéséig ismételten meg kell vizsgálni a műszaki­­anyagi ellátás tervét, a megren­deléseket és a valóságos szükség­letekhez kell igazítani azokat. Ahol alaposan és lelkiismere­tesen állították össze a beszer­zési terveket, ahol az anyagellá­tás reális alapokon történt, ott jó eredményeket értek el. Az (Folytatás a 2. oldalon) NICOARA ION közgazdász, az RKP Temes megyei bizottságának aktivistája, SLANINĂ vasile, a Nemzeti Bank temesvári fiókjának közgazdásza ­ Ez aztán a motoroskal­and Amikor megvette a motorke­rékpárt, még nem sejtette Kele­men Mihály, hogy a nehéz ez­resekért mennyi kellemetlensé­get kap cserébe. — Kedvezni akartunk a gye­reknek, gondoltuk, mire betölti tizennyolcadik évét, megtanul ve­zetni, és mindjárt jelentkezhet vizsgára. Temesváron dolgozik, az út jó, messze sincs, a nyári hónapokban hasznát vehette vol­na. Kevés fiatalember mondhat­ja el, hogy tizenhét éves korá­ban motorkerékpárt kapott. Mert mi szükség rá, hisz használni úgysem szabad. Hajtási jogosít­ványt csak nagykorúak kaphat­nak, így írja elő a törvény. S­ a legtöbb szülő ezt meg is érti. No, de hagyjuk az eszmefutta­tást, térjünk vissza Kelemenék esetére. Megvolt a motorkerékpár, s a „gyerek“, ifjabb Kelemen Mi­hály, szorgalmasan próbálgatta a vezetést. Ahogy telt-múlt az i­­dő, egyre jobban nekibátoro­dott, s a főútra is kimerészke­dett. A minap aztán éppen en­nek fizette meg az árát. Unokaöccsével, Dudás Jóská­val, hazafelé tartottak az állo­másról, s az útba eső kocsmában úgy „férfimódra“ lehúztak egy­két kupica­ kevertet. Mert most ez a sikk: rumot keverni likőr­rel. Mihály szerint, két decit, Jóska szerint, három decit haj­tottak fel. Ittak, amennyit it­tak, ki törődne most vele, ha nem jutott volna eszükbe a mo­torkerékpár ... Ittas fővel nehéz tartani az irányt, késve engedelmeskednek a reflexek. Kelemen Mihály is, mire észrevette az est homá­lyából kibontakozó két alakot, már nem tudott kerülni. Az e­­lőtte bandukolók közül elütötte Mateas Vasilét, s ők is elterül­tek. Szerencsére, senki nem sé­rült meg komolyabban. Mateas Vasile három napra orvosi fel­­mentést kapott, a fiuk pedig — azt mondhatni —, megúszták ép bőrrel. A jelentéktelen baleset azon­ban a kellemetlenségek laviná­ját indította el. A helyszínre ér­kező milicista-járőr felfedte az ittasságot, és igazoltatáskor az is jegyzőkönyvbe került, hogy ifjabb Kelem­en Mihálynak nincs hajtási igazolványa. S mivel a paragrafusokkal nem lehet ku­­koricázni, a motor­kalandból tör­vényszéki ügy lett. Hideg zuhanyként hatott ez a Kelemen-családra. Az apa, első ijedtségében, sietett egyezkedni Mateas Vasnéval. Fájdalomdí­jat ajánlott, ha segít kimenteni fiát a csávából. Az áldozat, a­­mikor pénzről hallott, készséges­nek mutatkozott. Megígérte, két­ezer lej fejében hajlandó visz­­szavonni panaszát. Miután meg­kapta a pénzt, benyújtott a nyo­mozószerveknek egy zavarosan összeállított nyilatkozatot, mely szerint a baleset folytán nem történt komolyabb baja, tehát követelése sincs. Mondjuk meg nyíltan: köny­­nyű megzsarolni a bajbajutott embert. Törvényesen Mateas Va­sútnak a három elveszett mun­kanap díja és a vasúti költség megtérítése jár, ami háromszáz lej körül mozog. A többi pénzt jogtalanul vágta zsebre. Hisz az efféle „kéz alatti“ ügyintézéssel, senkit nem lehet tisztára mos­ni. Ifjabb Kelemen Mihály el­len, mint az várható is volt, jo­gosítvány nélküli vezetésért in­dítottak bűnvádi eljárást, ami súlyos következményeket von­hat maga után. — Nagy kár, mert a Kelemen­családból még senki nem került eddig összeütközésbe a törvény­nyel, s Mihályt is jóravaló, sze­rény fiatalembernek tartjuk — mondja elismeréssel Krausz Jó­zsef iskolaigazgató. De mások is hasonlóképpen nyilatkoznak ró­la Józsefszálláson. Most már a szülők is belát­ják, korai volt ilyen ajándék­kal kedveskedni a fiúnak. Hát el is adták sürgősen a bajt o­­kozó motorkerékpárt. Mennyivel jobb lett volna meg se venni! Sípos János VILÁG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK !Az Orizont­­ ünneplése Az ország valamennyi részé­ből érkező írók, szerkesztők, új­ságírók, valamint a temesvári i­­rodalmi és művészeti élet kép­viselői, egyetemi tanárok és diákok, a folyóirat munkatársai és olvasóinak népes közönsége gyűlt össze tegnap délután a Te­mesvári Egyetem aulájában a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő bánáti irodalmi folyó­irat, az Orizont fesztiválja alkal­mából. Lelkes taps köszöntötte az el­nökségben helyet foglaló MIHAI TELESCU elvtársat, az RKP KB tagját, a Temes megyei párt­­bizottság első titkárát, a me­gyei néptanács elnökét. Anghel Dumborăveanu, az Írók Temesvári Egyesületének elnöke rövid megnyitó beszéde után Alexandru Jebeleanu, az Ori­­zon­t folyóirat főszerkesztője e­­melkedett elsőként szólásra, aki felvillantotta a hallgatóság e­­lőtt azokat a jelentősebb prob­lémákat, amelyek a két évtizedes alkotói múlt során felmerültek. Ezt követően, lelkes taps kö­zepette, MIHAI TELESCU elv­társ, a Temes megyei pártbi­zottság első titkára emelkedett szólásra. „Különleges öröm szá­momra, hogy részt vehetek e­­zen az ünnepségen — mondotta bevezetőben — és a megyei párt­­bizottság, valamint a megyei nép­tanács végrehajtó bizottságának forró üdvözletét tolmácsolhatom az ünneplő folyóirat szerkesz­tőinek, a temesvári íróknak“. Miután vázolta a folyóirat cél­kitűzéseit és méltányolta azokat az eredményeket, amelyeket szer­kesztői az elmúlt két évtized a­­latt elértek, néhány fontos fel­adatra hívta fel a temesvári í­­rók figyelmét. Hangsúlyozta, hogy a jövőben pártunk célkitű­zéseinek megfelelően egyre mél­­tányosabb irodalomnak adjanak teret folyóiratukban, több érté­kes alkotást közöljenek, amelyek a ma emberének erőfeszítéseit, az építő ember munkáját tük­rözik. A továbbiakban Traian Sencu, a megyei művelődés- és művé­szetügyi bizottság alelnöke, Ni­­colae Pârvu, az Egyetem filoló­giai fakultásának dékánja és Fra­­nyó Zoltán író köszöntötte a fo­lyóirat munkatársait. Fokozott érdeklődés fogadta Zaharia Stancu akadémikusnak, Románia Szocialista Köztársaság Írószövetsége elnökének ünne­pi szónoklatát. A hazai i­­rodalmi élet néhány lényeges kérdéséről szólva, rámutatott ar­ra, hogy „pártunknak és egész népünknek tartozunk, mint kom­munista és elkötelezett írók, hogy alkotásainkkal tevékenyen részt vegyünk szocialista társadalmunk, építésében“. A jelenlevők egyöntetű elha­tározása alapján, ezt követően Anghel Dumbrăveanu felolvas­ta annak a táviratnak a szöve­gét, amelyet a Temes megyei Írók pártunk Központi Bizott­ságának főtitkárához, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárshoz intéz­tek az ünnepi alkalommal. A táviratban megyénk írói meg­köszönik azt a messzemenő gon­doskodást, amellyel a párt öve­zi alkotó munkájukat és kifeje­zik elhatározásukat, hogy egy­­emberként követik a párt útmu­tatásait, s műveikben szocialis­ta hazánkat szolgálják Az ünnepi beszédeket gazdag irodalmi műsor követte. AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 7701. szám 4 oldal, ára 30 bani Szombat, 1969. november 22. Minden erőt­ a mélyszántás befejezésére Az MTSZ-ekben elkészült a kukoricatermesztési mérleg. A hozamok gazdaságonként lényegesen különböznek egymástól. A minap Kiss Lászlóval, a zsombolyai MTSZ agrármérnökével az átlagtermésről beszélgettünk. — A hektárhozam meghaladta az 5200 kilót — mondotta a mérnök. — Ebben döntő szerepe volt a mélyszántásnak s annak, hogy a kapálást, ritkítást idejében el­végeztük. Valóban, a mélyszántás termésnövelő hatása közismert. Minden egyes szövetkezeti gazda saját tapasztalatából győződött meg erről. Terepjárás során más vélemények is elhangzottak. — Az idei termés gyenge — mondották az igazfalviak és a gi­­zellafalviak. Ez annak is tulajdonítható, hogy a traktorosok a termőföld jó részét télen vagy tavasszal szántották fel. Az idei mérsékelt kukoricatermés a kedvezőtlen időjáráson túlmenően annak is tulajdonítható, hogy a gépkezelők közel harmincezer hektár területet tavasszal szántottak fel. Hozzávetőleges számí­tások szerint ez néhány millió kiló szemeskukoricával jelent kevesebbet. A mélyszántás idén őszön is számos problémát vet fel. Már elöljáróban el kell mondani, hogy a traktorosok az év utolsó kampányában is helytállásról tesznek bizonyságot. Az eddigi tapasztalatok azt tanúsítják, hogy ahol a traktorosok és az MTSZ-ek között egészséges kapcsolat alakult ki, ott nincs baj a mélyszántással. A nyerői, zsombolyai, magyarszentmártoni, aurélházi, nagyőszi, kisőszi MTSZ-ben s több más egységben befejezés előtt áll a szántás. A november 21-i megyei jelentést elemezve, — 71 százalék — úgy tűnik, egyes egységvezetők, MTSZ-tagok még mindig nem számolnak eléggé a mélyszántás termésnövelő hatásával. A sibisi és a szabadfalusi MGV trakto­rosai például a napi ütemtervüket csupán 45—46 százalékra tel­jesítik. A körzetükbe tartozó gazdaságok határában ugyanis vágatlan kukoricaszar­ kúpok állják a traktorosok útját. Sajnos, több gazdaságban megismétlődnek a múlt év őszén elkövetett hibák. A parádi, medvesi, gyertyámosi, rékási, keresztesi, kacsai, pészaki termelőszövetkezet vezetőtanácsát és tagságát azért kellett idén tavaszon megbírálni, mert késlekedtek a kukorica­szár hordásával. A jelenlegi helyzet sem kielégítő. Ezekben a gazdaságokban nem vonták le a következtetéseket, nem tanultak saját kárukból. Más gazdaságokban is még rengeteg kukoricaszár vár levágásra és elhordásra. A mélyszántás a termelési folyamat egyik fontos láncszeme. Csakis azokban a gazdaságokban növelhető lényegesen a hozam, amelyekben a mélyszántást is idejében végzik el. A kincset érő kedvező őszi időjárás minden percét, óráját gyümölcsöztetni kell. Falvakon jelenleg a kukoricaszár levágása, hordása és a mély­szántás befejezése a legsürgősebb feladat. A vezetőtanácsok, községi pártbizottságok s nem utolsósorban a megyei mező­­gazdasági szervek e cél szolgálatába kell hogy állítsák a szerve­ző, politikai munkát. Az összes erők mozgósításával lehetővé lehet és kell tenni azt, hogy termőföldjeink felszántva kerülje­nek a térbe. Nemzetgazdasági érdek ez, de a vállalatok, ter­melőszövetkezetek, MTSZ-gazdák közös érdeke is ezt kívánja. A mélyszántás helyzetét tükröző mutatószámok MGV-k szerint SEGÍT A TAPASZTALAT — Józsa Antal, a Temesvári Mechanikai üzemek tapasztalt esztergályosa ellenőrzi Ger­hardt Werner II. éves szakiskolás munkáját.­­ Müll, Rudolf felvétele Meggyőződésem, hogy a kereskedelem tudomá­nyos átszervezésében illetékesek állandóan törik a fejüket, és at­ött már némi eredmény is mu­tatkozik. Azt persze nehéz el­dönteni, hogy melyik intézkedés része az átszervezési program­nak és melyik nem. Fogadjuk­ el azt, hogy ami jó, az tudo­mányosan kidolgozott, ami még rossz, az előbb-utóbb jóvá szer­veződik, természetesen tudomá­nyos alapon. Nem is kételkedem abban, hogy annak a szőke asszonyká­nak az áthelyezése, akitől én esztendők óta vásárolok, nem sa­ját kérésére, vagy nem­ valaki­nek a rosszindulatú áskálódása miatt történt. De ki tudhatja? Háziférfi vagyok, főzök, taka­rítok, néha segít a feleségem is, ő nagyon elfoglalt. Tagja a ve­zetőségi tanácsnak és közeledik az év vége. De az esztendőkez­dés sem könnyebb. A bevásárlás kizárólagosan az én monopóliumom, s hála a már említett szőke asszonykának — szégyen, a nevét nem tudom —, hogy viszonylag ez okozott szá­momra a legkevesebb bonyodal­mat. Szinte örömmel mentem vásá­rolni. Az asszonyka mindig mo­solyogva fogadott, már ennyi elég lett volna a teljes önbiza­lomhoz. De tudta, hogy mosolyt vacsorázni nem lehet, ezért ő rögtön valami kalóriadusabbat ajánlott. Ha parizert kértem és nem volt (alig tíz perce fogyott el), elémbe tett egy vacsorára va­ló csabait. Nekem ez, csak egy negyedórányi gondolkodás után jutott volna eszembe. Máskor, ha beléptem az üzletbe, elémbe jött, megmondta, szinte sugallta, hogy miből és hogyan lehet a legha­marabb ebédet készíteni. Nekem figyelni, csak bólintani kellett. Elembe rakott mindent, kész volt az egész üzletet megvétetni velem. Szótlan-sótlan kiszolgálónőt állítottak helyébe. Még rá sem merek nézni. Félek, hogy tolvajt kiált. Egyszer majd elindulok, bejárom az összes üzleteket, ta­lán megtalálom valahol azt a kedves, szőke asszonykát. De az is lehet, hogy nem. Kiemelték és most kiszolgáló­kat tanít mosolyogni és házias, bevásárló, a konyhaművészetben járatlan férfiakat kiszolgálni. Kass Miklós - NAPRÓL NAPRA - Sport - Regényrészlet (2. oldal) - MINDENRŐL MINDENKINEK (3. oldal) - KÜLDŐI ESEMÉNYEK (4. oldal) I NUKLEÁRIS KUTAT0ALL0MAS A HOLDON , Szerda óta bolygónk természetes útitársára is eljutott az atomenergia: Charles Conrad és Alan Bean nukleáris tüzelőanyaggal működő kis tudományos állomást szerelt fel a Holdon. A készülékek gyűjtőneve Az Apollo-program holdfelszíni kísérleti készülékcsoportja jelentésű angol sza­vak rövidítéséből származó ASLEP. Két és fél óra múltán a földi tudományos megfigyelő­ állomások már felfogták az első értékes információkat. (TOVÁBBI BESZÁMOLÓINK A 4. OLDALON) FOKOZÓDÓ NAPTEVÉKENYSÉGET ÉSZLELTEK Szokatlanul intenzív naptevékenységet észlelt csütörtök reggel a wandelsteini csillagvizsgáló. Az obszervatórium munkatársa kijelentette, hogy műszereik mintegy 300 000 kilométer átmérőjű, vagyis a napátmérő egyötödével egyen­lő kiterjedésű napfoltot mutattak ki. A szakemberek nem tartják kizártnak, hogy a jelenség befolyásolja az Apollo-12 kísérletét. Szerdán a bochumi csillagvizsgáló jelzett erős napkitörést, és körülbelül 250 000 kilométer átmérőjű napfoltot. MI OKOZZA AZ ÉRELMESZESEDÉST? Az USA kardiológiai egyesületének évi gyűlésén elő­terjesztett értekezések keretében Sanford Spraragen pro­fesszor azt fejtegette, hogy feltételezhetően a fehér vérsejtek idézik elő az érelmeszedést és ezért a szivkrízisek egyik okának is tekinthetők. A tudósok lehetségesnek tartják, hogy rövidesen megkezdődik az érelmeszesedés antilimfociter-szérummal történő kezelése. Amennyiben megállapítják, hogy a fehér vérsejtek nyiroksejt-jellegű­ek, ezek kiküszöbölhetők anti­­limfociter-szérumos vagy hasonló kezeléssel, amelyet a szervátültetéseknél a visszautasítási jelenség leküzdésére alkalmaznak. Az orvosok ugyanis megállapították, hogy a limfociták döntő szerepet játszanak a szervátültetéseknél jelentkező immunbiológiai válasznál. „ÚSZÓ VÁROSOK” A szovjet hajótervezők úgy vélekednek, hogy a mentő-, tudományos kutató-, halász- és másfajta hajókat két testből kell összeállítani. Ezzel kapcsolatban a Jekonomicseszkaja Gazeta beszámol egy 23 000 tonnás, 162 méter hosszú, ere­deti konstrukciójú hajó tervéről. Ezen az „úszó városon“ berendeznek egy 5000 tonnás hűtőraktárt, üzemanyagtar­tályokat helyeznek el a hajóhoz tartozó egész halászflotilla számára, halfeldolgozó berendezésekkel szerelik fel, kikö­tőhelyeket létesítenek a halászhajóknak, szállodát építenek a halászok és a tengerészek részére. A kutatók megállapí­tották, hogy az ilyen hajó kitűnően ellenáll a viharoknak.

Next